Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Jelenits István (1932)
    Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, magyar és hittan szakos tanár. Az interjú Jelenits Istvánnak a még legális, majd az illegális cserkészmozgalommal való kapcsolatát járja körül. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült. 
    [kutatható] »1174« 2019, 5 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Koltai András, Kőrösi Zsuzsanna.
  • Jemnitz János (1930–2014)
    A történettudomány doktora, tanár. Kutatási területe: a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom. 1945 után a szociáldemokrata párt tagja volt, a baloldali szocdemekhez tartozott. 1956. november 1-jén belépett az MSZMP-be, majd november 4-e után is jelentkezett a pártba. 1958 tavaszán eltávolították a Párttörténeti Intézetből, a továbbiakban a Történettudományi Intézetben dolgozott. A rendszerváltás idején a szociáldemokrata mozgalom megújításán fáradozott.
    [nyilvános] »931« 2009-2010., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi Dániel, Eörsi László.
  • Jenser Gábor (1931–2015)
    Kertészmérnök. 1953-tól a Kertészeti Főiskolán tanársegéd. 1956-ban a főiskola nemzetőrségének parancsnokhelyettese volt és részt vett a MEFESZ munkájában. 1958-ban eltávolították munkahelyéről. 1963-tól tudományos kutató.
    [nyilvános] »458« 1992., 11 ív.
    Készítő: Beck Tibor, ifj. Beck Tibor.
  • Joka Daróczi János (1962)
    Lásd Romák visszaemlékezései közép-európai perspektívából II.
    [nyilvános] »1166« 2017, 2,5 óra.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Jónás Pál (1922-1998)
    Közgazdász. Az ellenállási mozgalom tagja. A háború után a MEFESZ elnöke, internált Recsken. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja. 1957-től az USA-ban él, a New Mexicó-i Egyetem professzora.
    [kutatható] »90« 1986., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Jonczik Vince (1920–1997)
    Üvegtechnikus. Részt vett a szociáldemokrata, majd a kommunista mozgalomban. Jelentős szerepe volt az 1956. november 1-jei általános sztrájk befejezésében. A forradalom leverése után Dániába emigrált, ahol kapcsolatba került Povl Bang Jensennel. 1983. július 16-án egyszemélyes tüntetést tartott a koppenhágai szovjet nagykövetség előtt. A forradalom 40. évfordulóján aranyérmét veretett Nagy Imre arcmásával. 
    [nyilvános] »498« 1992., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Vali.
  • Juhász Ádám (1930)
    Kohómérnök. 1953-tól timföldgyári üzemmérnök, főmérnök. 1964-től az Alumíniumipari Tervező- és Kutatóintézet igazgatója, 1974-től a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója. 1976-1985 között a Nehézipari, illetve az Ipari Minisztérium miniszterhelyettese, államtitkára. 1985-től a Ganz-Mávag vezérigazgatója.
    [kutatható] »1150« 1984., 5 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa.
  • Juhász Ferenc (1928–2015)
    költő, lapszerkesztő, népi kollégista, a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora, 1963-tól az Új Írás munkatársa, 1974-1991 között főszerkesztője volt. Kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas. 
    [kutatható] »64« 1987., 20 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Juhász Pál (1944)
    Közgazdász, szociológus. A demokratikus ellenzék szűkebb körének teoretikusa. A hetvenes évek elejétől tiltó listán volt, nem publikálhatott. A kilencvenes évek elején politikusi szerepet vállalt, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója lett. [MM]
    [nyilvános] »802« 2005., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Juhászi Ferenc (1931)
    Begyűjtési előadó, gépkocsivezető. A forradalom alatt a Móri Nemzetőrség írnoka volt. 1961-ben egy külföldi útja előtt a BM beszervezte. 1965-ben Ausztráliába emigrált. *
    [kutatható] »703« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Juszkó István (1939)
    Közgazdász. 1956. december 1-én lépte át az osztrák határt. Innsbruckban érettségizett. Rendszeresen támogatja a kárpátaljai magyarokat.
    [kutatható] »892« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • K. Nagy Imre (1928)
    Segédmunkás, villanyszerelő, elektortechnikus. 1949-ben egyetemistaként államellenes szervezkedés vádjával internálták. 1951-1953 között börtönbüntetését töltötte. 1956-ban Gyomán nemzetőr.
    [nyilvános] »309« 1991., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • K. Nagy Sándor (1921)
    Agrármérnök, közgazdász. 1935-től napszámos, majd kertész. 1953-1955, valamint 1972-1976 között a Földművelésügyi, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium párttitkára, 1958-1967 között főosztályvezetője. 1967-től a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára, 1970-1972 között az MSZMP KB-ban alosztályvezető. 1976-1981 között a MÉM Információs Központjának főigazgatója.
    [kutatható] »1107« 1983., 9 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Kaas Ervin (1925–2001)
    Cserkész és katolikus diákmozgalmi vezető, a katolikus közélet aktív résztvevője. Kistarcsára és Recskre internálták. 1956-ban a volt recskiekkel részt vett a forradalomban. November 4. után közreműködött az illegális kiadványok előállításában és terjesztésében, emiatt internálták. Szabadulása után kisszövetkezeti főkönyvelő.
    [kutatható] »155« 1989., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Kabelács Károly (1926)
    Munkás. 1956-ban a Tompa–Ráday utcai felkelőcsoportban harcolt. Első fokon életfogytiglani, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »359« 1991., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kabelács Pál (1937–2020)
    Segédmunkás. 1956. október 23-án részt vett a Rádió ostromában. 26-ától a Tompa utcai csoport tagjaként együtt harcolt fivéreivel, Bécsből segélyszállítmányt hoztak Budapestre. 1957-ben 17 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Fényezőként, 1964-től kocsikísérőként dolgozott. 1965-ben belekeverték egy lopási ügybe, így le kellett töltenie hátralévő büntetését is. 1973 novemberében szabadult. Ismét kocsikísérő, majd rakodómunkás lett.
    [nyilvános] »202« 1988., 12 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kacsó Tibor (1931)
    Mezőgazdasági mérnök, lakatos Erdélyben. 1956-ban Csíksomlyón a magyar eseményekről baráti körben beszélgetett, ezért 1959-ben szervezkedés vádjával huszonöt év kényszermunkára ítélték. Az 1964-es amnesztiával szabadult. 1990-ben részt vett a marosvásárhelyi eseményekben.
    [nyilvános] »487« 1993., 7 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Kádár Béla (1934)
    1956–58 között a Magyar Nemzeti Bankban, majd az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalatnál, 1960-tól 1965-ig a Konjunktúra és Piackutató Intézetnél dolgozott, mellette az ELTE spanyol szakán oktatott. 1965-től 1988-ig az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa, tudományos osztályvezető, majd 1987-től kutatási igazgató. 1988 és 1990 között a Tervgazdasági Intézet igazgatója. Az Antall–Boross-kormány alatt (1990–1994) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere. 1994–1998-ig az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke, 1999–2003 között Magyarország OECD-nagykövete Párizsban. 1999–től 2008-ig a Jegybanktanács, majd a Monetáris Tanács tagja. 1967–1968-ban Ford-ösztöndíjas az USA-ban, 1970-ben Chilében, 1971–1972-ben Peruban vendégprofesszor. 2001 óta az MTA levelező, 2007-től rendes tagja. 
    [zárt] »990« 2015, 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Réti Pál.
  • Kajtár Imre (1931–2006)
    Híd- és vízépítő technikus. 1956-ban a Kilián laktanyában részlegparancsnokként részt vett a fegyveres harcokban. Másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult. A Nemzetőr Szövetség vezetője.
    [nyilvános] »321« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Káldor Vera (1928–2018)
    Orvos. Apját, Káldor György szociáldemokrata újságírót 1950-ben 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1955-től a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott, a forradalom alatt részt vett a sebesültek mentésében. 1956 decemberében élettársával, Gáli Józseffel együtt letartóztatták, és 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult. Szabadulása után munkavállalását megnehezítették, előbb körzeti orvosként, majd belgyógyászként dolgozott. A TIB egyik alapítója.
    [nyilvános] »109« 1988., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Gábor.
  • Kállay István (1915)
    Tanító, ötvösművész. 1956-ban rádióstúdiót irányított a VII. kerületi pártházban. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult. 1964-ben izgatás és államtitoksértés vádjával egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »345« 1991-1992., 29 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kállay Patrícia (1950)
    Ápolónő, betanított munkás. A Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ alapító tagja. Édesapját, Kállay István (1914-1991), tanárt, később segédmunkást 1957-ben röpcédulák gépelése miatt ötévi börtönbüntetésre ítélték. Miután 1961 áprilisában szabadult, segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott.[GY]
    [kutatható] »679« 1997., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kalmár Sándor (1925)
    1944 decemberében civilként Magyarországon szovjet fogságba került, tíz évet töltött a Gulagon, 1955-ben tért haza. A hetvenes évek közepétől idegenvezetőként, illetve tolmácsként dolgozott.
    [nyilvános] »820« 2006., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kalusi Sámuel (1924-1999)
    Gépipari technikus. A II. világháborúban szovjet hadifogságba esett. 1956-ban Budapesten a IX. kerületben a Göndör-féle fegyveres csoport parancsnokhelyettese. 1957-ben tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »577« 1994., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kántás László (1933-1998)
    Tanár, pszichológus. A forradalom napjaiban Kéthly Anna mellett tevékenykedett. 1956. november 4-e után illegális kiadványok előállításában, terjesztésében vett részt, és csatlakozott a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomhoz. 1959-ben 4 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult. Díszletmunkásként, fordítóként, dramaturgként, majd 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig pszichológusként dolgozott.
    [nyilvános] »311« 1991., 17 ív.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Káplár József (1928)
    Közgazdász. 1951-től a közgazdaság-tudományi egyetemen gyakornok, tanársegéd, függetlenített párttitkár. 1958-tól a Szovjetunióban aspiráns, 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1977-től külkereskedelmi miniszterhelyettes.
    [kutatható] »1126« 1984., 10 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Kapolyi László (1932–2014)
    Bányamérnök, közgazdász, az MTA levelező tagja. 1954-től a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál bányamérnök, középszintű vezető, illetve főmérnök. 1976-tól nehézipari miniszterhelyettes, államtitkár. 1982-től ipari miniszter.
    [kutatható] »1141« 1984., 3 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Kárász Artúr (1907-1992)
    Közgazdász, egyetemi tanár. 1931-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 1945-1946-ban elnöke. 1948-től emigráns az USA-ban, Bolíviában és Franciaországban. 1956-tól a Világbank munkatársa, 1968-1972 között európai igazgatója. 1974-től a Siemens franciaországi alelnöke, 1976-tól elnöke.
    [nyilvános] »122« 1989., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Karászy János (1929-2009)
    Katonatiszt. 1944-ben csatlakozott Maléter Pál partizán zászlóaljához. 1956-ban tagja a Tompa utcai felkelőcsoportnak, majd aktívan részt vett a politikai ellenállásban. 1957-ben Angliába emigrált.
    [kutatható] »507« 1993., 5 ív.
    Készítő: Eörsi László, Horváth Miklós.
  • Karátson Gábor (1935–2015)
    festő, író. 1956-ban joghallgatóként tagja lett az ELTE forradalmi bizottságának, részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában, csatlakozott a nemzetőrséghez. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője volt. 1957-ben őrizetbe vették, 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás, majd a Nemzeti Színház statisztája volt. 1964-től idegen nyelvű kézirat-előkészítői és korrektori munkát végzett, 1974-től a Corvina Kiadó szerkesztője volt. 1991-től a Miskolci Bölcsész Egyesület, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem, illetve az ELTE előadója, keleti filozófiát tanít. 1968 óta szerepel képzőművészeti kiállításokon, több művészeti és filozófiai könyv szerzője. A nyolcvanas évektől a környezetvédelmi mozgalom aktív résztvevője.
    [kutatható] »401« 1991-1992., 14 ív és melléklet.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Karcsay Sándor (1915-1999)
    Jogász, fordító. 1945 után a Belügyminisztérium törvényelőkészítő bizottságának tagja, részt vett az 1947-es választási törvény kidolgozásában, 1949-ben elbocsátották. 1946-ban a Demokrata Néppárt egyik megalapítója. 1950 után az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa, igazgatóhelyettese, tolmács, szakszótárkészítő. Az interjú melléklete 1956. október 23. és december 3. között írt naplója.
    [kutatható] »103« 1987., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Kardos Jenő (1925)
    Ipargazdász. 1939-től munkás. 1948-tól a Belügyminisztériumban rendész. 1950-51-ben az Ipari Gázgyárak Egyesülésnél miniszteri biztos, majd az Autókémiai Vállalat igazgatója. 1963-tól az Országos Gumiipari Vállalatnál igazgató.
    [kutatható] »1087« 1983., 10 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Kardos Julianna (1946)
    A kémiai tudományok doktora. 1972-től dolgozik az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Biomolekuláris Kémiai Intézet Neurokémiai Osztályának vezetője. [MM]
    [nyilvános] »799« 2005, 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Karig Sára (1914-1999)
    Író, költő, műfordító. Antifasiszta ellenálló, 1945 után részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1947-1953 között a Szovjetunióban, Vorkután politikai fogoly. 1956-1980 között az Európa Könyvkiadó és az Új Tükör szerkesztője.
    [nyilvános] »167« 1988., 24 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Karinthy Judit (1942)
    tolmács, műfordító. Karinthy Ferenc nevelt lánya. A Budapesti Műszaki Egyetemen elektromérnöknek tanult.1963-ban férjhez ment unokatestvéréhez, Pierre Karinthihez, és kitelepült Franciaországba. A francia Kultúrkapcsolatok Intézetében tolmácsként dolgozott. Elvégezte a legfelsőbb szintű fordító és tolmácsképző iskolát, azÉcole Supérieure d'Interprètes et de Traducteurs-t. Az 1990-es évektől nyugdíjba vonulásáig Brüsszelben és Strasbourgban az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban dolgozott négy nyelvű szinkrontolmácsként. Francia és magyar könyvkiadóknak recenzál és fordít szépirodalmi műveket. Magyar filmek szövegkönyvének francia fordítója. Férjével Karinthy Frigyes összes művének fordításával és franciaországi kiadásával foglalkozik.
    [kutatható] »1160« 2015, 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Károlyi Judith (1919–2012)
    Titkárnő. Károlyi Mihály gróf miniszterelnök és Andrássy Katinka harmadik gyermeke. Közvetlenül a születése után a családja emigrálni kényszerült. Angliai, franciaországi és svájci magániskolákban tanult. A második világháború alatt önkéntes ápolónő, majd a francia ellenállás politikai és külpolitikai ügyeit vezető Maurice Dejean titkárnője. 1941-ben belépett a Szabad Francia Erők hadseregébe. Édesapjával részt vett a párizsi békekonferencián. Családját követve 1946-ban Magyarországra, később apja párizsi követté való kinevezése után Franciaországba költözött. 1948-ban összeházasodott Szabó Zoltánnal, a magyar követség kulturális attaséjával. Férje diplomáciai státuszról való lemondása után Londonba költöztek. Házasságukból egy fiúgyermek született, Kristóf. Válásuk után előbb a nagy-britanniai Kew-ban, majd a hatvanas évek végétől Richmondban élt.
    [kutatható] »997« 2003, London, 2 ív, hangfelvétel (angol nyelvű interjú).
    Készítő: Huszár László.
  • Károvits Tamás (1944)
    1965-től napjainkig a vendéglátós szakmában tevékenykedik, kezdetben, mint pincér dolgozott a Citadellában, a Búsuló Juhászban, majd az Abbáziában, a Fészek klubban, a Baross kávéházban, ahol már brigádvezető főpincér lett. Ebben a korszakban nyaranta Siófokon a Tünde bárban pincér volt. A nyolcvanas évek elejétől a Novotel Szálló éttermi igazgatója lett, a nyolcvanas évek végén a Kati bárt üzemeltette, majd 1989-ben megnyitotta saját vendéglőjét. 1994-2002 között a Magyar Vendéglátók Ipartestületének Elnöke volt. Jelenleg a Magyar Vendéglősök Ipartestületének elnökségi tagja és a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és turisztikai bizottságának a tagja.
    [kutatható] »857« 2006., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Kartal Zsuzsa (1947-2011)
    Költő, műfordító, újságíró. Az 1979-es Charta-aláírást követően félreállították. A demokratikus ellenzék névtelen aktivistája, a rendszerváltás idejétől egy négyéves önkormányzati feladatvállalástól eltekintve munkanélküli. [MM]
    [nyilvános] »808« 2005., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Kas Oszkár (1912–?)
    Villamosmérnök. 1937-től a Standard, illetve a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár munkatársa, 1957-től főmérnöke, 1962-től műszaki igazgatója. 1970-1973 között a BHG Telefongyár igazgatója.
    [kutatható] »1013« 1982., 9 ív.
    Készítő: Kozák Gyula, Tardos Ágnes.
  • Kaszás Kálmán (1926)
    Közgazdász. Kereskedősegéd, majd 1953-1957 között a Szövetkezetek Országos Szövetségénél oktató. 1957-től különböző kereskedelmi vállalatoknál felsőszintű vezető, 1978-tól a Centrum Áruházak vezérigazgatója.
    [kutatható] »1106« 1983., 5 ív.
    Készítő: Darvas Péter.

Oldalak