Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Bikádi László (1935)Építőipari technikus. 1957-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál középszintű vezető, 1978-tól termelési igazgatóhelyettes, 1982-től termelési igazgató.[kutatható] »1036« 1982., 6 ív.Készítő: Ábrányiné Horváth Emilia.
- Birinyi László (1928)Vasesztergályos. 1956-ban a debreceni MÁV Járműjavító Munkástanácsának vezetője, 1957-ben elbocsátották a munkahelyéről.[nyilvános] »428« 1992., 3 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Bíró Ádám (1941)könyvkiadó. Az 1956-os forradalmat követően szülei engedélyével, egy osztálytársával december 9-én lépte át a határt. Párizsba emigrált. Egy évvel később Genfbe költözött, ott végezte bölcsészettudományi és művészettörténeti tanulmányait. Könyvkiadóknál dolgozott. 1970-ben családjával Párizsba települt, azóta ott él. A Flammarion kiadónál helyezkedett el, mint a művészeti osztály vezetője, majd évtizedes tapasztalatát saját alapítású kiadóban kamatoztatta. Független könyvkiadóként és íróként ismert.[kutatható] »976« 2014, 6 ív, fotók, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bíró András (1925)Újságíró. Részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. 1948-56 között a Madisz központi külügyi osztályán, a Külügyminisztériumban, az Új Magyar Könyvkiadóban, a SZOT külügyi osztályán és a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1956-ban a Népakarat alapítója és szerkesztője a volt. 1957-ben Párizsba emigrált. Részt vett az emigráns Petőfi Kör és a Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkájában. 1967-től Rómában az ENSZ mezőgazdasági projektjein dolgozott. Az ENSZ mezőgazdasági, majd környezetvédelmi szervezete lapjának (Ceres, Mazingira) volt alapító főszerkesztője. 1986-tól újra Magyarországon él. 1990-ben létrehozta az Autonómia Alapítványt. Munkásságáért alternatív Nobel-díjat kapott.[zárt] »115« 1989,2007,2007-2008., 13 +14 ív, hangfelvétel.Készítő: Kovács András, Lévai Julianna.
- Bíró Dénes (1922)Jogász. 1947-től a Pénzügyminisztériumban csoportvezető, osztályvezető, majd főosztályvezető.[kutatható] »1133« 1984., 3 ív.Készítő: Kovácsy Tamás.
- Bíró Endre (1919-1988)Biokémikus. Szent-Györgyi Albert tanítványa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biokémia Tanszékének vezetője.[kutatható] »168« 1987-1988., 29 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Balázs Katalin.
- Bíró Péter (1927)1956. október 25-én megsebesült a Kossuth Lajos téri sortűzben.*[kutatható] »294« 1991., 2 ív.Készítő: Lugossy István.
- Biszku Béla (1921–2016)Párt- és állami funkcionárius. Illegális kommunista. 1955-1956 között Budapest XIII. kerületének párttitkára. 1957-1961 között belügyminiszter, 1961-1962-ben miniszterelnök-helyettes, 1962-1978 között az MSZMP KB titkára.[kutatható] »244« 1990., 35 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Kozák Márton.
- Bocskay T. József (1925–2013)Vállalkozó. 1945-ben részt vett a szovjetek elleni fegyveres ellenállásban, ezért internálták. 1948-ban sikertelen kisérletet tett, hogy Ausztriába emigráljon. 1949-ben kémkedés vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a Bányász moziban alakult fegyveres csoport vezetője volt. A forradalom bukása után elhagyta az országot, 1990-ig az USA-ban élt. 1963-1990 között a Politkai Foglyok Világszövetségének a főtitkára volt. 1990-től az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének az elnöke.[kutatható] »141« 1986,1996., 3+15 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Bika Júlia, Gyenes Pál.
- Bod Péter Ákos (1951)Közgazdász, egyetemi tanár. 1970-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Rajk László Szakkollégiumban, illetve egy félévig cserediákként Moszkvában tanult. 1975-től 1990-ig az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, illetve a Magyar Demokrata Fórum gazdasági programjának kidolgozásában. 1990-től ipari és kereskedelmi miniszter, 1991–1994 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.[nyilvános] »962« 2014, 10 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Schweitzer András.
- Bódizs Antal (1928)Kertészmérnök. 1953-tól Cegléden főagronómus, 1958-1966 között Cegléd Város Tanácsának elnökhelyettese, majd tsz-elnök.[kutatható] »1137« 1984., 5 ív.Készítő: Czakó Ágnes.
- Bodócs János (1929)Kőműves, technikus. 1951-1976 között a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál középszintű vezető és függetlenített párttitkár. 1976-tól a Mátravidéki Építőipari és Szakipari Szövetkezet elnöke.[kutatható] »1020« 1982., 4 ív.Készítő: Tóthné Pintér Gabriella.
- Bódog Imre (1917)Mérnök. A forradalom alatt a Vas utcai kórházban közreműködött a sebesültek ellátásában. A forradalom után Pécsett a Mecseki Szénbányászati Trösztnél dolgozott.[nyilvános] »418« 1992., 5 ív.Készítő: Eörsi László.
- Bodor András (1915–1999)Történész, műfordító Erdélyben. A kolozsvári egyetemi tanára, 1956 végén dékánja. A Bolyai Egyetemen történt 1956-os eseményekre emlékezik.*[nyilvános] »441« 1991., 2 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Bodor Pál (1926)Agrármérnök. 1956-1973 között különböző állami gazdaságokban középszintű vezető. 1974-től a Bábolnai Állami Gazdaságban kereskedelmi igazgató, majd termelési igazgatóhelyettes.[kutatható] »1079« 1983., 6 ív.Készítő: Köbli József.
- Boér Lajos (1930)Katonatiszt, energetikus. 1956-ban a debreceni nemzetőrség parancsnokhelyettese volt. Megtagadta a tiszti nyilatkozat aláírását, 1957 februárjában leszerelt. 1958 áprilisában másfél év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult, az építőiparban helyezkedett el, 1968-tól termelőszövetkezetben dolgozott, 1991-ben Magyarcsanád alpolgármestere lett.[nyilvános] »456« 1992., 6 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Bogár Károly (1925–2010)Esztergályos. 1956-ban Miskolcon a Dimávag munkástanácsának elnöke, a 21 pontból álló munkáskövetelések egyik összeállítója, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese volt. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, december elején bocsátották szabadon. 1958-ban a bírósági tanúkihallgatáson kiállt munkatársai mellett, aznap letartóztatták, majd 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult. Nem vették vissza korábbi munkahelyére, a Lenin Kohászati Művekben dolgozott a szakmájában. 1986-tól nyugdíjas.[nyilvános] »253« 1990., 27 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Molnár Adrienne.
- Bohó Róbert (1928-2012)Filozófus, filmrendező. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. Az Ádám György és társai elleni perben nyolc év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »83« 1987., 26 ív, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András.
- Bojtár Endre (1940–2018)Irodalomtörténész, műfordító. 1963-ban végzett orosz-cseh szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán, azóta az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozik. A kelet-európai irodalom összehasonlító történetével és irodalomelmélettel foglalkozik, a magyarországi baltisztika megalapítója. 1968-69-ben részt vett a végül betiltott Eszmélet c. folyóirat előkészítésében és szerkesztésében. Irodalomelméleti tevékenysége, nézetei és publikációi miatt öt év publikálási szilenciumot kapott, miután az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének állásfoglalása 1972-ben név szerint is az elhajlók között említette. Közreműködött a Máshonnan Beszélő szamizdat folyóirat szerkesztésében. A 2000 folyóirat szerkesztője. 1999-től az MTA doktora.[nyilvános] »923« 2009., 10 ív, hangfelvétel.Készítő: Gáti Tibor.
- Bokor János (1918–1996)Közgazdász. 1950-ig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd a Pénzügyminisztérium munkatársa volt. 1961-től a Pénzügyminisztérium Ipari Főosztályának a vezetője volt.[kutatható] »1047« 1982., 8 ív.Készítő: Voszka Éva.
- Bolgár László (1911-1990)Újságíró. 1934-1944 között Bulgáriában és Jugoszláviában sajtóattasé, majd a Tájékoztatásügyi Minisztérium munkatársa. 1947-ben emigrált. 1949-1975 között a francia rádió magyar osztályának és a kelet-európai adások szerkesztőségének vezető munkatársa.[nyilvános] »212« 1989., 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Nagy Csaba.
- Bóna Barna (1931)Mérnök. 1956-ban a békéscsabai Barnevál munkástanácsának elnöke. Hat év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »292« 1992., 18.Készítő: Ferenczy Erika.
- Bóna Károly (1935)Közgazdász. 1956-ban Kiskunhalason katona, majd Budapesten a Kilián laktanyában a felkelőkhöz csatlakozott, sebesülteket mentett. 1957 óta Svájcban él.[nyilvános] »358« 1991., 7 ív.Készítő: Ferenczy Erika.
- Bóna Rezső (1941-1996)Munkás. 1956-ban csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. 1959-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.[nyilvános] »238« 1990., 12 ív, hangfelvétel.Készítő: Gyenes Pál.
- Borbély Jenő (1930)Kőműves, kereskedő. 1956 novemberében elhagyta az országot. 1958-1992 között az USA-ban élt. *[kutatható] »707« 1998., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Borbély Lajos (1927)Kőműves. A forradalom alatt részt vett a pápai tüntetésen. 1956 végétől 1998-ig Svájcban élt. *[kutatható] »708« 1998., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Bordás Attila és Jancsó Csaba (1941)Faipari technikusok Erdélyben. 1956-ban alapító tagjai voltak a Székely Ifjak Társaságának, amiért 1958-ban tizenkét, illetve tíz év börtönbüntetésre ítélték őket.[nyilvános] »515« 1993., 5 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Böröcz Imre (1923–?)Mérnök. 1956-ban a Mélyépítés-tudományi és Tervező Intézet munkástanácsának alelnöke. 1957-ben két év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »268« 1990., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Boross György (1896-1993)Erdőmérnök, szakfordító. 1924-től Somogy megyében erdőmérnök, 1947-től Szegeden erdőgazdasági igazgató, 1950-től középiskolai tanár. 1953-1966 között az Erdőgazdasági Tervező Iroda osztályvezetője.[nyilvános] »349« 1991., 9 ív.Készítő: Garai Gábor.
- Borovszky Ambrus (1912-1995)Üzemmérnök. A sztálinvárosi építkezés helyettes vezetője, 1975-ig a Dunai Vasmű vezérigazgatója, 1962-1964 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes.[kutatható] »99« 1988., 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Csanádi Mária.
- Borsody István (1911-2000)Publicista, történész. 1937-1944 között a Prágai Magyar Hírlap munkatársa. 1945-1946 között a Szabad Szó és az Új Magyarország szerkesztője. 1946-1947-ben a washingtoni követség sajtóattaséja. Ezt követően különböző amerikai egyetemeken tanár. 1953-1954, illetve 1957-1958 között a Látóhatár szerkesztőbizottságának tagja.[kutatható] »127« 1992-1993., 10 ív.Készítő: Sükösd Miklós.
- Borvendég Béla (1931–2014)Építész, egyetemi tanár. 1955-től a Dél-Magyarországi Tervező Vállalat tervezője, majd műszaki igazgatóhelyettese, 1982-től a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.[nyilvános] »38« 1982-1983., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Szabóné Dér Ilona.
- Börzsöny Attila (1939)Mérnök, építésvezető. 1956-ban tizenhét évesen csatlakozott a Széna téri, illetve a Maros utcai fegyveres csoporthoz. November közepén elhagyta az országot, Ausztriába, majd Angliába emigrált. Jelenleg Új-Zélandon él.[nyilvános] »510« 1993., 5 ív.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bosnyák Gáborné (1926–?)Segédmunkás. Férjét, Bosnyák Gábor (1930-1958), segédmunkást, aki a forradalom alatt a Práter utcai fegyveres csoport egyik rajparancsnokaként részt vett a fegyveres ellenállásban, halálra ítélték, és kivégezték.[kutatható] »642« 1995., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bosnyák Zsigmond (1954–2000)Esztergályos, szállítómunkás. Édesapját, Bosnyák Gábor (1930-1958) segédmunkást, aki a forradalom alatt a Práter utcai fegyveres csoport egyik rajparancsnokaként részt vett a fegyveres ellenállásban, halálra ítélték, és kivégezték.[GY][kutatható] »641« 1995., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bősze Balázs (1946–2015)Költő, író, munkavédelmi szaktanácsadó, hittantanár Sopronban. Édesapját, Bősze Gábor (1901–1967), vasutast a forradalom ideje alatt Sopronban tett kijelentései miatt 1957-ben internálták. Szabadulása után csak segédmunkásként dolgozhatott.[GY][kutatható] »684« 1997., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bözödi György (1913-1989)Romániai magyar író, szerkesztő, szociográfus, történész. 1935-től Kolozsvárott a Hitel és az egyetemi könyvtár munkatársa. Az ötvenes évek elején elítélték, két évet töltött a Duna-deltában. 1957-1975 között Marosvásárhelyen akadémiai kutató. Ezt követően Budapesten élt.[kutatható] »68« 1986., 9 ív, hangfelvétel.Készítő: Bekéné Nádor Orsolya.
- Bozóki András (1959)Szociológus, politológus. 1983 óta az ELTE, 1994 óta a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, több külföldi egyetem vendégprofesszora. 2005-től másfél esztendeig Gyurcsány Ferenc kormányának kultuszminisztere volt. Politikai pályafutása 1987-ben az első Lakiteleki Találkozón indult. 1988 májusában tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának. 1989-ben - amíg a Fidesz és az SZDSZ közötti kettős tagság lehetséges volt - tagja volt az SZDSZ-nek. 1988 júniusától 1993 novemberéig a Fidesz tagja volt. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában (évekkel később annak tudományos feldolgozásában), a Magyar Narancs alapítója szerkesztője, 2003-2006 között a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke volt.[zárt] »870« 2007-2008., 43 ív, melléklet és hangfelvétel.Készítő: Murányi Gábor.
- Bozóky Éva Donáth Ferencné (1923-2004)Újságíró, evangélikus lelkész. 1951-ben férjével együtt letartóztatták, 1953-ban szabadult. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták. 1958-as hazatérése után könyvtáros, újságíró.[nyilvános] »80« 1987., 22 ív, hangfelvétel.Készítő: Tóth Pál Péter.
- Bratkowski Andrzej (1936)Lengyel mérnök. 1956-ban a Krakkói Műszaki Egyetem hallgatójaként részt vett a magyarokat támogató segélyakció szervezésében. Az egyetem elvégzése után a Lengyel Építésügyi Minisztérium munkatársa, 1991-1993 között miniszter.*[nyilvános] »621« 1993., 1 ív.Készítő: Tischler János.