Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Szilágyi Júlia (1936)
    Az erdélyi Korunk szerkesztője. Főként arra emlékezik vissza, hogy 1956-ban diákként milyen változásokat tapasztalt a kolozsvári Bolyai Egyetemen.*
    [kutatható] »480« 1992., 2 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Szilas Imre (1950)
    Zeneszerző, zeneoktató, orgonista. A hazai keresztény könnyűzene indulásának egyik meghatározó alakja. Az 1967 húsvétján az abonyi katolikus templomban, majd 1968 húsvétján a Mátyás templomban bemutatott beatmise zeneszerzője. 1972 tavaszán az USA-ba menekült.
    [nyilvános] »1169« 2019, 2 ív + hangfelvétel+fotók.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Szín Béla (1934)
    Agrártechnikus. 1956-1957-ben újságíró. 1957-1964 között állami gazdasági középszintű vezető. 1964-től a zsámbéki termelőszövetkezet elnökhelyettese, majd elnöke.
    [kutatható] »1111« 1983., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Szinetár Miklós (1932)
    1953-tól az Operettszínház rendezője, illetve főrendezője, majd 1960-tól a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. Ő honosította meg Magyarországon a musical-műfajt. 1962-ben került az éppen akkor induló televízióhoz, ahol a rendszerváltozásig vezető posztokat töltött be. 1953 óta tanít a ma már egyetemi szinten működő Színház és Filmművészeti Főiskolán, többször volt tanszakvezető. 1993-1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, majd 2000-ig, illetve 2002-től az Állami Operaház főigazgatója. 1970-ben Kossuth-díjat kapott.
    [kutatható] »775« 2002., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Szirmai Péter (1952)
    Tanár, színész, a Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány igazgatója Kecskeméten. Édesapját, Szirmai Ottó (1926-1959), rádiódramaturgot, a Tűzoltó utcai fegyveres csoport egyik vezetőjét halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »661« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Szlama Árpád (1934–2007)
    Esztergályos, katonatiszt. 1956-ban fegyveresen harcolt a IX. kerületben és a Corvin közben. A forradalom leverése után Nyugat-Németországban élt. 1960-ban hazajött, tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1974-es szabadulása után a Csepel Művekben dolgozott.
    [nyilvános] »419« 1992., 15 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Szmolenszki László (1926)
    Technikus. 1946-1949 között rendőrtiszt. Ezt követően a Gyümért Vállalatnál középszintű vezető. 1961-től a Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnöke.
    [kutatható] »1071« 1983., 6 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Szmolnik Lajos (1928)
    Asztalos, takarító. 1956 októberében részt vett a nyíregyházi rabok kiszabadításában. A forradalom bukása után elhagyta az országot; Ausztráliában él. *
    [kutatható] »724« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Szőke Gyula (1914)
    Gazdálkodó, éjjeliőr. 1956-ban a derecskei forradalmi bizottság elnökségi tagja. 1958-ban három év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »638« 1991., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Szövérffy Dezső (1927)
    1945-től katonatiszt. 1951-ben hűtlenség vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban nemzetőr, 1957-ben öt hónapig előzetes letartóztatásban volt. Segédmunkás, majd 1963-tól a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet főmunkatársa.
    [nyilvános] »355« 1991., 10 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Sztevanovity Milutin (1921–2002)
    Közgazdász, újságíró. Részt vett a jugoszláv ellenállási mozgalomban. 1948-ban Budapesten dolgozott, ahol politikai menedékjogot kért. 1952-ben kémkedés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös szabadulása után vállalati ellenőr. 1948-1952 és 1957-1974 között a Délszláv Szövetség főszerkesztője, ezt követően a Lapkiadó Vállalat munkatársa.
    [kutatható] »146« 1987-1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Sztrányiczki Gábor (1930)
    Filozófus Erdélyben. 1954-től a kolozsvári Bolyai Egyetem tanára. Elsősorban az 1956-os magyar forradalom hatásáról beszél.*
    [nyilvános] »454« 1992., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Szűcs László (1934)
    Munkás. 1956-ban a Hajdúsági Gyógyszergyár munkástanácsának egyik vezetője, a debreceni munkástanácsok egyeztető fórumának résztvevője. Hat év börtönbüntetésre ítélték. Az Iparművészeti Főiskola textil tanszékén gyakorlatvezető.
    [nyilvános] »383« 1992., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Szurdi András (1944)
    Filmrendező, forgatókönyvíró. Svédországban Peter Watkins, majd Magyarországon Jancsó Miklós asszisztense volt. 1971-80 között tévéműsorokat, rövid- és reklámfilmeket készített. 1981-90 között több játékfilmet rendezett. Jelenleg a CIB Bank marketing és internetbanki tanácsadója.
    [nyilvános] »797« 2005., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Szűrös Mátyás (1933)
    Politikus. 1975–1982 között berlini, illetve moszkvai nagykövet, 1983–1989 között az MSZMP KB titkára. 1989-ben az Országgyűlés elnöke, 1989–1990-ben ideiglenes köztársasági elnök, 1990-től az Országgyűlés alelnöke.
    [nyilvános] »426« 1991., 24 ív.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Tabódy István (1921-2000)
    Katolikus pap. 1941-ben a Ludovikán végzett mint huszártiszt. 1950-ben Recskre internálták, 1953-ban szabadult. 1957-ben a forradalom idején tanúsított magatartása miatt 7 hónap, 1961-ben 'földalatti' teológiai szeminárium szervezéséért 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1972 decemberében szabadult, előbb káplán, majd plébános lett.
    [nyilvános] »333« 1991., 19 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kőrösi Zsuzsanna.
  • Takách-Tolvay László (1928)
    Tanár, építésztechnikus. Hadapródiskolai növendékként harcolt a második világháborúban; hazatérése után 1946-ban édesapjával együtt politikai okokból letartóztatták, 1948-ban bizonyíték híján felmentik őket a vádak alól. A forradalom alatt tagja volt a Heves Megyei Forradalmi Bizottságnak, az Egri Szabad Rádió vezetője. 1956 novemberében fegyveres harcos a Bükk-fennsíkon, majd Nyugatra emigrált. Ausztráliában telepedett le*
    [kutatható] »721« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Takács Béla (1931)
    Rádiótechnikus, mérnök. 1948-tól segédmunkásként, majd elektronikusként dolgozott. A forradalom alatt belépett a nemzetőrségbe, november 4-e után több társával illegális rádióadókat üzemeltetett. 1957-ben Jugoszlávián keresztül Franciaországba emigrált, ahol tévéműszerészként, majd elektromérnökként dolgozott.
    [nyilvános] »159« 1988., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Takács István (1939)
    Építőipari szakmunkás. Az 1956-os forradalom leverése után Ausztráliába emigrált.*
    [kutatható] »709« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Táky Gyula (1936)
    Villanyszerelő, kocsikísérő. 1956-ban részt vett az október 23-i tüntetéseken és a Rádió épületének ostromában, majd csatlakozott a Széna téri fegyveres csoporthoz. November 4-én a szovjetek elfogták, majd Ungvárra hurcolták. 1956 decemberében szabadult. 1957-ben 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után műszaki szerkesztő, 1968-tól táncdalénekes, 1973-tól postai alkalmazott volt.
    [nyilvános] »630« 1995., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Tal Eli [Harmat Lajos] (1926)
    Biológus. 1944-ben egy cionista csoport segítségével jutott el Palesztinába. Tíz évig kibucban dolgozott, majd a jeruzsálemi egyetem elvégzése után az egyetem tanára.
    [nyilvános] »315« 1991., 7 ív.
    Készítő: Hajmási Zsuzsa.
  • Tankó Tibor (1931-2004)
    Katonatiszt. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport egyik vezetője volt, 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után segédmunkásként, majd művezetőként dolgozott. A TIB Katonai Szekciójának vezetője volt.
    [nyilvános] »235« 1990., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Tantos Ferenc (1916-1999)
    Építészmérnök, statikus. A budapesti metró egyik tervezője, az UVAATERV, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, majd az Építéstudományi Intézet vezető munkatársa.
    [nyilvános] »35« 1986., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Tarafás Imre (1947)
    Közgazdász. 1969-1973 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa. 1973-tól a Magyar Nemzeti Bankban főelőadó, majd osztályvezető.
    [kutatható] »1152« 1984., 6 ív.
    Készítő: Hegedűs István, Petőcz György.
  • Tasnádi Frigyes (1926)
    Cukrász. 1944–1951 között szovjet hadifogoly, majd 1953-ig Tiszalökön fogoly. Felkutatta a táborban megölt fogolytársai sírhelyét, és fontos szerepe volt a tiszalöki tábor történetének megírásában.
    [nyilvános] »310« 1991., 6 ív és melléklet.
    Készítő: Monspart Éva.
  • Tatai Ilona (1935)
    Vegyészmérnök. 1965-1968 között a Szovjetunióban tanult. 1959-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál fizikai munkás, laboráns, technológus, közép-, majd felsőszintű vezető, 1975-től vezérigazgató.
    [kutatható] »1072« 1983., 12 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Tátrai János (1926)
    Tanító. 1948-tól tanító, majd iskolaigazgató volt. 1956-ban Tiszagyulaházán a forradalmi bizottmány titkárává választották. 1958 januárjában 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A per után tanyasi iskolákban, végül Egyeken tanított. 1990 őszétől Egyek alpolgármestere volt.
    [nyilvános] »565« 1994., 4 Ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Terdik Mihály (1937)
    Görög katolikus lelkész. A forradalom idején Szegeden volt diák. Szemináriumi tanulmányait 1957-ben kezdte meg Nyíregyházán, 1963-ban szentelték pappá, Kelet-Magyarországon szolgál.
    [kutatható] »762« 2003., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Terdik Szilveszter.
  • Téri Tamás (1932)
    Munkás, fordító. Moszkvában született, 1945 végén családjával hazatért. 1950-1952 között Moszkvában tanult. 1956-ban újságíró-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, november 5-től karhatalmista, majd orosz tolmácsként jelen volt számos forradalmár kihallgatásán. 1957-ben államtitok megsértése és fegyverrejtegetés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »82« 1987., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Ternyák Benő (1925)
    Vegyészmérnök. 1954-1959 között a Péti Olajfinomítóban üzemvezető. Ezt követően az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt iparági főtechnológusa. 1962-től az Ásványolaj-forgalmi Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1091« 1983., 9 ív.
    Készítő: Köbli József.
  • Tétényi Pál (1929)
    Kémikus. 1959-1970, illetve 1975-1977 között az MTA Izotóp Intézetének igazgatója volt. 1970-1975 között az MTA főtitkárhelyettese, 1977-től 1983-ig a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkára volt. 1980-tól 1989-ig az MSZMP KB tagja, 1983-1985 között az MSZMP KB osztályvezetője, majd 1989-ig az OMFB elnöke volt.
    [kutatható] »767« 2003., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Tevan Zsófia (1922)
    Építészmérnök. 1945-ben bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, és tagja lett a kommunista pártnak. 1950-ben baráti kapcsolatai miatt visszahívták a pártiskoláról, és elbocsátották a munkahelyéről. 1951-1954 között a sztálinvárosi építkezésen építésvezetőként dolgozott, majd a Középgépipari Vállalat műszaki osztályvezetője lett. 1954-ben kizárták a pártból, és elbocsátották a munkahelyéről. 1957-től a Budapesti Cementipari Vállalat műszaki osztályvezetője, 1959-től a Budapesti Műszaki Egyetem, 1970-1980 között az Építéstudományi Intézet munkatársa volt.
    [nyilvános] »57« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Thury Zoltán (1921–1995)
    Újságíró, író. 1948-ban Nyugatra menekült. 1951-től 1956 novemberéig Nótárius álnéven a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1957-től nyugdíjazásáig az USA-ban banktisztviselő. 1957-ben Münchenben Menekültek kalauza címmel, 1991-ben Budapesten Békétlenek címmel regénye jelent meg.
    [nyilvános] »424« 1992., 6 ív és melléklet.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Tibori János (1919-2008)
    Tanár, teológus. 1956-ban a békéscsabai események aktív résztvevője, eredeti dokumentumok összegyűjtésével hiteles feljegyzéseket készített a forradalmi történésekről.
    [zárt] »589« 1994., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Tihanyi László (1949)
    Villanyszerelő, üzemmérnök Győrött. Édesapját, Tihanyi Árpád (1916-1957) tanárt a mosonmagyaróvári vérengzés utáni békítő és embermentő szerepe ellenére halálra ítélték, és kivégezték. 1988-ban kezdeményezte édesapja rehabilitálását, 1989-ben pedig a sopronkőhidai temetőben elhantolt győri kivégzettek exhumálását.
    [nyilvános] »406« 1991-1992., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Molnár Adrienne.
  • Tímár Béla (1930)
    Egyetemi tanár, agrármérnök Erdélyben. 1956-ban a kolozsvári Bolyai Egyetem marxizmus tanszékén dolgozott, 1957 után az egyetem KISZ-bizottságának titkára.*
    [zárt] »478« 1992., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Tímár Mátyás (1923–2020)
    Bőripari munkás, közgazdász, az MSZMP KB tagja. 1955-1957 és 1960-1962 között miniszterhelyettes, 1967-ig pénzügyminiszter. 1967-1975 között miniszterelnök-helyettes, majd 1988-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
    [kutatható] »210« 1989., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Titkos Pál (1921)
    Jogász. 1939-től könyvelő. 1948-tól a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat könyvelője, közép-, majd felsőszintű vezetője, 1963-1982 között gazdasági igazgatója.
    [kutatható] »1083« 1983., 7 ív.
    Készítő: Köbli József.
  • Tittmann József (1930–?)
    Esztergályos, katonatiszt. 1956-ban a Forradalmi Katonatanács és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara között összekötő. 1958-ig Nyugat-Németországban élt, hazatérése után első fokon halálra, másodfokon nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után fordító.
    [zárt] »286« 1991., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Tóbiás Áron (1927–2017)
    Író, irodalomtörténész, szerkesztő. 1946-55 között a Magyar Rádió munkatársa volt. A forradalom alatti tevékenységéért 1 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, 1960-68 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1968-70 között a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, 1970-től a Hazafias Népfront, majd a Nőtanács sajtóreferense volt. 1979-től az Új Tükör munkatársa és az Olvasó Nép szerkesztője volt. A TIB egyik alapítója. Lásd még Varga Domokos.
    [kutatható] »79« 1986-1987., 32 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kiss Sándor, M. Kiss Sándor.

Oldalak