Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Takács Béla (1931)
    Rádiótechnikus, mérnök. 1948-tól segédmunkásként, majd elektronikusként dolgozott. A forradalom alatt belépett a nemzetőrségbe, november 4-e után több társával illegális rádióadókat üzemeltetett. 1957-ben Jugoszlávián keresztül Franciaországba emigrált, ahol tévéműszerészként, majd elektromérnökként dolgozott.
    [nyilvános] »159« 1988., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Takács István (1939)
    Építőipari szakmunkás. Az 1956-os forradalom leverése után Ausztráliába emigrált.*
    [kutatható] »709« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Táky Gyula (1936)
    Villanyszerelő, kocsikísérő. 1956-ban részt vett az október 23-i tüntetéseken és a Rádió épületének ostromában, majd csatlakozott a Széna téri fegyveres csoporthoz. November 4-én a szovjetek elfogták, majd Ungvárra hurcolták. 1956 decemberében szabadult. 1957-ben 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után műszaki szerkesztő, 1968-tól táncdalénekes, 1973-tól postai alkalmazott volt.
    [nyilvános] »630« 1995., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Tal Eli [Harmat Lajos] (1926)
    Biológus. 1944-ben egy cionista csoport segítségével jutott el Palesztinába. Tíz évig kibucban dolgozott, majd a jeruzsálemi egyetem elvégzése után az egyetem tanára.
    [nyilvános] »315« 1991., 7 ív.
    Készítő: Hajmási Zsuzsa.
  • Tankó Tibor (1931-2004)
    Katonatiszt. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport egyik vezetője volt, 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után segédmunkásként, majd művezetőként dolgozott. A TIB Katonai Szekciójának vezetője volt.
    [nyilvános] »235« 1990., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Tantos Ferenc (1916-1999)
    Építészmérnök, statikus. A budapesti metró egyik tervezője, az UVAATERV, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, majd az Építéstudományi Intézet vezető munkatársa.
    [nyilvános] »35« 1986., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Tarafás Imre (1947)
    Közgazdász. 1969-1973 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa. 1973-tól a Magyar Nemzeti Bankban főelőadó, majd osztályvezető.
    [kutatható] »1152« 1984., 6 ív.
    Készítő: Hegedűs István, Petőcz György.
  • Tasnádi Frigyes (1926)
    Cukrász. 1944–1951 között szovjet hadifogoly, majd 1953-ig Tiszalökön fogoly. Felkutatta a táborban megölt fogolytársai sírhelyét, és fontos szerepe volt a tiszalöki tábor történetének megírásában.
    [nyilvános] »310« 1991., 6 ív és melléklet.
    Készítő: Monspart Éva.
  • Tatai Ilona (1935)
    Vegyészmérnök. 1965-1968 között a Szovjetunióban tanult. 1959-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál fizikai munkás, laboráns, technológus, közép-, majd felsőszintű vezető, 1975-től vezérigazgató.
    [kutatható] »1072« 1983., 12 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Tátrai János (1926)
    Tanító. 1948-tól tanító, majd iskolaigazgató volt. 1956-ban Tiszagyulaházán a forradalmi bizottmány titkárává választották. 1958 januárjában 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A per után tanyasi iskolákban, végül Egyeken tanított. 1990 őszétől Egyek alpolgármestere volt.
    [nyilvános] »565« 1994., 4 Ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Terdik Mihály (1937)
    Görög katolikus lelkész. A forradalom idején Szegeden volt diák. Szemináriumi tanulmányait 1957-ben kezdte meg Nyíregyházán, 1963-ban szentelték pappá, Kelet-Magyarországon szolgál.
    [kutatható] »762« 2003., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Terdik Szilveszter.
  • Téri Tamás (1932)
    Munkás, fordító. Moszkvában született, 1945 végén családjával hazatért. 1950-1952 között Moszkvában tanult. 1956-ban újságíró-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, november 5-től karhatalmista, majd orosz tolmácsként jelen volt számos forradalmár kihallgatásán. 1957-ben államtitok megsértése és fegyverrejtegetés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »82« 1987., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Ternyák Benő (1925)
    Vegyészmérnök. 1954-1959 között a Péti Olajfinomítóban üzemvezető. Ezt követően az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt iparági főtechnológusa. 1962-től az Ásványolaj-forgalmi Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1091« 1983., 9 ív.
    Készítő: Köbli József.
  • Tétényi Pál (1929)
    Kémikus. 1959-1970, illetve 1975-1977 között az MTA Izotóp Intézetének igazgatója volt. 1970-1975 között az MTA főtitkárhelyettese, 1977-től 1983-ig a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkára volt. 1980-tól 1989-ig az MSZMP KB tagja, 1983-1985 között az MSZMP KB osztályvezetője, majd 1989-ig az OMFB elnöke volt.
    [kutatható] »767« 2003., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Tevan Zsófia (1922)
    Építészmérnök. 1945-ben bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, és tagja lett a kommunista pártnak. 1950-ben baráti kapcsolatai miatt visszahívták a pártiskoláról, és elbocsátották a munkahelyéről. 1951-1954 között a sztálinvárosi építkezésen építésvezetőként dolgozott, majd a Középgépipari Vállalat műszaki osztályvezetője lett. 1954-ben kizárták a pártból, és elbocsátották a munkahelyéről. 1957-től a Budapesti Cementipari Vállalat műszaki osztályvezetője, 1959-től a Budapesti Műszaki Egyetem, 1970-1980 között az Építéstudományi Intézet munkatársa volt.
    [nyilvános] »57« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Thury Zoltán (1921–1995)
    Újságíró, író. 1948-ban Nyugatra menekült. 1951-től 1956 novemberéig Nótárius álnéven a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1957-től nyugdíjazásáig az USA-ban banktisztviselő. 1957-ben Münchenben Menekültek kalauza címmel, 1991-ben Budapesten Békétlenek címmel regénye jelent meg.
    [nyilvános] »424« 1992., 6 ív és melléklet.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Tibori János (1919-2008)
    Tanár, teológus. 1956-ban a békéscsabai események aktív résztvevője, eredeti dokumentumok összegyűjtésével hiteles feljegyzéseket készített a forradalmi történésekről.
    [zárt] »589« 1994., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Tihanyi László (1949)
    Villanyszerelő, üzemmérnök Győrött. Édesapját, Tihanyi Árpád (1916-1957) tanárt a mosonmagyaróvári vérengzés utáni békítő és embermentő szerepe ellenére halálra ítélték, és kivégezték. 1988-ban kezdeményezte édesapja rehabilitálását, 1989-ben pedig a sopronkőhidai temetőben elhantolt győri kivégzettek exhumálását.
    [nyilvános] »406« 1991-1992., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Molnár Adrienne.
  • Tímár Béla (1930)
    Egyetemi tanár, agrármérnök Erdélyben. 1956-ban a kolozsvári Bolyai Egyetem marxizmus tanszékén dolgozott, 1957 után az egyetem KISZ-bizottságának titkára.*
    [zárt] »478« 1992., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Tímár Mátyás (1923)
    Bőripari munkás, közgazdász, az MSZMP KB tagja. 1955-1957 és 1960-1962 között miniszterhelyettes, 1967-ig pénzügyminiszter. 1967-1975 között miniszterelnök-helyettes, majd 1988-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
    [kutatható] »210« 1989., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Titkos Pál (1921)
    Jogász. 1939-től könyvelő. 1948-tól a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat könyvelője, közép-, majd felsőszintű vezetője, 1963-1982 között gazdasági igazgatója.
    [kutatható] »1083« 1983., 7 ív.
    Készítő: Köbli József.
  • Tittmann József (1930–?)
    Esztergályos, katonatiszt. 1956-ban a Forradalmi Katonatanács és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara között összekötő. 1958-ig Nyugat-Németországban élt, hazatérése után első fokon halálra, másodfokon nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után fordító.
    [zárt] »286« 1991., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Tóbiás Áron (1927–2017)
    Író, irodalomtörténész, szerkesztő. 1946-55 között a Magyar Rádió munkatársa volt. A forradalom alatti tevékenységéért 1 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, 1960-68 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1968-70 között a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, 1970-től a Hazafias Népfront, majd a Nőtanács sajtóreferense volt. 1979-től az Új Tükör munkatársa és az Olvasó Nép szerkesztője volt. A TIB egyik alapítója. Lásd még Varga Domokos.
    [kutatható] »79« 1986-1987., 32 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kiss Sándor, M. Kiss Sándor.
  • Tomán László (1930-2008)
    Költő, író, szerkesztő. 1950-1951 között Bácspalánkán, 1953-től 1955-ig Verbászon, 1955-től 1961-ig pedig Újvidéken dolgozott mint tanár. 1961-1991 között az újvidéki Forum Könyvkiadó szerkesztője volt. 1991 óta nyugdíjas. Főiskolás kora óta jelennek meg munkái a vajdasági és más országbeli magyar nyelű lapokban, hazájában szerb nyelven is publikált. A sajtóban megjelent írásai mellett öt önálló kötetet is jegyez.
    [nyilvános] »861« 2007., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Tomasovszky Mária, Ősze Andrásné (1945)
    Könyvkötő, adminisztrátor. Apját, Tomasovszky András (1923-1958) villanyszerelőt, aki részt vett a nyíregyházi forradalmi eseményekben, a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés vádjával halálra ítélték, és kivégezték. [GY]
    [nyilvános] »664« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Tombor Tibor (1909–2000)
    Jogász, író, újságíró. 1927-től a Külügyminisztériumban, majd 1939-től a Pesti Hírlapnál dolgozott. 1942 novemberéig az ukrán fronton haditudósító. Ezt követően a külügyi propagandaosztály munkatársa. 1946-tól az Országgyűlési Könyvtár, majd az Országos Műszaki Könyvtár, illetve az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa.
    [kutatható] »145« 1987., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Török István (1925)
    Közgazdász. 1953-tól a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, külképviseleti vezető Olaszországban és Törökországban, 1975-től miniszterhelyettes, majd államtitkár. 1968-1975 között a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1084« 1983., 6 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Török József (1944)
    Faipari szakmunkás, lakatos Erdélyben. 1964-es magyarországi látogatásakor az 1956-os forradalom eseményeiről beszélgetett, emiatt 1965-ben rendszerellenes szervezkedés vádjával tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1974-ben szabadult.
    [nyilvános] »442« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Török Mihály (1934)
    Katonatiszt a román hadseregben. 1956-ban tiszttársaival a magyar forradalom katonapolitikai esélyeit latolgatta. 1959 tavaszán a román hadseregben is megkezdődött etnikai tisztogatás keretében tizenkét év kényszermunkára ítélték. 1964-es szabadulása után betanított munkás.
    [nyilvános] »598« 1994., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Törzsök Erika (1942)
    Szociológus, kisebbségi szakértő. 1969–1970-ben az MTA Szociológiai Kutatócsoport, 1971-ben a Történettudományi Intézet munkatársa volt. 1972–1982 között az Ifjúságkutató Csoportban, 1982–1989 között a Szövetkezeti Kutatóintézetben, 1990-ben a Magyar Közvéleménykutató Intézetben dolgozott. Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében. 1991–94-ben az SZDSZ kisebbségpolitikai titkárságának vezetője, majd a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, illetve elnöke volt 1998-ig. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete igazgatója, 2007 és 2009 között a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya főigazgatója volt. 2011 óta a Civitas Europica Centralis Alapítvány elnöke. 
    [zárt] »984« 2009–2011, 26 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes, Molnár Adrienne.
  • Tóth Attila (1943)
    Közgazdász. 1965-1970 között a Vasért Vállalat, 1974-1979 között az MSZMP Budapesti Bizottsága munkatársa. 1970-1974 között, illetve 1979-től a Belkereskedelmi Minisztériumban főelőadó, főosztályvezető.
    [kutatható] »1101« 1983., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Tóth Bálint (1929)
    Költő. 1951-ben államellenes összeesküvés és szervezkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1956-ban a Politikai Foglyok Országos Szövetségének tagja. 1957-ben hat hónap előzetes letartóztatásban volt.
    [nyilvános] »232« 1990., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Tóth Géza (1929)
    Vegyészmérnök. 1951-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában technikus, majd közép-, illetve felsőszintű vezető, 1980-tól a központi fejlesztési laboratórium vezetője.
    [kutatható] »1049« 1983., 5 ív.
    Készítő: Vajda Mihály.
  • Tóth Gyula (1932)
    Vegyésztechnikus. 1954-től a Pálma, illetve a Taurus Gumigyárban vegyész, főmérnök, majd gyáregységvezető, 1973-tól vezérigazgató-helyettes.
    [kutatható] »1028« 1982., 6 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Tóth Imre (1934)
    1956-ban Szegeden joghallgató, a MEFESZ helyi szervezetének egyik fő szervezője volt. 1958-ban 6 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, tanulmányait nem folytathatta, fűtőként, korrektorként dolgozott.
    [nyilvános] »77« 1987., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Tóth Imre, R. (1921–2010)
    Elméleti matematikus, filozófus, művelődéstörténész, egyetemi tanár. Az 1950-es években a bukaresti egyetemen tanított. 1969-ben Németországba emigrált, és a regensburgi egyetemen a tudományfilozófiai tanszék vezetését bízták rá. [T]
    [kutatható] »60« 1987., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Tóth István (1929)
    Katonatiszt, kőműves. 1951-től katonatiszt volt Debrecenben. 1956. október 26-án Budapesten csatlakozott a Péterfy Sándor Utcai Kórházban működő önkéntes mentőszolgálathoz. 1958-ban 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult, ezután kőművesként dolgozott.
    [nyilvános] »455« 1992., 10 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Tóth István dr. (1919-1999)
    Jogász. 1945-től a győri városházán, 1951-től a megyei tanácsnál dolgozott. 1956-ban a megyei tanács munkástanácsának elnökévé választották. 1957-ben 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után különböző vállalatoknál beruházási, majd 1976-tól jogi előadóként dolgozott.
    [kutatható] »682« 1997., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Tóth János (1926)
    Esztergályos szakmunkás. 1956-ban Ózdon a nemzetőrség parancsnoka. Tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »341« 1991., 3 ív.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Tóth Lajos (1929-1993)
    Ügyvéd. 1956-ban a Tolna Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, könyvtáros. A TIB jogtanácsosa.
    [nyilvános] »296« 1991., 8 ív.
    Készítő: Lugossy István.

Oldalak