Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Zala Júlia (1919-1994)
    Közgazdász. 1949-től a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, elnökhelyettese, 1967-1975 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, 1975-1980 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának vezető munkatársa.
    [kutatható] »124« 1987-1988., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rejtő Gábor.
  • Zalán Magda (1936–2013)
    Újságíró, angol-magyar szakos tanár. 1956-1965 között a Magyar Rádió külső munkatársa volt. Angol kapcsolata miatt a BM többször kikérdezte, és besúgói tevékenységre akarta kényszeríteni, emiatt 1965-ben Olaszországba disszidált. Az olasz közszolgálati televíziónak fordított és hangjátékokat írt. 1975-ben Torontóban telepedett le, ahol a magyar nyelvű emigráns újságok és a torontói rádió munkatársa volt. Közel négyszáz interjút készített, főleg művészekkel, amelyek a Magyar Rádió archívumában is megtalálhatók. 1985-1990 között az Amerika Hangja rádióadások munkatársa volt. 1990 óta újra Budapesten él.
    [kutatható] »758« 2002., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Zaránd Gyula (1943)
    Fotóművész, fotóriporter. 1963-ban a Práter utcai fényképész szakmunkásképző elvégzése után a Fővárosi Fotónál kezdte pályáját. 1964-ben az akkor induló Tükör című képes hetilaphoz került. Ezzel párhuzamosan a Muskátli eszpresszó alternatív művészköréhez tartozott. 1971-ben Párizsba költözött, az egyetemen fotó és filmművészeti szakon tanult, majd a párizsi Cinémathéque-ban dolgozott. Hét éven át a francia PEN Club fotósa volt. 1980-tól a Rapho sajtóügynökség munkatársaként dolgozott. 1982-ben látogatott először haza, és ekkor kezdte el a budapesti szocreál szobrokat fényképezni. Több sikeres kiállítása is volt Budapesten. 
    [nyilvános] »993« 2015 , 6 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Zeke László (1919-1992)
    Művezető. 1956-ban a Debreceni Dohánygyár munkástanácsának elnöke, a debreceni munkástanácsok egyeztető fórumának egyik vezetője. Tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »391« 1992., 10 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Zimányi Tibor (1922-2007)
    Közgazdász. 1944-ben tagja az illegális ellenállási mozgalomnak, 1945-ben a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezője. 1946-tól rendőrtiszt, 1948-ban Kistarcsára, majd Recskre internálták. Szabadulása után segédmunkás, majd tisztviselő. 1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-as szabadulása után munkás, fordító, tisztviselő. 1975-től szövetkezeti főkönyvelő. 1988-ban a Recski Szövetség megszervezője, főtitkára, 1994-től elnöke, 1989-től a POFOSZ társelnöke. 1991-1992-ben a TIB alelnöke, 1992-1993-ban ügyvezető elnöke, 1993-1995 között elnöke volt. 1989-től az MDF tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt.
    [kutatható] »1074« 1983., 13 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Zimányi Tibor (1922-2007)
    Közgazdász. 1944-ben tagja az illegális ellenállási mozgalomnak, 1945-ben a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezője. 1946-tól rendőrtiszt, 1948-ban Kistarcsára, majd Recskre internálták. Szabadulása után segédmunkás, majd tisztviselő. 1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-as szabadulása után munkás, fordító, tisztviselő. 1975-től szövetkezeti főkönyvelő. 1988-ban a Recski Szövetség megszervezője, főtitkára, 1994-től elnöke, 1989-től a POFOSZ társelnöke. 1991-1992-ben a TIB alelnöke, 1992-1993-ban ügyvezető elnöke, 1993-1995 között elnöke volt. 1989-től az MDF tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt.
    [zárt] »696« 1998., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Zolcsák István (1921-2008)
    Pilóta, mérnök. Erdélyben, majd 1925-1935 között Brazíliában élt. 1939-ben Magyarországra menekült. A második világháború idején vadászpilóta. 1956-ban tagja a Tungsram munkástanácsának és az Újpesti Nemzeti Bizottságnak. A forradalom bukása után elhagyta az országot, Brazíliában géptervező mérnök, majd gyártulajdonos. Az Erdélyi Világszövetség alapító tagja, a Magyarok Világszövetségének egyik vezetője. [T]
    [kutatható] »446« 1992., 3 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zólomy László (1916-1990)
    Katonatiszt. 1956-ig a Magyar Néphadsereg vezérkari tisztje volt. Október 23-án a Rádió épülete védelmének katonai parancsnoka volt, 25-től a vezérkarnál, majd Király Béla mellett szolgált. November 7-én a szovjet katonai hatóságok letartóztatták. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordítóként dolgozott. 1990-ben a köztársasági elnök szárnysegédje volt.
    [nyilvános] »194« 1989., 16 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Zombori Sándorné (1923-1996)
    Háztartásbeli. Elsősorban férjére (1919–1981), emlékezik, aki munkás és katonatiszt volt, 1956-ban Miskolcon honi légvédelmi parancsnok, a megyei munkástanács katonai bizottságának tagja. November 4-én Ungvárra hurcolták, majd egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »348« 1991., 5 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zsák Zoltán (1931)
    Kőműves. 1956-ban honvéd főhadnagyként a Debreceni Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciója alá rendelt egyik katonai egység parancsnoka. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »652« 1994., 2 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Zsámbéki Gábor (1943)
    Rendező. 1968-tól a kaposvári Csíky Gergely Színház rendezője, főrendezője, majd igazgatója volt. Ezt követően a Nemzeti Színház vezető rendezője, majd 1982-től a Katona József Színház művészeti vezetője, 1989-től igazgató-főrendezője. 1998 óta az Európai Színházi Unió elnöke. [MM]
    [kutatható] »817« 2005., 1 ív.
    Készítő: Udvarnoky Virág.
  • Zsámboki Péter (1957)
    Újságíró, a Reader's Digest főszerkesztője. Zsámboki Zoltán fia. Zsámboki Zoltán (1923-1989). Műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1956-ban a KSH Forradalmi Bizottságának elnöke. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műfordító, majd a Rakéta regényújság szerkesztője volt. [GY]
    [nyilvános] »676« 1997., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Zsámboki Zoltán (1923-1989)
    Műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1956-ban a KSH Forradalmi Bizottságának elnöke. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műfordító, majd a Rakéta regényújság szerkesztője.
    [kutatható] »111« 1987-1988., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Zsednai Pál (1929)
    Közgazdász. 1949-1956 között a Szakszervezetek Országos Tanácsa politikai munkatársa, alosztályvezetője. 1956-tól a Könnyűipari Minisztériumban tisztviselő, gazdasági tanácsadó, párttitkár. 1974-től az Ipari Minisztériumban főosztályvezető.
    [kutatható] »1114« 1983., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona.
  • Zsengellér István (1931)
    Vegyészmérnök, ipari vezető. 1954-től a Tiszai Vegyiműveknél dolgozott, 1961-től főmérnökként. 1967-ben kinevezték a nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár vezérigazgatójává. 1975–80 között nehézipari miniszterhelyettes volt. 1981-től 1991 októberéig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója volt. Tagja volt több bank igazgatótanácsának. 1991 és 2006 között a Magyar Olajipari Részvénytársaság felügyelő-bizottságának az elnöke volt. 
    [kutatható] »936« 2009, 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Zsigmond Gyula (1918-1992)
    Jogász, minisztériumi tisztviselő. 1947-ben a Nemzeti Parasztpárt delegáltjaként az Országos Tervhivatal főtitkárhelyettese lett. Az 1950-es években könyvelőként dolgozott. 1956-ban a Petőfi Párt főtitkárhelyettese volt. 1962-ben letartóztatták, és 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után korrektor, fordító, műfordító volt.
    [kutatható] »50« 1987., 23 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Zsindely László (1936)
    Mérnök, pilóta. 1956-ban a Műegyetem gépészmérnök-hallgatójaként részt vett a forradalomban. November végén családjával elhagyta az országot. Zürichben az ETH-n fejezte be a tanulmányait, majd a Swissairnél helyezkedett el. 1966-tól a társaság pilótája volt, a hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen repült Budapestre. Több repüléssel kapcsolatos szervezet munkatársa volt. 1986 óta egyre több időt tölt Magyarországon. Az interjú számos érdekes részlettel szolgál nagybátyja Zsindely Ferenc és keresztanyja Zsindelyné Tüdős Klára életéről.
    [kutatható] »839« 2005-2006., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Zsinka Józsefné, Gieber Katalin (1930)
    Agrármérnök. 1956-ban a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián volt tanársegéd. Az október 26-i sortűzben súlyosan megsebesült.*
    [nyilvános] »270« 1989., 1 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zsombok Tímár György (1932)
    Repülőtiszt, író. 1956-ban a kunmadarasi repülőtér forradalmi tanácsának tagja. Egy év börtönbüntetésre ítélték. 1989-től Budapest XX. kerületének alpolgármestere.
    [nyilvános] »252« 1990., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szitányi György.
  • Zsótér András (1930)
    1947-től versenyszerűen úszott, tagja volt a magyar olimpiai úszókeretnek és a Dózsa Rendőr Sportszázadnak. 1953 végén megszűnt a sportszázad, őt nem vették át rendőrnek, jogi tanulmányait sem folytathatta. Anyagbeszerző lett, majd önálló kendőfestő üzemet vezetett. Az ötvenes évek elején csatlakozott az ún. Sujánszky-csoporthoz. 1956 elején fegyveres szervezkedés résztvevőjeként hat és fél év börtönbüntetésre ítélték, 1956. szeptember 31-én szabadult. 1956-1996 között az USA-ban élt.
    [nyilvános] »865« 2007., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Varga Ágota.

Oldalak