Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Vízvári László (1919-2003)
    Piarista tanár, bábjátékos. 1945-48 között a rend debreceni gimnáziumában tanított, az államosítás után Endrődre került káplánnak. 1953-tól újra tanítani kezdett a rend budapesti gimnáziumában. 1954-ben a Kossuth-díjas Koós Ivánnal az Auróra, majd az Astra bábegyüttes alapítója volt, számos külföldi vendégszereplés, és hazai és külföldi siker után 1985-ben SZOT-díjat kaptak. 1980-ban betegsége miatt nyugdíjba ment, de továbbra is az együttes vezetője maradt.
    [kutatható] »752« 2001., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Voltig Béla (1933)
    Mérnök. 1956-ban mint műegyetemi hallgató részt vett az októberi diákgyűléseken. A forradalom leverése után az USA-ba disszidált. 1994-ben hazatelepült. 
    [zárt] »838« 2004, 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Vörös Jenő (1920-2004)
    Újságíró, költő, tisztviselő. 1946-tól a Győri Munkás, majd a Győr-Sopron Megyei Hírlap munkatársa volt. 1955-ben fegyelmi úton elbocsátották, ezután tisztviselőként dolgozott. 1956 októberében visszavették a szerkesztőségbe. November 2-án a lakásán alakult meg a Hazánk című független politikai napilap, amelynek szerkesztője volt. 1957 januárjában Angliába emigrált. 1990-ben visszatelepült Magyarországra.
    [nyilvános] »749« 2001., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Vörös Vince (1911-2001)
    Kisgazdapárti politikus. 1941-ben részt vett a Magyar Parasztszövetség megalakításában, 1943-tól a szövetség alelnöke, 1945-48 között főtitkára volt. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzőjévé választották. 1945-47 között az FKgP főtitkárhelyettese volt, 1946 áprilisáig a párt propagandaosztályát irányította. 1947 januárjában a Magyar Közösség-ügyben rövid időre őrizetbe vették. 1947 júniusától a párt Baranya megyei alelnöke volt. Miután 1948 őszén feloszlatták a Parasztszövetséget, gazdálkodó lett. 1950-ben kuláklistára tették, 1952-től agronómus, pénztáros, illetve favágó volt. 1956. október-novemberben bekapcsolódott az FKgP és a Parasztszövetség újjászervezésébe. 1958-tól fizikai munkásként dolgozott. 1988 júniusában az FKgP elnöke lett. 1990-ben képviselővé választották. Miután az Országgyűlés alelnöke lett, lemondott pártelnöki tisztéről. 1998-ban örökös tiszteletbeli elnökként ismét bekapcsolódott a párt életébe.
    [kutatható] »169« 1988., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Vörös Zoltánné Kaszly Zsuzsanna (1933)
    Tanár. Édesapját horthysta tisztnek bélyegezték, ezért az érettségi után nem tanulhatott tovább. 1951-ben a MASZOLAJ-hoz került Lovásziba, geológus asszisztensnek. Ott ismerkedett meg későbbi férjével, Vörös Zoltán geológussal, aki az 1956-os forradalom alatt a Lovászi Fúrási Üzem Munkástanácsának vezetője volt, amiért előzetes letartóztatásba került és elbocsátották a vállalattól. 1957-től a család átköltözött Balatonmárifürdőre egy nyaralóba, és a rendőri felügyelet elszenvedése mellett segédmunkát végeztek. Férje 1963-ban visszakerült a szakmájába. Örkénybe költöztek. 1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán elvégezte a matematika-fizika tanári szakot, és 1988-as nyugdíjazásáig tanított. 
    [nyilvános] »1164« 2017–2018, 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Topits Judit.
  • Vorzsák János Ignác (1941)
    Mérnök Erdélyben. A csíkszeredai líceum tanulójaként a magyar forradalom eszméivel szimpatizált. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult.
    [kutatható] »575« 1993., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Vujovits Vladimír (1927-2012)
    Minisztériumi osztályvezető, tolmács. A Szovjetunióban nőtt fel. Édesapját és két nagybátyját kivégezték a sztálini tisztogatások idején, több családtagját a Gulagra küldik. 1946 végén települt haza édesanyjával együtt. Közgazdasági egyetemet végzett, közben a Magyar Rádió orosz nyelvű szerkesztője volt. 1956. október 23-án a Rádióban tartózkodik, a székház ostromának szemtanúja volt. November 3-4-én a Parlamentben felállított ideiglenes rádióstúdióban dolgozott, november 4-én hajnalban ő fordította, majd olvasta be orosz nyelven Nagy Imre közleményét a szovjet csapatok támadásáról. 1957-65 között a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, 1965-72 között a Minisztertanács munkatársa, Apró Antal és Vályi Péter tolmácsa volt. 1972-88 között a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője volt.
    [zárt] »927« 2007-2009., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Wabrosch Béla (1923)
    Építészmérnök. 1956-ban az Ingatlankezelő Vállalat főmérnökeként a felkelők rendelkezésére bocsátott egy autót, ezért másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »380« 1992., 11 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Wagner Róbert (1945)
    Vendéglős. A hatvanas évektől Szombathely vendég-látóipari vállalatánál, különböző éttermekben, majd a Savária Nagyszállóban dolgozott. A privatizáció során családi vállalkozásként létrehozta a Wagner Vendégudvart, amely többek között otthont adott 2003-ban az osztrák-magyar miniszterelnöki csúcstalálkozónak.
    [nyilvános] »914« 2008., 1,5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Werblan, Andrzej (1924)
    Lengyel történész. 1956–1981 között a LEMP KB tagja. 1956–1957-ben a KB Propagandaosztályának vezetője.*
    [nyilvános] »470« 1991., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Weszely Ernő (1953)
    Zongora- és harmonikaművész. Zenei pályafutását a hetvenes évek elején kezdte Szombathelyen, majd játszott Egerben, Székesfehérváron, Csákváron, a Balaton-partján, Budapesten különböző bárokban és vendéglőkben, illetve külföldön is. 1984 és 1986 között a Budapest Ragetime zenekar tagja volt. A nyolcvanas években a Magyar Rádióban műsorszerkesztőként is dolgozott.
    [nyilvános] »874« 2007-2008., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Wiener Pál (1935)
    pszichiáter, pszichoanalitikus, író. 1947–49 között a Sztehló Gábor vezette gyermekintézetnek, a Gaudiopolisnak volt a lakója, és részt vett a Mi Újságunk szerkesztésében. Az érettségit követően a Gyógypedagógiai Főiskolán kezdte meg tanulmányait. 1956-ban a forradalom idején hagyta el Magyarországot. Előbb Svájcba ment, majd Párizsba költözött, ahol orvosi tanulmányokat folytatott. 1966-tól pszichiáterként dolgozott. Részt vett az 1968-as párizsi eseményekben, játszott Robert Wilson színtársulatában. Aktív kapcsolata volt a magyar és francia művésztársadalom számos tagjával, mindenekelőtt Pilinszky Jánossal. Bokor Miklóssal közösen pszichoanalitikus szemléletű tanulmány publikált Hitlerről, a nácizmusról.
    [kutatható] »987« 2014., 6 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Wilcsek Jenő (1898-1984)
    Jogász. 1921-1948 között az Egyesült Vasöntöde és Gépgyár igazgatóhelyettese. Ezt követően az Országos Tervhivatalban miniszteri tanácsos, középszintű vezető. 1957-től a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára. 1968-1975 között a Pénzügykutató Intézet igazgatója. 1975-1978 között pénzügyminiszteri tanácsadó.
    [kutatható] »1116« 1983., 5 ív.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Willmann Adam (1908–1995)
    Lengyel közgazdász, vegyész. 1955–1959 között a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. 1956-ban a forradalom célkitűzéseivel rokonszenvező jelentéseket küldött a magyar fővárosból. 1959–1975 között külügyi szolgálatot teljesített Rómában és Finnországban.*
    [nyilvános] »571« 1991., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Wilt Pál (1950)
    Filmrendező. 1968-1972 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán tanult. A hetvenes, nyolcvanas években tevékenyen részt vett a Balázs Béla Stúdió és a Társulás Stúdió munkájában. Számos dokumentumfilmet készített.
    [nyilvános] »787« 2005., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Wittner Károly (1955)
    Asztalos. Wittner Mária fia. Wittner Mária (1937). Varrónő. 1956. október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, részt vett a Corvin közi és a Tűzoltó utcai harcokban, segített a sebesültek ellátásában. Később a Vajdahunyad utcai csoport tagja lett. November 4-én megsebesült. November 9-én megpróbálta elhagyni az országot, de letartóztatták. A kihallgatás után elengedték, disszidált, de néhány hét múlva hazatért, és segédmunkásként dolgozott. 1957 júliusában letartóztatták, 1958-ban halálra ítélték, 1959-ben ítéletét másodfokon életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1970-ben szabadult. Először varrodában, majd takarítónőként dolgozott. 1980-tól rokkantnyugdíjas. A rendszerváltozás óta aktívan részt vesz több 56-os veteránszervezet munkájában. 2006-tól országgyűlési képviselő. [GY]
    [nyilvános] »604« 1994., 6 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Wittner Mária (1937–2022)
    Varrónő. 1956. október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, részt vett a Corvin közi és a Tűzoltó utcai harcokban, segített a sebesültek ellátásában. Később a Vajdahunyad utcai csoport tagja lett. November 4-én megsebesült. November 9-én megpróbálta elhagyni az országot, de letartóztatták. A kihallgatás után elengedték, disszidált, de néhány hét múlva hazatért, és segédmunkásként dolgozott. 1957 júliusában letartóztatták, 1958-ban halálra ítélték, 1959-ben ítéletét másodfokon életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1970-ben szabadult. Először varrodában, majd takarítónőként dolgozott. 1980-tól rokkantnyugdíjas. A rendszerváltozás óta aktívan részt vesz több 56-os veteránszervezet munkájában. 2006-tól országgyűlési képviselő.
    [nyilvános] »364« 1991-1992., 9 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Wolf Richard (1919)
    Német újságíró. Svájci emigránsként bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. 1945 után az NDK-ban telepedett le. 1957-ben a magyar forradalommal összefüggésben három év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulás után Angliába emigrált.*
    [nyilvános] »464« 1991., 1 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Wolicki, Krzysztof (1925–2001)
    1956. október végétől november 11-ig a Trybuna Ludu munkatársaként a budapesti eseményekről tudósított.*
    [nyilvános] »469« 1991., 3 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Woroszylski, Wiktor (1929?–?)
    költő. A Lengyel Írószövetség merész hangvételű hetilapjának tudósítójaként érkezett Budapestre 1956 október végén. Azonosult a forradalom célkitűzéseivel, és Magyarországi napló címmel megírta emlékeit. A hatvanas évek közepétől ellenzéki aktivista volt 1989-ig hazájában. 
    [nyilvános] »161« 1993, 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Wróblewski, Andrzej Krzysztof (1935–2012)
    Lengyel újságíró. 1956-ban az Odnowa egyetemi lap szerkesztőségének tagja. A lap első száma nagyrészt a magyar eseményekkel foglalkozott, ezért rögtön betiltották.*
    [nyilvános] »472« 1991., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Z. Molnár Mihály (1924)
    1938-tól gazdálkodó. 1945-től MADISZ-vezető. 1952-1960 között földműves-szövetkezeti telepvezető. 1960-tól a Cinkotai Aranykalász, 1977-től a Szilasmenti Termelőszövetkezet elnöke.
    [kutatható] »1080« 1983., 5 ív.
    Készítő: Gábor László.
  • Zágon Sándor (1915)
    MÁV-főtiszt. 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács és a Veszprém Megyei Munkástanács elnöke. Négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »343« 1991., 10 ív és melléklet.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Zala Júlia (1919-1994)
    Közgazdász. 1949-től a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, elnökhelyettese, 1967-1975 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, 1975-1980 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának vezető munkatársa.
    [kutatható] »124« 1987-1988., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rejtő Gábor.
  • Zalán Magda (1936–2013)
    Újságíró, angol-magyar szakos tanár. 1956-1965 között a Magyar Rádió külső munkatársa volt. Angol kapcsolata miatt a BM többször kikérdezte, és besúgói tevékenységre akarta kényszeríteni, emiatt 1965-ben Olaszországba disszidált. Az olasz közszolgálati televíziónak fordított és hangjátékokat írt. 1975-ben Torontóban telepedett le, ahol a magyar nyelvű emigráns újságok és a torontói rádió munkatársa volt. Közel négyszáz interjút készített, főleg művészekkel, amelyek a Magyar Rádió archívumában is megtalálhatók. 1985-1990 között az Amerika Hangja rádióadások munkatársa volt. 1990 óta újra Budapesten él.
    [kutatható] »758« 2002., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Zaránd Gyula (1943–2020)
    Fotóművész, fotóriporter. 1963-ban a Práter utcai fényképész szakmunkásképző elvégzése után a Fővárosi Fotónál kezdte pályáját. 1964-ben az akkor induló Tükör című képes hetilaphoz került. Ezzel párhuzamosan a Muskátli eszpresszó alternatív művészköréhez tartozott. 1971-ben Párizsba költözött, az egyetemen fotó és filmművészeti szakon tanult, majd a párizsi Cinémathéque-ban dolgozott. Hét éven át a francia PEN Club fotósa volt. 1980-tól a Rapho sajtóügynökség munkatársaként dolgozott. 1982-ben látogatott először haza, és ekkor kezdte el a budapesti szocreál szobrokat fényképezni. Több sikeres kiállítása is volt Budapesten. 
    [nyilvános] »993« 2015 , 6 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Zeke László (1919-1992)
    Művezető. 1956-ban a Debreceni Dohánygyár munkástanácsának elnöke, a debreceni munkástanácsok egyeztető fórumának egyik vezetője. Tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »391« 1992., 10 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Zimányi Tibor (1922-2007)
    Közgazdász. 1944-ben tagja az illegális ellenállási mozgalomnak, 1945-ben a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezője. 1946-tól rendőrtiszt, 1948-ban Kistarcsára, majd Recskre internálták. Szabadulása után segédmunkás, majd tisztviselő. 1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-as szabadulása után munkás, fordító, tisztviselő. 1975-től szövetkezeti főkönyvelő. 1988-ban a Recski Szövetség megszervezője, főtitkára, 1994-től elnöke, 1989-től a POFOSZ társelnöke. 1991-1992-ben a TIB alelnöke, 1992-1993-ban ügyvezető elnöke, 1993-1995 között elnöke volt. 1989-től az MDF tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt.
    [kutatható] »1074« 1983., 13 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Zimányi Tibor (1922-2007)
    Közgazdász. 1944-ben tagja az illegális ellenállási mozgalomnak, 1945-ben a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezője. 1946-tól rendőrtiszt, 1948-ban Kistarcsára, majd Recskre internálták. Szabadulása után segédmunkás, majd tisztviselő. 1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-as szabadulása után munkás, fordító, tisztviselő. 1975-től szövetkezeti főkönyvelő. 1988-ban a Recski Szövetség megszervezője, főtitkára, 1994-től elnöke, 1989-től a POFOSZ társelnöke. 1991-1992-ben a TIB alelnöke, 1992-1993-ban ügyvezető elnöke, 1993-1995 között elnöke volt. 1989-től az MDF tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt.
    [kutatható] »696« 1998., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Zolcsák István (1921-2008)
    Pilóta, mérnök. Erdélyben, majd 1925-1935 között Brazíliában élt. 1939-ben Magyarországra menekült. A második világháború idején vadászpilóta. 1956-ban tagja a Tungsram munkástanácsának és az Újpesti Nemzeti Bizottságnak. A forradalom bukása után elhagyta az országot, Brazíliában géptervező mérnök, majd gyártulajdonos. Az Erdélyi Világszövetség alapító tagja, a Magyarok Világszövetségének egyik vezetője. [T]
    [kutatható] »446« 1992., 3 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zólomy László (1916-1990)
    Katonatiszt. 1956-ig a Magyar Néphadsereg vezérkari tisztje volt. Október 23-án a Rádió épülete védelmének katonai parancsnoka volt, 25-től a vezérkarnál, majd Király Béla mellett szolgált. November 7-én a szovjet katonai hatóságok letartóztatták. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordítóként dolgozott. 1990-ben a köztársasági elnök szárnysegédje volt.
    [nyilvános] »194« 1989., 16 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Zombori Sándorné (1923-1996)
    Háztartásbeli. Elsősorban férjére (1919–1981), emlékezik, aki munkás és katonatiszt volt, 1956-ban Miskolcon honi légvédelmi parancsnok, a megyei munkástanács katonai bizottságának tagja. November 4-én Ungvárra hurcolták, majd egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »348« 1991., 5 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zsák Zoltán (1931)
    Kőműves. 1956-ban honvéd főhadnagyként a Debreceni Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciója alá rendelt egyik katonai egység parancsnoka. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »652« 1994., 2 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Zsámbéki Gábor (1943)
    Rendező. 1968-tól a kaposvári Csíky Gergely Színház rendezője, főrendezője, majd igazgatója volt. Ezt követően a Nemzeti Színház vezető rendezője, majd 1982-től a Katona József Színház művészeti vezetője, 1989-től igazgató-főrendezője. 1998 óta az Európai Színházi Unió elnöke. [MM]
    [kutatható] »817« 2005., 1 ív.
    Készítő: Udvarnoky Virág.
  • Zsámboki Péter (1957)
    Újságíró, a Reader's Digest főszerkesztője. Zsámboki Zoltán fia. Zsámboki Zoltán (1923-1989). Műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1956-ban a KSH Forradalmi Bizottságának elnöke. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műfordító, majd a Rakéta regényújság szerkesztője volt. [GY]
    [nyilvános] »676« 1997., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Zsámboki Zoltán (1923-1989)
    Műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1956-ban a KSH Forradalmi Bizottságának elnöke. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műfordító, majd a Rakéta regényújság szerkesztője.
    [kutatható] »111« 1987-1988., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Zsednai Pál (1929)
    Közgazdász. 1949-1956 között a Szakszervezetek Országos Tanácsa politikai munkatársa, alosztályvezetője. 1956-tól a Könnyűipari Minisztériumban tisztviselő, gazdasági tanácsadó, párttitkár. 1974-től az Ipari Minisztériumban főosztályvezető.
    [kutatható] »1114« 1983., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona.
  • Zsengellér István (1931–2022)
    Vegyészmérnök, ipari vezető. 1954-től a Tiszai Vegyiműveknél dolgozott, 1961-től főmérnökként. 1967-ben kinevezték a nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár vezérigazgatójává. 1975–80 között nehézipari miniszterhelyettes volt. 1981-től 1991 októberéig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója volt. Tagja volt több bank igazgatótanácsának. 1991 és 2006 között a Magyar Olajipari Részvénytársaság felügyelő-bizottságának az elnöke volt. 
    [kutatható] »936« 2009, 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Zsigmond Gyula (1918-1992)
    Jogász, minisztériumi tisztviselő. 1947-ben a Nemzeti Parasztpárt delegáltjaként az Országos Tervhivatal főtitkárhelyettese lett. Az 1950-es években könyvelőként dolgozott. 1956-ban a Petőfi Párt főtitkárhelyettese volt. 1962-ben letartóztatták, és 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után korrektor, fordító, műfordító volt.
    [kutatható] »50« 1987., 23 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Zsindely László (1936–2018)
    Mérnök, pilóta. 1956-ban a Műegyetem gépészmérnök-hallgatójaként részt vett a forradalomban. November végén családjával elhagyta az országot. Zürichben az ETH-n fejezte be a tanulmányait, majd a Swissairnél helyezkedett el. 1966-tól a társaság pilótája volt, a hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen repült Budapestre. Több repüléssel kapcsolatos szervezet munkatársa volt. 1986 óta egyre több időt tölt Magyarországon. Az interjú számos érdekes részlettel szolgál nagybátyja Zsindely Ferenc és keresztanyja Zsindelyné Tüdős Klára életéről.
    [kutatható] »839« 2005-2006., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.

Oldalak