Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Gáspár Sándor (1917-2002)
    Politikus, szakszervezeti vezető. 1952-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese, 1956-1959 és 1965-1983 között főtitkára, 1988-ig elnöke. 1959-1961 és 1963-1965 között az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára.
    [nyilvános] »220« 1989-1990., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Márton.
  • Gáspár Zsuzsa (1943)
    Szerkesztő. Az Egyetemi Színpad, majd a 25. Színház titkára, később rendezőasszisztens volt, majd az Iparművészeti Múzeumban népművelőként dolgozott. [MM]
    [zárt] »815« 2005., 5 ív.
    Készítő: Molnár János.
  • Gazda Tamás (1920–1987)
    Közgazdász. 1954-1968 között a Ravill Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, 1973-1980 között vezérigazgatója. 1968-1973 között a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője.
    [kutatható] »1059« 1983., 6 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor, Kiss György.
  • Geleji Frigyes (1928-1999)
    Vegyészmérnök. 1950-1968 között a Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa, igazgatóhelyettese. Ezt követően a Magyar Viscosagyár igazgatóhelyettese, 1979-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság könnyűipari szaktitkárságának vezetője, 1986 után az OMFB elnökhelyettese.
    [nyilvános] »300« 1991., 7 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Gellért Károly (1921-1999)
    Lakatosmester, a sokszögeszterga feltalálója. 1956-ban a miskolci Dimávag munkástanácsának tagja. A forradalom után internálták.
    [kutatható] »298« 1991., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Gémes Mihály (1911–2003)
    Katolikus pap. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.*
    [kutatható] »384« 1992., 2 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Gereben Ferenc (1942)
    Könyvtáros, szociológus. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál, majd a Teleki László Alapítványnál olvasás-, művelődés-, művészet-, vallás- és könyvtár-szociológiával foglalkozott. 1998 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Szociológiai Intézet docense. [MM]
    [nyilvános] »849« 2006., 7 ív.
    Készítő: Gőbl Gabriella.
  • Gereben István (1933-2012)
    Geofizikus, oceanográfus, publicista. 1956-ban Budapesten dolgozott, szemtanúja volt a forradalmi eseményeknek. A forradalom leverése után elhagyta Magyarországot. 1957-től az Egyesült Államokban él. A hatvanas évek elejétől részt vett a Magyar Szabadságharcos Szövetség munkájában. Az Észak-amerikai Magyar Egyesületek Koordináló Bizottságának ügyvezető titkára, valamint az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség társelnöke volt a rendszerváltozásig. A nyolcvanas évek elejétől szoros kapcsolatban állt a magyarországi demokratikus ellenzékkel.
    [kutatható] »737« 2000., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Törzsök Erika.
  • Gerecs László (1931)
    Népművelő, könyvtáros. Kezdetben a Magyar Államvasutak szombathelyi igazgatóságán személyzetis, KISZ-titkár volt, 1956 után a Szentgotthárdi határ-vasútállomáson dolgozott, majd a MÁV szombathelyi kultúrotthonának vezetője lett. 1968 és 1978 között a Vas Megyei Tanács Közművelődési Osztályának népművelési csoportvezetője volt. Ezután nyugdíjazásáig a Szombathelyi Pedagógiai Intézetben dolgozott mint az iskolai könyvtárak szakfelügyelője.
    [nyilvános] »920« 2008., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Gergely Miklós (1919)
    Közgazdász. 1947-től pártfunkcionárius, 1953-tól a Minisztertanács Titkárságának vezetője. 1954-1974 között a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1125« 1984., 10 ív.
    Készítő: Nagy Ilona.
  • Giczy György (1953)
    Teológus. A budapesti piarista gimnáziumban végzett, majd a Római Katolikus Hittudományi Akadémián diplomázott és doktorált. Újságíróként dolgozott az Új Embernél, a Vigiliánál, és a Teológiánál, az ott megjelent cikkekből a rendszerváltás után Lépésváltás címen könyve is megjelent. 1988-ban a Márton Áron Társaság titkára, 1989-ben a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja, 1990-től parlamenti képviselője, 1994-től országos alelnöke, 1995-től elnöke, amely tisztségről 2001 tavaszán mondott le. 
    [zárt] »961« 2014, 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Schweitzer András.
  • Gimes Judit–Magos Gábor (közös életútinterjú)
    Gimes Judit, (1920–2014) Gimes Miklós húga, Magos Gábor felesége, mezőgazdász. 1945-1954 között pártfunkcionárius, pártfőiskolai tanár. Magos Gábor (1914–2000), kertészmérnök. 1945 után minisztériumi tisztviselő, pártközponti osztályvezető, 1951-től tangazdasági igazgató. A forradalom alatt kapcsolatban állt a Magyar Írók Szövetségével, a Forradalmi Karhatalmi Bizottsággal és több fegyveres csoporttal. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője. 1957-ben Svájcban telepedtek le, részt vettek az Irodalmi Újság szerkesztésében és terjesztésében.
    [nyilvános] »531« 1993–1994., 40 ív.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Gombocz Zoltán (1942-1997)
    Közgazdász. 1966-tól a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat munkatársa, főosztályvezetője, majd 1982-től vezérigazgatója. 1971-1975 között Rómában a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség titkára.
    [kutatható] »1088« 1983., 6 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa.
  • Gömöri György (1934)
    Irodalomtörténész, költő, műfordító. 1956-ban bölcsészhallgatóként részt vett a Petőfi Kör vitáiban. A forradalom idején az Egyetemi Ifjúság szerkesztője volt. 1956 novemberében Angliába emigrált, ahol egyik alapítója volt az Egyetemi Forradalmi diákbizottság Külföldi Komitéjának. 1963-64-ben a Kaliforniai Egyetem tanára, majd ösztöndíjas kutató a Harvard Egyetemen. 1965-től a Birminghami Egyetem oktatója volt, 1969-2001 között magyar és lengyel irodalmat tanított Cambridge-ben. Jelenleg Londonban él.
    [kutatható] »750« 2001-2002., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Göncz Árpád (1922–2015)
    Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-47 között kisgazdapárti politikus volt. 1956-ban közreműködött Nagy Imre írásainak Nyugatra juttatásában, és tárgyalt a szovjet és magyar vezetők között közvetítést vállaló indiai elnök megbízottjával. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. A demokratikus ellenzékhez tartozott. Az SZDSZ és a TIB alapító tagja. 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották. 1990-2000 között Magyarország köztársasági elnöke volt.
    [zárt] »2« 1985,1990., 21 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Göncz Kinga (1947)
    Pszichiáter, egyetemi oktató. Göncz Árpád lánya. Göncz Árpád (1922). Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-47 között kisgazdapárti politikus volt. 1956-ban közreműködött Nagy Imre írásainak Nyugatra juttatásában, és tárgyalt a szovjet és magyar vezetők között közvetítést vállaló indiai elnök megbízottjával. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. A demokratikus ellenzékhez tartozott. Az SZDSZ és a TIB alapító tagja. 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották. 1990-2000 között Magyarország köztársasági elnöke volt. [GY]
    [kutatható] »568« 1994., 5 ív.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Gosztonyi Péter (1931-1999)
    Hadtörténész. 1953-ban végezte el a közgazdasági főiskolát, ugyanekkor a Magyar Néphadsereg tartalékos alhadnagya lett. A forradalom idején a Kilián laktanyában teljesített szolgálatot, és részt vett a szovjetek elleni harcokban. Az év végén Svájcba emigrált, majd a berni Kelet-Európai Könyvtár igazgatója lett. Számos kötete jelent meg a második világháború és az 1956-os forradalom témájában.
    [nyilvános] »697« 1998., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Gráber Margit (1895-1993)
    Festő, grafikus. Fiatal korában kapcsolatban állt a Galilei-körrel. Első férjével, Perlott-Csaba Vilmossal tagja volt a szentendrei művésztelepnek.
    [nyilvános] »183« 1988., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Scherter Judit.
  • Granasztói György (1938–2016)
    Történész, egyetemi tanár. 1968 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 1988-ban megalapította az Atelier elnevezésű magyar–francia posztgraduális műhelyt, amelyet egészen 2007-ig irányított. 1990 és 1994 között a Magyar Köztársaság NATO-hoz is akkreditált belgiumi és luxemburgi nagykövete volt. 1999-től 2006-ig a Teleki László Intézet igazgatója. 2001-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Tudományos tevékenysége mellett Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt. Szakterülete a társadalomtörténet, a történeti demográfia és a várostörténet volt.
    [kutatható] »999« 2015, 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szegő Iván Miklós.
  • Gruber Istvánné Hegedűs Györgyi (1927-2011)
    Pénzügyi szakember, könyvvizsgáló. 1948-ban a Richter Gedeon Gyógyszergyárban kezdett dolgozni könyvelőként. 1957-ben került a Medimpexhez, ahol 1967-től pénzügyi osztályvezető, majd pénzügyi igazgató lett. 1966-tól a magyar gyógyszeripar világpiaci hálózatépítéseinek és külföldi vállalat-alapításainak kulcsembere. 1991-től a Medimpexnél tanácsadó, párhuzamosan a Richter gyógyszergyár saját külkerhálózatának pénzügyi-gazdasági megszervezője volt. A rendszerváltás előtti, utáni években számos magyarországi vegyes tulajdonú cég könyvvizsgálója, felügyelő-bizottsági elnöke és szakértője volt.
    [kutatható] »885« 2008., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nóvé Béla.
  • Guba Dezső (1924–2007)
    Tanár, gazdálkodó. 1946-tól részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom munkájában, 1950-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1955-ben szabadult. 1956-ban a Heves megyei munkástanács elnöke. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1989-ben részt vett az SZDP újjáalakításában.
    [nyilvános] »334« 1991., 11 ív.
    Készítő: Abod László.
  • Gulyás Anikó (1947)
    Könyvelő Győrött. Édesapját, Gulyás Lajos (1918-1957), lelkészt, aki a forradalom alatt a Mosonmagyaróvári Nemzeti Bizottság tagja volt, a mosonmagyaróvári sortűz utáni békítő és embermentő szerepe ellenére halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »580« 1994., 7 ív és melléklet.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Gündisch Gusztáv (1924)
    Gépészmérnök. 1948-tól a Gumiipari Vállalat különböző részlegeiben főosztályvezető, főmérnök, majd 1968-tól a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgató-helyettese.
    [kutatható] »1146« 1983., 6 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Gúth Zoltán (1929)
    Festő, építőipari szakmunkás. 1948-ban Szibériába került kényszermunkára, miután tiltott határátlépést követett el. Két évet töltött a Gulagon, majd négy és fél évet szibériai száműzetésben. Visszatérése után bányászként helyezkedett el. Munka közbeni lázításért négy hónap börtönbüntetésre ítélték. A forradalom idején a felkelők oldalán részt vett a harcokban. Orosz felesége gyermekeikkel 1956 után visszatért a Szovjetunióba. Megpróbálta követni őket, kétszer kísérelt meg határátlépést a Szovjetunióba, mindkétszer elfogták, és elítélték. Szabadulása után Tiszaszederkényben (később Leninváros, majd Tiszaújváros) telepedett le. Festőként dolgozott a városban, illetve szerte az országban. 1989-ben nyugdíjba vonult. 
    [nyilvános] »981« 2012, 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ispán Ágota Lídia, Kovács Csaba.
  • Gyenes Antal (1920-1996)
    Agrárközgazdász, politikus. Aktívan részt vett a Györffy István Kollégium önálló intézménnyé alakításában, majd annak egyik vezetője lett. 1941-től a kommunista párt tagja, részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, jelentős szerepet játszott a földreform megvalósításában. 1946-ban a Nékosz elnöke, 1948 októberében főtitkára lett. 1949-ben a Rajk-perrel összefüggésben elvesztette állását, és marósként dolgozott. 1951-től az Agrártudományi Egyetemen adjunktus, 1954-től a Társadalmi Szemle rovatvezetője volt. 1956-ban a Nagy Imre-kormány minisztere. Október 30-án a Minisztertanács elfogadta a két nappal korábban írt javaslatát a kötelező begyűjtési rendszer megszüntetéséről. November 10-től az MSZMP IKB tagja, 1957-ben kizárták a KB-ből, mert ellenezte a Nagy Imre és társai ellen meginduló eljárást. 1957–65 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa, 1965-től a Szövetkezeti Kutató és Dokumentációs Iroda, 1968–85 között a Szövetkezeti Kutatóintézet igazgatója volt.
    [kutatható] »23« 1986., 19 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Gyenes Judith (1932–2019)
    Könyvtáros. Maléter Pál özvegye. Férje letartóztatása után elbocsátották a munkahelyéről, évekig segédmunkásként dolgozott. 1985-től az Orvostörténeti Múzeum, 1990-től az 1956-os Intézet könyvtárosa. A TIB alapító tagjaként azok egyike volt azoknak, akik az ötvenhatos mártírok rehabilitálását és méltó eltemetését követelték.
    [nyilvános] »694« 1998., 2013–14, 5+8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Gyöngyössy István (1910-1994)
    Jogász. 1932-től az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. munkatársa, 1939-től cégvezető. 1946-tól a bukaresti magyar diplomáciai misszió vezetője, majd a külügyminisztérium protokollfőnöke. 1949-1954 között politikai perben elítélt. 1956-tól a Ferunion, majd a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, 1967-1977 között a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, elnöki tanácsadója, majd a Banco di Sicilia budapesti fiókjának vezetője.
    [kutatható] »1008« 1981., 16 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Györe Sándor (1917–2012)
    Agrármérnök. 1933-tól napszámos. 1949-től tsz-elnök, szervező és a Földművelésügyi Minisztérium előadója. 1954-1960 között az Állatorvos-tudományi Egyetemen osztályvezető, majd az abonyi termelőszövetkezet elnöke.
    [kutatható] »1076« 1983., 3 ív.
    Készítő: Bouquet László.
  • Győrffy Béla (1928–2002)
    Széchenyi-díjas agrárszakember, növénynemesítő, az MTA tagja. 1946-tól Györffy-kollégista. Az Áchim András Népi Kollégium igazgatója. 1953-tól a martonvásári MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetben dolgozott, melynek 1984–90 között igazgatója volt. Több agráregyetem tanára. 
    [kutatható] »1070« 1983., 6 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Győrffy Sándor (1924-1998)
    történész, muzeológus. 1942-ben Eötvös-kollégista, 1943–48 között Györffy-kollégista. 1944-ben részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1946–48-ban a MADISZ egyetemi titkára, a MEFESZ osztályvezetője, a NÉKOSZ-központ oktatási referense. 1956-ban a Párttörténeti Intézet osztályvezetője és a Petőfi Kör vezetőségi tagja. 1956 után a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt – innen politikai indokkal eltávolították.
    [nyilvános] »125« 1988., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Gyorgyovich Miklós (1946)
    Kereskedő, vállalati ellenőr, a rendszerváltás után olvasószerkesztő. 1958-tól aktív tagja volt az illegális keretek között működő Regnum Marianum katolikus közösségnek. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült. 
    [kutatható] »1173« 2019, 4,5 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Tabajdi Gábor.
  • Gyorgyovichné Vigyázó Gabriella (1950)
    Kereskedő, eladó. Az illegális keretek között működő Regnum Marianum katolikus közösség aktív tagja volt. Énekelt több beatmisén, többek között 1968 húsvétján a Mátyás templomban. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült.
    [kutatható] »1172« 2019, 2,5 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Tabajdi Gábor.
  • Hadik Ilona (1933)
    A Hadik és a Bissingen-Nippenburg család leszármazottja. A budapesti Sacre Coeur-ben, majd a II. kerületi Bíró utcai gimnáziumban tanult. 1948 nyarán szüleivel emigrált. Párizsban telepedett le. Iskolai tanulmányait nem folytatta, ideiglenes munkákból élt. Károlyi Daisy személyi asszisztense volt annak divatszalonjában. 1955-ben férjhez ment Jean Louis Lassus, aki egy francia bank tisztviselője, majd igazgatója volt. Házasságukból hat gyermek született. A Párizs melletti La Celle Saint Cloud-ban lakik.
    [nyilvános] »949« 2015, 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Hajdu Tibor (1930)
    Történész. 1949-től a Munkásmozgalmi Intézet, majd a Magyar Országos Levéltár és a Párttörténeti Intézet levéltárosa, illetve tudományos munkatársa. 1975 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Az 1956-os forradalom napjaiban önkéntes ügyelőszolgálatot teljesített a pártközpontban. *
    [kutatható] »675« 1997., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Hajdú Yvonne (1924)
    Fordító, tolmács. 1961-ben hűtlenség és államellenes szervezkedés vádjával nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban szabadult.
    [nyilvános] »320« 1991., 6 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Hajós Edit (1889-1975)
    Orvos, fordító. Aktív tagja volt a nemzetközi kommunista mozgalomnak. 1933-ban Angliába emigrált. 1949-ben hazalátogatott. Politikai perben hét év börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban szabadult. Haláláig Angliában élt.
    [nyilvános] »206« 1974., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Vezér Erzsébet.
  • Halász András (1946)
    Festőművész. 1972-76 között a képzőművészeti főiskolán tanult festő és grafika szakon. 1976-ban egyik szervezője volt a Rózsa eszpresszóban működő fluxus alternatív csoportnak. 1975-79 között avantgarde szellemű képzőművészeti kiállításokon vett részt. 1976-ban elhagyta az országot, Párizsban, majd New York-ban telepedett le. 1983-87 között az East Village-i galériákban állított ki, 1990 óta rendszeresen szerepel magyarországi kiállításokon. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára.
    [nyilvános] »858« 2007., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Halász Péter (1944-2006)
    Avantgárd író, rendező, színész. 1962-68 között az Universitas Együttes tagja volt. 1969-ben megszervezte saját színházi együttesét, a Kassák Ház Stúdiót. Az együttest 1972-ben politikai okokból betiltották, ezt követően magánlakásokon tartottak előadásokat. 1976-ban a társulat egy részével kivándorolt Franciaországba, később New York-ban telepedett le. Bálint Istvánnal, valamint a társulat többi tagjával megalakították a Squat Színházat. Halász 1985-ben kivált a társulatból, megalapította a Love Színházat. 1992-től ismét Magyarországon rendezett és szerepelt, és a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára volt.
    [nyilvános] »846« 2005., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Halmágyi Ákos (1940)
    Informatikus. 1956. december 15-én Adaunál jutott át a határon. Középiskoláit Gränben Innsbruckban végezte el. Bécsben villamosmérnöknek tanult. A Zuse-nél, később az IBM-nél dolgozott.
    [kutatható] »894« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Hangya János (1925)
    Műszerész. Szovjet katonák 1945-ben Budapesten letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. 1947-ben hazatért, majd Ausztriába menekült, ahol egy újságírónak beszámolt a tapasztalatairól. Ezért a szovjet hatóságok letartóztatták, és kémkedés vádjával húsz év kényszermunkára ítélték. Tajsetben, szibériai lágerekben, később egy moszkvai börtönben raboskodott. 1955-ben tért haza.
    [nyilvános] »761« 2003., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.

Oldalak