Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Ozwald László (1929)
    Agrármérnök. 1954-től agronómus. 1960-tól az Agárdi Állami Gazdaság főagronómusa, 1972-től vezérigazgatója.
    [kutatható] »1132« 1984., 5 ív.
    Készítő: Gábor László.
  • P. Nagy József (1925)
    Kőműves. 1956-ban Kokad község nemzetőrparancsnoka, a forradalmi bizottság tagja. 1957 márciusában Kistarcsára, majd Tökölre internálták. 1958-ban másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »367« 1991., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Pacuraru Gheorghe (1935)
    Román állatorvos. 1956. október 30-án részt vett a temesvári egyetemisták által szervezett gyűlésen. Másnap tüntetést szervezett a letartóztatott egyetemisták kiszabadításáért. 1956-ban két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulását követően négy évig Latestiben kényszerlakhelyen élt.
    [nyilvános] »601« 1994., 5 ív.
    Készítő: Cosmeanu, Marius.
  • Padányi Mihály (1916–2011)
    Építészmérnök. Az 1944 őszén kibontakozó fegyveres ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Akciócsoportja (Marót), robbantotta fel – többek között – Gömbös Gyula szobrát, majd a nyilas könyvesboltot a Kossuth Lajos utcában, és szétugrasztotta a nyilasok gyűlését a Városi Színházban. 1945 után Dunapentelén mérnökként, majd az Építésügyi Minisztériumban miniszterhelyettesi beosztásban dolgozott. 1956 után egy építőipari vállalat igazgatója volt.
    [nyilvános] »687« 1997., 3 ív.
    Készítő: Vásárhelyi Miklósné.
  • Pajcsics József (1945)
    Rendőrtiszt, jogász, közgazdász. 1989-ben a Belügyminisztérium vizsgálati osztályának dolgozójaként a Nagy Imre és társai sírját felkutató nyomozócsoport vezetője.*
    [kutatható] »261« 1991., 8 ív, mellékletek, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Pajzs Zsuzsanna (1931)
    Orvos. 1955-től a Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott. Szemtanúja volt az 1956-os forradalmi eseményeknek, és részt vett a december 4-i nőtüntetésen.
    [nyilvános] »512« 1993., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Pákh Tibor (1924–2022)
    Jogász, műszaki fordító. 1945-1948 között szovjet hadifogságban volt. 1956. október 25-én megsebesült a Kossuth téri sortűznél. 1957-től nyilvánosan hangoztatta véleményét az idegen megszállásról és az ötvenhatos szabadságharcról. 1960-ban ellenforradalmi tevékenység vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben több alkalommal is tiltakozott az emberi jogok sérelmére elkövetett túlkapások ellen. 1971-es szabadulása után tovább küzdött Magyarország önrendelkezési jogának visszaszerzéséért. Munkavállalását mindvégig akadályozták, megbízásos fordítómunkákból élt.
    [nyilvános] »690« 1997-1998., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Balázs Eszter.
  • Pál László (1942)
    1969-1989 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál dolgozott, 1985-1989 között főcsoportfőnök volt. 1995-1998 között a Magyar Olaj és Gázipari (MOL) Rt. igazgatóságának elnöke, 1999-2002 között a Ganz Gépgyár Holding Energetikai Gépgyártó Kft. Ágazatvezetője, 2002-2004 között a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója volt. 2005-től a MALÉV Rt. igazgatóságának tagja. MSZMP-, majd MSZP-politikus; 1990-1997 között parlamenti képviselő.
    [kutatható] »886« 2007-2008., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Páles Gyula (1923)
    Jogász. 1949-től a Pénzügyminisztériumban középszintű vezető. 1963-1969 között a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, 1969-1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese.
    [kutatható] »1134« 1984., 10 ív.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Pálffy István (1933–2022)
    Rendszerszervező szaktanácsadó. Arisztokrata származása miatt nem érettségizhetett. 1951 nyarán, kitelepítés elől menekülve, Kazincbarcikára ment figuránsnak, majd Sajószögeden vasútépítésen dolgozott. Közben édesanyját, Apponyi Juliannát, 1951 karácsonyakor letartóztatták, internálták, majd 1953 elején szigorított felügyelet alatt kitelepítették. Pálffyt 1953 őszén behívták katonának. 1955 végén letartóztatták, a várpalotai, később a herendi rabtáborba került. 1956 őszén a pécsi börtönbe szállították át, ahonnan november 2-án a Baranya Megyei Forradalmi Munkástanács szabadon engedte. November végén édesanyjával együtt elhagyta az országot. Angliába került, a Cambridge-i Trinity Hall College-ban diplomázott. Piackutatóként, majd 1963-tól rendszerszervező szaktanácsadóként dolgozott. 1975-ben saját céget alapított, számos országban dolgozott, többek között az Európai Bizottságtól is kapott megbízásokat. 1989 augusztusában látogatott először vissza Magyarországra, majd 2000-re végleg hazatelepült.
    [nyilvános] »880« 2008-2009., 27 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Palkovits Rezső (1925)
    Közgazdász. 1945-től műszerész. 1949-1952 között a Pénzügyminisztérium munkatársa. 1952-től a Magyar Nemzeti Bankban párttitkár, közép- és felsőszintű vezető, 1980-tól elnökhelyettes.
    [kutatható] »1143« 1984., 7 ív.
    Készítő: Petőcz György.
  • Páll László (1939)
    Építésztechnikus Erdélyben. 1956-ban több diáktársával együtt a magyar forradalomban való esetleges részvételről beszélgetett, emiatt a román állambiztonsági szervek többször kihallgatták. 1959-ben Marosvásárhelyen részt vett a magyar nemzetiségi sérelmek megfogalmazásában, és az ezzel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Emiatt 1961-ben tizenöt év kényszermunkára ítélték, 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »588« 1993., 2 ív és melléklet.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Pálóczi Lajos (1937)
    Esztergályos. A forradalom alatt Cegléden részt vett a szovjet önkényuralmi jelképek eltávolításában. 1956 novemberében Ausztráliába emigrált. *
    [kutatható] »712« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Pap Endre (1896-1992)
    Agronómus, növénynemesítő. 1950-1956 között a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa. 1956-ban Angliába emigrált.
    [kutatható] »1« 1985., 6 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Pap János (1925-1994)
    Politikus, pártfunkcionárius. 1949-től az MDP Veszprém Megyei Bizottsága munkatársa, valamint 1957-1961 és 1965-1985 között az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága első titkára volt. 1961-1963 között belügyminiszter, majd 1965-ig miniszterelnök-helyettes volt.
    [kutatható] »106« 1987., 14 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Márton.
  • Papp Géza (1919)
    Könyvelő Erdélyben. Elmondja, hogy a román hadseregben - melynek 1951-től tagja volt - miként változott a hangulat a magyar forradalom hatására. 1957-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után Kolozsváron villanyszerelő.*
    [nyilvános] »445« 1991., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Papp István (1920)
    Mérnök. 1946-1949 között a Közlekedési Minisztérium főmérnöke, a Kossuth híd építkezésének miniszteri biztosa. 1949-től a Népgazdasági Tanács, 1953-tól a Minisztertanács vezető munkatársa. 1957-től a Hőterv, illetve az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója.
    [kutatható] »1130« 1984., 6 ív.
    Készítő: Gábor László.
  • Papp László (1922–2020)
    Tanár, festőművész. 1956-ban Miskolc Város Nemzeti Bizottságának tagja, a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének elnökségi tagja. Nyolc hónap előzetes letartóztatás után felmentették.
    [nyilvános] »302« 1991., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Papp Miklós (1932-2006)
    Anyagbeszerző, gépkocsivezető. 1956-ban Miskolcon a Dimávagban részt vett a forradalmi munkáskövetelések megfogalmazásában. A Borsod Megyei Munkástanács tagja, két napig elnöke volt. 1958 decemberében letartóztatták, két év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás, raktáros és gépkocsivezető volt, 1987-től rokkantnyugdíjas. 1989-ben Miskolcon az MDF gazdasági irodájának vezetője lett.
    [nyilvános] »317« 1991., 12 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Pár Gyula (1943)
    Mesterszakács, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola nyugalmazott tanára. A hatvanas évek elejétől dolgozott a Royal Szállóban, a Tihanyi Motelben, a balatonfüredi Annabella Szállóban, majd Hollandiában és az Egyesült Államokban. Hazatérve a Gundel étterem mesterszakácsa és konyhafőnöke lett. A nyolcvanas években több hazai kormány- és diplomáciai delegációt kísért külföldre. A késő Kádár-kori politikai elit vadászatain többször volt konyhafőnök.
    [nyilvános] »855« 2006., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Parádi Gyula (1939)
    Lakatos. 1956. október 27-én a tiszakécskei vérengzésben súlyosan megsebesült. Felépülése után fizikai munkás, majd művezető volt. 1991-től rokkantnyugdíjas.*
    [kutatható] »385« 1992., 3 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Pártay Tivadar (1908-1999)
    Újságíró, az Független Kisgazdapárt vezető politikusa. 1945–48-ban parlamenti képviselő. 1949-ben Kistarcsára, majd Recskre internálták, 1953-ban szabadult. 1956-ban részt vett a párt újjászervezésében, intézőbizottsági tag, főtitkárhelyettes volt. 1957–58-ban 14 hónapig vizsgálati fogságban tartották. 1959-től különböző munkahelyeken diszpécserként dolgozott. 1968-tól nyugdíjazásáig a Volán Tröszt gazdasági tanácsadója volt. 1988 novemberétől az újjáalakult FKgP elnöke, 1989-ben a párt örökös tiszteletbeli elnöke lett. A TIB egyik alapítója.
    [kutatható] »85« 1986–1994., 31 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István, Révész Sándor.
  • Pecséri Ede (1921)
    Gépészmérnök. 1940-1954 között ipari nagyvállalatoknál munkás. 1960-tól a Szerszámfejlesztő Intézet főmérnöke, 1964-től a Szerszámgépipari Művek műszaki igazgatója. 1974-1981 között a Lampart Zománcipari Művek vezérigazgatója.
    [kutatható] »1069« 1983., 8 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Pécsi János (1922–2003)
    Illegális kommunista, 1945 után ifjúsági vezető, a SZIT helyettes főtitkára, a Munkaerő-tartalékok Hivatala elnöke, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese. 1956-ban leváltották az MTH elnöki funkciójából.
    [kutatható] »9« 1985., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Pécsi Vera.
  • Pekó Erzsébet (1948)
    Mezőgazdasági alkalmi munkás, majd fonónő Bácsalmáson. Édesapját, Pekó István (1914-57) kiskunmajsai mezőgazdasági munkást nem bizonyított emberölés vádjával halálra ítélték, és kivégezték. A családot emiatt sorozatos diszkrimináció érte.[GY]
    [kutatható] »606« 1995., 4 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Pelcz József (1946)
    Gépészmérnök, tanár. Édesapja, id. Pelcz József 1956-ban a MÁV vezérigazgatóság forradalmi bizottságának az elnöke volt. Ifj. Pelcz az NDK több városában dolgozott, részt vett a greifswaldi és a paksi atomerőmű építésében is. 1971-1994 között a Gyár- és Gépszerelő Vállalat munkatársa volt, 1995-től az R&M Kft. műszaki vezetője.
    [nyilvános] »773« 2003-2004., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Penziás Tibor (1940)
    Gépészmérnök. 1954-1965 között az Erőműtervező Vállalatnál mérnök. 1965-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál közép-, majd felsőszintű vezető, 1980-tól külkereskedelmi igazgató.
    [kutatható] »1095« 1983., 10 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Perbíró József (1908-1991)
    Jogász. l956-ban a szegedi egyetem dékánhelyettese, a városi forradalmi bizottság elnöke. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műszaki és gazdasági tanácsadó.
    [nyilvános] »208« 1989., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Beck László.
  • Perczel Károly (1913-1992)
    Építész. Részt vett a franciaországi ellenállásban. 1947-1949 között az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A Rajk-perben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, 1954-ben rehabilitálták. 1967 után a Városépítési Tervezőiroda vezető munkatársa.
    [zárt] »44« 1986-1987., 19 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Perédi Károly (1913-1995)
    Gépészmérnök, közgazdász. 1936-1952 között a csepeli Weiss Manfréd Műveknél mérnök, majd igazgató, 1954-ig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, majd elnökhelyettese. 1954-1958 között az Országos Találmányi Hivatal elnöke. 1964-től az Energiagazdálkodási Intézetben osztályvezető.
    [nyilvános] »289« 1991., 13 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Pestessy József (1933-2008)
    Orvos. 1956. október 26-ától a Kilián laktanyában megszervezte a sebesültek ellátását. Decemberben letartóztatták, majd néhány nap múlva szabadon engedték.
    [kutatható] »513« 1993., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Péter László (1929-2008)
    Történész, levéltáros. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője. A forradalom után Angliába emigrált. A londoni Szláv és Kelet-Európai Intézet egyetemi tanára.
    [kutatható] »179« 1988., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Péterfi Miklós (1930-1983)
    Munkás, építész. 1956-ban az Újpesti Nemzeti Bizottság tagja volt. 1959-ben halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1968-as szabadulása után építészmérnöki diplomát szerzett.
    [nyilvános] »181« 1982., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula, Mécs Imre.
  • Pethő István (1929)
    Mérnök. 1953-tól a 44. számú Állami Építőipari Vállalatnál tervező, főépítés-vezető. 1966-tól a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál közép- és felsőszintű vezető, 1980-tól ipari főmérnök.
    [kutatható] »1017« 1982., 9 ív.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Pethő László (1948)
    Élsportoló. 1981-ben családjával Ausztriába disszidált, ahonnan Ausztráliába emigráltak. Sydneyben él, lovas iskolát működtet.
    [nyilvános] »789« 2004., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Pethő Tibor (1918-1996)
    Újságíró. Pályáját 1942-ben kezdte a Magyar Nemzetnél. Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenállási köréhez tartozott. 1945-ben tagja lett az Nemzeti Parasztpártnak. 1947-48-ban az Új Magyarország rovatvezetője, a HM sajtófőnöke, majd a Szabad Szó és a Hétfői Hírek rovatvezetője, 1960-tól a Magyar Nemzet főmunkatársa, 1973-83 között és 1991-től főszerkesztője volt. 1967-71, illetve 1975-80 között országgyűlési képviselő, 1976-89 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, 1966-89 között a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke volt.
    [nyilvános] »189« 1989., 42+12.5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Pető Iván (1946)
    Országgyűlési képviselő. 1970-ben végzett történelem-magyar szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1970-től 1990-ig levéltáros volt az Új Magyar Központi Levéltárban. A nyolcvanas években cikkei jelentek meg a Beszélőben és a Magyar Füzetekben Ada Pál néven. 1989 elejétől az SZDSZ szóvivője, 1989. novembertől 1991 végéig, majd 1992-től 1997-ig és 2001-től 2007-ig ügyvivője volt. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-91-ben, majd 1994-1997 között a párt frakcióvezetője volt. 1992. novembertől 1997. májusig az SZDSZ elnöke volt.
    [zárt] »911« 2009., 17 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gáti Tibor.
  • Petrák György (1936)
    Szakmunkás. 1956-ban bátyjaival együtt tagja a Ráday utcai felkelőcsoportnak.
    [nyilvános] »667« 1995., 1.1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Petrák József (1931-2004)
    Textilgyári munkás. 1956-ban a Ráday utcai felkelőcsoport és a Forradalmi Ifjúsági Szövetség tagja volt. 1957-től a Távközlési Kutató Intézetben és a Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott, majd a Nemzeti Danubius Hajózási Egylet gondnoka lett.
    [nyilvános] »665« 1995., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Petrusz Tibor (1924)
    Katonatiszt, üzemgazdász. 1942-től a Ludovika Akadémián tanult. 1944-ben - a háború miatt korábban - hadnaggyá avatták. Angol hadifogságba esett, 1946-ban térhetett haza. Ekkor az ún. B-lista alapján elbocsátották a honvédségtől. Beiratkozott a közgazdasági egyetemre, majd 1948-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. Közben csaposként dolgozott, 1948-ban vendéglős segédlevelet szerzett. 1949 decemberében letartóztatták, majd hűtlenség büntette címén életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Raboskodott a csolnoki kényszermunkatáborban, majd 1956. október 27-én a váci fegyházból szabadították ki. 1967-ben végzett a Vendéglátó-ipari Főiskolán, üzletvezetőként, éttermi igazgatóként dolgozott. 1990 őszén a kispesti önkormányzat képviselőjévé választották. Több állami kitüntetésben részesült, és Kispest díszpolgára lett 2002-ben.
    [nyilvános] »859« 2007., 28 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Varga Ágota.

Oldalak