Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Feri Sándor (1895-1986)
    1916-1920 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1937-től az illegális KMP tagja, a Vörös Segély aktivistája. 1944-1945-ben a szovjet NKVD munkatársa, majd az MDP jogügyi osztályának vezetője. 1950-től a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája. 1953-ban kizárták a pártból, elbocsátották állásából. 1956 végén tolmács, közvetítő a Kádár-kormány és a szovjet szervek között. 1957 után külkereskedelmi vállalatoknál jogi tanácsadó.
    [kutatható] »51« 1985-1986., 16 ív és melléklet.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Filep István (1931-2008)
    Történelem-földrajz szakos tanár. 1956-ban Karcag Város Forradalmi Tanácsának titkára volt. 1957-ben öt év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után kazánfűtő, 1964-től az Iparművészeti Tanács munkatársa, majd a Bútorért Vállalat művészeti tanácsadója volt.
    [nyilvános] »228« 1990., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Filipszky Zoltán (1928)
    Közgazdász. 1949-1961 között a Pénzügyminisztériumban tisztviselő, titkárságvezető, 1970-1980 között főosztályvezető. 1961-1970 között a Magyar Nemzeti Bank Tervgazdasági Igazgatósága vezetője. 1980-tól a Munkaügyi Minisztérium, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese.
    [kutatható] »1053« 1982., 5 ív.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Fisch O. Róbert (1925)
    Orvos. 1956. október 24-én bekapcsolódott az önkéntes mentőszolgálat munkájába. November második felében elhagyta az országot, 1957 januárjától az USA-ban él.
    [nyilvános] »518« 1993., 5 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Fischer József (1901-1995)
    Építész, politikus. A Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM), magyar csoportjának tagja. Az utolsó Nagy Imre-kormány államminisztere. 1965-1978 között az USA-ban élt.
    [nyilvános] »42« 1986-1987., 20 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Fitos Vilmos (1913-2000)
    Tanár, szerkesztő, tisztviselő. Az Eötvös Kollégium tagja, a Bartha Miklós Társaság főtitkára, a Turul Szövetség ellenzéki népi szárnyának vezetője, a Magyar Élet szerkesztője, a Magyar Ifjúság Nagybizottsága elnöke. 1947-ben a Magyar Közösség elleni perben másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »25« 1986., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: M. Kiss Sándor.
  • Fleck Antal (1931-2001)
    Jogász. A Ganz-Mávag tervosztályvezetője, gyáregységvezetője, 1976-tól kereskedelmi igazgatója.
    [kutatható] »1096« 1982-1983., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Fodor Gergely (1940)
    1956-ban az aszódi gyermekotthon növendékeivel a Corvin közben, majd a Schmidt-kastélynál harcolt. 1958-ban kilenc év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után hajógépész.
    [nyilvános] »397« 1992., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Fodor Tamás (1942)
    Rendező, színész. Az 1961-ben megalakult Universitas együttes alapító tagja, az 1970-ben a Stúdió K színházi alkotóközösség létrehozója volt. 1986 óta a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1987-től főrendezője. [MM]
    [nyilvános] »834« 2005., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Fogarassy Miklós (1939–2013)
    Író, könyvtáros, irodalomkritikus. 1956-ban gimnazistaként a Győri Ifjúsági Bizottság tagja volt, élelmiszer-szállítmányokat szervezett a budapestiek számára. Érettségi után az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárában volt könyvtáros. Később az Új Könyvek szerkesztője és az OSZK Módszertani Központjának tudományos főmunkatársa lett.
    [nyilvános] »812« 2003., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Földes László (1952)
    Színházi berendező. Édesapját, Földes Gábor (1923-1958), színházi rendezőt, a győri forradalmi események egyik vezetőjét 1957-ben halálra ítélték és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »669« 1996., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Földes Péter (1918-1997)
    Újságíró, fordító. A második világháború alatt tagja volt a francia kommunista ellenállási mozgalomnak. 1946-ban hazatért. Az MKP sajtóosztályán, majd a Magyar Napnál dolgozott. 1952 végén a Magyar Rádió munkatársa lett, 1955-ben elbocsátották. 1953 után a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió egyik vezetője lett. 1960-ban 13 év szabadságvesztésre ítélték. 1969-es szabadulása után műszaki fordítóként dolgozott. A TIB egyik alapítója.
    [kutatható] »150« 1983-1988., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kovács András.
  • Földesi Katalin (1953)
    OTP-ügyintéző Szegeden. Édesapja, Földesi Tibor (1923-1958), villanyszerelő, a forradalom alatt tagja volt a szegedi forradalmi bizottság elnökségének. Novemberben Nyugat-Németországba menekült, 1957-ben az amerikai hírszerző szolgálat megbízásából hazatért, letartóztatták, majd halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »596« 1994., 3 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Földvári Attila (1930–2012)
    Munkás, katonatiszt. A II. világháború alatt üldözötteket segített. 1956-ban a Ganz-Mávag gyári őrségének szervezője. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1989-től a Független Magyar Demokrata Párt egyik vezetője.
    [kutatható] »331« 1991., 16 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Földvári Magdolna (1950)
    Üzletkötő. Földvári Rudolf lánya. Földvári Rudolf (1921). Lakatos, pártfunkcionárius. 1946-tól függetlenített pártmunkás, 1952-54 között az MDP Budapesti Bizottsága első titkára, a fővárosi tanács, az MDP KV és PB tagja, 1953-57 között országgyűlési képviselő volt. Tagja volt a Sztálin temetésén és az 1953. júniusi moszkvai tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttségnek. 1954-ben kimaradt a PB-ből, az MDP BAZ megyei bizottsága első titkára lett. 1956. október 24-én a munkáskövetelések mellé állt, tagja lett a megyei munkástanácsnak. November 5-én a szovjetek Ungvárra hurcolták. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1961-es szabadulása után lakatos, majd műszaki vezető volt. [GY]
    [zárt] »605« 1994., 2 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Földvári Rudolf (1921)
    Lakatos, pártfunkcionárius. 1946-tól függetlenített pártmunkás, 1952-54 között az MDP Budapesti Bizottsága első titkára, a fővárosi tanács, az MDP KV és PB tagja, 1953-57 között országgyűlési képviselő volt. Tagja volt a Sztálin temetésén és az 1953. júniusi moszkvai tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttségnek. 1954-ben kimaradt a PB-ből, az MDP BAZ megyei bizottsága első titkára lett. 1956. október 24-én a munkáskövetelések mellé állt, tagja lett a megyei munkástanácsnak. November 5-én a szovjetek Ungvárra hurcolták. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1961-es szabadulása után lakatos, majd műszaki vezető volt.
    [zárt] »231« 1990., 65 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Forgács Pál (1923-1996)
    Szakszervezeti vezető, cukrász. 1958-tól a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi apparátusának munkatársa. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alapítója és egyik vezetője. 1990-1992-ben a Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke.
    [zárt] »97« 1987-1993., 20 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Fencsik Flóra.
  • Forintos György (1935-2005)
    Jogász, szociológus. 1956-ban joghallgatóként részt vett a Corvin közi harcokban, tagja lett az egyetem forradalmi bizottságának és a MEFESZ vezetőségének. A forradalom leverése után részt vett a szellemi ellenállásban. 1958-ban 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után előbb segédmunkás, majd éjjeliőr volt, később fordítóként, valamint az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda sajtófigyelőjében dolgozott. Befejezte a jogi egyetemet, majd szociológusdiplomát szerzett. 1977-től oktatásszociológusként dolgozott. A TDDSZ és a TIB egyik alapítója.
    [kutatható] »354« 1991., 14 ív.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Forrai Eszter (1938)
    Fischlovich Eszterként született Budapesten. Apját munkaszolgálatra hurcolták el, ahonnan nem tért haza. Özvegy anyja egyedül nevelte fel a három gyermeket. Eszter nővérével Budapesten bujkált a vészkorszak idején. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar-orosz szakos tanári oklevelet. 1962-ben vőlegényét követve érkezett meg Párizsba. Alkalmi munkákból élt, majd 1982-től tíz éven keresztül Ville de Paris városi múzeumaiban dolgozott mint teremőr. A rendszerváltozás előtt Nyugaton, 1989 után Magyarországon jelent meg verseskötete. Időnként rendhagyó irodalom órát tart francia és magyar középiskolásoknak a Holokausztról.
    [nyilvános] »994« 2015., 2 ív, fotó, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Fóti Álmos (1943)
    Agronómus. 1970-től a környei termelőszövetkezet főagronómusa, elnöke, majd elnökhelyettese.
    [kutatható] »1119« 1983., 5 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Fráter Ágota (1937-2024)
    Nyelvtanár. Osztályidegen származása miatt nem vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1956 novemberében elhagyta az országot, Svájcban telepedett le. Nyelvtanári diplomát szerzett, tanárként, később szociális munkásként dolgozott. 2000-ben visszatelepült Magyarországra, Solymáron él. Hazatelepülése után több karitatív szervezetnél vállalt munkát díjazás nélkül.
    [zárt] »733« 2001., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Fülöp Sándor (1920)
    Tanár, építőmunkás Kolozsváron. 1956-ban mint a magyar forradalommal szimpatizálót letartóztatták, hat év javítófogház büntetésre ítélték.*
    [nyilvános] »443« 1992., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Füstös Ferenc (1919)
    Gépészmérnök. 1939-1980 között a Ganz-Mávagban szakmunkás, középszintű vezető, majd gyáregységvezető.
    [kutatható] »1025« 1982., 6 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Futó Barnabás (1921-2002)
    Ügyvéd. 1956-1958-ban Angyal Istvánnak, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport parancsnokának védőügyvédje.
    [nyilvános] »526« 1993., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Futó Dezső (1916-1994)
    Újságíró, kisgazdapárti politikus. 1945-1947-ben a Kis Újság és az Ellenzék szerkesztője, országgyűlési képviselő. 1952-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a Kis Újság felelős szerkesztője.
    [kutatható] »14« 1986., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • G. H.
    Az ÁVO/ÁVH tisztje.
    [zárt] »49« 1986., 12 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Gaál István (1933-2007)
    Filmrendező. A rendezői diploma megszerzése után, 1959-től 1961-ig a római filmfőiskola ösztöndíjasa, majd 1978-1979-ben vendégtanára. Első játékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám jelentős alkotása. 1991-ben Kossuth-díjat kapott.
    [kutatható] »764« 2003., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Gábor András (1930)
    Had- és gazdasági szakmérnök. 1957-től a Danuvia Szerszámgépgyár munkatársa, 1967-től igazgatója. 1974-1975-ben a Szerszámgépipari Művek vezérigazgató-helyettese. Ezt követően a Kohó- és Gépipari Minisztériumban főosztályvezető, miniszterhelyettes, 1981-től ipari miniszterhelyettes.
    [kutatható] »1094« 1984., 7 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
  • Gábor Péter (1948)
    Mérnök, statikus. 1984-ben feleségével együtt elhagyta Magyarországot, majd Olaszországból az év végén Ausztráliába emigráltak. 1992-2001 között Malajziában dolgozott, jelenleg Sydneyben él, statikus.
    [nyilvános] »790« 2004., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Gadó Ottó (1914-2001)
    Jogász. 1936-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd 1949-től az Iparügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1954-től a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, 1957-1977 között az Országos Tervhivatalban főosztályvezető, elnökhelyettes.
    [kutatható] »1048« 1983., 4 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Gádoros Lajos (1910-1991)
    Építész, belsőépítész. A Középterv igazgatója, egyetemi tanár. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezője.
    [nyilvános] »133« 1987-1988., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Gál Ferenc (1927-2008)
    Állambiztonsági vezérőrnagy. 1952-től az ÁVO, majd az ÁVH operatív politikai nyomozója volt a kulturális élet területén. 1956. október 23-án a BM épületében tartózkodott, másnap szemtanúja volt az épület előtti tüntetés szétlövetésének. Az ÁVH feloszlatásakor önként jelentkezett a főkapitányságon, ahol védőőrizetbe vették. 1957-től a BM-ben az értelmiségi elhárítással foglalkozott, a III. Főcsoportfőnökség vezető helyettese volt. 1974-től az MSZMP KB apparátusában a BM pártfelügyeletét látta el. 1988-1989-ben az MSZMP KB Adminisztrációs Osztályának helyettes vezetője volt.
    [kutatható] »728« 1996., 28 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Gál József (1941)
    Közgazdász. 1963-tól a vendéglátóiparban dolgozott. 1968-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban középszintű vezető, 1981-től a Fővárosi Tanács belkereskedelmi főosztályvezetője.
    [kutatható] »1065« 1983., 7 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Gál Lajos (1917–?)
    Cipész. 1942-1945 között csendőr. 1945-1950 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1956-ban Hajdúszovát forradalmi bizottmányának tagja, a nemzetőrség parancsnoka. 1959-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »530« 1994., 6 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Gál Mátyás (1920)
    A temesvári kereskedelmi líceumban érettségizett. A lugosi textilgyárban volt gyakornok, amikor megismerkedett az illegális kommunista mozgalommal, amiért 1940-ben kétszer letartóztatták, majd 3 év börtönre ítélték. 1942-ben a vapriarcai munkatáborba deportálták a börtönlakókat. Innen a ribnitai börtönbe került, ahol a brutális vérengzés egyik túlélője volt. 1945 után pártmunkás, majd az '50-es évek első felében a román Külügyminisztériumban dolgozott, később az Agerpres hírügynökséghez került. 1969-ben Izraelbe emigrált, onnan pedig 1973-ban Németországba költözött.
    [kutatható] »185« 1988., 17 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Galicza Péter (1950)
    Filozófus, filmesztéta. Tagja volt az ELTÉ-n 1968 őszén létrejött Atkári János-féle KISZ-vezetésnek. 1975-2000 között a Műegyetem Filozófia Tanszékén tanított. A nyolcvanas évektől filmelemző órákat tartott felsőoktatási intézményekben. A kilencvenes évek első felében részt vett az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének létrehozásában, amelynek jelenleg is oktatója. [MM]
    [zárt] »882« 2006-2008., 20 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Gáll Ernő (1917-2000)
    Közíró, szociológus, filozófus, illegális kommunista. A kolozsvári Igazság, majd az Utunk és a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia tagja.
    [kutatható] »15« 1985., 12 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István, Hegedűs B. András, Szabóné Dér Ilona.
  • Garab Imre (1930)
    Katonatiszt. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának vezetője. 1957-ben első fokon életfogytiglani, másodfokon négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott.
    [nyilvános] »382« 1991., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Garai László (1935)
    Pszichológus. 1964-1971 között az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1970-2001 között az MTA Pszichológiai Intézetében különböző beosztásokban kutatóként dolgozott. 1988-ban a MTA doktora lett, 1998-ban a Pécsi Tudományegyetemen habilitált a közgazdaság-tudomány tanáraként. Több magyarországi és külföldi intézményben oktatott. [MM]
    [kutatható] »833« 2006., 5 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Garami Lajos (1919-1999)
    Katonatiszt. 1943-47 között hadifogoly volt a Szovjetunióban. 1954-től a rétsági laktanya parancsnoka volt. A forradalom alatt tisztjei kísérték Mindszenty Józsefet Budapestre. A Pálinkás (Pallavicini) Antal-per másodrendű vádlottjaként 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1979-es nyugdíjazásáig szállítási ügyintézőként dolgozott.
    [kutatható] »297« 1991., 9 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.

Oldalak