Tovább a szövegrészlethez...
1956

Végigmentünk a múzeumig, az egész közel van a rendőrséghez, ott a gimnazisták összetorlódtak, és az egyik fiú elszavalta a Talpra magyart. Úgy emlékszem, hogy elénekeltük a Himnuszt és a Szózatot is, de az egyiket biztos. Utána mentünk tovább, Mosonba. Félúton lehettünk, amikor a gyártelep felől fegyverropogás hallatszott. Nem is értettem, mi az, nem tudtam, hogy ott ávós laktanya van. A diákok jöttek rá, hogy arrafelé van az ÁVH. És miután a fegyverropogások között szünet volt, elhallgatott, majd tovább folytatódott, illetve öt-hat robbanásszerű detonáció is hallatszott, az épületektől egy kicsit visszhangzott is, azt kiabálták, hogy az ÁVH biztosan belelőtt a tömegbe. De ez még akkor egyáltalán nem volt biztos. A diákok közül páran elkezdtek szaladni abba az irányba, a többiekkel továbbmentünk. Lementünk az 1919-es emlékműhöz, ott is volt szavalat és Himnusz-éneklés. Szinte kapkodva összecsaptuk az ünneplést, és szétszóródva, csoportokba verődve indultunk visszafelé.  Amikor a kórházhoz értünk, láttuk a véres sebesülteket. Tőlük értesültünk, hogy az ÁVH belelőtt a tömegbe. Nem hagytuk szétszóródni a diákokat, visszamentünk a gimnáziumba, majd közöltük velük, hogy mindenki menjen haza, és szülői felügyelet nélkül lehetőleg ne hagyják el az otthonukat. Miután a diákok elmentek, az egyik általános iskolai tanár barátommal visszamentünk a kórházhoz, ahol ötven-száz fős felzaklatott tömeget találtunk és egyre több sebesültet láttunk. Arról beszéltek, hogy a laktanyánál a tömeg éljenezte az ÁVH-t, egy vagy két ávós kijött a laktanyából, üdvözölte a munkásokat, ölelkezés, barátkozás zajlott, aztán visszahúzódtak, közelebb csalogatták az embereket, és mindenféle felszólítás vagy jelzés nélkül tüzet nyitottak a tömegre. Utána a hasra vágódott emberek közé dobták a kézigránátokat. A bejárat melletti rejtett géppuskafészekből egy vagy két géppuska tüzelt, a kézigránátokat pedig az épület mellől dobálták. Eredetileg a Timföldgyárhoz tartott a menet, de közben a timföldgyáriak csatlakoztak a tömeghez, ezért változtattak a programon, és az ÁVH-laktanyához mentek. Amíg együtt voltunk, semmiféle ellenséges szándék nem látszott a tömegben, és a laktanyánál lévők beszámolói szerint is békések voltak.