Tovább a szövegrészlethez...
családtörténet

Ekkortájt ismerkedett meg apámmal, és férjhez ment 1920-ben. 1921-ben megszületett a nővérem. Úgy ismerkedtek meg, hogy anyám zongoraoktatást vállalt, hogy megéljen, és igen keresett, helyes, fiatal nő volt, nagyon jól tanított. Az egyik ilyen alkalommal, ahol tanított, megjelent édesapám. A nővérét tanította anyám, aki már férjnél volt. Édesapám Hegedűs Simon, tokaji, tanítócsaládból származott, szülei népiskolai tanítók voltak. Az apai dédszüleimről aránylag keveset tudok, nem élhettek túl sokáig, mert mindig csak az édesapám apja meg a nagymama volt a téma, aki végül felkerült Pestre Tokajból. A nagypapám korán meghalt, a nagymamám kénytelen volt számos gyermekét – öt vagy hat gyereke volt – egymaga eltartani, üzletet működtetett, gondolom, már a nagypapa mellett is megvolt ez az üzlet, és apám ott segített. Utána elkerült Miskolcra a gimnáziumba, és kollégista lett. 14 éves korától cigarettázott 80 éves koráig. Apám utána elvégzett egy kereskedelmi iskolát, visszament Tokajba, és ott a Windischgraetz bortermelő céghez került 20 évesen. Nagyon hamar főkönyvelővé avanzsált, és felhelyezték Budapestre. Volt itt Pesten a Windischgraetznek egy lerakata – Tokajon csinálták a bort, itt meg árulták, szóval volt egy nagy kereskedelmi részlege –, és apám itt volt főkönyvelő elég fiatalon. 1884-ben született, 12 évvel volt idősebb édesanyámnál, harmincvalahány éves volt, amikor megismerkedett anyámmal. Ő itt nagyon jó állásban volt, és mindig mesélték, hogy mikor a kommün volt, akkor anyámnak és a testvérének küldött bort. Ennivaló nem volt, apám meg rekeszben küldte a finom tokaji bort. Apám csendes ember volt, és a háborús élményeiről egyáltalán nem beszélt. Csak akkor derültek ki, mikor 1943-44-ben vagy ’42-ben fontos lett, hogy valaki milyen kitüntetéseket és érmeket kapott. Apám igen szorgalmas, rendkívül csöndes, kulturált, jó háttérrel rendelkezett, néha két állást is vállalt, hogy eltartsa a családot. Anyu pedig művészlélek volt. Anyu azzal együtt, hogy művész volt, egy mély érzésű, nagyon mély gondolkodású, zárkózott nő volt, de nem volt olyan bohém.