Tovább a szövegrészlethez...
munkásság

A másik munka – és ez is részben Sikondához kötődik és ezekhez az évekhez kötődik – egészen más volt. Úgy kezdődött, hogy egyszer a Kenedi Jánossal arról beszélgettünk, milyen jó lenne egyetlen műről igen alaposan, részletezően írni. Ő is mondta, mit választana tárgynak, én is. Vermeer egyik festményét említettem. Egyszer órákon át néztem a bécsi múzeumban ezt a képet, és újra és újra visszajárt gyönyörű, rejtélyes emléke. A Tandori-dolgozat után nekiláttam ennek a témának, és sok éves munkával e rejtélyes XVII. századi holland festő és a korabeli németalföldi festészet egyfajta specialistájává képeztem magamat. Mindent elolvastam, amit Magyarországon el lehetett érni róla és a korról, külföldről is hozattam könyveket. Rengeteg időt töltöttem a képek reprodukcióinak nézegetésével, elemezésével. Vermeer-szakértő Magyarországon nem akadt. Miután nem kötelezett senki és semmi, évekig elpiszmogtam a téma érdekesnél érdekesebb részleteivel. Sikondán, vidéki helyeken hoztam tető alá. Nagyjából egy 15–18 íves mű született. Esszé ugyan, de szakmailag dokumentált, alaposan jegyzetelt a Vermeer-könyvem.