Tovább a szövegrészlethez...
saját család

Hát most család nincs: vannak a gyerekek meg én. Ebben a csonkában nagyon jó vagyok, csonkában azt így is tudtam volna, legföljebb nem három gyerek – Ilka, Soma, Milán – lenne egy anyától, hanem hat anyától lenne nyolc. Én sosem készültem erre a szerepre, ezt belátom. Viszont egyrészt ez a feladat, amit meg kell oldani, és ha már ezt oldom meg, akkor megpróbálom jól megoldani. A másik, hogy iszonyú jól vagyok a gyerekekkel, rengeteget kapok tőlük. Úgyhogy én ezen nem is szeretnék változtatni. És ebből a szempontból iszonyú jó a Fuga, mert én egyébként a hétvégéket elég depisen töltöttem egypár éven keresztül, de most nem érek rá depis lenni. Nem tudtam mit kezdeni magammal a gyerekek nélkül, és csak tébláboltam. Sára 79 januárjában született. Anna született 84 februárjában. Akkor jön Luca meg Flóra, ők testvérek. Én szeretem ezt a helyzetet, hogy felnőtt korban épült velük újra a kapcsolat, mert ez nem egy alá–fölé, hanem egy mellérendelt viszony. Nem azért szeretnek, mert én vagyok az apjuk, és én sem azért őket, mert ők a gyerekeim. Mert én ezeket a viszonyokat nem sokra tartom. Azért szeretem őket, mert értékes emberek, és azt gondolom, hogy ők is ezért szeretnek engem, nem azért, mert kell