Tovább a szövegrészlethez...
Magyar Köztársaság

Ha időrendileg akarunk haladni, akkor ebben a periódusban már benne van a párt-kaland, ami valamikor 93-ban kezdődött. Én azzal jöttem haza, hogy nem akarok politizálni. De hamar kiderült, hogy ez nem úgy van, hogy most a politikusok jól csinálják a politikát. Akkor már volt Csurka-ügy, meg sok minden más is. És akkor jött egy megkeresés, hogy alakul egy új párt, és hogy mennék-e oda. Most nem tudom megmondani, hogy ki volt az első. Mindenesetre hárman voltak, akik engem kapacitáltak rá, hogy lépjek be, mind a hárman bekerültek a párt elnökségébe. Veér András, aki alelnök volt, Sós Vili, a filozófus, ő elnökségi tag volt, és Fábri Gyuri, aki tulajdonképpen a párt ideológusa volt. Először nemet mondtam, merthogy számomra Palotás János enyhén szólva nem volt egy vonzó arc. Bár akkor a népszerűsége az egeket verdeste, a taxisblokádban való viselkedése miatt. Fábri volt az, aki meggyőzött. Jó, belevágok. És ez egészen odáig ment, hogy én Palotással személyesen a párt alakuló ülésén találkoztam először, amikor is az ő javaslatára elnökségi tag lettem, majd két hónap múlva pártigazgató. Három hónap múlva meg kiléptem. Szóval totál alkalmatlan vagyok… Jártam az országot, kampányoltam. Palotás úgy képzelte, hogy a leendő sikert személyes népszerűségére építi. És amikor megjelent az óriásplakát-kampányával, akkor azt mondtuk Fábrival, hogy mi ezt nem. Megjelent Palotás János száznegyvenszeres életnagyságban a piszkos körmével! Rémes volt! Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor a beszélgetésünk – az nem volt beszélgetés. Azt mondtam Palotásnak, hogy a politikusok nem tartják politikusnak, a közgazdászok nem tartják közgazdásznak, a vállalkozók nem tartják vállalkozónak. Mindenütt iszonyú rosszul teljesít, közben nem veszi figyelembe azt, amit írunk, mondunk, hanem megy a saját feje után. Szóval lemarháztam, ahogy kell. Ordítottam vele a József Nádor téri irodájában.

Tovább a szövegrészlethez...
Magyar Köztársaság

Ebből annyi az érdekes, hogy tulajdonképpen kitaláltam azt, amit később a Fidesz megcsinált. Merthogy akkor a mi kezdeményezésünkre létrejött egy úgynevezett liberális blokk, amiben az SZDSZ, a Fidesz, a Magyar Vállalkozók Pártja, a Köztársaság Párt meg az Agrárszövetség lett volna benne. Kis pártok egymást erősítve, közös listával. De nem lett belőle semmi, mert egyéb okok miatt az SZDSZ másképpen döntött.

Tovább a szövegrészlethez...
Magyar Köztársaság

Az indulás pillanatától kezdve szoros együttműködés volt az Agrárszövetség és a Köztársaság Párt között. Tehát Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke mindig ott ült a Köztársaság Párt elnökségi ülésén is. Hogy ők miért nem gondolták, hogy ezt össze kéne fogni vagy vonni? Valószínűleg azért, mert az Agrárszövetségnek túlságosan balos volt a háttere, mert a mögötte a téeszlobby állt. A Köztársaság Párt mögött pedig – amit ugye mindig összekevertek a Vállalkozók Pártjával – a nagyvállalkozók álltak, az Iparkamara. És ugyan abba is rengeteg ember jött balról, de azok most kapitalistaként léptek föl. Tehát ezért nem jött ez össze.

Tovább a szövegrészlethez...
Magyar Köztársaság

Amikor kiléptünk a Köztársaság Pártból, másnap megjelent Nagy Tamás, hogy legyünk az ő tanácsadói. Megkérdeztük, hogy „Mit fog ehhez szólni Palotás? Elszakítottuk a babaruhát, és akkor te, a legközvetlenebb szövetségese, fölveszel bennünket?” Mondta, hogy őt ez nem érdekli, mert neki szüksége van arra, amit mi tudunk. Úgyhogy Fábri Gyurival az Agrárszövetség tanácsadói voltunk a kampányig. És aztán még a következő kampányban is ott voltunk egypár hónapig, négy évvel később, 98-ban. Próbáltuk kitalálni, hogy mit lehet csinálni abban a megváltozott politikai helyzetben. Ugye, tudjuk, hogy a tanácsadók nem azért vannak, hogy megfogadják a tanácsaikat, hanem azért, hogy aki csinálja, aki a bőrét viszi a vásárra, az jobban meg tudja fogalmazni azt, hogy ő mit miért akar. És igazából ez a szerep volt az, amiben én jól éreztem magam. Tehát nekem a tanácsadó szerep jobban passzolt, mint a közvetlen szereplés. De ez egy kitérő volt. Arra jó volt, hogy többet ilyet nem fogok csinálni.