Tovább a szövegrészlethez...
elemi (általános) iskola

A Mária Terézia Iskolába jártunk a nővéremmel, közel az Andrássy úthoz. Nagyon talpraesett kislány voltam, engem vitt el anyu lakást nézni, ma is megdöbbenek, ha visszagondolok, hogy miért épp engem, aki 7-8 éves voltam. Pár lakásba bementünk a Liget közelében, de nekem nem tetszett. Ez a lakás az Izabella utcában közepes nagyságú volt: négyen voltunk, három szobában. Ez volt a negyedik otthonom. Nővérem miatt, aki 7 évvel idősebb volt, én már tudtam írni, olvasni, így öt és fél éves koromban beadtak iskolába. Arra emlékszem, hogy ott a Vilmos császár utcai házban gyönyörű nagy, széles gang-rész, belső folyosó volt, a lakásunk belső része, a konyha, oda néztek, és ott rohangásztam egy hátitáskával, hogy én már iskolás vagyok. Aztán elvittek a tisztiorvoshoz, kellett egy vizsgát tennem. Megkérdezték, hogy hívnak, mi a papám, és mivel tudtam válaszolni, mondták, mehet a gyerek iskolába. A Próféta utcában, a terézvárosi templom mögött volt egy iskola, kitűnő mintaiskola volt, és egy tanító néninek nagy híre volt, Simonyi Gizellának hívták, aki aztán férjhez ment a sógorához, aki irodalmár volt, Rubinyi Mózes. Nagyon helyes nő volt. Én ott nagyon jól szerepeltem, semmi bajom nem volt a nagyobb gyerekek között. Csak decemberre lettem hatéves, de már abban az év szeptemberétől iskolába jártam, úgyhogy ott mindenki idősebb volt, mert nem nagyon vették fel azokat, akik augusztus után születtek, csak így külön. Az elemi iskolában brillíroztam, és mivel a nővérem a Mária Teréziába járt és ő egy kitűnő, szorgalmas, jó kislány volt, ellentétben velem, aki nem voltam mindig jó gyerek, de nagyon jókedvű gyerek voltam, a nővérem pedig – majd mutatok egy fényképet, ő már 8 vagy 9 éves korában komolyan nézett a világba. Egész kis gyereknek is komoly, megbízható volt. Én sem voltam megbízhatatlan, csak egy csapongó, jókedvű, élénk gyerek voltam. A nővérem nagyon jó tanuló volt, nemzeti gyász volt, ha egy kettes becsúszott. 10 éves koromban én is bekerültem a Mária Teréziába, 1937-ben.

elemi (általános) iskola

A Mária Terézia egy nagyon jó nevű állami iskola volt, nagyon jó pedagógusokkal, nagyon jó szellemben, egyáltalán nem volt szélsőséges. Egypár tanár utált, de a mamám mindig azt mondta, „fiam, ha egy tanár utál, rendben, ha kettő, az is, de ha már három, akkor tebenned van a hiba”. Anyukámnak miattam sokszor muszáj volt bemenni, istentelen kölyök voltam. Sokat dumáltam, mindig renitens voltam. Például cigiztünk a padláson, van is róla fénykép. Elég fiús voltam. Mondta is az igazgató: „A maga nővére olyan kitűnő volt, iskolánk dísze, maga meg ilyen…” Azért nem volt ez annyira drámai, végül is jó fejem volt, sokat nem tanultam, az órákon figyeltem. Tanultam az iskolában latinul, németül, jártam angolra és franciára. Angolra a skótokhoz, franciára meg egy francia tanfolyamra.