Tovább a szövegrészlethez...
családtörténet

A magyar történelemben az első említésre méltó Nádasdy a menekülő IV. Bélát bújtatta. Legenda, hogy a király nagyon éhes volt, és egy nádasban bújt meg, ahol megtalálta az egyik ősöm, és adott neki egy vadkacsát enni. Ebből kifolyólag a Nádasdy család címerében azóta is egy vadkacsa van, nincs török fej levágva és ilyenek. A következő fontos személy a Nádasdy család történelmében báró Nádasdy Tamás, a sárvári kastély egykori ura. Kiemelkedő szereplője a családnak, aki nádor is volt a XVI. században, és az egyik leggazdagabb dunántúli földbirtokos. Nádasdy Tamás reformált, és komoly befolyással bírt a dunántúli magyar lakosságra. Kanizsai Orsolyát vette el feleségül, amitől többszörösére nőtt a Nádasdy birtok. Házasságuk szerelmi házasság volt, fennmaradt leveleik a régi magyar irodalom csodálatos darabjai. Nádasdy Tamás sárvári udvarában a nyomda fölállítása is előregondolkozás, Sylvester János első magyar nyelvű bibliafordítását ott nyomtatták. Ő az, akit a családomban példaképnek tekintek. Amikor 1671-ben, a Wesselényi-féle összeesküvésben kivégezték Nádasdy Ferencet és elkobozták minden vagyonát, megfosztották grófi rangjától is. Akkor a családot majdnem kiirtották a Habsburgok, a nevünket is elvették, 20 évig Krajcz néven szerepelt a család. Meg akarták semmisíteni még a családi nevet is, de egy idő után sikerült visszaszerezni, sőt a grófi címet is visszakaptuk és némi kártérítést hozzá. A család újra föléledt.

családtörténet

A közösségi gondolkodás a dédapámra is jellemző volt, hiszen amikor a XIX. század második felében hozzáfogott a nádasdladányi kastély felépítéséhez, ami aztán az én otthonom is lett, akkor nemcsak az vezette, hogy a családnak jó legyen, hanem a szűkebb vagy tágabb környezetre is gondolt. Ez a kastély angol romantikus, úgynevezett Tudor stílusban épült. Ebben van egy kis Nádasdy-vér, a dédnagyapám állítólag azért épített pont egy angol stílusú kastélyt, hogy ezzel is sugallja a Habsburgoknak, hogy mi nem vagyunk azért olyan jóban egymással. A kastélyt Linchbauer István építész tervezte, és egy Hübner Nándor nevű székesfehérvári építészmester építette. Hauszmann Alajos tervezte a kastély két legszebb termét, az Ősök Csarnokát, amit a Nádasdyakról készült festmények díszítettek és a könyvtárat. Az építkezés az 1870-es évek második felében kezdődött, olyan dolgok voltak beleépítve, amelyek akkoriban megdöbbentően modernek voltak.

családtörténet

Apám 1928-ban ismerte meg édesanyámat, Radó Máriát, aki nem arisztokrata, hanem polgári családból származott, a Magyar Nemzeti Színház tagja volt, sőt a családja egyik része zsidó származású volt. Nem tudom, hogy melyik lehetett a nagyobb probléma. Egy fiatal, istenien szép nő volt, és a legnagyobb magyarnak ismertem. Ez kisebb válságot okozott a családban, különösen a nagymamám ellenezte a házasságot. A nagymamám, mert akkor már a nagypapám nem is élt, elhatározta, hogy a legfinomabb módszerrel megpróbálja ezt a szerelmet megállítani, és édesapámat három hónapos vadászútra indították az egyik testvérével és egy barátjával a Sziklás-hegységbe, Kanadába, muflonokra vadászni.  Az édesanyámat, aki pedig nagyon tehetséges színésznő volt, kiküldték Londonba, a Lord Shakespeare Színháznak volt egy angol nyelvet és színészetet tanító tagozata. Azt hiszem, hogy az anyagi részét ennek a kis utazásnak a Nádasdy család finanszírozta. Azt elfelejtették, hogy a távolság egy szerelmet sokszor megerősít, és leveleken meg telefonon keresztül a kapcsolat folytatódott. Három vagy négy hónapos szétválás után visszajöttek, és 1929-ben villámgyorsan összeházasodtak. Egy kikötése volt apámnak, hogy a Nemzeti Színháztól el kellett anyámnak búcsúznia. Aztán mindenki belenyugodott a házasságba, még nagymamám is, aki annyira megszerette édesanyámat, aki egy intelligens, kulturált egyén volt, hogy onnantól nem a lányainál és a többi gyermekénél szállt meg, hanem nálunk volt a lakása, a Nádasdy kastélyban. Jött két gyermek elég gyorsan, én pedig ’37-ben születtem.