Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Lassan György (1936)
    Fémmunkás. 1956-ban a Magyar Rádió épületénél, majd a Corvin közben harcolt, a Práter utcai felkelőcsoport parancsnoka volt. Részt vett a november 4. utáni harcokban. Az USA-ban él.
    [nyilvános] »511« 1993., 4 ív.
    Készítő: Horváth Miklós.
  • László György (1924)
    Textilmérnök, közgazdász. 1947-1954 között a Magyar Posztógyárban középszintű vezető, majd függetlenített párttitkár. 1954-1961 között a Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán főmérnök. 1961-től a Bőr-, Textil- és Szőrmeipari Tröszt, 1963-1984 között a Patyolat Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1128« 1984., 7 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • László Gyula (1910-1998)
    Festőművész, régész, történész. 1940–49 között a kolozsvári, majd 1957-től a budapesti ELTE professzora, a honfoglaláskori magyar történelem és az őskori művészetek specialistája. Nevéhez fűzödik a kettős honfoglalás elmélete. [T]
    [nyilvános] »203« 1988., 5 ív.
    Készítő: Lengyel Gabriella.
  • Latinger Erzsébet (1936)
    Segédmunkás. Diósgyőrött, majd Ózdon élt. 1956 novemberében Angliába, majd 1969-ben Ausztráliába emigrált. *
    [kutatható] »716« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Laurenszky Ernő (1929–2015)
    Történelemtanár. 1956-ban részt vett a Petőfi Kör pedagógusvitáján, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, tagja volt az Egyetemi Zászlóaljnak. 1956. október 29-én megsebesült.
    [nyilvános] »362« 1991., 9 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Lay Imre (1938)
    Esztergályos kisiparos Erdélyben. 1956-ban középiskolásként részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség szervezésében. 1959-ben Marosvásárhelyen húsz év kényszermunkára ítélték. 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »563« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Lázár Imre (1935)
    Könyvtáros, tanár. Az 1956-os Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány sajtóreferense. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték. 1990 óta Hajdúböszörmény polgármestere.
    [nyilvános] »427« 1992., 3 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Lazur Barna (1930-1999)
    Katonatiszt, épületgépész-technikus. 1956-ban a szegedi nemzetőrség parancsnoka, november 5-19. között Jugoszláviában internált. 1957 januárjában megtagadta a katonai hűségesküt, leszerelt, majd 1958-ban kilenc év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »153« 1989., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula, Mécs Imre.
  • Lendvay György (1919–2009)
    Vasesztergályos. 1956-ban a Ganz Vagon- és Gépgyár munkástanácsának elnöke. 1958-ban négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult.
    [nyilvános] »528« 1993–1994., 12 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Lengyel Balázs (1918-2007)
    Író, szerkesztő, irodalomtörténész. Az Újhold, illetve az Újhold Évkönyv sorozat egyik szerkesztője. Elsősorban a Magyar Írók Szövetsége forradalom alatti és utáni szerepéről, hathetes előzetes letartóztatásáról és a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról beszél.*
    [nyilvános] »483« 1992., 6 ív.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Lengyel Gabriella (1948–2020)
    Szociológus. 1971-ben Kemény István tanítványa lett, az ő hatására kezdte el egyetemi tanulmányait az ELTE történelem–szociológia szakán. A hetvenes évektől a demokratikus ellenzék tagja volt, számos akcióban vett részt. 1979-ben egyik alapítója a Szegényeket Támogató Alapnak. Alapító tagja a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Részt vett a Wesley János Főiskolán a szociális munkás szak beindításában, évekig tanított is ott, illetve az ELTE-n.
    [kutatható] »1167« 2010-2011, 60 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Libik András (1932–2025)
    Filmrendező, filmproducer. 1953-ban fél évet tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahonnan renitens megnyilvánulásai miatt eltanácsolták. A forradalom alatt több tömegmegmozdulásban vett részt. Novemberben Párizsba emigrált, majd Németországban telepedett le. Az 1970-80-as években több játékfilmet forgatott koprodukcióban Magyarországon. Dokumentumfilmet készített 1956-ról.
    [kutatható] »186« 1989., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Libik György (1919-1995)
    Mérnök. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága METESZ által delegált tagja, a semlegességi nyilatkozat egyik előkészítője. 1957-1991 között Svédországban élt, a svéd kormány tudományos tanácsának tagja.
    [nyilvános] »330« 1991., 17 ív és melléklet.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Lichtenstein Sándor (1928-1999)
    Munkás. 1956-ban az újpesti nemzeti bizottság tagja, részt vett Mindszenty József Budapestre hozatalában. 1959-ben a Kósa Pál és társai elleni perben halálra, majd kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után munkás, építész. A nyolcvanas években Kanadába emigrált.
    [zárt] »121« 1979., 29 ív.
    Készítő: Krassó György.
  • Linczmájer János (1939)
    Közgazdász. 1956. november 4-én középiskolásként részt vett a veszprémi vár védelmében. Néhány nappal később a szovjet hatóságok Ukrajnába hurcolták, bebörtönözték. Decemberben hazahozták, majd az év végén disszidált. Élt Ausztriában, New York-ban, Brüsszelben, Londonban és dél-Spanyolországban. 1991-ben hazatelepedett.
    [kutatható] »869« 2007., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Varga Ágota.
  • Linsenman-Kwasniewska Hanna (1933)
    Lengyel könyvelő. 1956-ban egyetemistaként tanulmányúton volt Magyarországon, csatlakozott a bölcsészkari nemzetőrséghez.
    [zárt] »618« 1993., 2 ív..
    Készítő: Tischler János.
  • Lipovecz Iván (1946)
    Újságíró, a HVG főszerkesztője. 1968-tól a Magyar Rádió munkatársa, 1974-1979 között a gazdaságpolitikai rovat vezetője, majd hat éven át bonni tudósítója volt. Ezt követően 1987-ig a Politikai Adások Főszerkesztőségének helyettes vezetője, közben 1985-1987 között a Magyar Televízió A Hét című politikai magazinjának műsorvezetője volt. 1988-tól a HVG munkatársa, néhány hónapi főszerkesztő helyettesség után 2005-ös nyugdíjba vonulásáig főszerkesztője volt.
    [zárt] »872« 2008., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Lipták G. Béla (1936)
    Mérnök, folyamatszabályozó. 1956-ban mérnökhallgatóként részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem forradalmi eseményeiben. November 4-én az USA-ba emigrált, ahol megalakította az emigráns MEFESZ-t.
    [kutatható] »163« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Liska Tibor (1925-1994)
    Közgazdász. Népi kollégista, 1956-ban a Pénzügyminisztérium Forradalmi Bizottságának tagja. 1957-ben letartóztatták. A gazdasági reformelmélet kiemelkedő teoretikusa.
    [kutatható] »39« 1988., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Petőcz György.
  • Liszewski Edward (1933)
    Lengyel mérnök. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamoskarának hallgatója, a nemzetőrség tagja.*
    [zárt] »617« 1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Litván György (1929-2006)
    Tanár, történész. Litván József fia. 1947-től az MKP, majd az MDP tagja volt, 1955-től a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. A forradalom idején tagja volt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi nemzeti bizottságnak. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1959-ben 6 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. Könyvtáros, középiskolai tanár, majd 1972-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. A demokratikus ellenzékhez tartozott. Az SZDSZ, a TIB és az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1991-99 között igazgatója. 1995-99 között az ELTE Szociológiai Intézetének egyetemi tanára volt.
    [kutatható] »700« 1983,1984., 7+4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter, Varga László.
  • Litván József (1900-1988)
    textilipari vezető, Galilei-kör, majd a Magyar Radikális Párt tagja. 1919 őszén világirodalomból és világtörténelemből tartott előadásokat a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás előadóképző tanfolyamain. 1920 augusztusában Bécsbe emigrált, majd 1922-ben hazatért. A Budakalászi Textilművek egyik vezetőjeként fokozatosan vált a szakma hazai és külföldi tekintélyévé. Magyarország német megszállása után a Gestapo a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta. 1945 után a Budakalászi Textilművek élén dolgozott. Az 1956-os forradalom után elhagyta az országot. Bécsben telepedett le.
    [nyilvános] »116« 1986., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Litván Katalin (1949–2015)
    Építészmérnök, fordító. Litván György lánya. Litván György (1929-2006). Tanár, történész. Litván József fia. 1947-től az MKP, majd az MDP tagja volt, 1955-től a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. A forradalom idején tagja volt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi nemzeti bizottságnak. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1959-ben 6 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. Könyvtáros, középiskolai tanár, majd 1972-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. A demokratikus ellenzékhez tartozott. Az SZDSZ, a TIB és az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1991-99 között igazgatója. 1995-99 között az ELTE Szociológiai Intézetének egyetemi tanára volt. [GY]
    [zárt] »639« 1995., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Lőrincz Sándor Károly (1928)
    Ipari munkás Erdélyben. 1956 őszén Temesváron részt vett egy, a magyar forradalommal szimpatizáló szervezkedésben. 1957 novemberében letartóztatták, és huszonöt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »587« 1993., 4 ív és melléklet.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Lovas László (1932)
    Szobafestő, diszpécser. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.*
    [kutatható] »386« 1992., 4 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Lőwy Kató (1947)
    Egyetemi tanár. 1956 novemberében szüleivel Ausztráliába emigrált. A Melbourne-i Egyetemen jogfilozófiát tanít.*
    [kutatható] »711« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Ludassy Mária (1944–2026)
    Filozófus. Szoros kapcsolat fűzte a demokratikus ellenzék "kemény magjához", számos tiltakozó akció résztvevője volt, amelynek következményeként szakmai tevékenységét korlátozták. [MM]
    [nyilvános] »809« 2005., 2 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Lugossy István (1943)
    Operatőr. 1956. október 23-án csatlakozott a tüntetőkhöz. 1959 őszén diáktársaival röpcédulákat készített. 1960 szeptemberében letartóztatták, 1962-ben több fiatalkorú társával együtt 3 év szabadságvesztésre ítélték. Az előzetes letartóztatás 14 hónapját magánzárkában töltötte. 1962-es szabadulása után betegápolóként, anyagbeszerzőként, fotólaboránsként dolgozott. 1970-74 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és tv-operatőri szakát. 1975-94 között a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Stúdióban készített filmhíradókat. A rendszerváltozás után több ötvenhatos vonatkozású dokumentumfilmet is rendezett.
    [nyilvános] »281« 1991., 5 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Lukách Krisztina (1956)
    Közgazdász, katolikus hitoktató. Lukách Tamás lánya. Lukách Tamás (1923-2000). Lakatos, gépészmérnök. 1939 óta dolgozott a Ganz Vagon- és Gépgyárban, csoportvezetővé, osztályvezetővé, végül a tervgazdasági főosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1956-ban a gyár munkástanácsának titkára volt. December 5-én letartóztatták, de a gyárban kitört sztrájk miatt két nap múlva szabadon engedték. 1957 decemberében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1963 decemberétől az Óbudai Hajógyárban dolgozott. Elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 1969-től műszaki ügyintéző. 1983-tól rövid ideig a Tiszafüredi Hajógyárban dolgozott, majd visszatért Óbudára. [GY]
    [nyilvános] »581« 1994., 3 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Lukách Tamás (1923-2000)
    lakatos, gépészmérnök. 1939 óta dolgozott a Ganz Vagon- és Gépgyárban, csoportvezetővé, osztályvezetővé, végül a tervgazdasági főosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1956-ban a gyár munkástanácsának titkára volt. December 5-én letartóztatták, de a gyárban kitört sztrájk miatt két nap múlva szabadon engedték. 1957 decemberében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1963 decemberétől az Óbudai Hajógyárban dolgozott. Elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 1969-től műszaki ügyintéző. 1983-tól rövid ideig a Tiszafüredi Hajógyárban dolgozott, majd visszatért Óbudára.
    [nyilvános] »399« 1992., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Abod László.
  • Lukács János (1922)
    Asztalos. 1949-1982 között a Pécsi Faipari Szövetkezetben műszaki vezető.
    [kutatható] »1082« 1983., 3 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
  • Lukácsy Csaba (1940)
    Tanár, könyvtáros. Családjával menekült Ausztriába. Az innsbrucki gimnáziumban érettségizett 1958-ban. 1958-59-ben a Bécsi Egyetem bölcsészettudományi karára, majd a zürichi egyetemre járt. 1964-től könyvtárakban dolgozott, 1980-tól 2000-ig a Neue Züriche Zeitung dokumentációs osztályának munkatársa volt. 2000-ig Svájcban élt, azóta Magyarországon.
    [kutatható] »902« 2005., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Lukácsy Sándor (1923-2001)
    Irodalomtörténész, esszéista. Eötvös-kollégista, a Valóság egyik alapító szerkesztője. 1949-1951 között a Népművelési Minisztérium munkatársa. 1953 után az irodalmi ellenzék tagja. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága tagja. 1962-1988 között az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa.
    [nyilvános] »19« 1986., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Lutz János (1926)
    Gazdálkodó, bányász. 1944-ben besorozták az SS-be. 1956. október 29-én tagja lett az erdősmecskei Nemzeti Tanácsnak. A forradalom leverése után internálták. 1986-os nyugdíjazásáig a pécsi uránbányában dolgozott.
    [kutatható] »769« 2003., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • M. Nagy Gábor (1922-2001)
    Üzemmérnök, szakoktató, anyagbeszerző. 1945-1948 között szovjet hadifogoly. Állítása szerint 1956-ban a Corvin közben harcolt. 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »463« 1991., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Máczik Sándor (1923)
    Tanító. 1956-ban a békéscsabai téglagyár munkástanácsának tagja. 1957-ben letartóztatták, Kistarcsára, illetve Tökölre internálták. 1958-ban másfél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segéd- és szakmunkás, majd középiskolai tanár.
    [kutatható] »655« 1995., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Magyar József (1928-1999)
    Dokumentumfilm-rendező. 1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról a Szovjetunióba küldték tanulni. 1952-ben hazatért, a főiskolán tanársegéd és a filmgyárban gyakornok lett. A forradalom alatt a New York-palota épületében működő felkelőcsoport parancsnokhelyettese volt.
    [nyilvános] »322« 1991., 5 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Magyar Mária (1955)
    Mezőgazdasági munkás, gazdálkodó Vejtiben. Édesapját, Magyar János (1934-1958), traktorost, aki 1956-ban sorkatona volt Esztergomban, Mecséri János és társai perében halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »644« 1995., 2 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Major Ákos (1908-1987)
    Jogász, katonatiszt, hadbíró. A Népbíróság Országos Tanácsa alapító elnöke, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája, az 1947-es választási bíróság elnöke. 1954-től jogtanácsos, majd ügyvéd, a forradalom leverése után titkos perekben védőügyvéd.
    [kutatható] »54« 1986-1987., 32 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Major Béla (1920–2001)
    Technikus. 1956-ban a miskolci Lenin Kohászati Művek és Borsod megye munkástanácsának tagja, november 5-én Ungvárra hurcolták. 1957-ben néhány hónapig Miskolcon kerületi tanácselnök, párttitkár, majd lemondatták, és kizárták a pártból.
    [nyilvános] »224« 1990., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.

Oldalak