Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Major Kamill (1948)
    festőművész, grafikus. A pécsi művészeti gimnáziumban tanult ötvös szakon. Érettségi után tanítóként, díszletfestőként, Ófaluban iskolaigazgatóként foglalkoztatták. Részt vett a Lantos Ferenc által alapított Pécsi Iparművészeti Stúdió munkájában. Jelentős szerepe volt a Bonyhádi Zománcművészeti Szimpózium elindításában. Két évi budapesti tartózkodás után, 1972-ben Franciaországba emigrált. A párizsi Ecole Nationale Supérieure des Arts Décoratifs-ban szerzett diplomát, majd nyugdíjazásáig ugyanezen főiskolán tanított. Képeivel számos egyéni és közös kiállításon szerepelt Franciaországban és a nagyvilágban. A hetvenes évek végétől rendszeresen jár haza, és részt vesz itthoni kiállításokon, illetve Franciaországban élő művészek csoportos bemutatkozásait szervezi. Első jelentősebb visszhangot kiváltott albuma, a Le Livre des Morts (Holtakkönyve) című diplomamunkája. Műveiben az anyag örök átalakulását, pusztulását, a mulandóság lenyomatait örökíti meg ritmikusan rendezett struktúrákban.
    [kutatható] »968« 2014, 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Major Sándor (1932)
    Technikus, pártmunkás. 1951-től a Távközlési Kutatóintézetben technikus, középszintű vezető. 1969-1973 között az MSZMP IV. kerületi, 1977-1980 között Budapesti Bizottságának titkára. 1980-tól az Ipari Minisztérium párttitkára, majd személyzeti főosztályvezetője.
    [kutatható] »1113« 1983., 5 ív.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Makovecz Imre (1935–2011)
    Építész. Az organikus építészeti formanyelv megteremtője. 1981-től a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Iparművészeti Főiskola tanára.
    [nyilvános] »132« 1987-1988., 7 ív, melléklet, hangfelvétel .
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Margittay Ilona (1920–1998)
    Laborasszisztens. 1960–1975 között Lengyel József író munkatársa és élettársa volt. Az interjú az együtt töltött évekről szól.
    [nyilvános] »245« 1990., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havril Erzsébet.
  • Marián István (1924-2004)
    kommunista ifjúsági vezető, katonatiszt. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem katonai tanszékének parancsnokaként a budai diákság és a MEFESZ egyik vezetője volt. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordító volt. A TIB egyik alapítója.
    [nyilvános] »143« 1986-1987., 17 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Mécs Imre.
  • Márkus (Márk) Anna (1928)
    Festőművész. Anyai nagyapja, Vészi József, a Pester Lyod főszerkesztője volt. Anna 1944-től a zsidóüldözések miatt bujkálni kényszerült. 1946 és 1947 nyarát Vilt Tibor budafoki művésztelepén töltötte. 1946–50 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1950-től az Állami Bábszínház díszletműhelyében dolgozott. 1956-ban későbbi férjével, Czitrom Gáborral elhagyta Magyarországot. 1959-ig Németországban, Saarbrückenben éltek, majd Párizsban telepedtek le. 1982 és 1984 között a párizsi Cité des Arts ösztöndíjasa volt. 1964 óta Márk Anna néven számtalan önálló kiállítása volt európai galériákban. 1980-tól jelennek meg művészkönyvei. Európa számos közgyűjteményében vannak alkotásai. Magyarországon alkotásaiból 1990-ben és 2004-ben rendeztek kiállítást.
    [kutatható] »967« 2014, 7 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Márkus István (1920-1997)
    Szociológus. A negyvenes évek elejétől falukutató, 1945-1947 között a Valóság szerkesztője, 1951-ig a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója. A forradalom alatti tevékenységéért 1958-ban a Kardos László és társai elleni perben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása óta faluszociológus, szociográfus.
    [kutatható] »217« 1989-1990., 30 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos László.
  • Márkus Miklós (1928)
    Építőmérnök. Az ötvenes évek nagy építkezéseinél építésvezető, tervező. 1964-1966 között az Építésügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1966-tól a Beton- és Vasbetonipari Művek termelési igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 1982-től a 31. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1029« 1982., 7 ív.
    Készítő: Ábrány László.
  • Márkus Tibor (1956)
    Jazz muzsikus, zeneszerző, tanár. A Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett diplomát. A Magyar Jazz Szövetség elnöke. Zenekarai, amelyekben játszott: Pomákáné, Nardis, Folk Stop Trio, Fúzió, Claudia Rath's band, Equinox.
    [nyilvános] »915« 2008., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Marosi Ilona (1941)
    Közgazdász. 1965-től a Gyermek-, Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnál középszintű vezető. 1978-tól a Ruházati Bolt Vállalat igazgatóhelyettese, majd igazgatója.
    [kutatható] »1151« 1984., 5 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
  • Márton Erzsébet (1937-1999)
    Kalauz, munkás. 1956-ban csatlakozott a Széna téri felkelőcsoporthoz. November 4-étől 1957 tavaszáig Belgiumban élt. Augusztusban letartóztatták, majd 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, adminisztrátorként dolgozott.
    [nyilvános] »319« 1991., 4 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Marton György (1930)
    Mérnök. 1956-ban Várpalotán elektrotechnikus. A forradalom hírére Budapestre jött, csatlakozott a Széna téri felkelőcsoporthoz. A Szabad Nép-székházban a fegyveresek egyik parancsnoka, részt vett a fegyveres ellenállásban. Emigrált, Belgiumban él.
    [kutatható] »584« 1994., 8 ív.
    Készítő: Baló Péter.
  • Márton László (1934)
    Újságíró, író, reklámszakember. 1956-ban az Egyetemi Ifjúság és az Igazság lapok munkatársa. Londonba emigrált, majd Párizsban élt. Az emigráns Magyar Műhely munkatársa. 1994-ben hazatért, és az Algériai Külképviselet vezetője lett.
    [nyilvános] »654« 1995., 5 ív, hangfelvétel .
    Készítő: Beck Tibor.
  • Marton László (1943–2019)
    A Színház-és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után, 1968-ban kezdte pályáját a Vígszínházban. 1979–1985 között főrendezőként, 1985-től pedig mint igazgató-főrendező tevékenykedett a színházban. Számos külföldi színház felkérésére vállalt vendégrendezést, így nagy sikerrel dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben, Chicagóban, Tel Aviv-ban, valamint Kanada és Németország több városában. A budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetem tanára. 2009 februárja óta a Vígszínház főrendezője.
    [kutatható] »912« 2008-2009., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Máté Ferenc (1935-2007)
    Fémműipari szakmunkás. 1956-ban csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult. Nyugdíjazásáig a Csepeli Csőgyárban dolgozott. Az 1956-os Szövetség tagja.
    [nyilvános] »730« 2000., 4 ív, hangfelvétel, melléklet.
    Készítő: Eörsi László.
  • Mátéffy Csaba (1937)
    Munkás, programozó. 1956-ban a Práter utcai felkelőcsoport tagja, részt vett a november 4-e utáni fegyveres ellenállásban, illetve közreműködött az Angyal István vezetésével készült röplapok és az illegális Élünk előállításában, terjesztésében. A Tóth Ilona-per vádlottjaként nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »314« 1991., 14 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Matheovits Ferenc (1914-1995)
    Jogász, pécsi járásbíró, a Demokrata Néppárt egyik vezetője. 1949-ben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a párt újjászervezésében. 1957-ben internálták, 1964-ben összeesküvés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1974-es szabadulása után műszaki fordító.
    [kutatható] »138« 1988., 14 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Mátis Lívia (1942-2006)
    Könyvtáros, szerkesztő. A Szépirodalmi Kiadónál propagandista, majd szerkesztő. 1995-től a Kortárs Könyvkiadó igazgatója. [MM]
    [nyilvános] »798« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gőbl Gabriella.
  • Matuska Márton (1936)
    Újságíró, író, publicista, politikus. Újvidéken él. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán végezte. Újságírói pályafutása során volt többek között turisztikai újságíró és bírósági tudósító is. A rendszerváltás idején belépett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségébe. Rendszeresen kutat, előadásokat tart és publikál az 1944-1945-ös esztendőben Jugoszláviában folyt magyarmészárlás témakörében.
    [nyilvános] »909« 2008-2009., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Mátyás László (1911–?)
    Gyémántcsiszoló, pártmunkás, belügyi és külügyi funkcionárius. 1928-tól a flamand KP tagja, harcolt a spanyol polgárháborúban, majd internált Franciaországban és Algériában. Emigráns a Szovjetunióban, a Vörös Hadsereg politikai munkatársa. 1945-től a Belügyminisztériumban dolgozott. 1949-1954 között politikai elítélt. 1956 végén az újjászervezett politikai rendőrség vezetője, 1957-es leváltása után nagykövet.
    [kutatható] »170« 1988., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Mécs Imre (1933–2023)
    Villamosmérnök, politikus. 1952 és 1957 között elvégezte a BME Villamosmérnöki Karát. Diplomáját azonban csak 1975-ben tudta megvédeni az 1956-os forradalomban való részvétele miatt. Jelen volt a Petőfi Kör vitáin, részt vett a nemzetőrség megszervezésében, majd a forradalom bukása után az ellenállásban. 1957 júniusában letartóztatták, majd halálra ítélték. 1959-ben az ítéletet életfogytiglanra változtatták. 1963-ban amnesztiával szabadult. 1963–64-ben a Híradástechnikai Szövetkezet fejlesztőmérnöke. 1974–75-ben az Elektrotechnikai Szövetkezet főkonstruktőre. 1976–83 között az Óra Műszerszövetkezet tanácsadó mérnöke, majd 1990-ig a Ganz-gyár fejlesztőmérnöke volt. Tagja volt a demokratikus ellenzéknek. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának és az SZDSZ-nek alapító tagja. 1990–2006 között SZDSZ színekben, majd 2010-ig MSZP színekben országgyűlési képviselő volt. 1997-ben a Francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki.
    [kutatható] »986« 2010–2011, 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nóvé Béla.
  • Mecséri Ildikó Kiss Gézáné (1948)
    Ápolónő. 1988-tól Svédországban él. Édesapját, Mecséri János (1920-1958), ezredest, akinek egyik alegysége 1956. november 4-én felvette a harcot a szovjet csapatokkal, halálra ítélték és kivégezték.[GY]
    [zárt] »673« 1996., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Medgyessy Péter (1942)
    1966-tól a Pénzügyminisztérium közép-, majd felsőszintű vezetője. 1982-től pénzügyminiszter-helyettes.
    [kutatható] »1046« 1982., 3 ív.
    Készítő: Koncz E. Katalin.
  • Mekis Dezső (1928)
    Elektroműszerész. 1956-ban szemtanúja volt a Kossuth Lajos téri sortűznek és a Köztársaság téri eseményeknek.*
    [nyilvános] »379« 1992., 2 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Mélik Endre (1904-1991)
    Újságíró. A Magyar Földműves- és Munkáspárt, majd 1928-tól a Weishauss Aladár vezette illegális mozgalom vezetőségi tagja, a Bartha Miklós Társaság titkára. 1947-ben az ÁVO letartóztatta. 1954-es szabadulása után ládagyári üzemvezető.
    [nyilvános] »190« 1988-1989., 12 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Koncz E. Katalin.
  • Meller Ágnes, V. (1921–1995)
    Varrónő, műfordító. 1946-1949 között a Közgazdaság és a Miniszterelnökség Sajtóosztályának munkatársa, majd az MTI-nél és a Lukács Archívumban dolgozott.
    [nyilvános] »221« 1990., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth László.
  • Melocco Miklós (1935)
    Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. Édesapját, Melocco Jánost 1951-ben kivégezték kémkedés vádjával. A piarista és az Eötvös Gimnáziumban tanult, majd 1955-ben felvették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Főiskolai hallgatóként részt vett az 1956. október 23-ai diákfelvonuláson. Megsebesült egy Kálvin téri lövöldözés szemtanújaként.
    [nyilvános] »952« 2015., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szegő Iván Miklós.
  • Ménes János (1905-1993)
    Munkás, politikus. 1945-1950 között Debrecen polgármestere, majd a Belügyminisztérium igazgatási főosztályának helyettes vezetője. 1956-ban Debrecen tanácselnöke. 1958-1972 között a Budapesti Kézműipari Vállalat igazgatója.
    [nyilvános] »43« 1987., 23 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Mensáros László (1926-1993)
    Színművész. 1949-ben disszidálási kísérletért egy év szabadságvesztésre ítélték. 1956-ban a Debreceni Csokonai Színház Forradalmi Bizottmányának elnöke. Két és fél év börtönbüntetésre ítélték. A TIB alapító tagja.
    [kutatható] »284« 1991., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lakatos László.
  • Mérei Vera (1916-2007)
    Gyógypedagógus, Mérei Ferenc pszichológus özvegye. Az interjúban kiemelt helyet foglal el férje élettörténete. Mérei Ferenc (1909-1986), 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraként az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője, tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben megalakította a Pszichodiagnosztikai Laboratóriumot, ahol számos nemzedéket tanított.
    [kutatható] »306« 1991., 40 ív.
    Készítő: Havril Andrásné.
  • Mérei Zsuzsa (1956)
    Pszichológus. Mérei Ferenc lánya. Mérei Ferenc (1909-1986), 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraként az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője, tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben megalakította a Pszichodiagnosztikai Laboratóriumot, ahol számos nemzedéket tanított. [GY]
    [kutatható] »593« 1994., 3 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Mérey Mónika (1950)
    Belgyógyász. 1986-ban családjával Ausztriában politikai menedékjogot kért, majd 1987-ben Ausztráliába emigrált. Sydney-ben körzeti orvos.
    [nyilvános] »783« 2004., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Mertinkó József (1937–1998)
    Munkás. 1956-ban bámészkodóként jelen volt a miskolci lincselésnél, koholt vádak alapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult.
    [nyilvános] »272« 1989., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Mervó Zoltán (1930)
    Gépészmérnök. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány tagja, az Orvosi Műszergyár munkástanácsának elnöke volt. 1957-ben 6 év szabadságvesztésre ítélték, másodfokon új eljárást rendeltek el. 1958 áprilisában 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték, októberben szabadult. Technikusként, majd mérnökként dolgozott.
    [nyilvános] »393« 1992., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Meskál Tibor (1943)
    Vendéglátós szakember. Pincérként dolgozott a Béke és a Royal Szállóban, majd 1965-től szobaszerviz-vezető volt a Szabadság Szállóban. 1966-ban Jugoszlávián keresztül disszidált, Ausztráliában telepedett meg. Külföldön is a szakmában dolgozott, munkája során megfordult Angliában és a Bermuda-szigeteken is. 1996-ban hazatért, mint szolgálatvezető igazgató a Royal Szállóban dolgozik.
    [kutatható] »921« 2009., 25 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Mester Endre (1927)
    1956-ban a Nagybudapesti Központi Munkástanács vezetőségének tagja. A KMT-per ötödrendű vádlottjaként négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »407« 1992., 5 ív.
    Készítő: Abod László.
  • Mester Miklós (1906-1989)
    Történész. A Bartha Miklós Társaság vezető tagja. 1944-ben vallás- és közoktatásügyi államtitkár, október 15-én illegalitásba vonult. 1951-1953 között kitelepítették. Nyugdíjazásáig gyári munkás és hivatalnok.
    [nyilvános] »45« 1986., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyurgyák János, Varga Tamás.
  • Mester Zoltán (1940)
    vegyészmérnök. Mester Miklós államtitkár, kultúrpolitikus fia. Gyermekkorában családjával együtt Felsővadászra telepítették ki. A vegyészmérnöki diploma megszerzése után egy ideig a Chinoinban, majd a BME Általános Szervetlen Kémia Tanszékén tanársegédként dolgozott. 1968-ban Törökországon keresztül emigrált. 1969-től az Egyesült Államokban telepedett le. Az MIT-n szerzett doktori fokozatot. Professzorával Albert Cottonnal a Texas A&M Egyetemre került. Később a Union Carbide-nál, majd a Hooker Chemicalnál kutató. 1978-ban került az Occidental Petroleum kaliforniai kutatóközpontjába. 1997-től tudományos tanácsadó. Környezetvédelmi tudományokat tanít amerikai egyetemeken.
    [kutatható] »1161« 2013, 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Mészáros István (1942)
    Agrármérnök. 1965-től a Helvéciai Állami Gazdaság középszintű vezetője, főkertésze, 1979-től igazgatója.
    [kutatható] »1127« 1984., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Mészáros Zoltán (1930–1986)
    vegyészmérnök, gyógyszerkémikus, egyetemi tanár. 1952-ben az Alkaloida Vegyészeti Gyárban kezdte pályáját. 1958-tól a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban dolgozott, ahol egészen haláláig végzett tudományos és irányítói tevékenységet. 1972-től kutatási igazgatóhelyettes, 1978-tól kutatási igazgató volt. Több gyógyszer kifejlesztésében is közreműködött.
    [kutatható] »1157« 1980, 5 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.

Oldalak