Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Tankó Tibor (1931-2004)Katonatiszt. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport egyik vezetője volt, 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után segédmunkásként, majd művezetőként dolgozott. A TIB Katonai Szekciójának vezetője volt.[nyilvános] »235« 1990., 16 ív, hangfelvétel.Készítő: Nagy Gyula.
- Tantos Ferenc (1916-1999)Építészmérnök, statikus. A budapesti metró egyik tervezője, az UVAATERV, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, majd az Építéstudományi Intézet vezető munkatársa.[nyilvános] »35« 1986., 8 ív, hangfelvétel.Készítő: Szabóné Dér Ilona.
- Tarafás Imre (1947)Közgazdász. 1969-1973 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa. 1973-tól a Magyar Nemzeti Bankban főelőadó, majd osztályvezető.[kutatható] »1152« 1984., 6 ív.Készítő: Hegedűs István, Petőcz György.
- Tasnádi Frigyes (1926)Cukrász. 1944–1951 között szovjet hadifogoly, majd 1953-ig Tiszalökön fogoly. Felkutatta a táborban megölt fogolytársai sírhelyét, és fontos szerepe volt a tiszalöki tábor történetének megírásában.[nyilvános] »310« 1991., 6 ív és melléklet.Készítő: Monspart Éva.
- Tatai Ilona (1935–2025)Vegyészmérnök. 1965-1968 között a Szovjetunióban tanult. 1959-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál fizikai munkás, laboráns, technológus, közép-, majd felsőszintű vezető, 1975-től vezérigazgató.[kutatható] »1072« 1983., 12 ív.Készítő: Polgár Miklós.
- Tátrai János (1926)Tanító. 1948-tól tanító, majd iskolaigazgató volt. 1956-ban Tiszagyulaházán a forradalmi bizottmány titkárává választották. 1958 januárjában 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A per után tanyasi iskolákban, végül Egyeken tanított. 1990 őszétől Egyek alpolgármestere volt.[nyilvános] »565« 1994., 4 Ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Terdik Mihály (1937)Görög katolikus lelkész. A forradalom idején Szegeden volt diák. Szemináriumi tanulmányait 1957-ben kezdte meg Nyíregyházán, 1963-ban szentelték pappá, Kelet-Magyarországon szolgál.[kutatható] »762« 2003., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Terdik Szilveszter.
- Téri Tamás (1932)Munkás, fordító. Moszkvában született, 1945 végén családjával hazatért. 1950-1952 között Moszkvában tanult. 1956-ban újságíró-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, november 5-től karhatalmista, majd orosz tolmácsként jelen volt számos forradalmár kihallgatásán. 1957-ben államtitok megsértése és fegyverrejtegetés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »82« 1987., 21 ív, hangfelvétel.Készítő: Voszka Éva.
- Ternyák Benő (1925)Vegyészmérnök. 1954-1959 között a Péti Olajfinomítóban üzemvezető. Ezt követően az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt iparági főtechnológusa. 1962-től az Ásványolaj-forgalmi Vállalat vezérigazgatója.[kutatható] »1091« 1983., 9 ív.Készítő: Köbli József.
- Tétényi Pál (1929–2024)Kémikus. 1959-1970, illetve 1975-1977 között az MTA Izotóp Intézetének igazgatója volt. 1970-1975 között az MTA főtitkárhelyettese, 1977-től 1983-ig a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkára volt. 1980-tól 1989-ig az MSZMP KB tagja, 1983-1985 között az MSZMP KB osztályvezetője, majd 1989-ig az OMFB elnöke volt.[kutatható] »767« 2003., 12 ív, hangfelvétel.Készítő: Markovits Ferenc.
- Tevan Zsófia (1922)Építészmérnök. 1945-ben bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, és tagja lett a kommunista pártnak. 1950-ben baráti kapcsolatai miatt visszahívták a pártiskoláról, és elbocsátották a munkahelyéről. 1951-1954 között a sztálinvárosi építkezésen építésvezetőként dolgozott, majd a Középgépipari Vállalat műszaki osztályvezetője lett. 1954-ben kizárták a pártból, és elbocsátották a munkahelyéről. 1957-től a Budapesti Cementipari Vállalat műszaki osztályvezetője, 1959-től a Budapesti Műszaki Egyetem, 1970-1980 között az Építéstudományi Intézet munkatársa volt.[nyilvános] »57« 1987., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Szabóné Dér Ilona.
- Thury Zoltán (1921–1995)Újságíró, író. 1948-ban Nyugatra menekült. 1951-től 1956 novemberéig Nótárius álnéven a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1957-től nyugdíjazásáig az USA-ban banktisztviselő. 1957-ben Münchenben Menekültek kalauza címmel, 1991-ben Budapesten Békétlenek címmel regénye jelent meg.[nyilvános] »424« 1992., 6 ív és melléklet.Készítő: Tóth Pál Péter.
- Tibori János (1919-2008)Tanár, teológus. 1956-ban a békéscsabai események aktív résztvevője, eredeti dokumentumok összegyűjtésével hiteles feljegyzéseket készített a forradalmi történésekről.[zárt] »589« 1994., 9 ív és melléklet.Készítő: Valuch Tibor.
- Tihanyi László (1949–2025)Villanyszerelő, üzemmérnök Győrött. Édesapját, Tihanyi Árpád (1916-1957) tanárt a mosonmagyaróvári vérengzés utáni békítő és embermentő szerepe ellenére halálra ítélték, és kivégezték. 1988-ban kezdeményezte édesapja rehabilitálását, 1989-ben pedig a sopronkőhidai temetőben elhantolt győri kivégzettek exhumálását.[nyilvános] »406« 1991-1992., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Molnár Adrienne.
- Tímár Béla (1930)Egyetemi tanár, agrármérnök Erdélyben. 1956-ban a kolozsvári Bolyai Egyetem marxizmus tanszékén dolgozott, 1957 után az egyetem KISZ-bizottságának titkára.*[zárt] »478« 1992., 3 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Tímár Mátyás (1923–2020)Bőripari munkás, közgazdász, az MSZMP KB tagja. 1955-1957 és 1960-1962 között miniszterhelyettes, 1967-ig pénzügyminiszter. 1967-1975 között miniszterelnök-helyettes, majd 1988-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke.[kutatható] »210« 1989., 9 ív, hangfelvétel.Készítő: Mérő Katalin.
- Titkos Pál (1921)Jogász. 1939-től könyvelő. 1948-tól a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat könyvelője, közép-, majd felsőszintű vezetője, 1963-1982 között gazdasági igazgatója.[kutatható] »1083« 1983., 7 ív.Készítő: Köbli József.
- Tittmann József (1930–2008)Esztergályos, katonatiszt. 1956-ban a Forradalmi Katonatanács és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara között összekötő. 1958-ig Nyugat-Németországban élt, hazatérése után első fokon halálra, másodfokon nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után fordító.[kutatható] »286« 1991., 24 ív, hangfelvétel.Készítő: Gyenes Pál.
- Tóbiás Áron (1927–2017)Író, irodalomtörténész, szerkesztő. 1946-55 között a Magyar Rádió munkatársa volt. A forradalom alatti tevékenységéért 1 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, 1960-68 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1968-70 között a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, 1970-től a Hazafias Népfront, majd a Nőtanács sajtóreferense volt. 1979-től az Új Tükör munkatársa és az Olvasó Nép szerkesztője volt. A TIB egyik alapítója. Lásd még Varga Domokos.[kutatható] »79« 1986-1987., 32 ív, hangfelvétel.Készítő: M. Kiss Sándor.
- Tomán László (1930-2008)Költő, író, szerkesztő. 1950-1951 között Bácspalánkán, 1953-től 1955-ig Verbászon, 1955-től 1961-ig pedig Újvidéken dolgozott mint tanár. 1961-1991 között az újvidéki Forum Könyvkiadó szerkesztője volt. 1991 óta nyugdíjas. Főiskolás kora óta jelennek meg munkái a vajdasági és más országbeli magyar nyelű lapokban, hazájában szerb nyelven is publikált. A sajtóban megjelent írásai mellett öt önálló kötetet is jegyez.[nyilvános] »861« 2007., 8 ív, hangfelvétel.Készítő: Kovács Csaba.
- Tomasovszky Mária, Ősze Andrásné (1945)Könyvkötő, adminisztrátor. Apját, Tomasovszky András (1923-1958) villanyszerelőt, aki részt vett a nyíregyházi forradalmi eseményekben, a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés vádjával halálra ítélték, és kivégezték. [GY][nyilvános] »664« 1995., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Hoffmann Gertrud.
- Tombor Tibor (1909–2000)Jogász, író, újságíró. 1927-től a Külügyminisztériumban, majd 1939-től a Pesti Hírlapnál dolgozott. 1942 novemberéig az ukrán fronton haditudósító. Ezt követően a külügyi propagandaosztály munkatársa. 1946-tól az Országgyűlési Könyvtár, majd az Országos Műszaki Könyvtár, illetve az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa.[kutatható] »145« 1987., 10 ív, hangfelvétel.Készítő: Kubinyi Ferenc.
- Török István (1925)Közgazdász. 1953-tól a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, külképviseleti vezető Olaszországban és Törökországban, 1975-től miniszterhelyettes, majd államtitkár. 1968-1975 között a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója.[kutatható] »1084« 1983., 6 ív.Készítő: Csizmadia Gábor.
- Török József (1944)Faipari szakmunkás, lakatos Erdélyben. 1964-es magyarországi látogatásakor az 1956-os forradalom eseményeiről beszélgetett, emiatt 1965-ben rendszerellenes szervezkedés vádjával tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1974-ben szabadult.[nyilvános] »442« 1993., 4 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Török Mihály (1934)Katonatiszt a román hadseregben. 1956-ban tiszttársaival a magyar forradalom katonapolitikai esélyeit latolgatta. 1959 tavaszán a román hadseregben is megkezdődött etnikai tisztogatás keretében tizenkét év kényszermunkára ítélték. 1964-es szabadulása után betanított munkás.[nyilvános] »598« 1994., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Törzsök Erika (1942)Szociológus, kisebbségi szakértő. 1969–1970-ben az MTA Szociológiai Kutatócsoport, 1971-ben a Történettudományi Intézet munkatársa volt. 1972–1982 között az Ifjúságkutató Csoportban, 1982–1989 között a Szövetkezeti Kutatóintézetben, 1990-ben a Magyar Közvéleménykutató Intézetben dolgozott. Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében. 1991–94-ben az SZDSZ kisebbségpolitikai titkárságának vezetője, majd a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, illetve elnöke volt 1998-ig. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete igazgatója, 2007 és 2009 között a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya főigazgatója volt. 2011 óta a Civitas Europica Centralis Alapítvány elnöke.[zárt] »984« 2009–2011, 26 ív, hangfelvétel.Készítő: Hadházy Ágnes, Molnár Adrienne.
- Tóth Attila (1943)Közgazdász. 1965-1970 között a Vasért Vállalat, 1974-1979 között az MSZMP Budapesti Bizottsága munkatársa. 1970-1974 között, illetve 1979-től a Belkereskedelmi Minisztériumban főelőadó, főosztályvezető.[kutatható] »1101« 1983., 5 ív.Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
- Tóth Bálint (1929)Költő. 1951-ben államellenes összeesküvés és szervezkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1956-ban a Politikai Foglyok Országos Szövetségének tagja. 1957-ben hat hónap előzetes letartóztatásban volt.[nyilvános] »232« 1990., 34 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőhegyi Kálmán.
- Tóth Géza (1929)Vegyészmérnök. 1951-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában technikus, majd közép-, illetve felsőszintű vezető, 1980-tól a központi fejlesztési laboratórium vezetője.[kutatható] »1049« 1983., 5 ív.Készítő: Vajda Mihály.
- Tóth Gyula (1932)Vegyésztechnikus. 1954-től a Pálma, illetve a Taurus Gumigyárban vegyész, főmérnök, majd gyáregységvezető, 1973-tól vezérigazgató-helyettes.[kutatható] »1028« 1982., 6 ív.Készítő: Polgár Miklós.
- Tóth Imre (1934)1956-ban Szegeden joghallgató, a MEFESZ helyi szervezetének egyik fő szervezője volt. 1958-ban 6 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, tanulmányait nem folytathatta, fűtőként, korrektorként dolgozott.[nyilvános] »77« 1987., 14 ív, hangfelvétel.Készítő: Ferber Katalin.
- Tóth Imre, R. (1921–2010)Elméleti matematikus, filozófus, művelődéstörténész, egyetemi tanár. Az 1950-es években a bukaresti egyetemen tanított. 1969-ben Németországba emigrált, és a regensburgi egyetemen a tudományfilozófiai tanszék vezetését bízták rá. [T][kutatható] »60« 1987., 19 ív, hangfelvétel.Készítő: Kovács András.
- Tóth István (1929)Katonatiszt, kőműves. 1951-től katonatiszt volt Debrecenben. 1956. október 26-án Budapesten csatlakozott a Péterfy Sándor Utcai Kórházban működő önkéntes mentőszolgálathoz. 1958-ban 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult, ezután kőművesként dolgozott.[nyilvános] »455« 1992., 10 ív.Készítő: Gyenes Pál.
- Tóth István dr. (1919-1999)Jogász. 1945-től a győri városházán, 1951-től a megyei tanácsnál dolgozott. 1956-ban a megyei tanács munkástanácsának elnökévé választották. 1957-ben 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után különböző vállalatoknál beruházási, majd 1976-tól jogi előadóként dolgozott.[kutatható] »682« 1997., 9 ív, hangfelvétel.Készítő: Szakolczai Attila.
- Tóth János (1926)Esztergályos szakmunkás. 1956-ban Ózdon a nemzetőrség parancsnoka. Tíz év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »341« 1991., 3 ív.Készítő: Páczelt Istvánné.
- Tóth Lajos (1929-1993)Ügyvéd. 1956-ban a Tolna Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, könyvtáros. A TIB jogtanácsosa.[nyilvános] »296« 1991., 8 ív.Készítő: Lugossy István.
- Tóth Márta, Lajtmanné (1949)pedikűrös Győrött. Tóth István lánya. Tóth István, dr. ((1919-1999). Jogász. 1945-től a győri városházán, 1951-től a megyei tanácsnál dolgozott. 1956-ban a megyei tanács munkástanácsának elnökévé választották. 1957-ben 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után különböző vállalatoknál beruházási, majd 1976-tól jogi előadóként dolgozott. [GY][kutatható] »686« 1997., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Tóth Nándor (1928)Munkás. 1956. november végén több felkelőcsoport képviselője találkozott lakásán. A Nagy József-per hetedrendű vádlottjaként tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »307« 1991., 8 ív.Készítő: Kőhegyi Kálmán.
- Tóth Sándor (1919–2018)Belügyi tiszt, cukrász, tisztviselő. Részt vett az újpesti ellenállási mozgalom tevékenységében. 1945 után az ÁVO tisztje, 1950-től 1957-ig a kiegészítő parancsnokságok vezetője volt. Leszerelése után, 1972-es nyugdíjazásáig az Országos Idegenforgalmi Vállalat személyzetise volt. Felesége Aradi Nóra művészettörténész.[nyilvános] »828« 2003-2004., 14 ív, hangfelvétel.Készítő: Murányi Gábor.
- Tóth Sándor (1919-2011)filozófiai szakíró, szerkesztő. Erdélyi illegális kommunista, 1946-ban a Román Kommunista Párt apparátusának munkatársa volt. A kolozsvári Bolyai Egyetem elvégzése után 1985-ig ? nyugdíjazásáig ? ugyanitt filozófiatörténetet tanított, a filozófiai tudományok kandidátusa. Az 50-es években részt vett a Korunk újraindításában, majd 1957-ben tagja lett a folyóirat új folyama szerkesztőségének is. 1963 és 1980 között a folyóirat külső munkatársa volt. 1988-ban települt át Magyarországra, 1989-től a budapesti ELTE Szociológiai Intézetének címzetes egyetemi tanára volt.[kutatható] »6« 1985-1986., 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Tóth Pál Péter.
