Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Czeglédy Ilona (1937–2022)régész. 1955–1959 között az ELTE történelem–könyvtáros, majd történelem–régész szakos hallgatója volt. 1961–1968 között az Országos Műemléki Felügyelőség régészeként részt vett a sümegi, az egri és a siklósi vár feltárásában, önállóan számos középkori templom feltárását végezte. 1968-ban a Diósgyőri Vármúzeum – Miskolci Galéria – Miskolci Képtár igazgatója lett. 1974-től 1981-ig a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ osztályvezetője volt. 1982-től 1992-es nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársaként az adattári osztály helyettes vezetője és a Sárospataki Vármúzeum szakfelügyelője volt. 1989 óta rendszeres karitatív munkát végez.[zárt] »195« 2012, 9 ív, melléklet, hangfelvétel..Készítő: Molnár Adrienne.
- Czeglédy László (1929)Tanár, gépészmérnök. 1956-ban a Budapesti Híradástechnikai Gyár munkástanácsának tagja. 1957-ben Kistarcsára internálták, majd két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás.[nyilvános] »366« 1991-1992., 19 ív.Készítő: Ferenczy Erika.
- Czinege Antal (1928-1997)Közgazdász. 1953-1957 között ÁVH-tiszt. 1957-től a Szövetkezetek Országos Szövetsége budapesti elnökhelyettese. 1961-től a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője, majd csepeli elnöke. 1970-től a Magyar Posztógyár igazgatója. 1979-től a Domus Áruház vezérigazgatója.[kutatható] »1129« 1984., 6 ív.Készítő: Darvas Péter.
- Czingráber Aladár (1939)Tanár. 1956 novemberében hagyta el Magyarországot. A wiesenhofi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a bécsi egyetemen diplomázott. Ausztriában él.[kutatható] »890« 2005., 4 ív.Készítő: Lénárt András.
- Czitrom Gábor (1926–2017)Mérnök. 1944 májusában szüleivel a kolozsvári gettóba deportálták. Innen az úgynevezett Kasztner-vonattal Budapesten keresztül Bergen-Belsenbe kerültek, majd a semleges Svájcba. 1945-ben beiratkozott a kolozsvári Bólyai Tudományegyetemre, kémiát és matematikát hallgatott. 1946-ban Budapestre ment, és a műszaki egyetem építőmérnöki karán folytatta tanulmányait. Belépett a kommunista pártba, NÉKOSZ-tag és a Vásárhelyi Kollégium tagja lett. 1950-től az UVATERV munkatársaként dolgozott. 1956 végén későbbi feleségével, Márk Anna festőművésszel elhagyta Magyarországot. 1959-ig Németországban éltek, majd Párizsban telepedtek le. Építőmérnökként dolgozott nagy ipari létesítmények felépítésénél. 1983-ban nyugdíjba vonult. Ezt követően önkéntes mérnökként Haroun Tazieff csapatában dolgozott a földrengésbiztos építkezés megszervezésén és megvalósításán.[kutatható] »974« 2014, 13 ív, angol nyelvű melléklet, fotók, Irsai-rajzok, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Dalos György (1943)Író, költő, műfordító. 1967-ben a Munkásmozgalmi Múzeumban dolgozott. 1968-ban egy maoista csoport tagjaként államellenes összeesküvésért letartóztatták, eltiltották a publikálástól, és elbocsátották a munkahelyéről. Szabadfoglalkozású fordító lett. A hetvenes években a magyar demokratikus ellenzékhez tartozott. 1984-86 között a DAAD berlini ösztöndíjasa, a Brémai Egyetem kutatója volt. 1987-95 között Bécsben élt, német és magyar újságok, rádiók munkatársa volt. 1995 óta Berlinben él, 1999-ig a berlini Magyar Kultúra Háza (Collegium Hungaricum) igazgatója volt. [MM][nyilvános] »825« 2005-2007., 13 ív.Készítő: Keller Márkus.
- Darin Sándor (1932-2009)Gépészmérnök. 1956-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa volt. A forradalom alatt részt vett az egyetemi rádió munkájában, majd az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács titkárává választották. 1958-ban 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után technikus, majd tervezőmérnök volt, számos találmánya van. 1992-től nyugdíjas.[kutatható] »668« 1995., 6 iv és melléklet.Készítő: Molnár Adrienne.
- Darnay Benjámin (1933)Újságíró. 1950-től a csepeli Fogaskerék munkatársa, majd 1953-ban beiskolázták a katonatiszti főiskolára, de 1955-ben elbocsátották. Ezt követően a Csepel Vas- és Fémművekben segédmunkás. 1956. október 25-től tagja a csepeli forradalmi bizottságnak. 1956 novemberében elhagyta az országot, az USA-ban él.[nyilvános] »597« 1994., 10 ív és melléklet.Készítő: Gyenes Pál.
- Darvas József (1908–1993)Munkás, közgazdász. 1933-tól a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában dolgozott, 1948-1949-ben munkásigazgató, 1953-1972 között igazgató volt. 1949-1953 között a Vegyipari Minisztérium főosztályvezetője és a Vegyipari Szakszervezet főtitkára volt.[kutatható] »1139« 1984., 5 ív.Készítő: Vajda Mihály.
- Darvas László (1918-2005)Optikus, külkereskedő. 1945-1947-ben rendőrnyomozó. 1948-tól különböző vegyipari vállalatoknál és külképviseleteken töltött be vezető pozíciót. 1964-1969 között külkereskedelmi miniszterhelyettes, majd 1980-1984 között a Generálimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója.[kutatható] »1073« 1983., 12 ív.Készítő: Kozák Gyula.
- Dávid Ferenc (1915-2004)1944-től pártalkalmazott. 1945-1956 között Győr- Sopron, majd Szolnok megyei elsőtitkár, az MKP, illetve az MDP KV tagja. 1975-ben gyárigazgatóként ment nyugdíjba. Az interjú elsősorban a kommunista párt vezető testületeiről, az 1956-os forradalmi eseményekről és Szigethy Attiláról tartalmaz információkat.*[nyilvános] »283« 1990-1991., 5 ív.Készítő: Standeisky Éva.
- Dávid Gyula (1928)Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, a Kriterion igazgatója Kolozsváron. 1956-ban a Bolyai Egyetemen tanársegéd. 1957-ben a magyar forradalommal összefüggésben hét év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »479« 1992., 6 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Debreczeni József (1955)Közíró. A debreceni egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát 1979-ben. Kiskunmajsán, majd Kecskeméten volt középiskolai történelemtanár, miközben bölcsészdoktori címet szerzett. 1987-től az Magyar Demokrata Fórum szervezője, 1989-ben ellenzéki képviselőként az utolsó pártállami parlamentbe is bejutott. 1990-től az MDF országgyűlési képviselője. 1993-ban kizárták az MDF frakciójából, mivel bírálta Csurka István szélsőséges nézeteit. Válaszlépésként kilépett az MDF-ből. 1994-től a Miskolci Egyetem Szociológia Tanszékének oktatója. 2002-ig Orbán Viktor személyes tanácsadója. 2014-től a Demokratikus Koalíció tagja, amelynek alelnökévé is választották. Antall József, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökökről írt politikai életrajzot.[kutatható] »983« 2015, 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Kardos Ernő.
- Décsi GyulaAz ÁVO/ÁVH tisztje.[kutatható] »215« 1984., 13 ív.Készítő: Kozák Gyula.
- Dede Ernő (1933)Szobrász. 1956-ban a Képzőművészeti Főiskola nemzetőrségének tagja. A forradalom leverése után a MOKÉP-nél plakátkészítő, majd szellemi szabadfoglalkozású.[nyilvános] »361« 1991., 3 ív.Készítő: Eörsi László.
- Dékány László (1907–?)Gépészmérnök, sportrepülő. A Csonka Gépgyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár, illetve a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat vezető munkatársa. 1947-1949 között összeesküvés és szabotázs vádjával az ÁVO többször letartóztatta.[nyilvános] »303« 1991., 3 ív.Készítő: Garai Gábor.
- Dénes János (1930–2021)Vegyipari szakmunkás, technikus. 1956-ban a Kőbányai Gyógyszergyár munkástanácsának elnöke. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »93« 1987., 13 ív, hangfelvétel.Készítő: Varga László.
- Dér József (1928)Agronómus. 1951-ig gazdálkodó, majd agronómus. 1959-1962 között, illetve 1964-től tsz-elnök.[kutatható] »1147« 1984., 20 ív.Készítő: Szabóné Dér Ilona.
- Dessewffy Olivér (1930–2006)Vegyészmérnök. 1952-től a Taurus Gumiipari Vállalatnál kutató, osztályvezető, fejlesztési főosztályvezető, majd tanácsadó.[kutatható] »1006« 1982., 7 ív.Készítő: Bakonyi Éva, Polgár Miklós.
- Dévényi István (1926)Szerszámkészítő. 1951-1955 között katonatiszt. 1956-ban a Telefongyár ideiglenes munkástanácsának elnöke. 1957 márciusában vizsgálati fogságban volt.[nyilvános] »381« 1992., 2 ív.Készítő: Abod László.
- Dialógus békemozgalomHoffmann Henrik (1965), mikrobiológus, környezetvédelmi szakember; Hollós Judit (1959), mentálhigiénés szakember, pszichodráma csoportvezető; Kiss Simon Róbert (1960) testnevelő tanár; Kochis Pál Zoltán (1958), gépészmérnök; Tajta Gábor (1960), tanár visszaemlékezése.[kutatható] »925« 2008., 8 ív .Készítő: Tóth Eszter Zsófia.
- Dicső László (1932–2003)Villamosmérnök. 1956-ban Pécsett munkástanácselnök volt, másodfokon tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult.[kutatható] »305« 1991., 19 ív és melléklet.Készítő: Kőhegyi Kálmán.
- Dilinkó Gábor (1929–2014)Takarító, festőművész. 1956-ban a Corvin közben harcolt. Első fokon 12 év, másodfokon 5 év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »332« 1991., 15 ív.Készítő: Romvári Zsuzsanna.
- Dimény Imre (1922–2017)Agrárközgazdász, kommunista politikus. 1951-1954 között földművelésügyi minisztériumi osztályvezető, majd az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, 1960-62 között elnökhelyettese. 1967-1975 között mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd 1986-ig a Kertészeti Egyetem rektora.[kutatható] »55« 1987., 30 ív, hangfelvétel.Készítő: Nagy Gyula.
- Dinnyés Illés (1921)Tanító, tanár. A negyvenes évek közepétől 1983-as nyugdíjazásáig az ország különböző településein pedagógusként dolgozott. 1956-ban Alsószentivánban a forradalmi bizottság egyik vezetője volt, ezért internálták.[kutatható] »729« 2000., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Standeisky Éva.
- Dobai István (1924–2021)Erdélyi nemzetközi jogász, egyetemi tanár, politikus. Az erdélyi magyarság ENSZ-hez benyújtott 56-os memorandumának egyik szerzője. 1957-ben letartóztatták, első fokon halálra, másodfokon életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1964-ben szabadult.[kutatható] »126« 1987,1990,1993., 50+5 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Gagyi-Balla István, Murányi Gábor.
- Dobai Péter (1944–2025)Költő, író, matróz, számos filmforgatókönyv, köztük az Oscar-díjas Mephisto szerzője. [MM][kutatható] »805« 2005., 6 ív, hangfelvétel.Készítő: Molnár János.
- Dobó János (1921-1998)Vegyész. A II. világháború idején Svájcban a magyar kommunista Szőnyi-csoport tagja. 1945 után a Szabad Nép munkatársa, pártiskolai tanár. 1950-ben a Rajk-per egyik mellékperében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1954-es rehabilitása után a Műanyagipari Kutatóintézet tudományos munkatársa.[zárt] »18« 1986., 21 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Csanádi Mária, Hegedűs B. András.
- Doby János (1925)Költő. 1944-1945 telén az Ideiglenes Nemzeti Kormány tisztviselője, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1947-1949 között az FKgP központjában dolgozott, ezt követően terményfelvásárló. 1956-ban a Magyar Írók Szövetsége november 2-i taggyűlésének aktív résztvevője.*[nyilvános] »492« 1993., 3 ív.Készítő: Standeisky Éva.
- Dohy János ifj. (1934-2002)Agrármérnök, egyetemi tanár. Édesapjára, Dohy Jánosra (1905-1991), emlékezik, aki a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatóhelyetteseként a forradalom alatt a diákmegmozdulások élére állt, amiért utána tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »388« 1992., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Ferenczy Erika.
- Domján Mihály (1920)Jogász. 1956-ban a Baranya Megyei Nemzeti Munkástanács tagja, részt vett Pécs védelmének és a bányászzászlóalj felfegyverzésének megszervezésében. 1957-ben letartóztatták, majd bizonyítékok hiányában felmentették.[nyilvános] »660« 1995,1996., 8+4 ív és melléklet.Készítő: Eörsi László.
- Domokos Pál Péter (1901-1992)Etnográfus, népzenekutató. 1926-tól a kolozsvári Tanítóképző Főiskola tanára, 1940-1944 között igazgatója. 1944-től Budapesten élt. 1945-1949 között a Népjóléti Minisztérium munkatársa, majd gimnáziumi tanár.[nyilvános] »30« 1986., 15 ív, hangfelvétel.Készítő: Balogh Júlia.
- Domonkos István (id.) (1937)Kutató mérnök. A forradalom idején a Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott. Csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz, fegyverrel harcolt. A forradalom leverése után elhagyta Magyarországot, az USA-ban telepedett le. Alaszkában élt, majd családjával Seattle-be költözött. A University of Washingtonnál dolgozott kutató mérnökként 2010-ig. Édesanyjának Alaszkából hazaküldött leveleit az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Lásd az interjút:
https://youtu.be/kibG9WdfhdA?si=eEE8Um-kfeHvqkpe[nyilvános] »1178« 2024, 1 ív, hangfelvétel, fotók.Készítő: Nagy Kinga Bíbor. - Donáth László (1955–2014)Evangélikus lelkész. 1988-tól a csillaghegyi gyülekezet lelkésze. 1994-től országgyűlési képviselő. Édesapja, Donáth Ferenc (1913-1986), jogász, politikus, 1956-ban Nagy Imre közvetlen munkatársa. 1956 novemberében a családot Romániába internálták. 1958-ban Donáth Ferencet tizenkét év börtönbüntetésre ítélték, 1960-ban szabadult.[GY][kutatható] »631« 1994-1995., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Javorniczky István.
- Dosztál Béla (1923–2013)Közgazdász. 1950-ben Kistarcsán, 1951-1953 között Recsken internált. 1956-ban a székesfehérvári Nemzeti Bizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának titkára, a Vörösmarty Rádió stúdiójának beindítója. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után munkás, statisztikus.[nyilvános] »423« 1992., 3 ív.Készítő: Bánkúti Emese.
- Dózsa Ernő (1923)Katonatiszt, kőműves, villanyszerelő. 1950-ben izgatásért elítélték. 1956-ban Nagykereki község nemzetőrparancsnoka. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »337« 1991., 3 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Drecin József (1929)Esztergályos, közgazdász. 1952-től az Országos Tervhivatal munkatársa, 1970-től elnökhelyettese. 1980-tól művelődésügyi miniszterhelyettes.[kutatható] »1121« 1983., 13 ív.Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
- Drobny, Heinrich (1935)Román gépészmérnök. 1956-ban egyik szervezője a temesvári egyetemisták október 30-án rendezett gyűlésének. Hat év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult. Jelenleg a Temes megyei tanács alelnöke.[nyilvános] »632« 1995., 12 ív.Készítő: Bodó Zoltán.
- Dubay Miklós (1928)Orvos. 1956-ban a Berettyóújfalui Járási Forradalmi Bizottmány elnöke. Hét év börtönbüntetésre ítélték. A Korányi Kórházban Bibó István kezelőorvosa volt.[kutatható] »421« 1992., 4 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Dudás Józsefné Horváth Aranka (1910–?)Tanítónő. 1948-ban egy év börtönbüntetésre ítélték. Férjére, az 1957-ben kivégzett Dudás Józsefre, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány megalakítójára emlékezik.*[nyilvános] »112« 1989., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Burillák Attila, Körösényi András.
