Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Kriston Ferenc (1939)
    Külkereskedő. 1956 szilveszter estéjén lépte át az osztrák határt. Az érettségit az innsbrucki magyar középiskolában tette le, majd egyetemi tanulmányokat folytatott, többek között a Világkereskedelmi Főiskolán.
    [kutatható] »901« 2005., 2 ív, hangfelvétel .
    Készítő: Lénárt András.
  • Krokovay Zsolt (1946)
    1974 és 1979 között a Budapesti Műszaki Egyetem Filozófia Tanszékén tanított, ahonnan ellenzéki beállítottsága miatt eltávolították. 1985-ben Nagy Britanniában, Leicesterben tanult, 1986 és 1989 között pedig az Egyesült Államokban, az Arizonai Egyetemen (Tucsonban) vendégkutató volt. 1990 óta Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója. Tanított még a Kodolányi János Főiskolán és a Wesley János Főiskolán. 1996 óta a filozófiai tudományok kandidátusa. [MM]
    [nyilvános] »863« 2006-2007., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Apor Balázs.
  • Kuczka Péter (1923-1999)
    Költő, író, újságíró, műfordító. 1948-1956 között pártfunkcionárius és a Magyar Írók Szövetsége titkára. 1954 után az irodalmi ellenzék aktív tagja. A forradalom alatt az Országos Nemzeti Bizottság titkára. 1957-1964 között kitiltották az irodalmi életből. 1976-tól a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, a science fiction irodalom magyarországi népszerűsítője.
    [kutatható] »48« 1987-1988., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Fanny.
  • Kuklay Antal (1932)
    Katolikus pap, művészettörténész. 1956-ban Budapesten teológushallgatóként részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában és a vidéki papokat tájékoztató brosúra készítésében. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után nem gyakorolhatta hivatását, ipari, majd ásatási segédmunkásként dolgozott. A hatvanas években Sárospatakon létrehozta és azóta is gondozza a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. 1973-tól Köröm községben plébános.
    [nyilvános] »216« 1989-1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kun Miklós (1908-2005)
    Orvos, pszichiáter, illegális kommunista. 1956-ban főorvos a hévízi kórházban, ahol a politikai perek áldozatai az első kezelést kapták. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosaként ment nyugdíjba.
    [nyilvános] »188« 1988-1989., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rejtő Gábor.
  • Kun Zsigmond (1893-2000)
    Postai tisztviselő, közgazdász, baloldali polgári radikális, george-ista. Kapcsolatban volt a Galilei-körrel, valamint Jászi Oszkárral és körével. 1928-tól a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének titkára. 1938-1939-ben a Magyar Fórum szerkesztője. Az óbudai Népi otthon lakásmúzeum létrehozója.
    [nyilvános] »31« 1985., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Kunszt György (1924-2010)
    Építészmérnök. 1949-1985 között az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa, 1980-tól igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. 1946 őszén csatlakozott Szabó Lajos és Tábor Béla filozófusok köréhez, több filozófiai mű szerzője.
    [nyilvános] »323« 1990-1991., 11 ív.
    Készítő: Czakó Ágnes.
  • Kuti Lajos (1920)
    Gépészmérnök, közgazdász. 1945-től műszaki rajzoló. 1948-tól a Csepel Vas- és Fémművekben mérnök, középszintű vezető. 1963-1980 között a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója.
    [kutatható] »1058« 1983., 10 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
  • Ladányi Endre (1925–2005)
    Gépészmérnök. 1946-1950 között függetlenített pártmunkás. 1950-től a Ganz-Mávagban munkás, főmérnök, majd beruházási igazgató.
    [kutatható] »1024« 1982., 6 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Lajos Ferenc (1912–1998)
    Grafikusművész, könyvkiadó kisiparos. 1956-ban a Képzőművész Szakszervezet újjászervezője és elnöke.
    [nyilvános] »290« 1991., 31 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Lajtai Endre (1939)
    Felvonó- és villanyszerelő. Édesapját, Lajtai Lajos (1911-1978), vegyészmérnököt, aki a forradalom idején a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsának elnöke volt, 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után ciánozóként dolgozott Pécsett.[GY]
    [nyilvános] »677« 1996., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Fanny.
  • Lakatos Éva (1905-1993)
    Illegális kommunista, pártalkalmazott. 1935-1945 között a Szovjetunióban élt, 1939-től a moszkvai rádió munkatársa. 1945-től vezető pártfunkcionárius. 1958-tól az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság vezetője, 1965 után az Országos Filharmónia igazgatója.
    [nyilvános] »117« 1987-1988., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Lakatos György (1913-1995)
    Gépészmérnök, feltaláló. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatómérnöke, Bródy Imre fizikus munkatársa.
    [kutatható] »376« 1991-1992., 14 ív és melléklet.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Lakatos Imre (1908-1994)
    Jogász, kúriai bíró. 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsán, 1957-1962 között a Legfelsőbb Bíróságon tanácsvezető bíró, majd vállalati jogtanácsos.
    [kutatható] »16« 1986., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lakatos Mária.
  • Lakatos István (1927-2002)
    Író, költő, műfordító. A Petőfi Kör előzményének, a Bessenyei Körnek megalakítója. A forradalom alatt az Igazság munkatársa, a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. Két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Az interjú életének 1954-1958 közötti szakaszával foglalkozik.*
    [kutatható] »326« 1984., 2 ív és melléklet.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Lakits István (1932)
    mérnök, informatikai menedzser. 1945 után felvidéki családi birtokaikat elkobozták. Családja 1948 decemberében Franciaországba emigrált. Az École Nationale des Telecommunications-on szerzett diplomát. Az 1956-os magyar forradalom idején visszatért Magyarországra, a soproni főiskolások egyik fegyveres osztagához csatlakozott. 1957-ben a Thomson céghez került, mikrohullámú csövek tervezésével foglalkozott, majd a tervező osztályt vezette. A hatvanas évek második felétől az IBM marketing menedzsere, majd a Saint Gobain nagyvállalat stratégiai menedzsmentjében dolgozott. Később a BNP-csoport központi számítástechnikai igazgatója volt 1992-ig. Szakértőként tagja volt a MNB mellett létrehozott Informatikai Tanácsnak. Egy PHARE-projekt keretében az Országos Takarékszövetkezeti Alap (OTIVA) felállítását vezette.
    [nyilvános] »966« 2014, 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Lamberger Frigyes (1929–2014)
    Külkereskedő. Szülei a Tanácsköztársaság után Ausztriába, majd a harmincas évek elején a Szovjetunióba emigráltak. Családjával 1956 tavaszán települt vissza Magyarországra. Villanyszerelő, majd idegenvezető és kísérő tolmács az IBUSZ-nál, 1969-től a NIKEX külkereskedője, majd 1978-82 között a METRIMPEX szófiai kirendeltségvezetője volt. A nyolcvanas években COCOM-listás termékekkel kereskedett, a kilencvenes években a Lukoil tanácsadója volt.
    [kutatható] »852« 2006., 11 ív, melléklet és hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Lambrecht Miklós (1921-1992)
    Orvos, kórboncnok, tudománytörténész. 1948-49-ben az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezet munkatársa volt, majd a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott. 1956-ban a kórház önkéntes mentőszolgálatának vezetője lett. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1982-ig kórboncnokként dolgozott, majd nyugdíjasként az Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa volt. A TIB és az SZDSZ egyik alapítója.
    [zárt] »192« 1988-1989., 37 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Landler Erzsébet (1906-1986)
    Közgazdász. 1918-1928 között apjával, Landler Jenővel Bécsben, majd apja halála után 1946-ig a Szovjetunióban élt emigrációban. 1949-1971 között az Országos Tervhivatal munkatársa, főosztályvezető-helyettese. Férjét, Biermann Bélát 1937-ben a Szovjetunióban politikai perben halálra ítélték, és kivégezték.
    [nyilvános] »17« 1986., 41 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Láposi Sándor (1930)
    Katonatiszt. 1956-ban a Zrínyi Katonai Akadémia tanára, október 27. és november 4. között a miniszterelnök védelmére rendelték a Parlamentbe. 1956 decemberében leszerelt a hadseregtől, később közgazdászként dolgozott.
    [nyilvános] »263« 1991., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Lasota, Eligiusz (1929–2001)
    Lengyel újságíró. 1953-1956 között a varsói Po prostu főszerkesztője. A magyar eseményekkel kapcsolatos lengyel sajtóreagálásról, illetve a lengyel értelmiség forradalomhoz való viszonyáról beszél.*
    [nyilvános] »485« 1991., 3 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Lassan György (1936)
    Fémmunkás. 1956-ban a Magyar Rádió épületénél, majd a Corvin közben harcolt, a Práter utcai felkelőcsoport parancsnoka volt. Részt vett a november 4. utáni harcokban. Az USA-ban él.
    [nyilvános] »511« 1993., 4 ív.
    Készítő: Horváth Miklós.
  • László György (1924)
    Textilmérnök, közgazdász. 1947-1954 között a Magyar Posztógyárban középszintű vezető, majd függetlenített párttitkár. 1954-1961 között a Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán főmérnök. 1961-től a Bőr-, Textil- és Szőrmeipari Tröszt, 1963-1984 között a Patyolat Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1128« 1984., 7 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • László Gyula (1910-1998)
    Festőművész, régész, történész. 1940–49 között a kolozsvári, majd 1957-től a budapesti ELTE professzora, a honfoglaláskori magyar történelem és az őskori művészetek specialistája. Nevéhez fűzödik a kettős honfoglalás elmélete. [T]
    [nyilvános] »203« 1988., 5 ív.
    Készítő: Lengyel Gabriella.
  • Latinger Erzsébet (1936)
    Segédmunkás. Diósgyőrött, majd Ózdon élt. 1956 novemberében Angliába, majd 1969-ben Ausztráliába emigrált. *
    [kutatható] »716« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Laurenszky Ernő (1929–2015)
    Történelemtanár. 1956-ban részt vett a Petőfi Kör pedagógusvitáján, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, tagja volt az Egyetemi Zászlóaljnak. 1956. október 29-én megsebesült.
    [nyilvános] »362« 1991., 9 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Lay Imre (1938)
    Esztergályos kisiparos Erdélyben. 1956-ban középiskolásként részt vett az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség szervezésében. 1959-ben Marosvásárhelyen húsz év kényszermunkára ítélték. 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »563« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Lázár Imre (1935)
    Könyvtáros, tanár. Az 1956-os Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány sajtóreferense. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték. 1990 óta Hajdúböszörmény polgármestere.
    [nyilvános] »427« 1992., 3 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Lazur Barna (1930-1999)
    Katonatiszt, épületgépész-technikus. 1956-ban a szegedi nemzetőrség parancsnoka, november 5-19. között Jugoszláviában internált. 1957 januárjában megtagadta a katonai hűségesküt, leszerelt, majd 1958-ban kilenc év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »153« 1989., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula, Mécs Imre.
  • Lendvay György (1919–?)
    Vasesztergályos. 1956-ban a Ganz Vagon- és Gépgyár munkástanácsának elnöke. 1958-ban négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult.
    [nyilvános] »528« 1993–1994., 12 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Lengyel Balázs (1918-2007)
    Író, szerkesztő, irodalomtörténész. Az Újhold, illetve az Újhold Évkönyv sorozat egyik szerkesztője. Elsősorban a Magyar Írók Szövetsége forradalom alatti és utáni szerepéről, hathetes előzetes letartóztatásáról és a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról beszél.*
    [nyilvános] »483« 1992., 6 ív.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Lengyel Gabriella (1948–2020)
    Szociológus. 1971-ben Kemény István tanítványa lett, az ő hatására kezdte el egyetemi tanulmányait az ELTE történelem–szociológia szakán. A hetvenes évektől a demokratikus ellenzék tagja volt, számos akcióban vett részt. 1979-ben egyik alapítója a Szegényeket Támogató Alapnak. Alapító tagja a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Részt vett a Wesley János Főiskolán a szociális munkás szak beindításában, évekig tanított is ott, illetve az ELTE-n.
    [kutatható] »1167« 2010-2011, 60 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Libik András (1932)
    Filmrendező, filmproducer. 1953-ban fél évet tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahonnan renitens megnyilvánulásai miatt eltanácsolták. A forradalom alatt több tömegmegmozdulásban vett részt. Novemberben Párizsba emigrált, majd Németországban telepedett le. Az 1970-80-as években több játékfilmet forgatott koprodukcióban Magyarországon. Dokumentumfilmet készített 1956-ról.
    [kutatható] »186« 1989., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Libik György (1919-1995)
    Mérnök. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága METESZ által delegált tagja, a semlegességi nyilatkozat egyik előkészítője. 1957-1991 között Svédországban élt, a svéd kormány tudományos tanácsának tagja.
    [nyilvános] »330« 1991., 17 ív és melléklet.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Lichtenstein Sándor (1928-1999)
    Munkás. 1956-ban az újpesti nemzeti bizottság tagja, részt vett Mindszenty József Budapestre hozatalában. 1959-ben a Kósa Pál és társai elleni perben halálra, majd kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után munkás, építész. A nyolcvanas években Kanadába emigrált.
    [zárt] »121« 1979., 29 ív.
    Készítő: Krassó György.
  • Linczmájer János (1939)
    Közgazdász. 1956. november 4-én középiskolásként részt vett a veszprémi vár védelmében. Néhány nappal később a szovjet hatóságok Ukrajnába hurcolták, bebörtönözték. Decemberben hazahozták, majd az év végén disszidált. Élt Ausztriában, New York-ban, Brüsszelben, Londonban és dél-Spanyolországban. 1991-ben hazatelepedett.
    [kutatható] »869« 2007., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Varga Ágota.
  • Linsenman-Kwasniewska Hanna (1933)
    Lengyel könyvelő. 1956-ban egyetemistaként tanulmányúton volt Magyarországon, csatlakozott a bölcsészkari nemzetőrséghez.
    [zárt] »618« 1993., 2 ív..
    Készítő: Tischler János.
  • Lipovecz Iván (1946)
    Újságíró, a HVG főszerkesztője. 1968-tól a Magyar Rádió munkatársa, 1974-1979 között a gazdaságpolitikai rovat vezetője, majd hat éven át bonni tudósítója volt. Ezt követően 1987-ig a Politikai Adások Főszerkesztőségének helyettes vezetője, közben 1985-1987 között a Magyar Televízió A Hét című politikai magazinjának műsorvezetője volt. 1988-tól a HVG munkatársa, néhány hónapi főszerkesztő helyettesség után 2005-ös nyugdíjba vonulásáig főszerkesztője volt.
    [zárt] »872« 2008., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Lipták G. Béla (1936)
    Mérnök, folyamatszabályozó. 1956-ban mérnökhallgatóként részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem forradalmi eseményeiben. November 4-én az USA-ba emigrált, ahol megalakította az emigráns MEFESZ-t.
    [kutatható] »163« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Liska Tibor (1925-1994)
    Közgazdász. Népi kollégista, 1956-ban a Pénzügyminisztérium Forradalmi Bizottságának tagja. 1957-ben letartóztatták. A gazdasági reformelmélet kiemelkedő teoretikusa.
    [kutatható] »39« 1988., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Petőcz György.

Oldalak