Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Liszewski Edward (1933)
    Lengyel mérnök. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamoskarának hallgatója, a nemzetőrség tagja.*
    [zárt] »617« 1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Litván György (1929-2006)
    Tanár, történész. Litván József fia. 1947-től az MKP, majd az MDP tagja volt, 1955-től a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. A forradalom idején tagja volt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi nemzeti bizottságnak. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1959-ben 6 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. Könyvtáros, középiskolai tanár, majd 1972-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. A demokratikus ellenzékhez tartozott. Az SZDSZ, a TIB és az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1991-99 között igazgatója. 1995-99 között az ELTE Szociológiai Intézetének egyetemi tanára volt.
    [zárt] »700« 1983,1984., 7+4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter, Varga László.
  • Litván József (1900-1988)
    textilipari vezető, Galilei-kör, majd a Magyar Radikális Párt tagja. 1919 őszén világirodalomból és világtörténelemből tartott előadásokat a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás előadóképző tanfolyamain. 1920 augusztusában Bécsbe emigrált, majd 1922-ben hazatért. A Budakalászi Textilművek egyik vezetőjeként fokozatosan vált a szakma hazai és külföldi tekintélyévé. Magyarország német megszállása után a Gestapo a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta. 1945 után a Budakalászi Textilművek élén dolgozott. Az 1956-os forradalom után elhagyta az országot. Bécsben telepedett le.
    [nyilvános] »116« 1986., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Litván Katalin (1949–2015)
    Építészmérnök, fordító. Litván György lánya. Litván György (1929-2006). Tanár, történész. Litván József fia. 1947-től az MKP, majd az MDP tagja volt, 1955-től a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. A forradalom idején tagja volt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi nemzeti bizottságnak. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1959-ben 6 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. Könyvtáros, középiskolai tanár, majd 1972-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. A demokratikus ellenzékhez tartozott. Az SZDSZ, a TIB és az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1991-99 között igazgatója. 1995-99 között az ELTE Szociológiai Intézetének egyetemi tanára volt. [GY]
    [zárt] »639« 1995., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Lőrincz Sándor Károly (1928)
    Ipari munkás Erdélyben. 1956 őszén Temesváron részt vett egy, a magyar forradalommal szimpatizáló szervezkedésben. 1957 novemberében letartóztatták, és huszonöt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »587« 1993., 4 ív és melléklet.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Lovas László (1932)
    Szobafestő, diszpécser. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.*
    [kutatható] »386« 1992., 4 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Lőwy Kató (1947)
    Egyetemi tanár. 1956 novemberében szüleivel Ausztráliába emigrált. A Melbourne-i Egyetemen jogfilozófiát tanít.*
    [kutatható] »711« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Ludassy Mária (1944)
    Szoros kapcsolat fűzte a demokratikus ellenzék 'kemény magjához', számos tiltakozó akció résztvevője volt, amelynek következményeként szakmai tevékenységét korlátozták. [MM]
    [nyilvános] »809« 2005., 2 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Lugossy István (1943)
    Operatőr. 1956. október 23-án csatlakozott a tüntetőkhöz. 1959 őszén diáktársaival röpcédulákat készített. 1960 szeptemberében letartóztatták, 1962-ben több fiatalkorú társával együtt 3 év szabadságvesztésre ítélték. Az előzetes letartóztatás 14 hónapját magánzárkában töltötte. 1962-es szabadulása után betegápolóként, anyagbeszerzőként, fotólaboránsként dolgozott. 1970-74 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és tv-operatőri szakát. 1975-94 között a Magyar Híradó és Dokumentumfilm Stúdióban készített filmhíradókat. A rendszerváltozás után több ötvenhatos vonatkozású dokumentumfilmet is rendezett.
    [nyilvános] »281« 1991., 5 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Lukách Krisztina (1956)
    Közgazdász, katolikus hitoktató. Lukách Tamás lánya. Lukách Tamás (1923-2000). Lakatos, gépészmérnök. 1939 óta dolgozott a Ganz Vagon- és Gépgyárban, csoportvezetővé, osztályvezetővé, végül a tervgazdasági főosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1956-ban a gyár munkástanácsának titkára volt. December 5-én letartóztatták, de a gyárban kitört sztrájk miatt két nap múlva szabadon engedték. 1957 decemberében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1963 decemberétől az Óbudai Hajógyárban dolgozott. Elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 1969-től műszaki ügyintéző. 1983-tól rövid ideig a Tiszafüredi Hajógyárban dolgozott, majd visszatért Óbudára. [GY]
    [nyilvános] »581« 1994., 3 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Lukách Tamás (1923-2000)
    lakatos, gépészmérnök. 1939 óta dolgozott a Ganz Vagon- és Gépgyárban, csoportvezetővé, osztályvezetővé, végül a tervgazdasági főosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1956-ban a gyár munkástanácsának titkára volt. December 5-én letartóztatták, de a gyárban kitört sztrájk miatt két nap múlva szabadon engedték. 1957 decemberében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1963 decemberétől az Óbudai Hajógyárban dolgozott. Elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 1969-től műszaki ügyintéző. 1983-tól rövid ideig a Tiszafüredi Hajógyárban dolgozott, majd visszatért Óbudára.
    [nyilvános] »399« 1992., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Abod László.
  • Lukács János (1922)
    Asztalos. 1949-1982 között a Pécsi Faipari Szövetkezetben műszaki vezető.
    [kutatható] »1082« 1983., 3 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
  • Lukácsy Csaba (1940)
    Tanár, könyvtáros. Családjával menekült Ausztriába. Az innsbrucki gimnáziumban érettségizett 1958-ban. 1958-59-ben a Bécsi Egyetem bölcsészettudományi karára, majd a zürichi egyetemre járt. 1964-től könyvtárakban dolgozott, 1980-tól 2000-ig a Neue Züriche Zeitung dokumentációs osztályának munkatársa volt. 2000-ig Svájcban élt, azóta Magyarországon.
    [kutatható] »902« 2005., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Lukácsy Sándor (1923-2001)
    Irodalomtörténész, esszéista. Eötvös-kollégista, a Valóság egyik alapító szerkesztője. 1949-1951 között a Népművelési Minisztérium munkatársa. 1953 után az irodalmi ellenzék tagja. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága tagja. 1962-1988 között az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa.
    [nyilvános] »19« 1986., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Lutz János (1926)
    Gazdálkodó, bányász. 1944-ben besorozták az SS-be. 1956. október 29-én tagja lett az erdősmecskei Nemzeti Tanácsnak. A forradalom leverése után internálták. 1986-os nyugdíjazásáig a pécsi uránbányában dolgozott.
    [kutatható] »769« 2003., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • M. Nagy Gábor (1922-2001)
    Üzemmérnök, szakoktató, anyagbeszerző. 1945-1948 között szovjet hadifogoly. 1956-ban a Corvin közben harcolt. 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »463« 1991., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Máczik Sándor (1923)
    Tanító. 1956-ban a békéscsabai téglagyár munkástanácsának tagja. 1957-ben letartóztatták, Kistarcsára, illetve Tökölre internálták. 1958-ban másfél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segéd- és szakmunkás, majd középiskolai tanár.
    [kutatható] »655« 1995., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Magyar József (1928-1999)
    Dokumentumfilm-rendező. 1949-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról a Szovjetunióba küldték tanulni. 1952-ben hazatért, a főiskolán tanársegéd és a filmgyárban gyakornok lett. A forradalom alatt a New York-palota épületében működő felkelőcsoport parancsnokhelyettese volt.
    [nyilvános] »322« 1991., 5 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Magyar Mária (1955)
    Mezőgazdasági munkás, gazdálkodó Vejtiben. Édesapját, Magyar János (1934-1958), traktorost, aki 1956-ban sorkatona volt Esztergomban, Mecséri János és társai perében halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »644« 1995., 2 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Major Ákos (1908-1987)
    Jogász, katonatiszt, hadbíró. A Népbíróság Országos Tanácsa alapító elnöke, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája, az 1947-es választási bíróság elnöke. 1954-től jogtanácsos, majd ügyvéd, a forradalom leverése után titkos perekben védőügyvéd.
    [kutatható] »54« 1986-1987., 32 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Major Béla (1920–2001)
    Technikus. 1956-ban a miskolci Lenin Kohászati Művek és Borsod megye munkástanácsának tagja, november 5-én Ungvárra hurcolták. 1957-ben néhány hónapig Miskolcon kerületi tanácselnök, párttitkár, majd lemondatták, és kizárták a pártból.
    [nyilvános] »224« 1990., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Major Kamill (1948)
    festőművész, grafikus. A pécsi művészeti gimnáziumban tanult ötvös szakon. Érettségi után tanítóként, díszletfestőként, Ófaluban iskolaigazgatóként foglalkoztatták. Részt vett a Lantos Ferenc által alapított Pécsi Iparművészeti Stúdió munkájában. Jelentős szerepe volt a Bonyhádi Zománcművészeti Szimpózium elindításában. Két évi budapesti tartózkodás után, 1972-ben Franciaországba emigrált. A párizsi Ecole Nationale Supérieure des Arts Décoratifs-ban szerzett diplomát, majd nyugdíjazásáig ugyanezen főiskolán tanított. Képeivel számos egyéni és közös kiállításon szerepelt Franciaországban és a nagyvilágban. A hetvenes évek végétől rendszeresen jár haza, és részt vesz itthoni kiállításokon, illetve Franciaországban élő művészek csoportos bemutatkozásait szervezi. Első jelentősebb visszhangot kiváltott albuma, a Le Livre des Morts (Holtakkönyve) című diplomamunkája. Műveiben az anyag örök átalakulását, pusztulását, a mulandóság lenyomatait örökíti meg ritmikusan rendezett struktúrákban.
    [kutatható] »968« 2014, 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Major Sándor (1932)
    Technikus, pártmunkás. 1951-től a Távközlési Kutatóintézetben technikus, középszintű vezető. 1969-1973 között az MSZMP IV. kerületi, 1977-1980 között Budapesti Bizottságának titkára. 1980-tól az Ipari Minisztérium párttitkára, majd személyzeti főosztályvezetője.
    [kutatható] »1113« 1983., 5 ív.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Makovecz Imre (1935–2011)
    Építész. Az organikus építészeti formanyelv megteremtője. 1981-től a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Iparművészeti Főiskola tanára.
    [nyilvános] »132« 1987-1988., 7 ív, melléklet, hangfelvétel .
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Margittay Ilona (1920–1998)
    Laborasszisztens. 1960–1975 között Lengyel József író munkatársa és élettársa volt. Az interjú az együtt töltött évekről szól.
    [nyilvános] »245« 1990., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havril Erzsébet.
  • Marián István (1924-2004)
    kommunista ifjúsági vezető, katonatiszt. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem katonai tanszékének parancsnokaként a budai diákság és a MEFESZ egyik vezetője volt. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordító volt. A TIB egyik alapítója.
    [nyilvános] »143« 1986-1987., 17 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Mécs Imre.
  • Márkus (Márk) Anna (1928)
    Festőművész. Anyai nagyapja, Vészi József, a Pester Lyod főszerkesztője volt. Anna 1944-től a zsidóüldözések miatt bujkálni kényszerült. 1946 és 1947 nyarát Vilt Tibor budafoki művésztelepén töltötte. 1946–50 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1950-től az Állami Bábszínház díszletműhelyében dolgozott. 1956-ban későbbi férjével, Czitrom Gáborral elhagyta Magyarországot. 1959-ig Németországban, Saarbrückenben éltek, majd Párizsban telepedtek le. 1982 és 1984 között a párizsi Cité des Arts ösztöndíjasa volt. 1964 óta Márk Anna néven számtalan önálló kiállítása volt európai galériákban. 1980-tól jelennek meg művészkönyvei. Európa számos közgyűjteményében vannak alkotásai. Magyarországon alkotásaiból 1990-ben és 2004-ben rendeztek kiállítást.
    [kutatható] »967« 2014, 7 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Márkus István (1920-1997)
    Szociológus. A negyvenes évek elejétől falukutató, 1945-1947 között a Valóság szerkesztője, 1951-ig a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója. A forradalom alatti tevékenységéért 1958-ban a Kardos László és társai elleni perben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása óta faluszociológus, szociográfus.
    [kutatható] »217« 1989-1990., 30 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos László.
  • Márkus Miklós (1928)
    Építőmérnök. Az ötvenes évek nagy építkezéseinél építésvezető, tervező. 1964-1966 között az Építésügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1966-tól a Beton- és Vasbetonipari Művek termelési igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 1982-től a 31. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1029« 1982., 7 ív.
    Készítő: Ábrány László.
  • Márkus Tibor (1956)
    Jazz muzsikus, zeneszerző, tanár. A Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett diplomát. A Magyar Jazz Szövetség elnöke. Zenekarai, amelyekben játszott: Pomákáné, Nardis, Folk Stop Trio, Fúzió, Claudia Rath's band, Equinox.
    [nyilvános] »915« 2008., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Marosi Ilona (1941)
    Közgazdász. 1965-től a Gyermek-, Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnál középszintű vezető. 1978-tól a Ruházati Bolt Vállalat igazgatóhelyettese, majd igazgatója.
    [kutatható] »1151« 1984., 5 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
  • Márton Erzsébet (1937-1999)
    Kalauz, munkás. 1956-ban csatlakozott a Széna téri felkelőcsoporthoz. November 4-étől 1957 tavaszáig Belgiumban élt. Augusztusban letartóztatták, majd 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, adminisztrátorként dolgozott.
    [nyilvános] »319« 1991., 4 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Marton György (1930)
    Mérnök. 1956-ban Várpalotán elektrotechnikus. A forradalom hírére Budapestre jött, csatlakozott a Széna téri felkelőcsoporthoz. A Szabad Nép-székházban a fegyveresek egyik parancsnoka, részt vett a fegyveres ellenállásban. Emigrált, Belgiumban él.
    [kutatható] »584« 1994., 8 ív.
    Készítő: Baló Péter.
  • Márton László (1934)
    Újságíró, író, reklámszakember. 1956-ban az Egyetemi Ifjúság és az Igazság lapok munkatársa. Londonba emigrált, majd Párizsban élt. Az emigráns Magyar Műhely munkatársa. 1994-ben hazatért, és az Algériai Külképviselet vezetője lett.
    [nyilvános] »654« 1995., 5 ív, hangfelvétel .
    Készítő: Beck Tibor.
  • Marton László (1943–2019)
    A Színház-és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után, 1968-ban kezdte pályáját a Vígszínházban. 1979–1985 között főrendezőként, 1985-től pedig mint igazgató-főrendező tevékenykedett a színházban. Számos külföldi színház felkérésére vállalt vendégrendezést, így nagy sikerrel dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben, Chicagóban, Tel Aviv-ban, valamint Kanada és Németország több városában. A budapesti Színház-és Filmművészeti Egyetem tanára. 2009 februárja óta a Vígszínház főrendezője.
    [kutatható] »912« 2008-2009., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Máté Ferenc (1935-2007)
    Fémműipari szakmunkás. 1956-ban csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult. Nyugdíjazásáig a Csepeli Csőgyárban dolgozott. Az 1956-os Szövetség tagja.
    [nyilvános] »730« 2000., 4 ív, hangfelvétel, melléklet.
    Készítő: Eörsi László.
  • Mátéffy Csaba (1937)
    Munkás, programozó. 1956-ban a Práter utcai felkelőcsoport tagja, részt vett a november 4-e utáni fegyveres ellenállásban, illetve közreműködött az Angyal István vezetésével készült röplapok és az illegális Élünk előállításában, terjesztésében. A Tóth Ilona-per vádlottjaként nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »314« 1991., 14 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Matheovits Ferenc (1914-1995)
    Jogász, pécsi járásbíró, a Demokrata Néppárt egyik vezetője. 1949-ben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a párt újjászervezésében. 1957-ben internálták, 1964-ben összeesküvés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1974-es szabadulása után műszaki fordító.
    [kutatható] »138« 1988., 14 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Mátis Lívia (1942-2006)
    Könyvtáros, szerkesztő. A Szépirodalmi Kiadónál propagandista, majd szerkesztő. 1995-től a Kortárs Könyvkiadó igazgatója. [MM]
    [nyilvános] »798« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gőbl Gabriella.
  • Matuska Márton (1936)
    Újságíró, író, publicista, politikus. Újvidéken él. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán végezte. Újságírói pályafutása során volt többek között turisztikai újságíró és bírósági tudósító is. A rendszerváltás idején belépett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségébe. Rendszeresen kutat, előadásokat tart és publikál az 1944-1945-ös esztendőben Jugoszláviában folyt magyarmészárlás témakörében.
    [nyilvános] »909« 2008-2009., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.

Oldalak