Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Máté Ferenc (1935-2007)
    Fémműipari szakmunkás. 1956-ban csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult. Nyugdíjazásáig a Csepeli Csőgyárban dolgozott. Az 1956-os Szövetség tagja.
    [nyilvános] »730« 2000., 4 ív, hangfelvétel, melléklet.
    Készítő: Eörsi László.
  • Mátéffy Csaba (1937)
    Munkás, programozó. 1956-ban a Práter utcai felkelőcsoport tagja, részt vett a november 4-e utáni fegyveres ellenállásban, illetve közreműködött az Angyal István vezetésével készült röplapok és az illegális Élünk előállításában, terjesztésében. A Tóth Ilona-per vádlottjaként nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »314« 1991., 14 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Matheovits Ferenc (1914-1995)
    Jogász, pécsi járásbíró, a Demokrata Néppárt egyik vezetője. 1949-ben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a párt újjászervezésében. 1957-ben internálták, 1964-ben összeesküvés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1974-es szabadulása után műszaki fordító.
    [kutatható] »138« 1988., 14 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Mátis Lívia (1942-2006)
    Könyvtáros, szerkesztő. A Szépirodalmi Kiadónál propagandista, majd szerkesztő. 1995-től a Kortárs Könyvkiadó igazgatója. [MM]
    [nyilvános] »798« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gőbl Gabriella.
  • Matuska Márton (1936)
    Újságíró, író, publicista, politikus. Újvidéken él. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán végezte. Újságírói pályafutása során volt többek között turisztikai újságíró és bírósági tudósító is. A rendszerváltás idején belépett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségébe. Rendszeresen kutat, előadásokat tart és publikál az 1944-1945-ös esztendőben Jugoszláviában folyt magyarmészárlás témakörében.
    [nyilvános] »909« 2008-2009., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Mátyás László (1911–?)
    Gyémántcsiszoló, pártmunkás, belügyi és külügyi funkcionárius. 1928-tól a flamand KP tagja, harcolt a spanyol polgárháborúban, majd internált Franciaországban és Algériában. Emigráns a Szovjetunióban, a Vörös Hadsereg politikai munkatársa. 1945-től a Belügyminisztériumban dolgozott. 1949-1954 között politikai elítélt. 1956 végén az újjászervezett politikai rendőrség vezetője, 1957-es leváltása után nagykövet.
    [kutatható] »170« 1988., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Mécs Imre (1933–2023)
    Villamosmérnök, politikus. 1952 és 1957 között elvégezte a BME Villamosmérnöki Karát. Diplomáját azonban csak 1975-ben tudta megvédeni az 1956-os forradalomban való részvétele miatt. Jelen volt a Petőfi Kör vitáin, részt vett a nemzetőrség megszervezésében, majd a forradalom bukása után az ellenállásban. 1957 júniusában letartóztatták, majd halálra ítélték. 1959-ben az ítéletet életfogytiglanra változtatták. 1963-ban amnesztiával szabadult. 1963–64-ben a Híradástechnikai Szövetkezet fejlesztőmérnöke. 1974–75-ben az Elektrotechnikai Szövetkezet főkonstruktőre. 1976–83 között az Óra Műszerszövetkezet tanácsadó mérnöke, majd 1990-ig a Ganz-gyár fejlesztőmérnöke volt. Tagja volt a demokratikus ellenzéknek. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának és az SZDSZ-nek alapító tagja. 1990–2006 között SZDSZ színekben, majd 2010-ig MSZP színekben országgyűlési képviselő volt. 1997-ben a Francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki.
    [zárt] »986« 2010–2011, 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nóvé Béla.
  • Mecséri Ildikó Kiss Gézáné (1948)
    Ápolónő. 1988-tól Svédországban él. Édesapját, Mecséri János (1920-1958), ezredest, akinek egyik alegysége 1956. november 4-én felvette a harcot a szovjet csapatokkal, halálra ítélték és kivégezték.[GY]
    [zárt] »673« 1996., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Medgyessy Péter (1942)
    1966-tól a Pénzügyminisztérium közép-, majd felsőszintű vezetője. 1982-től pénzügyminiszter-helyettes.
    [kutatható] »1046« 1982., 3 ív.
    Készítő: Koncz E. Katalin.
  • Mekis Dezső (1928)
    Elektroműszerész. 1956-ban szemtanúja volt a Kossuth Lajos téri sortűznek és a Köztársaság téri eseményeknek.*
    [nyilvános] »379« 1992., 2 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Mélik Endre (1904-1991)
    Újságíró. A Magyar Földműves- és Munkáspárt, majd 1928-tól a Weishauss Aladár vezette illegális mozgalom vezetőségi tagja, a Bartha Miklós Társaság titkára. 1947-ben az ÁVO letartóztatta. 1954-es szabadulása után ládagyári üzemvezető.
    [nyilvános] »190« 1988-1989., 12 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Koncz E. Katalin.
  • Meller Ágnes, V. (1921–1995)
    Varrónő, műfordító. 1946-1949 között a Közgazdaság és a Miniszterelnökség Sajtóosztályának munkatársa, majd az MTI-nél és a Lukács Archívumban dolgozott.
    [nyilvános] »221« 1990., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth László.
  • Melocco Miklós (1935)
    Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. Édesapját, Melocco Jánost 1951-ben kivégezték kémkedés vádjával. A piarista és az Eötvös Gimnáziumban tanult, majd 1955-ben felvették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Főiskolai hallgatóként részt vett az 1956. október 23-ai diákfelvonuláson. Megsebesült egy Kálvin téri lövöldözés szemtanújaként.
    [nyilvános] »952« 2015., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szegő Iván Miklós.
  • Ménes János (1905-1993)
    Munkás, politikus. 1945-1950 között Debrecen polgármestere, majd a Belügyminisztérium igazgatási főosztályának helyettes vezetője. 1956-ban Debrecen tanácselnöke. 1958-1972 között a Budapesti Kézműipari Vállalat igazgatója.
    [nyilvános] »43« 1987., 23 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Mensáros László (1926-1993)
    Színművész. 1949-ben disszidálási kísérletért egy év szabadságvesztésre ítélték. 1956-ban a Debreceni Csokonai Színház Forradalmi Bizottmányának elnöke. Két és fél év börtönbüntetésre ítélték. A TIB alapító tagja.
    [kutatható] »284« 1991., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lakatos László.
  • Mérei Vera (1916-2007)
    Gyógypedagógus, Mérei Ferenc pszichológus özvegye. Az interjúban kiemelt helyet foglal el férje élettörténete. Mérei Ferenc (1909-1986), 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraként az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője, tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben megalakította a Pszichodiagnosztikai Laboratóriumot, ahol számos nemzedéket tanított.
    [kutatható] »306« 1991., 40 ív.
    Készítő: Havril Andrásné.
  • Mérei Zsuzsa (1956)
    Pszichológus. Mérei Ferenc lánya. Mérei Ferenc (1909-1986), 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraként az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője, tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben megalakította a Pszichodiagnosztikai Laboratóriumot, ahol számos nemzedéket tanított. [GY]
    [kutatható] »593« 1994., 3 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Mérey Mónika (1950)
    Belgyógyász. 1986-ban családjával Ausztriában politikai menedékjogot kért, majd 1987-ben Ausztráliába emigrált. Sydney-ben körzeti orvos.
    [nyilvános] »783« 2004., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Mertinkó József (1937–1998)
    Munkás. 1956-ban bámészkodóként jelen volt a miskolci lincselésnél, koholt vádak alapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult.
    [nyilvános] »272« 1989., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Mervó Zoltán (1930)
    Gépészmérnök. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány tagja, az Orvosi Műszergyár munkástanácsának elnöke volt. 1957-ben 6 év szabadságvesztésre ítélték, másodfokon új eljárást rendeltek el. 1958 áprilisában 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték, októberben szabadult. Technikusként, majd mérnökként dolgozott.
    [nyilvános] »393« 1992., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Meskál Tibor (1943)
    Vendéglátós szakember. Pincérként dolgozott a Béke és a Royal Szállóban, majd 1965-től szobaszerviz-vezető volt a Szabadság Szállóban. 1966-ban Jugoszlávián keresztül disszidált, Ausztráliában telepedett meg. Külföldön is a szakmában dolgozott, munkája során megfordult Angliában és a Bermuda-szigeteken is. 1996-ban hazatért, mint szolgálatvezető igazgató a Royal Szállóban dolgozik.
    [kutatható] »921« 2009., 25 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Mester Endre (1927)
    1956-ban a Nagybudapesti Központi Munkástanács vezetőségének tagja. A KMT-per ötödrendű vádlottjaként négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »407« 1992., 5 ív.
    Készítő: Abod László.
  • Mester Miklós (1906-1989)
    Történész. A Bartha Miklós Társaság vezető tagja. 1944-ben vallás- és közoktatásügyi államtitkár, október 15-én illegalitásba vonult. 1951-1953 között kitelepítették. Nyugdíjazásáig gyári munkás és hivatalnok.
    [nyilvános] »45« 1986., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyurgyák János, Varga Tamás.
  • Mester Zoltán (1940)
    vegyészmérnök. Mester Miklós államtitkár, kultúrpolitikus fia. Gyermekkorában családjával együtt Felsővadászra telepítették ki. A vegyészmérnöki diploma megszerzése után egy ideig a Chinoinban, majd a BME Általános Szervetlen Kémia Tanszékén tanársegédként dolgozott. 1968-ban Törökországon keresztül emigrált. 1969-től az Egyesült Államokban telepedett le. Az MIT-n szerzett doktori fokozatot. Professzorával Albert Cottonnal a Texas A&M Egyetemre került. Később a Union Carbide-nál, majd a Hooker Chemicalnál kutató. 1978-ban került az Occidental Petroleum kaliforniai kutatóközpontjába. 1997-től tudományos tanácsadó. Környezetvédelmi tudományokat tanít amerikai egyetemeken.
    [kutatható] »1161« 2013, 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Mészáros István (1942)
    Agrármérnök. 1965-től a Helvéciai Állami Gazdaság középszintű vezetője, főkertésze, 1979-től igazgatója.
    [kutatható] »1127« 1984., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Mészáros Zoltán (1930–1986)
    vegyészmérnök, gyógyszerkémikus, egyetemi tanár. 1952-ben az Alkaloida Vegyészeti Gyárban kezdte pályáját. 1958-tól a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban dolgozott, ahol egészen haláláig végzett tudományos és irányítói tevékenységet. 1972-től kutatási igazgatóhelyettes, 1978-tól kutatási igazgató volt. Több gyógyszer kifejlesztésében is közreműködött.
    [kutatható] »1157« 1980, 5 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Mezey Barna (1918–2003)
    Vegyészmérnök. 1940-től az Alkaloida Gyárban mérnök, üzemegység-vezető. 1953-tól a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára főmérnöke, 1982-től vezérigazgatója. 1961-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
    [kutatható] »1138« 1984., 5 ív.
    Készítő: Vajda Mihály.
  • Micsinai Márta (1955)
    Nyomdász Szekszárdon. Édesapját, Micsinai István (1917-1957), betanított munkást, aki 1956-ban Pesterzsébeten nemzetőr volt, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »645« 1995., 2 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Mikes (Micsinay) Tamás (1940-1999)
    Tűzoltókészülék-ellenőr. A forradalom idején részt vett a Corvin közi harcokban és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában. November 7-én a Szovjetunióba hurcolták, december elején tért haza. Ezt követően röpcédulákat készített és terjesztett. 1962-ben egyetemi hallgatóként államellenes szervezkedés vádjával 3 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1968-as rehabilitálása után folytatta tanulmányait az ELTE jogi karán, de 56-os múltja miatt ismét eltanácsolták.
    [nyilvános] »313« 1991., 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Mikics László (1942)
    Híradástechnikai mérnök. 1974-től a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban közép-, majd felsőszintű vezető, 1982-től a BHG Fejlesztési Intézet igazgatója.
    [kutatható] »1018« 1982., 2 ív.
    Készítő: Csalog Zsolt.
  • Mikó László (1929)
    Építészmérnök. 1951-1966 között a Dunaújvárosi Építőipari Vállalat, 1966-1980 között a 21. számú Állami Építőipari Vállalat főépítés-vezetője, főmérnöke. 1980-tól a 43. számú Állami Építőipari Vállalat vezérigazgató-helyettese.
    [kutatható] »1032« 1982., 8 ív.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Miletits György (1939)
    Filmtechnikus. 1956 december elején illegálisan lépte át az osztrák határt. A Kammer am Attersee-i (Felső-Ausztria) a magyar gimnáziumban érettségizett.
    [kutatható] »889« 2005., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Missura Tibor (1915–2008)
    Orvos. 1956-ban a Péterfy Sándor utcai kórház forradalmi bizottságának elnöke. 1956 decemberében elhagyta az országot, Svájcban élt.
    [nyilvános] »346« 1991., 13 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Misur György (1932)
    Diplomata. 1953-tól a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségének sajtóattaséja volt. 1956 decemberében visszatért Budapestre. 1963-ig a Külügyminisztériumban a görög-albán ügyek referense volt, majd nagyköveti tisztet töltött be különböző nyugat-európai fővárosokban. Az interjú készítésének időpontjában a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese volt.*
    [nyilvános] »569« 1993-1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Mitró László (1941)
    Agrármérnök. 1967-től a Tokajhegyaljai Borkombinátban közép- és felsőszintű vezető, 1983-tól vezérigazgató.
    [kutatható] »1092« 1983., 6 ív.
    Készítő: Gábor László.
  • Mőcsényi Mihály (1919–2017)
    Kossuth-, Széchenyi-díjas és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önállóTájépítészeti Kar létrehozója. 1945-ben a csehszlovák partizánokkal együttműködve részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1956-ban tagja volt a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Forradalmi Bizottságának. 1991 és 1993 között a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektora. 
    [kutatható] »583« 1993-1994., 8 ív.
    Készítő: Beck Tibor.
  • Molnár József (1921)
    Esztergályos. A buchenwaldi, illetve az osterodei koncentrációs tábor foglya. 1946 után az angol katonai missziónál, majd az angol követségen fordító, tolmács. 1956 októberében Maléter Pál és az angol katonai attasé tárgyalásán tolmácsolt, emiatt 1957-ben három hónapig vizsgálati fogságban volt.
    [kutatható] »276« 1990., 2 ív.
    Készítő: Szabó Melinda.
  • Molnár József (1939)
    Bányász, anyagbeszerző. 1956-ban csatlakozott a Landler Jenő utcai fegyveres csoporthoz. A Tóth Ilona és társai per negyedrendű vádlottjaként három év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »429« 1992., 15 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Molnár Mihály (1922-2002)
    Jogász, könyvelő. 1945-48 között Békés és Zala megyében jegyző. 1948-ban kizárták az MDP-ből. 1956-ban a békéscsabai városi munkástanács elnökhelyettesévé választották. 1957-ben 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1958-ban szabadult. Segédmunkás, majd fordító és belső ellenőr volt.
    [zárt] »579« 1994., 7 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Molnár Miklós (1918-2003)
    Újságíró, történész, egyetemi tanár. 1945-47 között a Szabad Szó, 1948-tól a Szabad Nép munkatársa volt, 1950-ben elbocsátották, majd 1955-ös leváltásáig az Irodalmi Ujság szerkesztőjeként dolgozott. 1956-ban az Irodalomtudományi Intézet munkatársa. A Nagy Imre körül kialakult ellenzéki csoport tagja volt. 1956. október 29-én a Szabad Népben megjelent Válasz a Pravdának című írásában védte meg a forradalmat. November 4-e után csatlakozott a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomhoz. 1957-ben emigrált, Svájcban telepedett le. 1963-88 között a Genfi Egyetemen tanított, 1969-85 között a Lausanne-i Egyetem egyetemi tanára volt. Több könyvet, tanulmányt írt a magyar forradalomról, Nagy Imre életpályájáról. 1955-ben az MTA külső tagjává választották.
    [kutatható] »731« 1999., 3 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Litván György, Molnár Adrienne.

Oldalak