Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Németh Zoltán (1914)
    Ügyvéd, vállalati jogtanácsos Erdélyben. 1956-ban Veress Sándorral, későbbi vádlott-társával anonim levelek útján igyekezett társakat toborozni egy esetleges erdélyi forradalomhoz. 1957-ben államellenes izgatás vádjával húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »629« 1995., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Németi Irén (1919–2018)
    Pártfunkcionárius, újságíró, főszerkesztő. 1937-től részt vett a Szociáldemokrata Párt legális keretei között működő kommunista csoportok munkájában. 1944 júniusában Auschwitzba deportálták. 1945-től az MKP debreceni szervezetének osztályvezetője, 1952-től a kecskeméti városi pártbizottság agitációs és propaganda osztályának a vezetője volt. 1955-től a budapesti pártközpontban dolgozott. 1957-ben kinevezték a Nők Lapja főszerkesztő-helyettesének. 1959 tavaszától 1986-ig a lap főszerkesztője volt.
    [nyilvános] »793« 2004-2005., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Nezvál Ferenc (1909-1987)
    Munkás, politikus, illegális kommunista, a KIMSZ egyik vezetője. 1949-1954 között Budapest alpolgármestere, illetve tanácselnök-helyettese. 1956-ban a második Nagy Imre-kormány minisztere, 1957-1967 között igazságügy-miniszter, 1956-1970 között az MSZMP KB tagja.
    [kutatható] »72« 1987., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Niedzielski, Edward (1937)
    Lengyel villamosmérnök. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem ösztöndíjas hallgatója, nemzetőrként részt vett a lengyelországi segélyszállítmányok Magyarországra hozatalában.*
    [nyilvános] »624« 1994., 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Novák István (1952)
    Műszaki szakoktató. Több gépipari üzemben dolgozott szakmunkásként, illetve később szakoktatóként. Jelenleg szerszámbeállító. A hatvanas években a Csili" (Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház) éttermében is dolgozott felszolgálóként. Fiatalkorában igazolt futballistája volt az ESMTK csapatának."
    [nyilvános] »875« 2008., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Novics János (1919-1984)
    Agrártechnikus. 1946-tól pártmunkás. 1957-től az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán mezőgazdasági osztályvezető, megyei titkár, majd 1974-től első titkár.
    [kutatható] »1123« 1984., 6 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
  • Nyéki-Kőrösy Mária (1931)
    Apai nagyapja a világhírű statisztikus és demográfus, Kőrösy József volt. A zsidóüldözés idején anyjával Budapesten bujkált. Továbbtanulását polgári származása miatt több alkalommal is megakadályozták, végül a Pedagógiai Főiskola tanulhatott. 1951 júliusában anyjával együtt Nagyrédére telepítették ki. A kitelepítés következtében csak 1955-ben tudta befejezni a főiskolát. Balassagyarmatra helyezték egy általános iskolába énektanárnak. Ott ismerkedett meg Nyéki Lajossal, későbbi férjével. [Nyéki Lajos (1926–2008), magyar-francia szakos tanár, költő, műfordító volt.] A házaspár 1956 novemberében Nyugatra menekült. Franciaországban telepedtek le, néhány év elteltével Párizsba költöztek. Mária zenetudományt hallgatott az egyetemen, majd hangtechnikusi és könyvtárosi tanulmányokat folytatott. A Francia Nemzeti Könyvtár Lemeztárában helyezkedett el. 1975-től részt vett a Centre Pompidou zenei gyűjteményének létrehozásában, majd annak vezetője lett. 1996-ban nyugdíjazták.
    [kutatható] »977« 2015., 6 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Nyerges András (1940)
    Író, költő. 1967-1971 között a Magyar Rádió, 1974-1980 között a Kritika munkatársa. 1979-től 1988-ig a Kossuth Könyvkiadó, majd a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. 1983-tól a Magyar Nemzet állandó szerzője.
    [zárt] »157« 1988., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Nyitrai Mózes (1913–2001)
    Unitárius lelkész Erdélyben. Feljelentési kötelezettség elmulasztása vádjával 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »650« 1995., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • O'sváth György (1931–2017)
    közgazdász, jogász. 1951-ben összeesküvés és tiltott határátlépés kísérletének – részben hamis – vádjával három év nyolc hónap börtönre ítélték. 1954-ben szabadult, a Katolikus Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait. Részt vett az 1956-os forradalomban a Keresztény Ifjúsági Szövetség egyik vezetőjeként és a Budapesti Forradalmi Tanács tagjaként. November 14-én Nyugatra menekült. Németországban csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Unióhoz, 1957-ben a Strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács tagja volt. 1963-tól 1970-ig az Európai Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió alelnöke, 1975-től 1982-ig a CDU külügyi, majd európai bizottságának tagja volt. 1990-ben Antall József miniszterelnök személyes tanácsadója. 1996-ban O’sváth György és Mádl Ferenc kezdeményezésére alakult meg a Nemzeti Kör. 1999-től rendkívüli és meghatalmazott (utazó) nagykövetként segítette Magyarország EU-s integrációjának előkészületét.
    [nyilvános] »459« 1992., 2017, 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • O. Szabó Zsigmond (1920-2003)
    1945 után Hajdúböszörményben a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének vezetője. 1956-ban parasztsztrájkot szervezett. 1957-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1989-ben az FKgP hajdúböszörményi szervezetének egyik újjászervezője.
    [kutatható] »566« 1994., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Obersovszky Gyula (1927-2001)
    Újságíró, költő, filmdramaturg, népi kollégista. 1956-ban az Igazság és az illegális Élünk szerkesztője, amiért először halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1967-1989 között a Sportfogadás főszerkesztője.
    [kutatható] »96« 1986-1987., 30 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Gábor.
  • Oblath György (1918–2012)
    Közgazdász, külkereskedő. 1947-től különböző külkereskedelmi nagyvállalatok felsőszintű vezetője, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársa. 1979-től az Intercooperation Külkereskedelmi Rt. vezérigazgatója.
    [kutatható] »1075« 1983., 6 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Oczel János (1911–2004)
    Munkás, illegális kommunista, pártfunkcionárius. 1945-1949 között Salgótarján, majd Nógrád megye PB titkára, országgyűlési képviselő. 1949-1952, illetve 1956 decembere és 1958 között a Belügyminisztérium légoltalmi parancsnoka. 1953-56 között vállalati igazgató. 1958-1963 között a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. 1965-től az Idegenforgalmi Tanács elnöke. 1974-1980 között a Dunakanyar Intézőbizottságának elnöke.
    [kutatható] »219« 1989., 20 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Márton.
  • Oiszter Antal (1920)
    Elektrotechnikus. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-től a Független Kisgazdapárt Bajcsy-Zsilinszky Kollégiumának vezetője volt. 1956 októberében Dudás József a Szabad Nép székházában a gazdasági ügyek intézésével bízta meg. 1956 novemberében Ausztráliába emigrált.
    [kutatható] »719« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Oláh Gáborné (1940)
    Vegyészmérnök, közgazdász. 1963-1969 között az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár üzemmérnöke. 1969-től a Nehézipari Minisztérium munkatársa, majd 1977-től a Kőbányai Gyógyszerárugyárban főosztályvezető-helyettes. 1980-től a Biotechnika Rt. igazgatója.
    [kutatható] »1155« 1984,2008., 5+5 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Pécsi Vera.
  • Oláh Mátyás (1951)
    Érettségi után mint autodidakta festőművész tevékenykedett. A hetvenes években a Családunk című szamizdat folyóirat egyik szerkesztője volt, emiatt gyakori rendőri zaklatásban volt része. Apja, Dr. Oláh Andor, orvos, természetgyógyász és családja ellen 1971-ben államellenes szervezkedés vádjával eljárást indítottak. A bíróság a vádlottak pszichiátriai megfigyelését, illetve kezelését rendelte el. Oláh Mátyás 1980-ban Szentendrére költözött, csatlakozott a Vajda Lajos Stúdióhoz. 1983-ban családjával Franciaországba emigrált. Párizsban telepedett le, alkalmi munkákból élt, 1993-ban visszatért Magyarországra.
    [nyilvános] »827« 2006., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Oláh Vilmos (1927)
    Orvos. 1956-ban a Péterfy Sándor utcai kórház munkástanácsának elnökhelyettese. Részt vett az önkéntes mentőalakulat munkájában.
    [kutatható] »329« 1991., 15 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Olofsson Károly Placid (1916–2017)
    Bencés szerzetes, tanár. 1933-ban a budapesti Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd Pannonhalmára került, ahol teológiát és nyelvszakokat végzett. 1939-ben avatták föl szerzetesnek, 1940-ben doktorátust szerzett. A háborút követően Budapesten tanított, egészen 1946-os letartóztatásáig. A szovjet katonai bíróság 10 éves hadifogságra ítélte. A Szovjetunióból 1955 végén tér haza, előbb egy fűrésztelepen, majd fővárosi kórházak mosodáiban dolgozott, mivel rendjébe nem térhetett vissza. Hatvan éves korában nyugdíjba vonult, majd kisegítő lelkész lett a budai Szent Imre plébánián.
    [nyilvános] »755« 2002., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Ondrasek Iván (1932)
    Katonatiszt. 1956. október 26-án szemtanúja volt a miskolci ÁVH-s sortűznek.*
    [nyilvános] »438« 1992., 2 ív.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Orbán György (1950)
    Jogász, könyvkereskedő. Édesapja, Orbán Nándor (1910-1981) katonatiszt, 1948 után segédmunkás, a forradalom idején a nagykanizsai nemzetőrség parancsnoka volt. Ezért 1958-ban tízévi börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után edzőként, majd szőlőmunkásként dolgozott. [GY]
    [zárt] »693« 1997., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Orbán Péter (1937)
    Állattenyésztési technikus Erdélyben. 1956-ban Temesváron részt vett a Szoboszlai-féle összeesküvésben. 1957-ben huszonöt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [kutatható] »635« 1994., 3.7 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Örkény Antal (1954)
    Szociológus. A demokratikus ellenzék tagja volt. 1978 óta az ELTE Szociológiai Intézetének munkatársa. [MM]
    [kutatható] »806« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Balogi Anna.
  • Ormai Péter (1935)
    Marós. 1956-ban Ausztriába disszidált, majd 1957-ben Ausztráliába emigrált. Sydneyben él, nyugdíjas taxisofőr.
    [nyilvános] »792« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Ormay Antal (1934)
    Pszichológus. Az ötvenes években a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán tanult, majd az ELTE-n filozófiát és irodalmat hallgatott. 1956. október 23-án részt vett a tüntetések szervezésében, később tagja lett a Nemzetőrségnek, és dolgozott a Népszava szerkesztőségében is. 1956 novemberében elhagyta Magyarországot, Londonban telepedett le. Az Oxfordi Egyetemen kezdte tanulmányait, majd filozófiai és pszichológiai tanulmányokat folytatott az University College London-on. Később pszichoanalitikus képzést kapott, és ekként praktizált. 2005-ben az International Journal of Psychotherapy főszerkesztője lett. 2000-ben hazatelepült. Nyugdíjasként folytatja tudományos munkásságát.
    [nyilvános] »913« 2008-2009., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Oross Imre (1940)
    Dramaturg, forgatókönyvíró, rendező. 1956-ban részt vett a Petőfi Kör néhány ülésén. A forradalom leverése után kizárták az ország összes középiskolájából. Ezt követően könyvügynökként dolgozott. A hatvanas évektől a Magyar Televíziónál rendezőasszisztens volt, később önállóan is készített dokumentumfilmeket. 1971-ben elhagyta az országot, az USA-ban kapott menedékjogot, Los Angelesben telepedett le. Hollywoodban forgatókönyvíró volt. 1999-ben visszatért Magyarországra.
    [kutatható] »877« 2008., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Orosz István (1921-1998)
    Lakatos, technikus. 1939-1948 között szociáldemokrata politikus. 1939-től a Kispesti Traktorgyárban, majd 1975-től a Fegyvergyárban dolgozott.
    [nyilvános] »457« 1992., 7 ív.
    Készítő: Beck Tibor.
  • Örsi Tóth László (1932-1994)
    Tanár, iskolaigazgató. 1956-ban Békéscsabán újságíró, a forradalmi Független Újság szerkesztője. 1957-ben Kistarcsára, majd Tökölre internálták.
    [nyilvános] »432« 1992., 23 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Ország György (1939)
    Építésvezető. 1956. november 7-ig a Práter utcai nemzetőrség tagjaként részt vett a fegyveres harcokban. 1957-ben 5 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. 1957 nyarától telefonszerelőként, 1970-től az építőiparban, vezető beosztásokban dolgozott.
    [kutatható] »535« 1994., 17 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Oszkó Gyula (1912-1996)
    MÁV-tiszt, festő-fényező. Részt vett a németellenes fegyveres mozgalomban. 1945 után rendőrtiszt, 1947-től a Belügyminisztérium munkatársa volt. 1949-ben a Rajk-per egyik mellékperében 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1954-es szabadulása után ismét a Belügyminisztériumban dolgozott, 1956-ban a minisztériumban alakult forradalmi bizottság elnöke lett. 1958-63 között főosztályvezető, majd 1973-as nyugdíjazásáig gyárigazgató volt.
    [kutatható] »196« 1989., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rejtő Gábor.
  • Oszwald László (1929)
    Agrármérnök. 1954-től agronómus. 1960-tól az Agárdi Állami Gazdaság főagronómusa, 1972-től vezérigazgatója.
    [kutatható] »1132« 1984., 5 ív.
    Készítő: Gábor László.
  • Ott József (1919)
    Rendőrtiszt. 1950-től Kecskeméten a megyei rendőrkapitányság közrendvédelmi parancsnoka, majd 1955-től a politikai osztály vezetője volt. 1956. október 26-án megakadályozta, hogy a rendőrségnél a tömegbe lőjenek. Tagja lett a megyei rendőrkapitányság forradalmi bizottságának. 1957-ben elbocsátották a munkahelyéről, majd két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után munkás, rendész, majd raktárkezelő volt.
    [nyilvános] »735« 2000., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Orgoványi István.
  • Ötvenhatos lakótelep
    Szociológiai felmérés keretében készített interjúk: Béres Sándor ügyintéző, Csák Gábor betanított munkás, Cséve Tiborné ápolónő, Ernyey Miklós újságíró, Kovács Zoltán lakatos, Molnár Károlyné pénztáros, Palotás István órásmester, Richter József segédmunkás, Richterné Gölöncsér Hermina üzemgazdász, Réti Lajos mozdonyvezető, Seidel István agrármérnök, Solymosi Jánosné adminisztrátor, Szabó Irén adminisztrátor, Szarka Lajos faipari technikus, Terebesi Sándor géplakatos, Túri László házmester, Varsányi Jenő figuráns, Zlatnyik Lajosné ügyintéző.
    [kutatható] »738« 1996., 24 ív.
    Készítő: Forintos György.
  • Ötvös Alajos (1915)
    Munkás, katonatiszt, hírszerző. 1956-ban a bécsi magyar követség munkatársa. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után tisztviselő.
    [nyilvános] »240« 1990., 8.5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • P. Nagy József (1925)
    Kőműves. 1956-ban Kokad község nemzetőrparancsnoka, a forradalmi bizottság tagja. 1957 márciusában Kistarcsára, majd Tökölre internálták. 1958-ban másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »367« 1991., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Pacuraru Gheorghe (1935)
    Román állatorvos. 1956. október 30-án részt vett a temesvári egyetemisták által szervezett gyűlésen. Másnap tüntetést szervezett a letartóztatott egyetemisták kiszabadításáért. 1956-ban két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulását követően négy évig Latestiben kényszerlakhelyen élt.
    [nyilvános] »601« 1994., 5 ív.
    Készítő: Cosmeanu, Marius.
  • Padányi Mihály (1916–2011)
    Építészmérnök. Az 1944 őszén kibontakozó fegyveres ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Akciócsoportja (Marót), robbantotta fel – többek között – Gömbös Gyula szobrát, majd a nyilas könyvesboltot a Kossuth Lajos utcában, és szétugrasztotta a nyilasok gyűlését a Városi Színházban. 1945 után Dunapentelén mérnökként, majd az Építésügyi Minisztériumban miniszterhelyettesi beosztásban dolgozott. 1956 után egy építőipari vállalat igazgatója volt.
    [nyilvános] »687« 1997., 3 ív.
    Készítő: Vásárhelyi Miklósné.
  • Pajcsics József (1945)
    Rendőrtiszt, jogász, közgazdász. 1989-ben a Belügyminisztérium vizsgálati osztályának dolgozójaként a Nagy Imre és társai sírját felkutató nyomozócsoport vezetője.*
    [kutatható] »261« 1991., 8 ív, mellékletek, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Pajzs Zsuzsanna (1931)
    Orvos. 1955-től a Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott. Szemtanúja volt az 1956-os forradalmi eseményeknek, és részt vett a december 4-i nőtüntetésen.
    [nyilvános] »512« 1993., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Pákh Tibor (1924)
    Jogász, műszaki fordító. 1945-1948 között szovjet hadifogságban volt. 1956. október 25-én megsebesült a Kossuth téri sortűznél. 1957-től nyilvánosan hangoztatta véleményét az idegen megszállásról és az ötvenhatos szabadságharcról. 1960-ban ellenforradalmi tevékenység vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben több alkalommal is tiltakozott az emberi jogok sérelmére elkövetett túlkapások ellen. 1971-es szabadulása után tovább küzdött Magyarország önrendelkezési jogának visszaszerzéséért. Munkavállalását mindvégig akadályozták, megbízásos fordítómunkákból élt.
    [nyilvános] »690« 1997-1998., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Balázs Eszter.

Oldalak