Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Philipp Tibor (1953–2020)
    nyomdász, külkereskedő, menedzser. A demokratikus ellenzéki mozgalom résztvevője, az Inconnu Csoport aktív tagja volt.
    [nyilvános] »932« 2009-2010., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Pintér Károlyné (1928)
    Vendéglátóipari alkalmazott. 1945 szeptemberében a szovjet hatóságok letartóztatták, nyolc és fél évet töltött különböző szovjet munkatáborokban. Sára Sándor Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjének egyik szereplője. A POFOSZ Gulág Tagozatának elnöke.
    [nyilvános] »823« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Pióro Tadeusz (1921)
    Lengyel katonatiszt. 1967-ig vezető tisztségeket töltött be a lengyel vezérkarnál. Az 1956-os forradalom idején a Varsói Szerződés moszkvai központjában szolgált, tanúja volt a magyar kormány Varsói Szerződésből való kilépési nyilatkozata átadásának.*
    [nyilvános] »570« 1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Pisztoráné Pilinszky Mária (1936)
    1956. november 4-én a szovjetek elfogták Budapesten, sokad magával három napon át fogva tartották a Józsefvárosi Szent József Plébánián, majd Ungvárra hurcolták. Pilinszky Mária Pilinszky János költő unokatestvére. 
    [kutatható] »842« 1991, 3ív.
    Készítő: Helle Mária.
  • Piukovics Sándor (1925-2000)
    Vegyész, közgazdász. 1946-1954 között a Munkatudományi Intézet osztályvezetője, majd a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkárhelyettese. 1956-ban a budapesti PB munkatársa, a Köztársaság téri pártház ostromakor az épületben tartózkodott. 1957-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára üzemvezetője.
    [kutatható] »1050« 1982-1983., 7 ív.
    Készítő: Vajda Mihály.
  • Planer Emanuel (1915)
    Lengyel újságíró. 1954-1956 között a Lengyel Rádió főszerkesztője. 1956. október 25-én közreműködött a lengyel vérszállítmány Budapestre szállításában. 1956 novemberében megtagadta, hogy a Lengyel Rádióban a magyarországi eseményekről cenzúrázott jelentéseket adjon ki, ezért elbocsátották munkahelyéről.
    [nyilvános] »572« 1993., 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Pokkel László (1920)
    Technikus. 1938-tól vidéki építőipari vállalatoknál kőműves, illetve középszintű vezető. 1957-1976 között a Fertődi Építőipari Szövetkezet alapító tagja, majd elnöke.
    [kutatható] »1023« 1982., 4 ív.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Pokol Béla (1950)
    Jogtudós, politológus. Az Államigazgatási Főiskola tanársegédeként, majd 1980-tól az ELTE államjogi tanszékének tudományos munkatársaként dolgozott. 1989-ben megszerezte a szociológia tudomány akadémiai doktora címet. Az ELTE mellett a Szegedi Tudományegyetem jogbölcseleti tanszékének vezetője, később a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára is. A rendszerváltás után az FKGP elnökének, Torgyán Józsefnek személyes tanácsadója. 1998-tól országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke, 2001-ig az FKGP frakciójának helyettes vezetője. 2011-ben alkotmánybíróvá választották.
    [zárt] »998« 2015., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Babus Endre.
  • Pokol Zoltán (1920)
    Vasutas. 1956-ban a záhonyi vasútállomás munkástanácsának elnöke volt, 1957-ben internálták, majd 7 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, gépkezelő volt Pilisvörösváron. 1962-től nyugdíjazásáig újra a vasútnál dolgozott.
    [nyilvános] »398« 1992., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Polgár Dénes (1912-2009)
    Külpolitikai újságíró. A II. világháború idején munkaszolgálatos, 1944. október közepétől Budapesten bujkált, november végén elfogták és kis híján a Dunába lőtték. 1945-ben szülővárosában másodmagával megalapította a Győri Munkás című szociáldemokrata lapot. 1947-ben átkerült Budapestre a Világosság című bulvárlaphoz, 1949-ben kinevezték külpolitikai rovatvezetőnek. 1952-54 között az Esti Budapest külpolitikai rovatvezetője, 1955 elejétől 1956 októberéig a Szabad Nép külpolitikai rovatvezetője. A forradalom alatt Varsóban tartózkodott, novemberben néhány napig a MÚOSZ elnöke. 1956 decemberében az Esti Hírlap egyik alapítója és főszerkesztő-helyettese. 1958-59 között az MTI kairói tudósítója volt. 1960-64 között az MTI első washingtoni tudósítójának a posztját töltötte be. 1966-70 között az MTI bonni tudósítója volt. 1971-től kinevezték a Magyar Televízió A hét című politikai műsorának főszerkesztőjévé. 1977-81 között az MTI brüsszeli tudósítója volt. 1981-ben nyugdíjba vonult.
    [kutatható] »831« 2006., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Polinszky Károly (1922-1998)
    Vegyész, egyetemi tanár. A veszprémi Nehézvegyipari Intézet megszervezője, igazgatója. A Veszprémi Vegyipari Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem rektora. 1963-1966 között művelődésügyi miniszterhelyettes, 1974-1980 között oktatási miniszter.
    [nyilvános] »243« 1990., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Porgányi Gyula (1940)
    Kertészmérnök. 1965-től kertépítő, főagronómus. 1978-tól a Szilasmenti Egyesülés Termelőszövetkezet elnökhelyettese.
    [kutatható] »1098« 1983., 6 ív.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Poruben Ádámné Hamar Valéria (1937)
    Gépíró. 1956-ban a Széna téren harcolt. November 4-én letartóztatták, Ungvárra hurcolták. A Rusznyák Tibor és társai elleni perben másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »389« 1992., 4 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Pozsár István (1931)
    Közgazdász. 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanársegéd, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság vezetője. 1956-1957 fordulóján a MEFESZ egyik szervezője. Az Ádám György és társai elleni perben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »144« 1988., 11 ív, hangfelvétel, melléklet.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Pozsár Sándor (1920)
    Közgazdász. 1949-1955 között tisztviselő. 1955-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál közép-, majd felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1019« 1982., 7 ív.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Prágay Dezső (1921-2011)
    Vegyész. Népi kollégista, 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. A forradalom alatt a sebesültek egészségügyi ellátásának egyik szervezője. 1956 végén emigrált. Az interjú melléklete felesége forradalom alatt írt naplója.
    [nyilvános] »353« 1991., 6 ív és melléklet.
    Készítő: Bohó Róbert.
  • Preisich Gábor (1909-1998)
    Építész, egyetemi tanár. 1949-1950-ben a Budapesti Városrendezési Iroda megalapítója, igazgatója 1951-1955 között a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztály vezetője, majd 1975-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat városrendezési irodájának vezetője, Budapest általános rendezési terveinek irányítója.
    [nyilvános] »36« 1986-1987., 7 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Prugberger Tamás (1937)
    Jogász. 1962-1967 között mezőgazdasági szövetkezeti jogtanácsnokként dolgozott. 1974-től a Pécsi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karán tanársegéd volt. 1977-től 1990-ig a Szakszervezeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt. 1988 óta tanít a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán, 1991-től egyetemi tanárként. 1995-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem jogi karán is oktat. [MM]
    [nyilvános] »835« 2006., 6 ív.
    Készítő: Apor Balázs.
  • Pruha József (1930)
    Ejtőernyős versenyző és oktató. 1956-ban a Tűzoltó utcai fegyveres csoport és a Repülőszövetség Forradalmi Bizottságának tagja. 1960-ban hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »395« 1992., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Puchert János (1934–2019)
    Lakatos. A komlói szénbányában dolgozott, majd 1954-ben bevonult katonának. 1956. november 1-jén egységét a Juta-dombhoz vezényelték, ahol november 4-én tűzharcot vívtak az egyik Budapestre bevonuló szovjet egységgel. 1958-ban halálra ítélték, majd ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult.
    [nyilvános] »615« 1994-1995., 16 ív és melléklet.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Pulai Miklós (1925–2020)
    Közgazdász. 1949-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, 1956-1957-ben pénzügyminiszter-helyettes, a minisztérium forradalmi bizottságának elnöke. 1957-ben elbocsátották. 1963-ig az OTP, 1963 és 1980 között pedig a jegybank vezető munkatársa, első elnökhelyettese volt. 1980-tól 1988-ig az Országos Tervhivatal, majd a minisztertanácsi reformbizottság tagja volt. 1989 végétől a Magyar Bankszövetség elnöke volt.
    [kutatható] »1140« 1985., 2008., 5+15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Pullay Béla (1919-2005)
    Építési művezető. 1955-től a kecskeméti konzervgyárban villanyszerelőként dolgozott. 1956-ban a gyár munkástanácsának elnöke és a városi forradalmi bizottság tagja volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben letartóztatták, és 1958-ban öt év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult, téeszben dolgozott, majd építésvezető volt.
    [nyilvános] »701« 1998., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Orgoványi István.
  • Pungor Ernő (1923–2007)
    Vegyész. 1962–1970 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezetője, majd rektorhelyettese. 1970 óta a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1972–1981 között a Vegyészmérnöki Kar dékánja. 1990 után az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke volt. Az MTA tagja. 
    [nyilvános] »453« 1991–1992., 7 ív és melléklet.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Puskás Attila (1931)
    Tanár Erdélyben. 1959-ben Kolozsvárott húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után tisztviselő, 1989 decemberétől az Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége egyik vezetője.
    [nyilvános] »503« 1993., 3 ív és melléklet.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Pusztai Erzsébet (1952)
    orvos, politikus. 1977-től az Ajkai Városi Kórházban dolgozott előbb belgyógyászként, majd infektológusként. Munkahelyén szervezője volt a Másodorvosok Fóruma érdekvédelmi csoportnak. 1989-ben az MDF ajkai szervezetének egyik alapító tagja. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő, 1992 és 1994 között a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt. Meghatározó szerepet játszott az 1992. évi magzatvédelmi törvény megalkotásában, illetve a Családvédelmi Szolgálat felállításában. Az MDF-ből való kilépése után 1996-tól a Magyar Demokrata Néppárt alapító és elnökségi tagja, a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője. 1998-ben az MDNP elnökévé választották. 1998 és 2000 között egészségügyi államtitkár Orbán Viktor első kormányában. 2001-től a Centrum Pártban politizált. Később a konzervatív Modern Magyarország Mozgalom egyik alapítója, a párt alelnöke 2011-től.
    [nyilvános] »958« 2014–2015, 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szegő Iván Miklós.
  • Rabi Béla (1929)
    Közgazdász. 1949-1953 között a Szovjetunióban tanult. 1954-1957 között a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára. 1957-től a Csepel Vas- és Fémművekben osztályvezető, főosztályvezető. 1968-tól az Országos Tervhivatalban felsőszintű vezető. 1975-től a Kohó- és Gépipari, illetve az Ipari Minisztériumban miniszterhelyettes, államtitkár, majd Bulgáriában kereskedelmi tanácsos.
    [kutatható] »1142« 1984., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Rácz Edit (1936)
    Szobrászművész. 1962-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Pátzay Pál osztályában. 1956-ban szemtanúja volt a főiskolán történteknek. 1957 januárjában barátaival disszidálni próbált, de elfogták.
    [nyilvános] »841« 2004., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Litván Katalin.
  • Rácz Erzsébet Molnár Pálné (1914)
    Orosztanár. 1956 novemberétől 1957 márciusáig a XV. kerületi szovjet katonai parancsnokságon tolmács. Segített a XV. kerület tanácselnökének, Kopácsi Józsefnek abban, hogy fiát, Kopácsi Sándort megmentsék a halálbüntetéstől.
    [nyilvános] »614« 1994., 9 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Rácz György (1907-1989)
    Építész. A harmincas években a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM), magyar csoportjának tagja. Ipari épületek, tanintézetek tervezésével és műemlékek helyreállításával foglalkozott.
    [nyilvános] »135« 1988., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Rácz József Sándor (1934)
    1956-ban egyetemi hallgató, az orvostudományi egyetem forradalmi diákbizottságának vezetője. Fegyveresen harcolt a Corvin közben és a Tűzoltó utcában. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után lakatos, diszpécser.
    [nyilvános] »405« 1992., 18 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Rácz László (1922)
    Jogász. 1949-től a Könnyűipari Minisztériumban, 1953-tól az Országos Tervhivatalban középszintű vezető. 1957-1982 között az Országos Anyag- és Árhivatalban közép-, majd felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1135« 1984., 4 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Radda István (1939)
    Orvoslátogató. Családjával menekült el Ausztriába. . Kémiát és gyógyszerészetet tanult. 1966-ig aktív tagja volt a MEFESZ innsbrucki szervezetének. Az interjú idején az ausztriai magyar egyesületek és központi szövetségének főtitkára, az innsbrucki magyarok egyik vezetője.
    [kutatható] »903« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Radnóti Sándor (1946)
    Esztéta. 1969-től a Magvető Könyvkiadó, 1973-tól a Gondolat Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1980 és 1990 között szabadúszó volt. 1989-től társszerkesztője a Holmi című folyóiratnak. Az ELTE Esztétika Tanszékének docense, 1993-tól egyetemi tanára. [MM]
    [nyilvános] »866« 2005-2007., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Radó György (1918-1998)
    Orvos, illegális kommunista. A Nagy Imre körüli pártellenzék tagja. 1953-tól a Központi Honvéd Kórház parancsnoka, 1956-ban a kórház forradalmi bizottságának elnöke. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »76« 1987., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Varga László.
  • Rados Jenő (1895-1992)
    Építész, építészettörténész. 1919-től egyetemi oktató, 1945-1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, majd 1986-ig a Városépítési Tervezőiroda osztályvezetője.
    [nyilvános] »58« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Rahman, Mohammad Ataur (1922)
    Indiai diplomata. 1956-1959 között India magyarországi ügyvivője. A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságával és a KMT-vel való kapcsolata révén aktív részese volt a forradalmi eseményeknek.*
    [nyilvános] »409« 1992., 2 ív.
    Készítő: Boreczky Ágnes.
  • Rajk Júlia (1914-1981)
    védőnő, levéltáros. 1936-39 között Párizsban élt, ott kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, 1940-ben, hazatérte után az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1941-ben, a mozgalomban ismerkedett meg Rajk Lászlóval, 1944-ben együtt tartóztatták le őket és internálták Sopronkőhidára. Az internálásból hazatérve aktívan bekapcsolódott a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége munkájába, valamint a NÉKOSZ szervezésébe. 1949. június elején, férje letartóztatását követően, ő is börtönbe került, férje kivégzése után öt évet ült. 1954-es rehabilitása után a Nagy Imre körüli pártellenzék aktív tagja lett.
    [zárt] »142« 1980., 4+3 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bokor Péter, Rajk László.
  • Rajna Tibor (1940)
    Fodrász. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport tagja. A forradalom bukása után elhagyta az országot, majd hazatért. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. A székesfehérvári POFOSZ vezetője.
    [nyilvános] »324« 1990., 10 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Rakowski Mieczyslaw Franciszek (1926)
    Lengyel újságíró. 1957 áprilisában a Magyar Tájékoztatási Hivatal meghívására Budapestre utazott, beszélgetéseket folytatott Kádár Jánossal és a magyar pártvezetés más tagjaival. Magyarországi tapasztalatairól objektív hangvételű újságcikksorozatot írt, amely nem felelt meg a magyar elvárásoknak. *
    [nyilvános] »573« 1991., 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Raskó György (1952)
    Közgazdász. 1976-ban a Marx Károly Közgazdasági Egyetem agrár-marketing szakán szerzett diplomát, 1980-ban doktori címet. Első munkahelye az Agrárgazdaság Kutató Intézet volt. 1982–87 között a Világbank és a FAO nemzetközi projektjeiben vett részt Afrika és Dél-Amerika több országában. A rendszerváltás előtt belépett az MDF-be, az Antall-kormány megalakulásakor a Földművelési Minisztérium főosztályvezetője, rövid idő után közigazgatási államtitkára volt. 1994-től négy évig az MDF országgyűlési képviselője. Részt vett az MDNP megalakításában. Később mezőgazdasági nagyvállalkozó lett.
    [nyilvános] »954« 2014., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos Ernő.

Oldalak