Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Varga Béla (1903-1995)
    Római katolikus pap, kisgazdapárti politikus, parlamenti képviselő. 1946-1947-ben a Nemzetgyűlés elnöke. 1947-ben emigrált, az USA-ban az Emigráns Magyar Nemzeti Bizottmány vezetője.
    [kutatható] »164« 1987., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Varga Domokos és társai
    Varga Domokos (1922-2002), Tóbiás Áron (1927), Molnár Zoltán (1920-2009) és Fekete Gyula (1922-2010) közös interjúja, amelyben az úgynevezett kis íróper vádlottjai a forradalomra és a bírósági eljárásra emlékeznek.
    [nyilvános] »670« 1996., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Varga Endre (1909-1993)
    Közgazdász. 1945-től a Népjóléti Minisztériumban a nemzetközi segélyek lebonyolításával foglalkozó osztály vezetője. 1950-ben a Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1956 után Svédországban üzletember.
    [nyilvános] »88« 1987., 27 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Varga Henrik (1918)
    Mérnök, tisztviselő, villanyszerelő. Harcolt a második világháborúban, majd nyugati hadifogság után 1946-ban tért haza. 1956 decemberében Ausztráliába emigrált.*
    [kutatható] »725« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Varga János (1924)
    Gépész- és vegyészmérnök. 1950-56 között a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gépészeti vezetője volt. A forradalom alatt megválasztották a tröszt forradalmi munkástanácsa elnökének. 1957-ben 2 év szabadságvesztésre ítélték, 1959-ben szabadult. 1960-ban államellenes összeesküvés vádjával 3 év szabadságvesztésre ítélték, 1962-ben szabadult. 1963-tól a bányaiparban középvezető, később a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet tervezője volt.
    [nyilvános] »771« 2003., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Varga János (1927–2008)
    Történész. 1951-től az ELTE TTK tanára. 1954–56 között a Történettudományi Kar dékánhelyettese volt. 1956 októberében az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága tagja volt. 1957-ben áthelyezték az MTA Történettudományi Intézetébe, ahol 1968-ig dolgozott. 1968-78 között a Művelődési Minisztérium Levéltári Igazgatóságát, illetve Levéltári Osztályát vezette. 1978–90 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, 1990–94 között az MDF országgyűlési képviselője volt.
    [nyilvános] »585« 1994., 10 ív és melléklet.
    Készítő: Germuska Pál.
  • Varga József (1914–?)
    Közgazdász, segédmunkás. 1956. október 23-án a Magyar Rádió épületénél harcolt, később a Corvin közben egy fiatalokból álló csoport vezetője lett. A forradalom leverése után Jugoszláviába menekült, Svájcban él.
    [nyilvános] »529« 1994., 3 ív.
    Készítő: Eörsi László, Horváth Mihály, Horváth Miklós.
  • Varga László (1928)
    Református lelkész Marosvásárhelyen. 1956. szeptember–novemberben Magyarországon járt tanulmányúton. A forradalom idején felkereste Németh Lászlót és Tamási Áront. Több magyarországi nyomtatvánnyal tért haza, amiért 1957-ben hazaárulás és illegális iratok terjesztése vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [kutatható] »476« 1992., 5 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Varga Mihály (1927)
    Díszlettervező, rajztanár, festőművész. A kisgazdapárt, majd a szociáldemokrata párt és a kommunista párt tagja volt. 1955-1956-ban a Budapesti Filmgyárban és a Híradó Dokumentumfilmgyárban dolgozott. 1956. október 28-án a Bányász mozi polgári parancsnokává választották. Novemberben elhagyta az országot, Bécsben telepedett le. 1957-ben megalapította a Wiener Puppentheatert, majd iparművészeti műtermet és hímződét nyitott a lakásán. Részt vett a Magyar Szabadságharcosok Szervezetének megalakításában, a Magyar Egyesület, a Szent István Kör, valamint a cserkész mozgalom munkájában. 1972-ben az NSZK-ba költözött, a duisburgi népfőiskola művészeti tanára volt. 1992-ben hazatelepült.
    [kutatható] »747« 2001., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Varga Sándor (1934)
    Mérnök. 1956-ban a BME hallgatójaként Marián Istvánnak, a műegyetemi katonai tanszék parancsnokának a kísérője volt, és bekapcsolódott a műegyetemi MEFESZ szervezésébe. 1957-ben letartóztatták, 1958-ban egy év négy hónap időtartamú börtönbüntetésre ítélték. Az ítélethirdetés után szabadult, és műszerészként helyezkedett el, majd az egri GELKA szervizvezetője volt.
    [kutatható] »678« 1996-1997., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Balázs Eszter.
  • Várkonyi László (1907–?)
    Katonatiszt. 1924-ben Erdélyből Magyarországra szökött. 1946 után szőlőmunkás. A Magyar Közösség elleni perben egy év börtönbüntetésre, majd 1950-ben öt év kényszermunkára ítélték. Szabadulása után vasbetonszerelő.
    [nyilvános] »295« 1990., 7 ív.
    Készítő: Szitányi György.
  • Vas Zoltánné (1926-1999)
    Vas Zoltán kommunista politikus özvegye, akit férjével együtt 1956-1958 között a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportáltak.
    [nyilvános] »154« 1987., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Vásárhelyi Miklós (1917-2001)
    Újságíró, politikus. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 után újságíró, lapszerkesztő, 1954 májusától a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese volt. 1955-ben felmentették posztjáról. A Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. 1956. november 1-jén a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke lett. Romániába hurcolták, majd 1958-ban a Nagy Imre-perben 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Munkavállalását korlátozták. 1972-90 között sajtótörténeti kutatással foglalkozott. 1973-tól a filmgyárban dramaturg, 1984-től az MTA-Soros Alapítvány bizottságában Soros György személyes képviselője, 1991-től 1993-ig az alapítvány alelnöke, majd 2001-ig elnöke volt. A demokratikus ellenzék tagja, a TIB egyik alapítója, 1992-ig elnöke. Az SZDSZ alapítója, 1990-94-ben országgyűlési képviselő volt.
    [zárt] »3« 1985-1987,1994., 45+5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Murányi Gábor.
  • Vasfüggöny-történetek 1.
    A Memory of Nations Iron Curtain Stories Project keretében készült interjúkban Bakay Tibor (1932, gépészmérnök), Gyenes Zsuzsanna (1929, tanár), Gugler Annamária (1961, mérnök), Gúth Zoltán (1929, szakmunkás), Mester Katalin (1944, háztartásbeli) és Schlaffer Ferenc (1950, tetőfedő) beszélnek arról, hogy miként befolyásolta életüket a vasfüggöny, hogyan keltek át a lezárt határon. www.ironcurtainstories.eu
    [nyilvános] »988« 2012–2013, 17 ív, mellékletek, hangfelvételek.
    Készítő: Kovács Csaba és Somlai Katalin.
  • Vasfüggöny-történetek 2.
    A Memory of Nations Iron Curtain Stories Project keretében készült interjúkban Deres László (1948, bányász, gépkocsivezető), Goják Sándor (1947, szakmunkás), Gyarmati László (1934, fogorvos), Nádasdy Andrea (1933, textiltervező), Nagy László (1957, mérnök, kulturális menedzser) és Ordódy Bálint (1931, termékmenedzser, bankár) beszélnek arról, hogy miként befolyásolta életüket a vasfüggöny, hogyan keltek át a lezárt határon. www.ironcurtainstories.eu
    [nyilvános] »989« 2013, 19 ív, mellékletek, hangfelvételek.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna és Somlai Katalin.
  • Vass Henrik (1915-2004)
    Cipész, szerkesztő, történész. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban. 1951-61 között a Szikra, illetve Kossuth Könyvkiadó vezető munkatársa, 1956-tól igazgatója volt. A forradalom alatt az V. kerületi pártház fegyveres védelmét koordinálta. 1980-ig a Párttörténeti Intézet igazgatója, 1975-80 között az MSZMP KB tagja volt.
    [kutatható] »100« 1987-1988., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Márton.
  • Vasziliu, Georgiosz (1931)
    Közgazdász. Cipruson született. A görög polgárháború idején szüleivel emigrálni kényszerült, 1950-től közel 10 éven át Magyarországon élt. Budapesten közgazdászdiplomát szerzett, majd az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében dolgozott. 1957-ben kicsempészte az országból a Hungaricus álnéven írt politikai vitairatot, ezért 1959-ben rövid ideig őrizetben tartották. Ezután végleg elhagyta Magyarországot. Néhány évig Angliában élt, piac- és közvélemény-kutatással foglalkozott. A Ciprusi Köztársaság függetlenné válásakor hazatért. 1988-93 között Ciprus köztársasági elnöke volt.
    [nyilvános] »425« 1991., 4 ív és melléklet.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Vázsonyi Vilmos (1935-2008)
    1956-ban bölcsész- és joghallgatóként tagja az Egyetemi Forradalmi Diákbizottságnak. 1956 novemberében emigrált, Párizsban szellemtörténettel foglalkozik.
    [kutatható] »462« 1991., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Vedres Ferenc (1923)
    Közgazdász. 1943-tól vidéki és budapesti vállalatoknál, illetve szövetkezeteknél könyvelő. 1964-1967 között a Kiskőrösi Járási Szövetkezeti Központ elnöke. 1968-tól a Kiskunmajsai Szakszövetkezet elnökhelyettese, 1973-tól elnöke.
    [kutatható] »1122« 1983., 4 ív.
    Készítő: Petőcz György.
  • Vén István (1933)
    Feltaláló, vállalkozó. 1956-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója, október 25-től kapcsolatban állt a Corvin közi felkelőkkel, sebesülteket szállított. Novemberben Gödöllőn nemzetőrséget szervezett. Az Iván Kovács-perben nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »491« 1993., 13 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Vendégh Ferenc (1927)
    Közgazdász, agrármérnök. 1958-tól különböző állami gazdaságokban középszintű-, illetve az állami gazdaságokat irányító központi szerveknél felsőszintű vezető. 1975-től pénzügy-minisztériumi főosztályvezető, 1980-tól mezőgazdasági miniszterhelyettes, 1982-től a Tejipari Tröszt vezérigazgatója.
    [kutatható] »1100« 1983., 18 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Veres István (1940)
    Bankár. 1956 december elsején szülői segítséggel Deutschkreutznál lépte át a határt. 1958-ban a kammeri gimnáziumban érettségizett. Orvosnak tanult, de abbahagyta az egyetemet, de bankárként dolgozott.
    [kutatható] »905« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Veres Sándor (1947)
    Pszichológus, Veres Péter író, politikus unokája. 1974 óta a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetében kutató. Tanít a Baptista Teológiai Akadémián és a Károli Gáspár Református Egyetemen. [MM]
    [nyilvános] »836« 2005-2006., 3 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Veress György (1933)
    Külkereskedő. 1965-től külkereskedelmi üzletkötő, majd a Kereskedelmi Minisztérium kiküldött képviselője volt. 1972-75 között Lengyelországban, 1983-87 között Oslóban dolgozott. 1947-48-ban rendszeres látogatója volt a kor zenés mulatóinak. Jelentős jazzlemez-gyűjteménye van.
    [nyilvános] »876« 2008., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Veress Zoltán (1934)
    Villamosipari technikus Erdélyben. 1956-ban röpcédulák készítésében és terjesztésében vett részt. 1957-ben hét év kényszermunkára ítélték. 1959-ben szabadult. 1989-től a Nemzetmegmentési Front egyik vezetője.
    [nyilvános] »564« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Vida Ferenc (1911-1990)
    Ügyvéd. 1932-ben csatlakozott a cionista mozgalomhoz. 1934-ben Tel-Avivban a Palesztinai Kommunista Párt tagja lett, majd 1935 őszén visszatért Magyarországra. 1942-ben mint a Függetlenség Mozgalom résztvevőjét magyarellenes tevékenységéért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Németországba hurcolták, ahol 1945. április 24-én szabadult. 1945 júniusától az MKP V. kerületi szervezetének titkára lett. 1946-1953 között a Belügyminisztériumban, az MDP Központi Ellenőrző Bizottságában, az Állami Ellenőrzési Központban és az Igazságügy Minisztériumban dolgozott. 1953. november 18. és 1972. október 31. között a Legfelsőbb Bíróságon ítélkezett, ahonnan kollégiumvezető-helyettesként vonult nyugdíjba. 1957 után számos kiemelt per, köztük a Nagy Imre-per tanácselnöke volt.
    [kutatható] »318« 1989., 5+6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Borenich Péter, Faragó Jenő.
  • Vigh Szabolcs (1934–2019)
    Katolikus pap, dokumentációs munkatárs. 1953-tól a Budapesti Hittudományi Akadémián tanult. 1956. november 3-án részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában. 1957 júniusában előzetes letartóztatásba vették, majd 1958. január 10-én a Turchányi Egon és társai elleni per IV. rendű vádlottjaként megszüntették ellene az eljárást. 1958-ban szentelték pappá. Előbb vidéken, majd 1965-től különböző budapesti plébániákon káplán volt. A születésszabályozás erkölcsi megítéléséről nyilvánosan képviselt álláspontja miatt ellentétbe került egyházi feletteseivel. 1976-ban Hollandiába emigrált, ott felmentést kért a papi rend alól, és megnősült. 1976-tól a tilburgi egyetemen dolgozott. 2003-tól egy SOS-telefonszolgálatnál teljesít önkéntes szolgálatot.
    [kutatható] »840« 2006-2007., 15 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Villányi Andrásné (1914-1990)
    A Nemzeti Segély vezető funkcionáriusa, a Gazdasági Rendőrség kivégzett vezetőjének özvegye.
    [zárt] »94« 1987., 3 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Villányi Miklós (1931)
    Közgazdász. 1955-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, 1974-1982 között miniszterhelyettes. 1982-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára.
    [kutatható] »1064« 1982., 6 ív.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Virágh Pál (1905-1990)
    Építészmérnök. A népi-nemzeti építészet képviselője, településfejlesztési szakértő, a Városépítési Tervezőiroda vezető munkatársa.
    [nyilvános] »47« 1986., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Vitek Pál (1921)
    Agrármérnök. 1937-1944 között bányász. 1953-tól a Zsámbéki Mezőgazdasági Akadémián tangazdasági üzemegység-vezető. 1957-től a mohácsi tsz főagronómusa, 1981-től elnöke.
    [kutatható] »1144« 1983., 7 ív.
    Készítő: Boreczky Ágnes.
  • Vizi Imre (1937)
    Vasutas. 1954-től a MÁV dolgozója volt Budapesten. 1956-ban csatlakozott a Corvin közi felkelőcsoporthoz, a harcokban súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette. Felépülése után portásként, majd traktorosként dogozott.
    [nyilvános] »255« 1991., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Vízvári László (1919-2003)
    Piarista tanár, bábjátékos. 1945-48 között a rend debreceni gimnáziumában tanított, az államosítás után Endrődre került káplánnak. 1953-tól újra tanítani kezdett a rend budapesti gimnáziumában. 1954-ben a Kossuth-díjas Koós Ivánnal az Auróra, majd az Astra bábegyüttes alapítója volt, számos külföldi vendégszereplés, és hazai és külföldi siker után 1985-ben SZOT-díjat kaptak. 1980-ban betegsége miatt nyugdíjba ment, de továbbra is az együttes vezetője maradt.
    [kutatható] »752« 2001., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Voltig Béla (1933)
    Mérnök. 1956-ban mint műegyetemi hallgató részt vett az októberi diákgyűléseken. A forradalom leverése után az USA-ba disszidált. 1994-ben hazatelepült. 
    [zárt] »838« 2004, 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Vörös Jenő (1920-2004)
    Újságíró, költő, tisztviselő. 1946-tól a Győri Munkás, majd a Győr-Sopron Megyei Hírlap munkatársa volt. 1955-ben fegyelmi úton elbocsátották, ezután tisztviselőként dolgozott. 1956 októberében visszavették a szerkesztőségbe. November 2-án a lakásán alakult meg a Hazánk című független politikai napilap, amelynek szerkesztője volt. 1957 januárjában Angliába emigrált. 1990-ben visszatelepült Magyarországra.
    [nyilvános] »749« 2001., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Vörös Vince (1911-2001)
    Kisgazdapárti politikus. 1941-ben részt vett a Magyar Parasztszövetség megalakításában, 1943-tól a szövetség alelnöke, 1945-48 között főtitkára volt. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzőjévé választották. 1945-47 között az FKgP főtitkárhelyettese volt, 1946 áprilisáig a párt propagandaosztályát irányította. 1947 januárjában a Magyar Közösség-ügyben rövid időre őrizetbe vették. 1947 júniusától a párt Baranya megyei alelnöke volt. Miután 1948 őszén feloszlatták a Parasztszövetséget, gazdálkodó lett. 1950-ben kuláklistára tették, 1952-től agronómus, pénztáros, illetve favágó volt. 1956. október-novemberben bekapcsolódott az FKgP és a Parasztszövetség újjászervezésébe. 1958-tól fizikai munkásként dolgozott. 1988 júniusában az FKgP elnöke lett. 1990-ben képviselővé választották. Miután az Országgyűlés alelnöke lett, lemondott pártelnöki tisztéről. 1998-ban örökös tiszteletbeli elnökként ismét bekapcsolódott a párt életébe.
    [kutatható] »169« 1988., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Vörös Zoltánné Kaszly Zsuzsanna (1933)
    Tanár. Édesapját horthysta tisztnek bélyegezték, ezért az érettségi után nem tanulhatott tovább. 1951-ben a MASZOLAJ-hoz került Lovásziba, geológus asszisztensnek. Ott ismerkedett meg későbbi férjével, Vörös Zoltán geológussal, aki az 1956-os forradalom alatt a Lovászi Fúrási Üzem Munkástanácsának vezetője volt, amiért előzetes letartóztatásba került és elbocsátották a vállalattól. 1957-től a család átköltözött Balatonmárifürdőre egy nyaralóba, és a rendőri felügyelet elszenvedése mellett segédmunkát végeztek. Férje 1963-ban visszakerült a szakmájába. Örkénybe költöztek. 1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán elvégezte a matematika-fizika tanári szakot, és 1988-as nyugdíjazásáig tanított. 
    [nyilvános] »1164« 2017–2018, 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Topits Judit.
  • Vorzsák János Ignác (1941)
    Mérnök Erdélyben. A csíkszeredai líceum tanulójaként a magyar forradalom eszméivel szimpatizált. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult.
    [kutatható] »575« 1993., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Vujovits Vladimír (1927-2012)
    Minisztériumi osztályvezető, tolmács. A Szovjetunióban nőtt fel. Édesapját és két nagybátyját kivégezték a sztálini tisztogatások idején, több családtagját a Gulagra küldik. 1946 végén települt haza édesanyjával együtt. Közgazdasági egyetemet végzett, közben a Magyar Rádió orosz nyelvű szerkesztője volt. 1956. október 23-án a Rádióban tartózkodik, a székház ostromának szemtanúja volt. November 3-4-én a Parlamentben felállított ideiglenes rádióstúdióban dolgozott, november 4-én hajnalban ő fordította, majd olvasta be orosz nyelven Nagy Imre közleményét a szovjet csapatok támadásáról. 1957-65 között a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, 1965-72 között a Minisztertanács munkatársa, Apró Antal és Vályi Péter tolmácsa volt. 1972-88 között a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője volt.
    [zárt] »927« 2007-2009., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Wabrosch Béla (1923)
    Építészmérnök. 1956-ban az Ingatlankezelő Vállalat főmérnökeként a felkelők rendelkezésére bocsátott egy autót, ezért másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »380« 1992., 11 ív.
    Készítő: Garai Gábor.

Oldalak