Tovább a szövegrészlethez...
disszidálás

Említettem már, hogy az osztálytársaim jelentős része kiment. Tizenhárman maradtunk az osztályban. Nálunk aztán ez családi krízist okozott. Anyámban és a nővéremben november-decemberben felmerült a gondolat, ők is külföldre mennek. Karácsonykor, amikor Pápán együtt voltuk, már nagyon akartak volna menni. Én akkorra már elhatároztam, hogy nem és nem. Ők meg azt mondták, nélkülem meg nem mennek. Bennem élt a forradalom emléke, meg igazában akkor kezdtem el irodalommal foglalkozni, pontosabban művészettörténettel és humaniorákkal. Valamilyen hazafias elhatározás volt ez bennem. Megmakacsoltam magam. Ki tudja, jól tettem-e.