Ezek a dohánykertész családok számítottak a falusi parasztarisztokráciának: a Bánfiak, Elekesek, Harangozók, Csatlósok, akik egymás között nősültek. Családi vállalkozások voltak, ahol ezek az őstelepes családok meggazdagodván eljutottak ötven-hatvan hold földig. A falu egy jómódú parasztfalu, a kitűnő földek miatt nagyon jó kukoricatermés volt mindig, ami egy intenzív sertéshizlalási, mezőgazdasági kultúrát alakított ki.
Az almáskamarási sváb család feje, Pfeff Sebestyén kétholdas szegényparaszt és falusi csősz volt. Nyilvánvaló, hogy a két hold nem adott kenyeret ennyi gyereknek, mindenkinek el kellett döntenie, hogy mi lesz belőle. Minthogy az én apám, Pfeff József bizonyult fizikailag a leggyengébbnek a családban, úgy gondolták, hogy iparosnak adják, de hogy miért éppen borbélynak, azt nem tudom.