A feleségemet is az egyetemen ismertem meg, 1954-ben. A könyvtárban dolgozott. 1955-ben összeházasodtunk. Vadonatúj egyszobás összkomfortos bérlakást kaptunk az egyetemtől, bent a városban, a Bajcsy-Zsilinszky úton. Szomszédunk és jó barátunk volt Molnár László rektori titkár, a mechanika tanszék adjunktusa. Ott lakott még Horváth Aurél kémiaprofesszor és Szőnyi József meg Újszászi József fizikus adjunktusok. Egyetemi kolónia volt tulajdonképpen, bent a városban. Szegény Horváth Aurélt is jól megverték 1956-ban, Szőnyi Jóskát internálták. Ilyen volt a lépcsőházunk.
Innen szabadultam 1960. március 31-én. Kijöttünk a Gyűjtőből, bementünk a Nyugatiba, megebédeltünk, megittunk egy pohár sört, aztán mindenki ment a maga útjára. Én vonattal jöttem haza Debrecenbe. A feleségemet még Miskolcon kapacitálták, hogy váljon el tőlem, de nem állt kötélnek. Nagyon sokat segített nekem, hogy itt lakott a szüleimnél, és vár rám.