Édesanyám, amellett, hogy apuka asztalos volt, kiváltotta a kiskereskedői iparengedélyt, mert az asztalosszakmából a harmincas években nem lehetett megélni, tönkrementek a gazdasági válságban. Nagyapám akkor már nem élt, édesapám tőle örökölte a nyolc-tíz asztalossal dolgozó műhelyt. Miután a műhely tönkrement, édesanyám vegyesboltjából éltek, egyszerű, kispolgári módon. A negyvenes években apuka már csak az üzlettel foglalkozott.