Tovább a szövegrészlethez...
hivatás - foglalkozás

Amikor kiszabadultam, megkeresett az erdészeti szakma három vezető erdőmérnöke, akikre az volt a jellemző, hogy úgynevezett Moszkvában végzettettek voltak, akkor már a legjobb káderek, hogy menjek az erdészeti szakmába dolgozni. Végül is az Erdészeti Tudományos Intézet mellett döntöttem, ahol akkor Balassa István volt az elnök, mint miniszterhelyettes. Balassa apámnak közvetlen kollégája volt Budapesten az Országos Rendőr-főkapitányságon a 47–48–49-es években, és ő is ült, azt hiszem, a Rajk-perben néhány évet. Tudom, hogy általában gátolták a börtönviselteket, de nekem ellenkező a tapasztalatom. Én, akiket a környezetemben ismertem, mindenkit hagytak a saját területén elhelyezkedni. Nem vezető állásban, nem nagy pénzért, de adtak lehetőséget, hogy a szakmai vonalba valahol alacsonyan, de visszakapaszkodjon az ember. 63-ban én ezt tapasztaltam. Később kisült, Balassának én nagyon sokat köszönhetek, de mindenki, minden volt politikai elítélt, aki az erdészethez került, mert nagyon sokat felszívott az 56-osok közül. Az erdészet egy külön világ, ott abban a pillanatban, ha oda került valaki, már senki meg nem kérdezte, mi történt vele, csak a szakma számított. Ez egy ilyen szakma, zárt szakma, egy teljesen más világ.

hivatás - foglalkozás

Selmecbányán volt egykor az erdőmérnöki egyetem, onnan került Sopronba az első világháború után, még Mária Terézia alapította. Nagy hagyományú ez a szakma, és sosem tudták megtörni. Minél többet élt valaki az erdőben és dolgozott a szakmában, ezt annál jobban tudta. Ennek következtében nem tudták az 50-es, 60-as, 70-es években sem negligálni az igazi szakembereket, ennek következtében nem tudták megtörni a szellemet. Mert egy Babos Imre nélkül, aki az ERTI-ben, az Erdészeti Tudományos Intézetben volt az ész, annak ellenére, hogy a hercegprímásnak volt a főerdésze, magyar erdészettudományt nem lehetett csinálni. Mondjuk igazgatónak nem hagyták, mert gazdasági vezetőjének odarakták Lukács cipészt, de már mellé főmérnöknek azért szakembert kellett kinevezni. A szakember meg, hiába raktak oda egy 30 éves szakembert, vagy egy 40 éves ifjú kádert, az egy év múlva megkereste, hogy a területen ki él még öreg erdész, aki tudja, hogy hogy is kell gazdálkodni. Az erdészet évszázadokban gondolkozott.