Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Suba Bálint (1918)
    Földműves, fuvarozó. 1956-ban a vámospércsi forradalmi bizottmány tagja. 1957-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »490« 1993., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Sugár Dezső (1944)
    Közgazdász. 1969-től a Pénzügyminisztériumban főelőadó, csoportvezető, majd osztályvezető-helyettes.
    [kutatható] »1035« 1982., 3 ív.
    Készítő: Koncz E. Katalin, Máté Katalin.
  • Sujánszky Jenő (1929–2022)
    Kémikus. Kadétiskolásként a II. világháborúban a budapesti katlancsata résztvevője. 1956 tavaszán szervezkedésért tizenhárom év börtönbüntetésre ítélték. 1956 októberében kiszabadították, csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz. A forradalom bukása után emigrált. Franciaországban vegyész. 1991-ig a párizsi Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke.
    [kutatható] »147« 1988., 24 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Sulyok Miklós (1948)
    Vállalkozó. 1971-ben végzett az ELTE TTK matematikus szakán. 1980-ig kutató matematikus egyebek között az MTA Matematikai Kutatóintézetben és a SZTAKI-ban. Ez utóbbiból ellenzéki tevékenysége miatt 1980-ban eltávolították. Szerepet játszott a szamizdatban írt Napló létrehozásában és működtetésében, a Charta tiltakozási akció szervezésében, később szamizdat-kiadványokat nyomtatott és terjesztett. A nyolcvanas évek végén egy ideig saját kiadója volt. A rendszerváltás után több könyvesboltot és vendéglőt indított.
    [nyilvános] »807« 2005,2009., 5+4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gáti Tibor, Markovits Ferenc.
  • Surányi Ferenc (1916)
    Vas- és fémesztergályos. 1956-ban a debreceni MÁV Járműjavító (Vagongyár), Munkástanácsának vezetőségi tagja. November 4-e után részt vett a munkástanácsok közötti egyeztető megbeszéléseken. 1957-ben Kistarcsára, majd Tökölre internálták.
    [nyilvános] »466« 1992., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Svéd Ferenc (1923)
    Műszaki rajzoló, fordító, író. 1945-1948 között Párizsban, 1956-tól Stockholmban él. Svédországban mérnöki diplomát szerzett, tagja a Svéd Írószövetségnek.
    [nyilvános] »794« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Sz. Nagy Sándor (1921-1994)
    Munkás, jogász, újságíró. 1945–1948 között SZDP járási titkár Hajdú-Bihar megyében. 1949-től ügyész, majd 1951–1953 között pécsi főügyész. Lemondása után Komlón, majd az Építésügyi Minisztériumban jogtanácsos, ahonnan fegyelmivel eltávolították. Ezt követően a Ganz Villamossági Gyár esztergályosa, 1956-ban a munkástanács elnöke. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után könyvelő, raktáros, áruforgalmi előadó. 1989 után a Magyar Liberális Párt elnöke.
    [kutatható] »527« 1992-1993., 17 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Szabados Mihály (1905-1993)
    Jogász, közíró. A harmincas években a Földmunkás Szövetkezet titkára, az országos szociális program megalkotója. A negyvenes években a Földművelésügyi Minisztériumban a visszacsatolt országrészekkel foglalkozó részleg vezetője, a Miniszterelnökség Nemzetiségpolitikai Osztályának munkatársa. A Magyar Közösség elleni perben három és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás.
    [kutatható] »107« 1987., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Bekéné Nádor Orsolya.
  • Szabó András Pál (1929)
    1947-1949 között a közgazdasági egyetem hallgatója volt, majd a Magyar Állami Erdészeti Igazgatóság sajtóosztályán dolgozott. 1950-ben besorozták a folyamőrséghez. 1951-ben a hadbíróság hat hónap börtönbüntetésre ítélte. 1954 nyarán leszerelt, a Vörös Szikra Gyárban diszpécserként dolgozott, majd a két gyár összevonását követően átkerült a Beloiannisz Gyárba. A forradalom leverését követően disszidált. Svájcban telepedett le, mindvégig a marketing- és reklámszakmában dolgozott. A hetvenes évektől rendszeresen hazajárt, a rendszerváltás óta hónapokat tölt Magyarországon.
    [kutatható] »832« 2005-2006., 5 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Szabó Dénes (1929)
    Kriminológus, szociológus. 1958 óta a Montreali Egyetem professzora, 1969-1984 között a Nemzetközi Összehasonlító Kriminológiai Intézet alapító igazgatója. 1973-tól a Kanadai Királyi Társaság tagja. Az ENSZ és az UNESCO tanácsadója. 1993-tól az MTA külső tagja.
    [nyilvános] »65« 1985., 17 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Szabó Ferdinánd (1914)
    Tisztviselő. A forradalom alatt a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány élelmezési szekciójának vezetője. 1957-ben rendszeres rendőri kihallgatások után alacsonyabb beosztásba helyezték át.
    [nyilvános] »637« 1995., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Szabó Ferenc (1934-2002)
    Agrármérnök. 1958-1967 között a Központi Statisztikai Hivatal, majd az Országos Tervhivatal munkatársa. 1968-tól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban közép-, illetve felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1081« 1983., 8 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Szabó Gergely (1921-2000)
    Politikus, vegyészmérnök. 1946-48 között a Nékosz főtitkára volt. 1948-51-ben a Nehézvegyipari Központ vezérigazgató-helyettese, 1952 decemberétől 1953 júliusáig vegyipari miniszter, majd nehézipari, illetve vegyipari és energiaügyi miniszterhelyettes volt. 1954-56 között az MDP KV póttagja. 1955 januárjától 1956 júliusáig a Minisztertanács Titkárságának vezetője, majd október 31-ig vegyipari miniszter, ezt követően miniszteri biztos. 1957 márciusában kizárták a pártból, a 60-as évek elején visszavették. 1966-77 között vállalatigazgató volt.
    [kutatható] »113« 1988., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Szabó Imre (1912-1991)
    Jogász. 1945-1955 között az Igazságügyi Minisztérium munkatársa. 1955-től 1982-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója. 1949-1982 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára.
    [nyilvános] »137« 1988-1989., 17 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Szabó Irén (1930)
    Tanítónő. 1949 után a Térképészeti Intézetben dolgozott. 1957 januárjában Angliába, majd Ausztráliába emigrált. Perth-ben él, ahol évekig a helyi magyar rádió főszerkesztője volt. *
    [kutatható] »720« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Szabó István (1921)
    Esztergályos, pártmunkás. 1941-től Győrben a kommunista ifjúmunkás mozgalom tagja, 1945-1952 között járási párttitkár.
    [kutatható] »204« 1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Márton.
  • Szabó Iván (1934-2005)
    Mérnök-közgazdász, politikus. Az 1956-os forradalom alatt a BME Forradalmi Diákbizottsága és a MEFESZ vezetőségi tagja volt. 1957 januárjában letartóztatták, két hónapi vizsgálati fogság után szabadult. 1957-1985 között állami vállalatoknál dolgozott, majd 1990-ig a Mérnök és Építőgépész Kisszövetkezet elnöke volt. 1988-ban belépett az MDF-be, a párt egyik vezető politikusa, 1990-1998 között országgyűlési képviselő volt. 1991 decembere és 1993 februárja között ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, majd 1994-ig pénzügyminiszter volt. 1996-ban kilépett az MDF-ből. Alapító tagja és első elnöke lett (1998-tól örökös tiszteletbeli elnöke) a Magyar Demokrata Néppártnak.
    [nyilvános] »829« 2003-2004., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szuly Kinga.
  • Szabó János (1920–2012)
    Építőmérnök, akadémikus. 1947-től mérnök, kutató. 1950-1957 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban főosztályvezető, miniszteri biztos. 1959–1961 között az Építéstudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1961-1965, valamint 1968-1984 között építésügyi miniszterhelyettes, illetve államtitkár. 1965-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára volt.
    [kutatható] »1093« 1983., 15 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Szabó János (1921)
    Kovácsmester. 1956-ban a Tűzoltó utcai fegyveres felkelőcsoportnál sofőr, majd raktáros. November 4. után fegyveres ellenálló. Hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »394« 1992., 2 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Szabó József (1913–?)
    Mérnök. 1953-tól a sztálinvárosi építkezés egyik tervezője. 1956 után az Országos Tervhivatal, majd a Szabványügyi Hivatal munkatársa.
    [nyilvános] »410« 1992., 4 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Szabó Józsefné Hajnal Klára (1937)
    Tisztviselő. Főként vőlegénye, Bárány János (1930–1959), forradalom utáni tevékenységéről, valamint Nagy József és társai peréről – amelyben Bárány az ötödrendű vádlott volt – beszél.
    [nyilvános] »488« 1993., 3 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Szabó Kálmán (1921-2007)
    Közgazdász. 1954-1956-ban az Országos Tervhivatal főosztályvezetője volt. A Petőfi Kör közgazdászvitájának egyik vitavezetője. 1959-től a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára, 1968-1973 között rektora volt. 1966-tól a gazdasági reformot előkészítő bizottság tagja. 1970-1990 között országgyűlési képviselő volt.
    [kutatható] »351« 1991., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gáti Tibor.
  • Szabó Kálmánné Vojchehovszki Etelka (1921)
    Munkás. 1924-től Kijevben élt. 1941-ben kényszermunkára hurcolták Németországba. 1943-ban Magyarországra települt. 1945 januárjában a szovjet hatóságok kémkedés vádjával tíz évre Kolimára száműzték.
    [kutatható] »191« 1990., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Szabó Károly (1912–2002)
    Festő, illegális kommunista, pártmunkás. 1951–1966 között a büntetés-végrehajtás területén dolgozott. A forradalom alatt részt vett a Belügyminisztérium Jászai Mari téri épületének védelmében.
    [kutatható] »222« 1990., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth László.
  • Szabó Károly (1917–?)
    Jogász. 1946-1949 között a csehszlovák-magyar lakosságcserét lebonyolító pozsonyi kormányhivatal helyettes vezetője. 1949-től Magyarországon faipari mérnök, egyetemi tanár.
    [kutatható] »62« 1987., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bekéné Nádor Orsolya.
  • Szabó Károly (1946)
    Víz- és gázvezeték-szerelő. Édesapját, D. Szabó Károly (1924–1959), földművest, aki 1956-ban a Gyóni Nemzeti Bizottság elnökhelyettese és a nemzetőrség vezetője volt, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »611« 1995., 4 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Szabó Lajos és Szabó Magda
    Szabó Lajos (1955–2010), gépkocsivezető, gondnok és Szabó Magda (1956), szabó, adatrögzítő. Édesapjukat, Szabó Lajos (1930-1959), segédmunkást, aki 1956-ban csatlakozott a Corvin közi csoporthoz, részt vett a november 4-e utáni ellenállás szervezésében, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »648« 1995., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Szabó Zakariás (1919–?)
    Munkás Erdélyben. 1956-ban részt vett a magyar forradalom hatására Erdélyben meginduló szervezkedésben. Hét év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult.
    [nyilvános] »586« 1994., 4 ív és melléklet.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Szakács Albert (1925-2004)
    Műszaki fordító. 1950-től az Ózdi Kohászati Üzemekben segédmunkásként, majd tüzeléstechnikusként dolgozott. 1956-ban az ózdi munkástanács tagja, a Szabad Ózd szerkesztője volt. 1958-ban első fokon 15 év, másodfokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, de egy hónap múlva újra letartóztatták, és 1970-ig börtönben volt. Szabadulása után műszaki fordításból élt.
    [kutatható] »340« 1991., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Szakács László (1953)
    Rock-zenész, dobos. A hetvenes évek végén feleségével együtt Nyugat-Németországba, majd 1981-ben Ausztráliába disszidált. 1986-1987-ben, majd 1992-1996 között Magyarországon élt.
    [nyilvános] »782« 2004., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Szakács Sándor (1936)
    Gazdaságtörténész. 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákbizottságának és a Tiszta szívvel egyetemi újság szerkesztőségének tagja. 1958-től két évig Tatabányán könyvtáros, majd a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára.
    [kutatható] »582« 1993-1994., 13 ív.
    Készítő: Beck Tibor.
  • Szalatnyay József (1915-1995)
    Festőművész. 1940-től kultuszminisztériumi tisztviselő. 1948-ban eltávolították állásából. Ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán könyvtáros. [T]
    [kutatható] »504« 1992-1993., 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Száll József (1921-2004)
    Diplomata. 1941-től tagja volt az illegális Magyar Kommunista Pártnak. 1945 után a MADISZ alelnöke, a Szabad Nép munkatársa volt. 1949-ig a berni magyar követség első titkára, ezt követően a Külügyminisztérium munkatársa volt. 1956-tól pekingi magyar nagykövetségen dolgozott. 1959-1960-ban tanácsos volt a párizsi magyar UNESCO-képviseleten. 1960-1962 között Jakartában követ, majd Rómában nagykövet volt. Itthon kémkedéssel vádolták, ezért 1970-ben Olaszországba disszidált.
    [nyilvános] »778« 2003., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ungváry Krisztián.
  • Szamuely László (1936)
    Közgazdász. A Szovjetunióban nevelkedett. A szovjet és a magyar közgazdasági elmélettörténet és a mechanizmusreform történetének kutatója. 1973-1978 között az MTA Közgazdasági Információs Csoport, majd az MTA Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa.
    [zárt] »33« 1986., 26 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Farkas Katalin, Laki Mihály.
  • Szántó István (1927-1986)
    Vegyész. 1945-től technikus, majd tanársegéd. 1952-1956 között a Szovjetunióban tanult. 1957-1959 között az MSZMP KB politikai munkatársa. 1959-1975 között a Berentei Vegyiművek, illetve a Borsodi Vegyipari Kombinát, 1975-től a Magyar Vegyipari Egyesülés igazgatója.
    [kutatható] »1033« 1982., 6 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
  • Szappanos Gyula (1926)
    Ingatlanügynök. A forradalom alatt részt vett a Rádiónál készülő barikád építésében. 1956 novemberében Ausztráliába emigrált. *
    [kutatható] »714« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Szász Béla (1910-1999)
    Újságíró, író, műfordító. Illegális kommunista, 1937-1946 között Párizsban, majd Argentínában élt. 1949-ben a Földművelésügyi Minisztérium sajtótitkára. A Rajk-per egyik vádlottjaként tíz év börtönbüntetésre ítélték, 1954-ben szabadult. 1957-ben Angliába emigrált. 1961-ig az Irodalmi Újság szerkesztője, 1959-1963 között a brüsszeli Szemle kiadója. 1965-től a BBC munka-társa.
    [nyilvános] »227« 1988., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Orosz István.
  • Szathmári Veronika (1940)
    A forradalom első napján jelentkezett ápolónőnek, a Honvéd Kórház mentőautójával járta a várost, majd részt vett a Bástya utcai csoport szervezésében. 1958-ban első fokon tizenöt év, majd másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték. Autóbuszkalauz, ápoló, illetve műtős volt, végül elektrokozmetikus lett.
    [kutatható] »786« 2004., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Szatmáry Ferenc (1910)
    Nagyváradi jogász. 1945-1947 között a Szovjetunióban hadifogoly. Hazatérése után a román közigazgatásban dolgozott, bíró, majd ügyvéd.
    [kutatható] »156« 1988., 7 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Szécsi István (1937)
    Vasas szakmunkás, sztahanovista. 1956-ban a Budapesti Rádiótechnikai Gyár fegyveres őrségének tagja. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »308« 1991., 17 ív és melléklet.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.

Oldalak