Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Tomasovszky Mária, Ősze Andrásné (1945)
    Könyvkötő, adminisztrátor. Apját, Tomasovszky András (1923-1958) villanyszerelőt, aki részt vett a nyíregyházi forradalmi eseményekben, a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés vádjával halálra ítélték, és kivégezték. [GY]
    [nyilvános] »664« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Tombor Tibor (1909–2000)
    Jogász, író, újságíró. 1927-től a Külügyminisztériumban, majd 1939-től a Pesti Hírlapnál dolgozott. 1942 novemberéig az ukrán fronton haditudósító. Ezt követően a külügyi propagandaosztály munkatársa. 1946-tól az Országgyűlési Könyvtár, majd az Országos Műszaki Könyvtár, illetve az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa.
    [kutatható] »145« 1987., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Török István (1925)
    Közgazdász. 1953-tól a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, külképviseleti vezető Olaszországban és Törökországban, 1975-től miniszterhelyettes, majd államtitkár. 1968-1975 között a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1084« 1983., 6 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Török József (1944)
    Faipari szakmunkás, lakatos Erdélyben. 1964-es magyarországi látogatásakor az 1956-os forradalom eseményeiről beszélgetett, emiatt 1965-ben rendszerellenes szervezkedés vádjával tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1974-ben szabadult.
    [nyilvános] »442« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Török Mihály (1934)
    Katonatiszt a román hadseregben. 1956-ban tiszttársaival a magyar forradalom katonapolitikai esélyeit latolgatta. 1959 tavaszán a román hadseregben is megkezdődött etnikai tisztogatás keretében tizenkét év kényszermunkára ítélték. 1964-es szabadulása után betanított munkás.
    [nyilvános] »598« 1994., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Törzsök Erika (1942)
    Szociológus, kisebbségi szakértő. 1969–1970-ben az MTA Szociológiai Kutatócsoport, 1971-ben a Történettudományi Intézet munkatársa volt. 1972–1982 között az Ifjúságkutató Csoportban, 1982–1989 között a Szövetkezeti Kutatóintézetben, 1990-ben a Magyar Közvéleménykutató Intézetben dolgozott. Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében. 1991–94-ben az SZDSZ kisebbségpolitikai titkárságának vezetője, majd a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, illetve elnöke volt 1998-ig. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete igazgatója, 2007 és 2009 között a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya főigazgatója volt. 2011 óta a Civitas Europica Centralis Alapítvány elnöke. 
    [zárt] »984« 2009–2011, 26 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes, Molnár Adrienne.
  • Tóth Attila (1943)
    Közgazdász. 1965-1970 között a Vasért Vállalat, 1974-1979 között az MSZMP Budapesti Bizottsága munkatársa. 1970-1974 között, illetve 1979-től a Belkereskedelmi Minisztériumban főelőadó, főosztályvezető.
    [kutatható] »1101« 1983., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Tóth Bálint (1929)
    Költő. 1951-ben államellenes összeesküvés és szervezkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1956-ban a Politikai Foglyok Országos Szövetségének tagja. 1957-ben hat hónap előzetes letartóztatásban volt.
    [nyilvános] »232« 1990., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Tóth Géza (1929)
    Vegyészmérnök. 1951-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában technikus, majd közép-, illetve felsőszintű vezető, 1980-tól a központi fejlesztési laboratórium vezetője.
    [kutatható] »1049« 1983., 5 ív.
    Készítő: Vajda Mihály.
  • Tóth Gyula (1932)
    Vegyésztechnikus. 1954-től a Pálma, illetve a Taurus Gumigyárban vegyész, főmérnök, majd gyáregységvezető, 1973-tól vezérigazgató-helyettes.
    [kutatható] »1028« 1982., 6 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Tóth Imre (1934)
    1956-ban Szegeden joghallgató, a MEFESZ helyi szervezetének egyik fő szervezője volt. 1958-ban 6 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, tanulmányait nem folytathatta, fűtőként, korrektorként dolgozott.
    [nyilvános] »77« 1987., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Tóth Imre, R. (1921–2010)
    Elméleti matematikus, filozófus, művelődéstörténész, egyetemi tanár. Az 1950-es években a bukaresti egyetemen tanított. 1969-ben Németországba emigrált, és a regensburgi egyetemen a tudományfilozófiai tanszék vezetését bízták rá. [T]
    [kutatható] »60« 1987., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Tóth István (1929)
    Katonatiszt, kőműves. 1951-től katonatiszt volt Debrecenben. 1956. október 26-án Budapesten csatlakozott a Péterfy Sándor Utcai Kórházban működő önkéntes mentőszolgálathoz. 1958-ban 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult, ezután kőművesként dolgozott.
    [nyilvános] »455« 1992., 10 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Tóth István dr. (1919-1999)
    Jogász. 1945-től a győri városházán, 1951-től a megyei tanácsnál dolgozott. 1956-ban a megyei tanács munkástanácsának elnökévé választották. 1957-ben 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után különböző vállalatoknál beruházási, majd 1976-tól jogi előadóként dolgozott.
    [kutatható] »682« 1997., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Tóth János (1926)
    Esztergályos szakmunkás. 1956-ban Ózdon a nemzetőrség parancsnoka. Tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »341« 1991., 3 ív.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Tóth Lajos (1929-1993)
    Ügyvéd. 1956-ban a Tolna Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után segédmunkás, könyvtáros. A TIB jogtanácsosa.
    [nyilvános] »296« 1991., 8 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Tóth Márta, Lajtmanné (1949)
    pedikűrös Győrött. Tóth István lánya. Tóth István, dr. ((1919-1999). Jogász. 1945-től a győri városházán, 1951-től a megyei tanácsnál dolgozott. 1956-ban a megyei tanács munkástanácsának elnökévé választották. 1957-ben 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után különböző vállalatoknál beruházási, majd 1976-tól jogi előadóként dolgozott. [GY]
    [kutatható] »686« 1997., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Tóth Nándor (1928)
    Munkás. 1956. november végén több felkelőcsoport képviselője találkozott lakásán. A Nagy József-per hetedrendű vádlottjaként tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »307« 1991., 8 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Tóth Sándor (1919–2018)
    Belügyi tiszt, cukrász, tisztviselő. Részt vett az újpesti ellenállási mozgalom tevékenységében. 1945 után az ÁVO tisztje, 1950-től 1957-ig a kiegészítő parancsnokságok vezetője volt. Leszerelése után, 1972-es nyugdíjazásáig az Országos Idegenforgalmi Vállalat személyzetise volt. Felesége Aradi Nóra művészettörténész.
    [nyilvános] »828« 2003-2004., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Tóth Sándor (1919-2011)
    filozófiai szakíró, szerkesztő. Erdélyi illegális kommunista, 1946-ban a Román Kommunista Párt apparátusának munkatársa volt. A kolozsvári Bolyai Egyetem elvégzése után 1985-ig ? nyugdíjazásáig ? ugyanitt filozófiatörténetet tanított, a filozófiai tudományok kandidátusa. Az 50-es években részt vett a Korunk újraindításában, majd 1957-ben tagja lett a folyóirat új folyama szerkesztőségének is. 1963 és 1980 között a folyóirat külső munkatársa volt. 1988-ban települt át Magyarországra, 1989-től a budapesti ELTE Szociológiai Intézetének címzetes egyetemi tanára volt.
    [kutatható] »6« 1985-1986., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Tóth Szabolcs (1924-2010)
    Idegsebész, ideggyógyász. 1951-87 között az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet osztályvezető főorvosa, 1982-87 között főigazgató-helyettese volt. 1987-94 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára volt.
    [nyilvános] »881« 2009., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: B. Révész László.
  • Tóth Szilveszter (1908–?)
    Állatorvos. 1956. október 27-én szemtanúja volt a tiszakécskei vérengzésnek.*
    [nyilvános] »402« 1992., 1 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Tunyogi Csapó Gyula (1915–1995?)
    Ügyvéd. 1940–1944 között a kolozsvári főispán titkára. 1945–1946-ban Kolozs megye alispánja. 1947-től ügyvéd, több erdélyi politikai perben védő. A hetvenes, nyolcvanas években az erdélyi református egyházkerület főgondnoka.
    [nyilvános] »500« 1993., 6 ív.
    Készítő: Vincze Gábor.
  • Turanitz Károly (1939)
    Mezőgazdasági mérnök. Iskolatársaival 1957. január 19-én Andaunál lépték át a határt. 1958-ban a Kammer am Atterse-i magyar gimnáziumban érettségizett. A Bécsi Egyetem orvos szakára járt, majd átiratkozott az agrármérnöki képzésre. 1969-ben diplomázott. A seibersdorfi kutató intézetben dolgozott, a magyarországi partnerekkel szoros együttműködést alakított ki.
    [kutatható] »888« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Turbók Gyula (1930)
    Gépészmérnök. 1954-től a Dimávag üzemmérnöke volt. 1956 októberében részt vett a munkáskövetelések megfogalmazásában, a forradalom alatt a vállalati munkástanács elnökévé választották. 1958-ban 4 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult. Munkás, technológus volt, később a Tiszai Vegyi Kombinát MEO-vezetője lett.
    [nyilvános] »293« 1991., 5 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Turski, Ryszard (1930?–?)
    lengyel szociológus. A híres Po prostu című hetilap főszerkesztő-helyettese, majd 1956 végétől 1957 októberéig, a lap betiltásáig főszerkesztője. Majd az Argumenty c. hetilap munkatársa. 1981 végén, a hadiállapot bevezetése után kilépett a kommunista pártból.
    [nyilvános] »201« 1993, 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Udvardy László (1940)
    Mérnök, geodéta. 1960-ban letartóztatták, az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel vádjával másodfokon öt év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult. 1992-től az Újlak Caritas Alapítvány kuratóriumának elnöke.
    [nyilvános] »860« 2007., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Ugrin Emese (1954)
    művészettörténész, Ugrin József, politikus lánya. 1989 őszén a Kereszténydemokrata Néppárt főtitkárává választották. Az 1990-es választáson országos listáról került be a Parlamentbe. 1991-ben kivált a KDNP-frakcióból, de képviselő maradt a ciklus végéig, 1994-ig.
    [nyilvános] »1163« 2015, 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabó Róbert, Tabajdi Gábor.
  • Ujhelyi Szilárd (1915-1996)
    Jogász, politikus. Illegális kommunista, részt vett az antifasiszta ellenállásban, kétszer letartóztatták. 1945 után a Népjóléti Minisztérium államtitkára, 1949 decemberétől a Magyar Rádió vezérigazgató-helyettese volt. 1951-ben 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1954-es szabadulása után a Népművelési Minisztérium könyvtári főosztályának vezetője, majd filmfőigazgató lett. A Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. 1956-ban Romániába hurcolták, 1958-ban tért haza. 1959-62 között az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1962-67 között a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának, majd 1972-ig a Filmművészeti Főosztályának vezetője volt. 1973-77 között Párizsban UNESCO-követként dolgozott. A TIB egyik alapítója. 1991-től a Magyar Mozgókép Alapítvány kuratóriumi elnöke, 1992-től tiszteletbeli elnöke volt.
    [kutatható] »40« 1982-1985., 27 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Ujlaki Dénes (1945)
    Színész. 1960-ban letartóztatták, 1962-ben államellenes szervezkedés és fegyverrejtegetés vádjával három év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »265« 1991., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Ullmann Ágnes (1927)
    Biológus. Szatmáron született, az aradi román középiskolában érettségizett, majd a Kolozsvári Egyetem kémia szakán folytatta tanulmányait. 1947-ben átiratkozott Budapestre, az ELTE kémia szakára. 1948-ban ismerkedett meg a NÉKOSZ-igazgató, Ádám Györggyel, aki nagy hatással volt rá. Az egyetem elvégzése után a frissen alakult Orvos Vegytani Intézetbe került. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottság egyik koordinátora lett. 1960-ban kalandos körülmények között disszidált férjével Párizsba. A Pasteur Intézetbe került, a kiemelkedő biológus, Jacques Monod közvetlen munkatársaként dolgozott másfél évtizeden keresztül, majd professzor, tudományos igazgató lett. Szakterülete a molekuláris biológia. 1996-ban megkapta a Francia Becsületrend lovagja kitüntetést. 
    [zárt] »978« 2015, 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Ungár György (1935)
    Zenész, műszerész. Az ipari iskola elvégzése után az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában dolgozott. 1955-ben katonai szolgálati idejének letöltésére az Államvédelmi Hatósághoz sorozták be, 1956 októberében egységét kirendelték a Rádió védelmére. A forradalmat követően orvosi okból kifolyólag leszerelték. 1960-ban hivatásos zenész lett, 1966-ban saját zenekart alapított a testvérével, sokszor léptek fel külföldön is. Az aktív zenélést 2002-ig folytatta.
    [kutatható] »879« 2008., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Ungváry Rudolf (1936)
    Mérnök, rendszerszervező, író. 1956-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen részt vett a diákparlament megalakításában, november 4-ig a diákparlament hírszolgálatának vezetője, az utóvédharcok során a MEFESZ miskolci titkára volt. 1957 februárjában letartóztatták, Kistarcsára internálták, és kizárták az egyetemről. Májusban szabadult, vasesztergályosként, műszaki ellenőrként, majd művelettervezőként dolgozott. Levelező tagozaton mérnöki diplomát szerzett. 1966-tól fordító volt, majd 1974-től tezauruszkészítéssel foglalkozott. 1981-től az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, később főmunkatársa volt, a könyvtári osztályozáselmélet nemzetközi szaktekintélye. 1965-től jelennek meg írásai. A TIB alapító tagjaként a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének egyik szervezője, az emlékműbizottság titkára volt.
    [nyilvános] »120« 1987-1988., 22 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Vásárhelyi Judit.
  • V. Nagy Árpád (1927)
    Belügyi tiszt. 1949-ben szolgálatra jelentkezett a rendőrségen, majd behívták az ÁVH-hoz. 1950-től a Kistarcsai Internáló Táborban mint őrvezető teljesített őrszolgálatot. 1953-tól a Csolnoki Internáló Táborban őrsparancsnok volt. 1954-ben operatív állományba került, illetve operatív hálózat szervezésével bízták meg, később az ormosbányai rabmunkahelyre helyezték. 1956 után a budapesti Gyűjtőfogházban operatív tiszt volt. A hatvanas évektől a közlekedési és hírközlési területeken hálózatépítéssel, illetve ügynökök beszervezésével foglalkozott. Feletteseivel történt konfliktusai miatt 1975-ben nyugdíjba vonult.
    [nyilvános] »845« 2007., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Vágner Anna (1964)
    Gépíró, szövegszerkesztő. 1982-től a demokratikus ellenzék kiadványait gépelte.
    [kutatható] »928« 2009., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Vajda Németh József (1929)
    Segédmunkás. 1950–1955 között antikommunista röplapok terjesztéséért börtönben volt. A forradalom alatt a XX. kerületi rendőrkapitányság politikai nyomozócsoportjának vezetője. 1959-ben tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1969-ben szabadult.
    [kutatható] »489« 1992., 2 ív.
    Készítő: Holbok Sándor.
  • Vajda Tibor (1924–2010)
    Fogász. 1946-tól az ÁVO munkatársa, majd az ÁVH vizsgálati osztályának helyettes vezetője. 1952-ben a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1953 elején vizsgálati fogságban volt. 1956-ban Ausztráliában telepedett le.
    [kutatható] »612« 1995., 12 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Vajdai Lajosné Csadek Margit (1922)
    1948-tól pártmunkás. 1951-től a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége budapesti titkára, 1953-tól országgyűlési képviselő. 1957-ben visszavonták képviselői mandátumát, kizárták a pártból. Ezt követően raktáros, majd az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető. 1973-1977 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Továbbképző Központjának igazgatója.
    [kutatható] »1067« 1983., 25 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér, Szabóné Dér Ilona.
  • Vajkó Pál (1926–2014)
    Vegyipari szakmunkás, termelésirányító. 1950-ben Recskre internálták, 1953-ban hűtlenség vádjával négy és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult. Az Egyesült Vegyiműveknél segédmunkásként, majd szakmunkásként és termelésirányítóként dolgozott.
    [kutatható] »751« 2001., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Vajna Gáspár László (1923)
    Jogász Erdélyben. 1956-ban Kézdivásárhelyen élt. 1958-ban feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt nyolc év kényszermunkára ítélték.
    [nyilvános] »514« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.

Oldalak