Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Kocsis György (1953)
    Cipész-kisiparos Szombathelyen. A szombathelyi jazz-klub alapítója és vezetője és a hippi-galeri meghatározó alakja volt a hetvenes években.
    [nyilvános] »917« 2008., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Koczek Éva (1938)
    Patológus. 1956 decemberében elhagyta az országot; Ausztráliában él.*
    [kutatható] »710« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Koczó Endre (1939)
    Üzletkötő. Szülei tudta nélkül 1956 december elején indult az osztrák határra. 1957 februárjában a wiesenhofi magyar iskolába érkezett, itt is érettségizett. Bécsben egy évig a Világgazdasági Főiskola hallgatója volt. Rövid ideig a reklámiparban dolgozott, később a gyógyszeriparban üzletkötő lett.
    [kutatható] »898« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Kőhegyi Kálmán (1947–2016)
    Szociológus. A demokratikus ellenzék széles támogatói körének tagja, a Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa. 1989-től a Pénzügykutató Rt.-ben, majd a Gazdasági Minisztériumban dolgozik. [MM]
    [nyilvános] »801« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Kolompár Valéria (1954)
    és Erzsébet (1957), betanított munkások Kiskundorozsmán. Édesapjukat, Kolompár Mátyás kiskunmajsai alkalmi munkást (1924-1957), emberölés hamis vádjával halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »592« 1994., 2 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kolozsy László (1950)
    Elektrikus Ózdon. Édesapját, Kolozsy István (1913-1958), kocsikísérőt, aki 1956-ban az Ózdi Kohászati Művek munkástanácsának tagja volt, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »646« 1995., 4 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Komjáti János (1928)
    Nyomdász. Miskolcon részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1951-ben szovjetellenes röplapkészítésért és -terjesztésért tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956 nyarán szabadult. Bátyját, Komjáti Ferencet (1920-1957), a miskolci, úgynevezett lincselő perben kivégezték.
    [nyilvános] »271« 1989., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Koncz Csaba (1938)
    Fotóművész. A hatvanas évek közepétől - Lőrinczy Gyulával és Nagy Zoltánnal - rendszeresen állította ki fotóit. Tagja volt az avantgárd művészekből álló Muskátli-galerinek. 1967-ben elhagyta az országot, Franciaországban, Svájcban és Nyugat-Németországban élt. Évekig lakott kommunában. A fotózással felhagyott, az ezoterikus dolgok, az asztronómia foglalkoztatja. 1992-ben hazatelepült, biokertészettel és hangszerkészítéssel foglalkozik.
    [nyilvános] »743« 2001., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Palotai János.
  • Kontra György (1925–2007)
    Orvos, pedagógus. 1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Intézete tudományos főmunkatársa. Karácsony Sándor tanítványa, tanainak tolmácsolója.
    [nyilvános] »223« 1987., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Deme Tamás.
  • Kónya Imre (1947)
    Jogász. Diplomáját az ELTE jogi karán szerezte 1971-ben. A rendszerváltásig ügyvédként dolgozott. 1988-ban lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, még abban az évben megalakította a Független Jogász Fórumot, amelynek választott elnökeként kezdeményezte az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrejöttét is. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság tagjaként. Az első szabadon választott országgyűlésben három évig az MDF frakcióvezetője, majd 1993-től belügyminiszter Boross Péter kormányában. 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt tagja, majd a Centrum Párt alapítója. 1998 óta ismét ügyvédként dolgozik.
    [kutatható] »985« 2015, 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos Ernő.
  • Kónya István (1947)
    Építőmérnök. 1972-től a Fertődi Építőipari Szövetkezetben üzemvezető, majd főmérnök.
    [kutatható] »1014« 1982., 7 ív.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Kónya Lajos (1928)
    Közgazdász. 1951-től az Országos Tervhivatalban előadó, osztály-, majd főosztályvezető. 1978-tól az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, 1981-től az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese.
    [kutatható] »1136« 1984., 5 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Koós Anna (1948)
    Underground-színész, író. 1967-től az Universitas, 1969-76 között a Kassák Ház Stúdió, majd a Lakásszínház tagja. 1976-ban a társulat magjával együtt kivándorolt, Párizsban, 1977-től New Yorkban élt. 2002-ben hazatelepült.
    [nyilvános] »822« 2006., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kopré József (1919-2000)
    Tanár, író. A Szabad Szó, majd 1956-ban a Dudás-féle Magyar Függetlenség munkatársa, a VIII. kerületi forradalmi bizottság tagja.
    [nyilvános] »493« 1993., 6 ív.
    Készítő: Baló Péter.
  • Koren Miklós (1922)
    Közgazdász, szakszervezeti és állami funkcionárius. Az ötvenes években a nehézipar szervezője, tagja az 1968-as új gazdasági mechanizmust kidolgozó bizottságnak. 1957-től tizenhét éven át a Villért Vállalat vezérigazgatója.
    [nyilvános] »275« 1990., 3 ív.
    Készítő: Szabó Melinda.
  • Koroly T. György (1928–2013)
    Munkás, katonatiszt. 1956-ban Kispest nemzetőrparancsnoka. 1958-ban első fokon halálra, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »350« 1991., 19 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Kőrösi Péter (1940)
    Mérnök, üzletkötő. Szülei az 1930-as években munkavállalás céljából a Szovjetunióba költöztek. Előbb az Uralba száműzték őket, majd letartóztatták, és végül munkatáborba zárták az apát, aki ott halt. Ő 1945-ig anyjával lágerben élt. Műszaki technikumot végzett, 1959-es hazatelepülésük után pedig diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az Egyesült Izzónál és annak utódjánál, a Tungsramnál dolgozott évtizedekig. Jelenleg tanácsadó egy fénytechnikával foglalkozó cégnél.
    [nyilvános] »930« 2009-2010., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Körtvélyes István (1931)
    Vegyészmérnök. 1954-től a Péti Nitrogénművekben, 1959-től a Nehézipari Minisztériumban középszintű vezető. 1963-tól a Borsodi Vegyipari Kombinát műszaki, majd vezérigazgatója. 1980-tól ipari miniszterhelyettes.
    [kutatható] »1085« 1983., 6 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa.
  • Kós Péter (1921)
    Vegyész, diplomata. 1956 októberében az ENSZ-ben a magyar állandó képviselet vezetője. 1956. november 1-jén leváltották, majd november 5-én a Kádár-kormány visszahelyezte funkciójába. 1957–1983 között a Külügyminisztérium munkatársa, több országban nagykövet. Hindi és japán nyelvészeti kutatásokat végez.
    [kutatható] »239« 1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Kósa Katalin (1943–2014)
    Tanár. Apja, Kósa Pál asztalos 1956-ban az Újpesti Nemzeti Bizottság tagja és a forradalmi bizottság elnöke volt. A forradalom leverése után részt vett a fegyveres ellenállásban. 1959-ben halálra ítélték, és kivégezték. Katalin az általános iskola befejezése után csak 1959-ben tanulhatott tovább esti tagozaton. Érettségi után műszaki technikumot végzett, majd gyakorlati ismereteket tanított egy általános iskolában, és elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát. A Pofosznak és az 56-os Szövetség budapesti elnökségének tagja. [GY]
    [kutatható] »658« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kőszeg Ferenc (1939)
    Szerkesztő, tanár, politikus. 1963-tól Szépirodalmi Könyvkiadó, majd 1975-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. A hetvenes években került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, 1979-ben aláírta a Charta ’77 tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot, ezért elbocsátották állásából. Ezután könyvesbolti eladóként, majd nyelvtanárként dolgozott. 1981-ben a demokratikus ellenzék szamizdat lapja, a Beszélő munkatársa lett. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, 1990–1998 között országgyűlési képviselő volt. 1990–1994 között a Beszélő főszerkesztője. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet egyik alapítója, 1994-től ügyvezető igazgatója, majd 2007-ig elnöke volt. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
    [zárt] »980« 2009–2010, 29 ív, hagfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Kovách Erzsébet (1921–2015)
    Szülei az I. világháború után települtek át Erdélyből. Anyja néhány hónapig vagonlakóként élt. Erzsébet férjét, Török Zoltán bírót 1942-ben Kárpátaljára helyezték, Beregszászban, majd Ilosván éltek. 1944-ben Budapestre költözött, miután férjét behívták katonának. A háború után egy építésziroda titkárnőjeként dolgozott, 1949-ben a Szabványügyi Hivatalban helyezkedett el könyvtárosként. 1976-tól nyugdíjas. 
    [zárt] »982« 2012, 3 ív, melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kovács András (1949)
    Szociológus. A hetvenes évek elején meghatározó szerepet játszott az ELTE Bölcsészettudományi Karán a kari KISZ megújításáért kibontakozó mozgalomban. A Kossuth Könyvkiadó filozófiai szerkesztőségében kapott állást. Számos lakásszemináriumon vett részt.. 1977-ben 'Marx a negyedik évtizedben' címmel jelentette meg az első nagyobb hazai szamizdatkiadványt, emiatt 1978 elején elbocsátották. 1979-ben tanulmányt írt a Bibó-emlékkönyvbe, aláírta a Charta-nyilatkozatot, publikált a Naplóban. A nyolcvanas évek közepétől folytat rendszeres kutatásokat a háború utáni magyar zsidóságról és antiszemitizmusról. 1989 végén hivatalosan rehabilitálták, és docens lett az ELTE Szociológiai Intézetében. 1997-től a budapesti Közép-Európa Egyetemen (CEU) tanít.
    [nyilvános] »938« 2009-2010., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gáti Tibor.
  • Kovács András (1925–2017)
    Dramaturg, Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező. 1951-1957 között a Mafilm dramaturgiai osztályának vezetője. 1981-1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke.
    [kutatható] »241« 1992,2003., 15+6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kovács András Gyula (1932-2000)
    Taxisofőr. Édesapját 1949-ben mint volt rongyos" gárdistát kivégezték. 1956-ban a Szabad Nép székházában a fegyveres felkelők parancsnoka volt. A forradalom leverése után Ausztráliába emigrált; Sydneyben él. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Ausztráliai Tagozatának társelnöke."
    [nyilvános] »727« 1999., 4+1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László, Lökkös Attila.
  • Kovács Attila (1939)
    Nyomdász. 1956 őszétől nyomdászként dolgozott. A forradalom alatt a Móricz Zsigmond körtéren segített a barikádépítésben. 1956 novemberében nagybátyjával Ausztriába menekült. 1960-ban Iselsbergben érettségizett, a Bécsi Egyetemen pszichológia szakra járt, de tanulmányait félbehagyta.
    [kutatható] »900« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Kovács Béla (1914–2007)
    Tanár, levéltáros, könyvtáros. 1945 után kisgazdapárti politikus Debrecenben. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány elnökségi tagja. 1958-ban két év börtönbüntetésre ítélték. 1990–1994 között az FKgP parlamenti képviselője volt.
    [kutatható] »497« 1991., 6 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Kovács Gyula (1934)
    Közgazdász Erdélyben. A magyar forradalommal szimpatizáló kijelentései miatt 1959-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. A székelyudvarhelyi bútorgyár igazgatóhelyettese.
    [nyilvános] »534« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Kovács István (1911-2011)
    Illegális kommunista, az MKP és MDP KV és PB tagja, a KV titkára. [T]
    [kutatható] »158« 1988., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Kovács István (1917-2000)
    Katonatiszt, fordító. 1956-ban vezérőrnagy, a forradalom alatt vezérkari főnök, a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja. November 3-án éjjel a tököli tárgyaláson a szovjetek letartóztatták, hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »259« 1990., 3+5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Staár Gyula, Vásárhelyi Miklósné.
  • Kovács István (1934)
    Agrármérnök. 1960-tól a Nyíregyházi Megyei Tanácsnál, 1969-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban középszintű vezető.
    [kutatható] »1021« 1983., 6 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Kovács Kálmán (1928)
    Villamosmérnök, gazdasági szakmérnök. 1949-től a Standard, majd Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban szakmunkás, 1963-tól függetlenített párttitkár, 1969-től osztályvezető, 1973-tól kereskedelmi igazgató.
    [kutatható] »1056« 1982., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Kovács Nándor (1933)
    Munkás, építészmérnök. 1952-ben tiltott határátlépés kísérlete miatt négy év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a nemzetőrség tagja, emiatt Kistarcsára internálták.
    [nyilvános] »254« 1990., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Kováts Gábor (1922-1991)
    Vegyészmérnök. 1953-tól a Nehézvegyipari Kutatóintézet igazgatója. 1956-ban a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumban igazgató, a forradalmi bizottság tagja. 1957-től a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatóhelyettese. 1970-től a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál középszintű vezető.
    [kutatható] »1077« 1983., 10 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
  • Köveskuti Lajos (1927–2014)
    Villamosmérnök. 1952-1958 között hivatásos katona. 1959-től a Híradástechnikai Szövetkezet fejlesztőmérnöke, műszaki vezetője, 1976-tól elnöke.
    [kutatható] »1124« 1984., 4 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Krassó György (1932-1991)
    Közgazdász, fodító, esztergályos. 1956-ban fegyveres felkelő, majd részt vett a november 4. utáni politikai ellenállásban. 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. A demokratikus ellenzéki mozgalom aktív résztvevője. 1985-1989 között Londonban a Szabad Európa Rádió és a BBC munkatársa. [T]
    [nyilvános] »651« 1985., 10 ív, hangfelvétel és melléklet.
    Készítő: Pallai Péter.
  • Kriston Ferenc (1939)
    Külkereskedő. 1956 szilveszter estéjén lépte át az osztrák határt. Az érettségit az innsbrucki magyar középiskolában tette le, majd egyetemi tanulmányokat folytatott, többek között a Világkereskedelmi Főiskolán.
    [kutatható] »901« 2005., 2 ív, hangfelvétel .
    Készítő: Lénárt András.
  • Krokovay Zsolt (1946)
    1974 és 1979 között a Budapesti Műszaki Egyetem Filozófia Tanszékén tanított, ahonnan ellenzéki beállítottsága miatt eltávolították. 1985-ben Nagy Britanniában, Leicesterben tanult, 1986 és 1989 között pedig az Egyesült Államokban, az Arizonai Egyetemen (Tucsonban) vendégkutató volt. 1990 óta Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója. Tanított még a Kodolányi János Főiskolán és a Wesley János Főiskolán. 1996 óta a filozófiai tudományok kandidátusa. [MM]
    [nyilvános] »863« 2006-2007., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Apor Balázs.
  • Kuczka Péter (1923-1999)
    Költő, író, újságíró, műfordító. 1948-1956 között pártfunkcionárius és a Magyar Írók Szövetsége titkára. 1954 után az irodalmi ellenzék aktív tagja. A forradalom alatt az Országos Nemzeti Bizottság titkára. 1957-1964 között kitiltották az irodalmi életből. 1976-tól a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, a science fiction irodalom magyarországi népszerűsítője.
    [kutatható] »48« 1987-1988., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Fanny.
  • Kuklay Antal (1932)
    Katolikus pap, művészettörténész. 1956-ban Budapesten teológushallgatóként részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában és a vidéki papokat tájékoztató brosúra készítésében. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után nem gyakorolhatta hivatását, ipari, majd ásatási segédmunkásként dolgozott. A hatvanas években Sárospatakon létrehozta és azóta is gondozza a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. 1973-tól Köröm községben plébános.
    [nyilvános] »216« 1989-1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.

Oldalak