Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Abod László (1924-2001)
    Könyvelő, technikus. 1946-50 között a Magyar Kollégiumi Egyesület főtitkára, a Nékosz alelnöke, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. 1950-ben elbocsátották. Könyvelőként, később üzemgazdasági osztályvezetőként dolgozott. A forradalom alatt az óbudai 2. Számú Épületelemgyárban a munkástanács elnökévé választották, majd a gyár igazgatója és a Nagy-budapesti Központi Munkástanács tagja lett. 1958-ban 8 év szabadságvesztésre ítélték, 1961-ben szabadult. 1985-ös nyugdíjazásáig a Kőbányai Porcelángyárban segédmunkás, fordító, majd középvezető volt. A TIB tagjaként részt vett Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében.
    [nyilvános] »193« 1988-1989., 19 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Aczél György (1917-1991)
    Politikus, illegális kommunista. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945 után Baranya, majd Zemplén megyei párttitkár. 1950-ben a Rajk-per egyik mellékperében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, 1954-ben szabadult. 1956 után a legfelső pártvezetés tagja, a kultúrpolitika legfőbb irányítója. 1957-1967 között művelődési miniszterhelyettes, 1967-1974, illetve 1982-1985 között az MSZMP KB titkára, 1974-1982 között miniszterelnök-helyettes. 1985-1989 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatója.
    [kutatható] »162« 1989-1991., 41 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Litván György.
  • Aczél Tamás (1921-1994)
    Író, újságíró. 1945 után a kommunista párt és a Magyar Írók Szövetsége tagja. 1953 után a Nagy Imre köré tömörülő értelmiségi ellenzék egyik vezető alakja. A forradalom után Angliába emigrált, a londoni Irodalmi Újság munkatársa. 1966-tól egyetemi tanár az USA-ban.
    [kutatható] »148« 1987., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Ádám Ferenc (1925)
    Asztalos. 1956-ban a Borsod Megyei Munkástanács és a Nemzetőrség tagja, négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »280« 1991., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Alföldi Zoltán (1923)
    Jogtanácsos. 1956-ban a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyár Munkástanácsának és a község forradalmi tanácsának elnöke. Négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »338« 1991., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Almási (Almásy) László (1926)
    Fényképész, fotóművész. 1954-ben műtermet nyitott a Király utcában. A forradalom alatt Budapest utcáin fényképezett, a képek megjelentek nyugati lapokban. 1957-ben disszidált. Rövid bécsi, majd németországi tartózkodás után 1959-től az USA-ban élt, elsősorban laborálással foglalkozott. 2002-ben hazatelepült.
    [nyilvános] »830« 2006., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kresalek Gábor.
  • Andi József (1946)
    Betanított munkás, gépkocsivezető, 1990 után önkormányzati képviselő, bérleményellenőr. Apját, Andi József (1924-58) katonatisztet, aki 1956. november 2-tól a csepeli nemzetőrség tagjaként részt vett a fegyveres ellenállásban, halálra ítélték, és kivégezték. A családot emiatt sorozatos diszkrimináció érte. [GY]
    [nyilvános] »626« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Andorka Rudolf (1931-1997)
    Jogász, szociológus. 1956. november 4-e után egyetemi hallgatóként részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában és a szellemi ellenállásban. 1957-ben 5 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fordítóként, majd 1962-84 között a Központi Statisztikai Hivatalban szociológusként dolgozott. 1984-től a közgazdaság-tudományi egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-től az egyetem rektora volt. 1990-ben az MTA tagja lett.
    [nyilvános] »567« 1993-1994., 11 ív.
    Készítő: Javorniczky István.
  • András Gusztáv Ágoston (1914–2000)
    Magyar–francia szakos középiskolai tanár Nagyváradon. Az 1956-os magyar forradalmat követően, 1958. nov. 6-án letartóztatták, és a kolozsvári Katonai Bíróság nagyváradi tárgyalásán, szervezkedés vádjával tizennyolc év börtönbüntetésre ítélték. A nagyváradi Törvényszéki Fogházból a Brăilai Nagyszigetre került, ahol több kényszermunkatáborban volt. 1964-ben szabadult. Eleinte egy vulkanizáló műhelyben mint betanított munkás dolgozott, később könyvelői állást kapott. 1969-ben nyugdíjazták. 1990-től óraadó tanár volt a nagyváradi Református Sulyok István Főiskolán. 
    [nyilvános] »502« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Angeli János (1921)
    Kertészmérnök. 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság tagja. 1957-ben egy év bujkálás után önként jelentkezett a rendőrségen. Tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »452« 1992., 5 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Angyal Ádám (1944)
    Közgazdász. Franciaországban született, a családja a háború után költözött Magyarországra. 1966-1989 között a Ganz Danubius Hajó és Darugyárban dolgozott, gyakornokként kezdte és az utolsó hét évben a vállalat vezérigazgatója volt. 1991-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási (később Budapesti Corvinus) Egyetemen tanít, egyetemi tanár. 1989-ben az MSZMP kerületi első titkára volt, majd az MSZP Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának lett tagja.
    [nyilvános] »908« 2008., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Angyalosi Gergely (1953)
    Irodalomtörténész. Az 1979-es „Charta” aláírást követően egy évig állástalan, a demokratikus ellenzék támogatói körének tagja, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője. [MM]
    [nyilvános] »810« 2005., 2 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Antal Árpád (1925–2010)
    Irodalomtörténész, egyetemi tanár Kolozsváron. A Bolyai Egyetem 1945–1987 közötti életéről, kiemelten az 1956-os eseményekről, illetve azok hatásáról beszél.
    [zárt] »477« 1992., 4.5 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Ányos Aladár (1941)
    Kisiparos-vállalkozó. 1956-ban részt vett a budai középiskolás diákfelkelésben. Másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »414« 1992., 3 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Ápelesz István (1928-2003)
    Kereskedő, benzinkutas. 1956-ban a Corvin közben, majd a Tűzoltó utcai csoport tagjaként harcolt, az Erkel utcai garázs őrizetére alakult egység vezetője volt. A forradalom után Nyugat-németországba emigrált, 1989-ben hazatért.
    [nyilvános] »396« 1992., 5 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Apró József (1934)
    Szerszámkészítő. 1955-1956-ban a Petőfi Kör tagja volt. 1956-ban a kispesti nemzetőrség vezetője. Decemberben elhagyta az országot, Ausztráliában, Melbourneben telepedett le. 2001-ben családjával együtt hazaköltözött. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség ügyvezető elnöke. *
    [kutatható] »706« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Apró József (1934)
    Szerszámkészítő. 1955-1956-ban a Petőfi Kör tagja volt. 1956-ban a kispesti nemzetőrség vezetője volt. Decemberben elhagyta az országot, Ausztráliában, Melbourneben telepedett le. 2001-ben családjával együtt hazaköltözött. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség ügyvezető elnöke. *
    [nyilvános] »744« 2001., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Aranyi Sándor (1907-1982)
    Orvos. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1950-ben a Sólyom-perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1954-es rehabilitálása után a csongrádi szülőotthon igazgató-főorvosa.
    [nyilvános] »95« 1981-1982., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Árkos Antal (1924-2001)
    Író, szerkesztő, műfordító. 1945-1946-ban rendőr, majd munkás. Ezt követően az Eötvös Kollégium tagja, újságíró. 1956-ban Angliába emigrált, a hatvanas években hazatért. Az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.
    [kutatható] »41« 1986-1987., 40 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Fanny.
  • Árokházi György (1933-1997)
    Villamosmérnök, automatika szakmérnök. 1956-ban Székesfehérváron újságíró, a forradalom alatt a Vörösmarty Rádió riportere, emiatt elbocsátották állásából. 1957-1972 között a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár munkatársa, telefontervező. 1972-1989 között a Honvédelmi Minisztérium távhívó rendszerének kifejlesztője.
    [nyilvános] »574« 1994., 5 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Ásványi Rezső (1935)
    Jogász, anyagbeszerző. 1956-ban nemzetőrként részt vett a Magyar Rádió technikai berendezéseinek védelmében, és részt vett a rabok Gyűjtőfogházból való kiszabadításában. 1957-ben a joghallgatók perében két és fél év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »431« 1992., 9 ív.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Asztalos János (1927)
    Tanár, újságíró. 1956 októberében Tatabányán részt vett a Komárom Megyei Figyelő szerkesztésében. A forradalmat támogató cikkei miatt 1958-ban másfél év szabadságvesztésre ítélték. 1959 áprilisában szabadult. Előbb fizikai munkás volt, majd 1961-től újból tanított.
    [nyilvános] »484« 1992., 3 ív.
    Készítő: Germuska Pál.
  • Az óbudai kísérleti lakótelep
    egykori és mai lakói – Perlusz Andrea, Pál Róbert és Pál Beatrix, Vörös Jánosné, Horváth Károlyné, Juhos Sándorné, Ferenczy Gyula és Ferenczy Gyuláné, Sándor András és Erdőssy Zsuzsanna – emlékeznek. 
    [kutatható] »946« 2010–2011, 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Adorjáni Anna.
  • Babay István (1914–1994)
    Technikus. 1956-ban a Nagybudapesti Központi Munkástanács titkára. 1957-ben hét hónapig előzetes letartóztatásban volt.
    [nyilvános] »262« 1990., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Babics Antal (1902-1992)
    Orvos, politikus. 1929-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinikáján gyakornok, tanársegéd, 1940-től a klinika magántanára, 1941-42-ben megbízott vezetője volt. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945-74 között az Urológiai Klinika igazgatója, egyetemi tanár. 1950-53-ban a Központi Állami Kórház főigazgatója. 1949-50-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem, 1952-59 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja. 1950-től az Orvosegészség-ügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke, 1956. október 26-31. között a Nagy Imre-kormány egészségügyi minisztere, 1963-71-ben országgyűlési képviselő volt. 1950-ben az MTA rendes tagjává választották.
    [kutatható] »128« 1987-1988., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Sebes Anna.
  • Bácsi József (1926–2015)
    Esztergályos. 1945-től a Csepel Vas- és Fémműveknél esztergályos, 1951-55 között szakoktató volt. 1945-ben belépett az MKP-be, a Rajk-per idején visszaadta a párttagkönyvét. 1956-ban a Csepeli Központi Munkástanács elnökhelyettesévé választották. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, a csepeli Motorkerékpárgyárban, majd a Csepel Vas- és Fémművek Szolgáltatóüzemében dolgozott. 1981-85 között raktáros volt.
    [nyilvános] »214« 1989., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Vágvölgyi B. András.
  • Bácskai Tamás (1925-2007)
    Közgazdász. 1949-1950-ben a Pénzügyminisztériumban a jóvátételi adósságokkal foglalkozott, majd 1962-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. 1962-1968 között a Békevilágtanács titkára. Ezt követően 1984-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, osztályvezetője, ügyvezető igazgatója. 1984 óta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Pénzügyi Tanszékének vezetője.
    [zárt] »63« 1987., 25 ív.
    Készítő: Pécsi Vera, Péteri György.
  • Bácskai Vera (1930)
    Történész. Tánczos Gábor özvegye. Egyetemei tanulmányait 1948 és 1953 között Leningrádban végezte. 1953-tól az ELTE egyetemes középkori tanszékén tanársegéd, majd 1954-től az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának apriránsa volt. 1956. november 4-én férjével menedékjogot kapott a jugoszláv követségen, majd a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták. 1959 és 1976 között Budapest Főváros Levéltárának, 1976-1979 között a Budapesti Történeti Múzeumnak tudományos munkatársa, majd 1991-ig a Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ tudományos főmunkatársa volt. 1991 és 2000 között az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténet Tanszékének alapító tanszékvezetője, 2001-től professor emerita.
    [kutatható] »370« 1992,2007., 5+11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Keller Márkus.
  • Baczoni Jenő (1907-1996)
    Tanár, közgazdász. 1932-1949 között a Magyar Nemzeti Bankban tisztviselő, osztályvezető-helyettes, majd 1954-ig a Pénzügyminisztérium devizagazdálkodási osztályának vezetője. 1954-1975 között külkereskedelmi miniszterhelyettes, államtitkár. A Külkereskedelmi Bank alapító elnöke.
    [nyilvános] »32« 1986., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Pécsi Vera.
  • Bagó Gyula (1932)
    Mérnök. 1956-ban egyetemistaként részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem forradalmi eseményeiben és az illegális Élünk terjesztésében. A Tóth Ilona-perben két év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »375« 1992., 13 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Bajszczak, Jerzy (1936)
    Lengyel építészmérnök, politikus, 1956-ban egyetemista Krakkóban. A Magyarok Megsegítése Egyetemi Bizottsága alapítójaként lengyel segélyakció megszervezésében és a segélyek Budapestre juttatásában közreműködött.*
    [nyilvános] »622« 1993., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Bak M. János (1929)
    Tanár, történész. 1945-től részt vett a MADISZ és a Diákszövetség, 1956-ban a Petőfi Kör munkájában. A forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságában tevékenykedett. 1956-tól Németországban, Angliában, majd Kanadában élt. 1959-ben a brüsszeli Nagy Imre Intézet egyik alapítója, 1968-1992 között a vancouveri egyetem professzora.
    [kutatható] »75« 1986-1987., 14 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Bakay Ferenc (1942)
    Zenész. 1959-től műszerész szakmunkás volt, a hatvanas évek második felétől pedig a vendéglátó-iparban dolgozik, mint zongorista. 1968-tól főállásban zongorázik szólóban és különböző zenekarokban egyaránt. 1976 óta - Seres Rezső utódaként - a Kispipa étteremben zongorázik. A zenélés mellett taxisofőr és gépjárműoktató, valamint egy társasház műszaki vezetője.
    [nyilvános] »856« 2006-2007., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Bakonyi (Blum) József (1929)
    Kalauz. 1956-ban részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában, a BESZKÁRT munkástanácsának elnökhelyettese volt. 1958-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »494« 1993., 2 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Bakonyi Sebestyén Endre (1913-1993)
    Elektromérnök, illegális kommunista. 1938-1946 között emigráns Dél-Amerikában. 1947-től az MDP KV munkatársa, majd a Nehézipari Központ igazgatója. 1965-től az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, egyetemi tanár. 1971-1973 között a Beruházási, illetve az Állami Fejlesztési Bank elnöke.
    [kutatható] »1001« 1982., 11 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Balajthy Anna (1948)
    Közgazdász. A Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa volt. Politikai tevékenysége miatt férjével, Zsille Zoltánnal emigrált, 1992-ben tért haza. Jelenleg szociológusként dolgozik. [MM]
    [kutatható] »804« 2005., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Balázs György (1927)
    Közgazdász, építészmérnök. 1953-1968 között az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető. 1968-tól a Középület-építő Vállalat, 1977-től a 43. számú Állami Építőipari Vállalat, majd 1980-tól az Épületgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója.
    [kutatható] »1031« 1982., 10 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Bali Mária (1951)
    Porcelánfestő. Szófiában a Magyar Köztársaság követségének alkalmazottja. Édesapját, Bali Sándor (1923-1982), szerszámkészítőt, a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár Munkástanácsának elnökét, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács egyik vezetőjét 1958-ban tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték.[GY]
    [nyilvános] »683« 1997., 2 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Bálint György (1919)
    Kertészmérnök. 1948-ig gyöngyösi, illetve gyöngyöshalmaji földbirtokos volt. 1942-ben munkaszolgálatra, 1944-ben a mauthauseni, majd a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. 1948-ban kuláknak nyilvánították, Budapestre költözött. 1953-tól a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt. 1959-től a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertésze, 1964-től az Állami Biztosító kárbecslési szakértője, majd a Kertgazdaság című folyóiratnak szerkesztője, a Kertészet és Szőlészet, a Kertbarát Magazin és a Kerti Kalendárium című lapok főszerkesztője volt. 1981-től a Magyar Televízió Ablak című műsorának munkatársa, 1994-98 között országgyűlési képviselő a Szabad Demokraták Szövetségének frakciójában.
    [nyilvános] »929« 2009., 14 ív és hangfelvétel.
    Készítő: Bolgár Dániel.
  • Bálint József (1931)
    Közgazdász. 1955-1966 között a Somogy Megyei Tanácsnál közgazdász. 1967-1974 között a Fővárosi Vízművek üzemgazdasági osztályvezetője. 1975-től a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban főosztályvezető, illetve gazdasági igazgató.
    [kutatható] »1041« 1982., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.

Oldalak