Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Feri Sándor (1895-1986)
    1916-1920 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1937-től az illegális KMP tagja, a Vörös Segély aktivistája. 1944-1945-ben a szovjet NKVD munkatársa, majd az MDP jogügyi osztályának vezetője. 1950-től a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája. 1953-ban kizárták a pártból, elbocsátották állásából. 1956 végén tolmács, közvetítő a Kádár-kormány és a szovjet szervek között. 1957 után külkereskedelmi vállalatoknál jogi tanácsadó.
    [kutatható] »51« 1985-1986., 16 ív és melléklet.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Filep István (1931-2008)
    Történelem-földrajz szakos tanár. 1956-ban Karcag Város Forradalmi Tanácsának titkára volt. 1957-ben öt év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után kazánfűtő, 1964-től az Iparművészeti Tanács munkatársa, majd a Bútorért Vállalat művészeti tanácsadója volt.
    [nyilvános] »228« 1990., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Filipszky Zoltán (1928)
    Közgazdász. 1949-1961 között a Pénzügyminisztériumban tisztviselő, titkárságvezető, 1970-1980 között főosztályvezető. 1961-1970 között a Magyar Nemzeti Bank Tervgazdasági Igazgatósága vezetője. 1980-tól a Munkaügyi Minisztérium, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese.
    [kutatható] »1053« 1982., 5 ív.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Fisch O. Róbert (1925)
    Orvos. 1956. október 24-én bekapcsolódott az önkéntes mentőszolgálat munkájába. November második felében elhagyta az országot, 1957 januárjától az USA-ban él.
    [nyilvános] »518« 1993., 5 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Fischer József (1901-1995)
    Építész, politikus. A Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM), magyar csoportjának tagja. Az utolsó Nagy Imre-kormány államminisztere. 1965-1978 között az USA-ban élt.
    [nyilvános] »42« 1986-1987., 20 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Fitos Vilmos (1913-2000)
    Tanár, szerkesztő, tisztviselő. Az Eötvös Kollégium tagja, a Bartha Miklós Társaság főtitkára, a Turul Szövetség ellenzéki népi szárnyának vezetője, a Magyar Élet szerkesztője, a Magyar Ifjúság Nagybizottsága elnöke. 1947-ben a Magyar Közösség elleni perben másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »25« 1986., 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: M. Kiss Sándor.
  • Fleck Antal (1931-2001)
    Jogász. A Ganz-Mávag tervosztályvezetője, gyáregységvezetője, 1976-tól kereskedelmi igazgatója.
    [kutatható] »1096« 1982-1983., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Fodor Gergely (1940)
    1956-ban az aszódi gyermekotthon növendékeivel a Corvin közben, majd a Schmidt-kastélynál harcolt. 1958-ban kilenc év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után hajógépész.
    [nyilvános] »397« 1992., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Fodor Tamás (1942)
    Rendező, színész. Az 1961-ben megalakult Universitas együttes alapító tagja, az 1970-ben a Stúdió K színházi alkotóközösség létrehozója volt. 1986 óta a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1987-től főrendezője. [MM]
    [nyilvános] »834« 2005., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Fogarassy Miklós (1939–2013)
    Író, könyvtáros, irodalomkritikus. 1956-ban gimnazistaként a Győri Ifjúsági Bizottság tagja volt, élelmiszer-szállítmányokat szervezett a budapestiek számára. Érettségi után az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárában volt könyvtáros. Később az Új Könyvek szerkesztője és az OSZK Módszertani Központjának tudományos főmunkatársa lett.
    [nyilvános] »812« 2003., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Földes László (1952)
    Színházi berendező. Édesapját, Földes Gábor (1923-1958), színházi rendezőt, a győri forradalmi események egyik vezetőjét 1957-ben halálra ítélték és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »669« 1996., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Földes Péter (1918-1997)
    Újságíró, fordító. A második világháború alatt tagja volt a francia kommunista ellenállási mozgalomnak. 1946-ban hazatért. Az MKP sajtóosztályán, majd a Magyar Napnál dolgozott. 1952 végén a Magyar Rádió munkatársa lett, 1955-ben elbocsátották. 1953 után a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez tartozott. 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió egyik vezetője lett. 1960-ban 13 év szabadságvesztésre ítélték. 1969-es szabadulása után műszaki fordítóként dolgozott. A TIB egyik alapítója.
    [kutatható] »150« 1983-1988., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kovács András.
  • Földesi Katalin (1953)
    OTP-ügyintéző Szegeden. Édesapja, Földesi Tibor (1923-1958), villanyszerelő, a forradalom alatt tagja volt a szegedi forradalmi bizottság elnökségének. Novemberben Nyugat-Németországba menekült, 1957-ben az amerikai hírszerző szolgálat megbízásából hazatért, letartóztatták, majd halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »596« 1994., 3 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Földvári Attila (1930–2012)
    Munkás, katonatiszt. A II. világháború alatt üldözötteket segített. 1956-ban a Ganz-Mávag gyári őrségének szervezője. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1989-től a Független Magyar Demokrata Párt egyik vezetője.
    [kutatható] »331« 1991., 16 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Földvári Magdolna (1950)
    Üzletkötő. Földvári Rudolf lánya. Földvári Rudolf (1921). Lakatos, pártfunkcionárius. 1946-tól függetlenített pártmunkás, 1952-54 között az MDP Budapesti Bizottsága első titkára, a fővárosi tanács, az MDP KV és PB tagja, 1953-57 között országgyűlési képviselő volt. Tagja volt a Sztálin temetésén és az 1953. júniusi moszkvai tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttségnek. 1954-ben kimaradt a PB-ből, az MDP BAZ megyei bizottsága első titkára lett. 1956. október 24-én a munkáskövetelések mellé állt, tagja lett a megyei munkástanácsnak. November 5-én a szovjetek Ungvárra hurcolták. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1961-es szabadulása után lakatos, majd műszaki vezető volt. [GY]
    [zárt] »605« 1994., 2 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Földvári Rudolf (1921)
    Lakatos, pártfunkcionárius. 1946-tól függetlenített pártmunkás, 1952-54 között az MDP Budapesti Bizottsága első titkára, a fővárosi tanács, az MDP KV és PB tagja, 1953-57 között országgyűlési képviselő volt. Tagja volt a Sztálin temetésén és az 1953. júniusi moszkvai tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttségnek. 1954-ben kimaradt a PB-ből, az MDP BAZ megyei bizottsága első titkára lett. 1956. október 24-én a munkáskövetelések mellé állt, tagja lett a megyei munkástanácsnak. November 5-én a szovjetek Ungvárra hurcolták. 1958-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1961-es szabadulása után lakatos, majd műszaki vezető volt.
    [zárt] »231« 1990., 65 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Forgács Pál (1923-1996)
    Szakszervezeti vezető, cukrász. 1958-tól a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi apparátusának munkatársa. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alapítója és egyik vezetője. 1990-1992-ben a Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke.
    [zárt] »97« 1987-1993., 20 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Fencsik Flóra.
  • Forintos György (1935-2005)
    Jogász, szociológus. 1956-ban joghallgatóként részt vett a Corvin közi harcokban, tagja lett az egyetem forradalmi bizottságának és a MEFESZ vezetőségének. A forradalom leverése után részt vett a szellemi ellenállásban. 1958-ban 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után előbb segédmunkás, majd éjjeliőr volt, később fordítóként, valamint az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda sajtófigyelőjében dolgozott. Befejezte a jogi egyetemet, majd szociológusdiplomát szerzett. 1977-től oktatásszociológusként dolgozott. A TDDSZ és a TIB egyik alapítója.
    [kutatható] »354« 1991., 14 ív.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Forrai Eszter (1938)
    Fischlovich Eszterként született Budapesten. Apját munkaszolgálatra hurcolták el, ahonnan nem tért haza. Özvegy anyja egyedül nevelte fel a három gyermeket. Eszter nővérével Budapesten bujkált a vészkorszak idején. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar-orosz szakos tanári oklevelet. 1962-ben vőlegényét követve érkezett meg Párizsba. Alkalmi munkákból élt, majd 1982-től tíz éven keresztül Ville de Paris városi múzeumaiban dolgozott mint teremőr. A rendszerváltozás előtt Nyugaton, 1989 után Magyarországon jelent meg verseskötete. Időnként rendhagyó irodalom órát tart francia és magyar középiskolásoknak a Holokausztról.
    [nyilvános] »994« 2015., 2 ív, fotó, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Fóti Álmos (1943)
    Agronómus. 1970-től a környei termelőszövetkezet főagronómusa, elnöke, majd elnökhelyettese.
    [kutatható] »1119« 1983., 5 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Fráter Ágota (1937)
    Nyelvtanár. Osztályidegen származása miatt nem vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1956 novemberében elhagyta az országot, Svájcban telepedett le. Nyelvtanári diplomát szerzett, tanárként, később szociális munkásként dolgozott. 2000-ben visszatelepült Magyarországra, Solymáron él. Hazatelepülése után több karitatív szervezetnél vállalt munkát díjazás nélkül.
    [zárt] »733« 2001., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Fülöp Sándor (1920)
    Tanár, építőmunkás Kolozsváron. 1956-ban mint a magyar forradalommal szimpatizálót letartóztatták, hat év javítófogház büntetésre ítélték.*
    [nyilvános] »443« 1992., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Füstös Ferenc (1919)
    Gépészmérnök. 1939-1980 között a Ganz-Mávagban szakmunkás, középszintű vezető, majd gyáregységvezető.
    [kutatható] »1025« 1982., 6 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Futó Barnabás (1921-2002)
    Ügyvéd. 1956-1958-ban Angyal Istvánnak, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport parancsnokának védőügyvédje.
    [nyilvános] »526« 1993., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Futó Dezső (1916-1994)
    Újságíró, kisgazdapárti politikus. 1945-1947-ben a Kis Újság és az Ellenzék szerkesztője, országgyűlési képviselő. 1952-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a Kis Újság felelős szerkesztője.
    [kutatható] »14« 1986., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • G. H.
    Az ÁVO/ÁVH tisztje.
    [zárt] »49« 1986., 12 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Gaál István (1933-2007)
    Filmrendező. A rendezői diploma megszerzése után, 1959-től 1961-ig a római filmfőiskola ösztöndíjasa, majd 1978-1979-ben vendégtanára. Első játékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám jelentős alkotása. 1991-ben Kossuth-díjat kapott.
    [kutatható] »764« 2003., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Gábor András (1930)
    Had- és gazdasági szakmérnök. 1957-től a Danuvia Szerszámgépgyár munkatársa, 1967-től igazgatója. 1974-1975-ben a Szerszámgépipari Művek vezérigazgató-helyettese. Ezt követően a Kohó- és Gépipari Minisztériumban főosztályvezető, miniszterhelyettes, 1981-től ipari miniszterhelyettes.
    [kutatható] »1094« 1984., 7 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
  • Gábor Péter (1948)
    Mérnök, statikus. 1984-ben feleségével együtt elhagyta Magyarországot, majd Olaszországból az év végén Ausztráliába emigráltak. 1992-2001 között Malajziában dolgozott, jelenleg Sydneyben él, statikus.
    [nyilvános] »790« 2004., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Gadó Ottó (1914-2001)
    Jogász. 1936-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd 1949-től az Iparügyi Minisztérium vezető munkatársa. 1954-től a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, 1957-1977 között az Országos Tervhivatalban főosztályvezető, elnökhelyettes.
    [kutatható] »1048« 1983., 4 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Gádoros Lajos (1910-1991)
    Építész, belsőépítész. A Középterv igazgatója, egyetemi tanár. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának tervezője.
    [nyilvános] »133« 1987-1988., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Gál Ferenc (1927-2008)
    Állambiztonsági vezérőrnagy. 1952-től az ÁVO, majd az ÁVH operatív politikai nyomozója volt a kulturális élet területén. 1956. október 23-án a BM épületében tartózkodott, másnap szemtanúja volt az épület előtti tüntetés szétlövetésének. Az ÁVH feloszlatásakor önként jelentkezett a főkapitányságon, ahol védőőrizetbe vették. 1957-től a BM-ben az értelmiségi elhárítással foglalkozott, a III. Főcsoportfőnökség vezető helyettese volt. 1974-től az MSZMP KB apparátusában a BM pártfelügyeletét látta el. 1988-1989-ben az MSZMP KB Adminisztrációs Osztályának helyettes vezetője volt.
    [kutatható] »728« 1996., 28 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Gál József (1941)
    Közgazdász. 1963-tól a vendéglátóiparban dolgozott. 1968-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban középszintű vezető, 1981-től a Fővárosi Tanács belkereskedelmi főosztályvezetője.
    [kutatható] »1065« 1983., 7 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Gál Lajos (1917–?)
    Cipész. 1942-1945 között csendőr. 1945-1950 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1956-ban Hajdúszovát forradalmi bizottmányának tagja, a nemzetőrség parancsnoka. 1959-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »530« 1994., 6 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Gál Mátyás (1920)
    A temesvári kereskedelmi líceumban érettségizett. A lugosi textilgyárban volt gyakornok, amikor megismerkedett az illegális kommunista mozgalommal, amiért 1940-ben kétszer letartóztatták, majd 3 év börtönre ítélték. 1942-ben a vapriarcai munkatáborba deportálták a börtönlakókat. Innen a ribnitai börtönbe került, ahol a brutális vérengzés egyik túlélője volt. 1945 után pártmunkás, majd az '50-es évek első felében a román Külügyminisztériumban dolgozott, később az Agerpres hírügynökséghez került. 1969-ben Izraelbe emigrált, onnan pedig 1973-ban Németországba költözött.
    [kutatható] »185« 1988., 17 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Galicza Péter (1950)
    Filozófus, filmesztéta. Tagja volt az ELTÉ-n 1968 őszén létrejött Atkári János-féle KISZ-vezetésnek. 1975-2000 között a Műegyetem Filozófia Tanszékén tanított. A nyolcvanas évektől filmelemző órákat tartott felsőoktatási intézményekben. A kilencvenes évek első felében részt vett az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének létrehozásában, amelynek jelenleg is oktatója. [MM]
    [zárt] »882« 2006-2008., 20 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Gáll Ernő (1917-2000)
    Közíró, szociológus, filozófus, illegális kommunista. A kolozsvári Igazság, majd az Utunk és a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia tagja.
    [kutatható] »15« 1985., 12 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István, Hegedűs B. András, Szabóné Dér Ilona.
  • Garab Imre (1930)
    Katonatiszt. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának vezetője. 1957-ben első fokon életfogytiglani, másodfokon négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott.
    [nyilvános] »382« 1991., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Garai László (1935)
    Pszichológus. 1964-1971 között az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1970-2001 között az MTA Pszichológiai Intézetében különböző beosztásokban kutatóként dolgozott. 1988-ban a MTA doktora lett, 1998-ban a Pécsi Tudományegyetemen habilitált a közgazdaság-tudomány tanáraként. Több magyarországi és külföldi intézményben oktatott. [MM]
    [kutatható] »833« 2006., 5 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Garami Lajos (1919-1999)
    Katonatiszt. 1943-47 között hadifogoly volt a Szovjetunióban. 1954-től a rétsági laktanya parancsnoka volt. A forradalom alatt tisztjei kísérték Mindszenty Józsefet Budapestre. A Pálinkás (Pallavicini) Antal-per másodrendű vádlottjaként 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult, 1979-es nyugdíjazásáig szállítási ügyintézőként dolgozott.
    [kutatható] »297« 1991., 9 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.

Oldalak