Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Poruben Ádámné Hamar Valéria (1937)
    Gépíró. 1956-ban a Széna téren harcolt. November 4-én letartóztatták, Ungvárra hurcolták. A Rusznyák Tibor és társai elleni perben másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »389« 1992., 4 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Pozsár István (1931)
    Közgazdász. 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanársegéd, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság vezetője. 1956-1957 fordulóján a MEFESZ egyik szervezője. Az Ádám György és társai elleni perben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »144« 1988., 11 ív, hangfelvétel, melléklet.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Pozsár Sándor (1920)
    Közgazdász. 1949-1955 között tisztviselő. 1955-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál közép-, majd felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1019« 1982., 7 ív.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Prágay Dezső (1921-2011)
    Vegyész. Népi kollégista, 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. A forradalom alatt a sebesültek egészségügyi ellátásának egyik szervezője. 1956 végén emigrált. Az interjú melléklete felesége forradalom alatt írt naplója.
    [nyilvános] »353« 1991., 6 ív és melléklet.
    Készítő: Bohó Róbert.
  • Preisich Gábor (1909-1998)
    Építész, egyetemi tanár. 1949-1950-ben a Budapesti Városrendezési Iroda megalapítója, igazgatója 1951-1955 között a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztály vezetője, majd 1975-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat városrendezési irodájának vezetője, Budapest általános rendezési terveinek irányítója.
    [nyilvános] »36« 1986-1987., 7 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Prugberger Tamás (1937)
    Jogász. 1962-1967 között mezőgazdasági szövetkezeti jogtanácsnokként dolgozott. 1974-től a Pécsi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karán tanársegéd volt. 1977-től 1990-ig a Szakszervezeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt. 1988 óta tanít a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán, 1991-től egyetemi tanárként. 1995-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem jogi karán is oktat. [MM]
    [nyilvános] »835« 2006., 6 ív.
    Készítő: Apor Balázs.
  • Pruha József (1930)
    Ejtőernyős versenyző és oktató. 1956-ban a Tűzoltó utcai fegyveres csoport és a Repülőszövetség Forradalmi Bizottságának tagja. 1960-ban hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »395« 1992., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Puchert János (1934–2019)
    Lakatos. A komlói szénbányában dolgozott, majd 1954-ben bevonult katonának. 1956. november 1-jén egységét a Juta-dombhoz vezényelték, ahol november 4-én tűzharcot vívtak az egyik Budapestre bevonuló szovjet egységgel. 1958-ban halálra ítélték, majd ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult.
    [nyilvános] »615« 1994-1995., 16 ív és melléklet.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Pulai Miklós (1925)
    Közgazdász. 1949-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, 1956-1957-ben pénzügyminiszter-helyettes, a minisztérium forradalmi bizottságának elnöke. 1957-ben elbocsátották. 1963-ig az OTP, 1963 és 1980 között pedig a jegybank vezető munkatársa, első elnökhelyettese volt. 1980-tól 1988-ig az Országos Tervhivatal, majd a minisztertanácsi reformbizottság tagja volt. 1989 végétől a Magyar Bankszövetség elnöke volt.
    [kutatható] »1140« 1984,2008., 5+15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Pullay Béla (1919-2005)
    Építési művezető. 1955-től a kecskeméti konzervgyárban villanyszerelőként dolgozott. 1956-ban a gyár munkástanácsának elnöke és a városi forradalmi bizottság tagja volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben letartóztatták, és 1958-ban öt év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult, téeszben dolgozott, majd építésvezető volt.
    [nyilvános] »701« 1998., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Orgoványi István.
  • Pungor Ernő (1923–2007)
    Vegyész. 1962–1970 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezetője, majd rektorhelyettese. 1970 óta a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1972–1981 között a Vegyészmérnöki Kar dékánja. 1990 után az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke volt. Az MTA tagja. 
    [nyilvános] »453« 1991–1992., 7 ív és melléklet.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Puskás Attila (1931)
    Tanár Erdélyben. 1959-ben Kolozsvárott húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után tisztviselő, 1989 decemberétől az Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége egyik vezetője.
    [nyilvános] »503« 1993., 3 ív és melléklet.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Pusztai Erzsébet (1952)
    orvos, politikus. 1977-től az Ajkai Városi Kórházban dolgozott előbb belgyógyászként, majd infektológusként. Munkahelyén szervezője volt a Másodorvosok Fóruma érdekvédelmi csoportnak. 1989-ben az MDF ajkai szervezetének egyik alapító tagja. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő, 1992 és 1994 között a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt. Meghatározó szerepet játszott az 1992. évi magzatvédelmi törvény megalkotásában, illetve a Családvédelmi Szolgálat felállításában. Az MDF-ből való kilépése után 1996-tól a Magyar Demokrata Néppárt alapító és elnökségi tagja, a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője. 1998-ben az MDNP elnökévé választották. 1998 és 2000 között egészségügyi államtitkár Orbán Viktor első kormányában. 2001-től a Centrum Pártban politizált. Később a konzervatív Modern Magyarország Mozgalom egyik alapítója, a párt alelnöke 2011-től.
    [nyilvános] »958« 2014–2015, 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szegő Iván Miklós.
  • Rabi Béla (1929)
    Közgazdász. 1949-1953 között a Szovjetunióban tanult. 1954-1957 között a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára. 1957-től a Csepel Vas- és Fémművekben osztályvezető, főosztályvezető. 1968-tól az Országos Tervhivatalban felsőszintű vezető. 1975-től a Kohó- és Gépipari, illetve az Ipari Minisztériumban miniszterhelyettes, államtitkár, majd Bulgáriában kereskedelmi tanácsos.
    [kutatható] »1142« 1984., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Rácz Edit (1936)
    Szobrászművész. 1962-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Pátzay Pál osztályában. 1956-ban szemtanúja volt a főiskolán történteknek. 1957 januárjában barátaival disszidálni próbált, de elfogták.
    [nyilvános] »841« 2004., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Litván Katalin.
  • Rácz Erzsébet Molnár Pálné (1914)
    Orosztanár. 1956 novemberétől 1957 márciusáig a XV. kerületi szovjet katonai parancsnokságon tolmács. Segített a XV. kerület tanácselnökének, Kopácsi Józsefnek abban, hogy fiát, Kopácsi Sándort megmentsék a halálbüntetéstől.
    [nyilvános] »614« 1994., 9 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Rácz György (1907-1989)
    Építész. A harmincas években a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM), magyar csoportjának tagja. Ipari épületek, tanintézetek tervezésével és műemlékek helyreállításával foglalkozott.
    [nyilvános] »135« 1988., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Rácz József Sándor (1934)
    1956-ban egyetemi hallgató, az orvostudományi egyetem forradalmi diákbizottságának vezetője. Fegyveresen harcolt a Corvin közben és a Tűzoltó utcában. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után lakatos, diszpécser.
    [nyilvános] »405« 1992., 18 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Rácz László (1922)
    Jogász. 1949-től a Könnyűipari Minisztériumban, 1953-tól az Országos Tervhivatalban középszintű vezető. 1957-1982 között az Országos Anyag- és Árhivatalban közép-, majd felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1135« 1984., 4 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Radda István (1939)
    Orvoslátogató. Családjával menekült el Ausztriába. . Kémiát és gyógyszerészetet tanult. 1966-ig aktív tagja volt a MEFESZ innsbrucki szervezetének. Az interjú idején az ausztriai magyar egyesületek és központi szövetségének főtitkára, az innsbrucki magyarok egyik vezetője.
    [kutatható] »903« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Radnóti Sándor (1946)
    Esztéta. 1969-től a Magvető Könyvkiadó, 1973-tól a Gondolat Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1980 és 1990 között szabadúszó volt. 1989-től társszerkesztője a Holmi című folyóiratnak. Az ELTE Esztétika Tanszékének docense, 1993-tól egyetemi tanára. [MM]
    [nyilvános] »866« 2005-2007., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Radó György (1918-1998)
    Orvos, illegális kommunista. A Nagy Imre körüli pártellenzék tagja. 1953-tól a Központi Honvéd Kórház parancsnoka, 1956-ban a kórház forradalmi bizottságának elnöke. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »76« 1987., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Varga László.
  • Rados Jenő (1895-1992)
    Építész, építészettörténész. 1919-től egyetemi oktató, 1945-1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, majd 1986-ig a Városépítési Tervezőiroda osztályvezetője.
    [nyilvános] »58« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Rahman, Mohammad Ataur (1922)
    Indiai diplomata. 1956-1959 között India magyarországi ügyvivője. A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságával és a KMT-vel való kapcsolata révén aktív részese volt a forradalmi eseményeknek.*
    [nyilvános] »409« 1992., 2 ív.
    Készítő: Boreczky Ágnes.
  • Rajk Júlia (1914-1981)
    védőnő, levéltáros. 1936-39 között Párizsban élt, ott kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, 1940-ben, hazatérte után az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1941-ben, a mozgalomban ismerkedett meg Rajk Lászlóval, 1944-ben együtt tartóztatták le őket és internálták Sopronkőhidára. Az internálásból hazatérve aktívan bekapcsolódott a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége munkájába, valamint a NÉKOSZ szervezésébe. 1949. június elején, férje letartóztatását követően, ő is börtönbe került, férje kivégzése után öt évet ült. 1954-es rehabilitása után a Nagy Imre körüli pártellenzék aktív tagja lett.
    [zárt] »142« 1980., 4+3 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bokor László, Rajk László.
  • Rajna Tibor (1940)
    Fodrász. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport tagja. A forradalom bukása után elhagyta az országot, majd hazatért. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. A székesfehérvári POFOSZ vezetője.
    [nyilvános] »324« 1990., 10 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Rakowski Mieczyslaw Franciszek (1926)
    Lengyel újságíró. 1957 áprilisában a Magyar Tájékoztatási Hivatal meghívására Budapestre utazott, beszélgetéseket folytatott Kádár Jánossal és a magyar pártvezetés más tagjaival. Magyarországi tapasztalatairól objektív hangvételű újságcikksorozatot írt, amely nem felelt meg a magyar elvárásoknak. *
    [nyilvános] »573« 1991., 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Raskó György (1952)
    Közgazdász. 1976-ban a Marx Károly Közgazdasági Egyetem agrár-marketing szakán szerzett diplomát, 1980-ban doktori címet. Első munkahelye az Agrárgazdaság Kutató Intézet volt. 1982–87 között a Világbank és a FAO nemzetközi projektjeiben vett részt Afrika és Dél-Amerika több országában. A rendszerváltás előtt belépett az MDF-be, az Antall-kormány megalakulásakor a Földművelési Minisztérium főosztályvezetője, rövid idő után közigazgatási államtitkára volt. 1994-től négy évig az MDF országgyűlési képviselője. Részt vett az MDNP megalakításában. Később mezőgazdasági nagyvállalkozó lett.
    [nyilvános] »954« 2014., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos Ernő.
  • Rátai Gábor (1941)
    Tolmács. 1956-ban a VII. kerületi pártházban működő fegyveres csoport tagja. 1967-1990 között Svédországban élt.
    [nyilvános] »360« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Ravasz Győző (1925)
    Gazdálkodó, könyvelő Erdélyben. 1956-ban szimpatizált a magyar forradalom eszméivel, 1957-ben a marosvásárhelyi katonai törvényszék tizenöt év kényszermunkára ítélte. 1989 óta a helyi RMDSZ alapító tagja, majd a földosztó bizottság elnöke.
    [nyilvános] »533« 1993., 2 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Rédey Pál (1923–2002)
    Evangélikus lelkész, újságíró. 1950-1956 között Dezséri László evangélikus püspök közvetlen munkatársa, hivatalvezetője. Az evangélikus zsinat tagja.
    [kutatható] »28« 1986., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: M. Kiss Sándor.
  • Redő Éva Gáspár Sándorné (1907-2000)
    Üzemmérnök, illegális kommunista. Emigráns Bécsben és a Szovjetunióban, 1946-os hazatérése után Budapesten textilgyári igazgató, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, majd kutató közgazdász.
    [nyilvános] »8« 1985-1986., 21 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Regéczy-Nagy László (1925)
    Katonatiszt, gépkocsivezető. 1948-tól az angol követségen gépkocsivezető, 1949-től az angol követ sofőrje. 1956. november-decemberben összekötő szerepet játszott Bibó István, Göncz Árpád és az angol követség között, jelentős szerepe volt Nagy Imre 1955-56-os írásainak Nyugatra juttatásában. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban a Bibó István és társai ellen indított perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. A TIB alapító tagja, részt vett a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében. 1990 szeptemberétől a köztársasági elnök parlamenti irodájának főosztályvezetője, majd a köztársasági elnök szárnysegédje volt. 1996-ban dandártábornokként ment nyugállományba. 1996-tól a TIB elnöke.
    [zárt] »187« 1988,2008., 7+5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András, Tóth Mária.
  • Regéczy-Nagy Márta (1957)
    Gyógypedagógus. Regéczy-Nagy László lánya. Regéczy-Nagy László (1925). Katonatiszt, gépkocsivezető. 1948-tól az angol követségen gépkocsivezető, 1949-től az angol követ sofőrje. 1956. november-decemberben összekötő szerepet játszott Bibó István, Göncz Árpád és az angol követség között, jelentős szerepe volt Nagy Imre 1955-56-os írásainak Nyugatra juttatásában. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban a Bibó István és társai ellen indított perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. A TIB alapító tagja, részt vett a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében. 1990 szeptemberétől a köztársasági elnök parlamenti irodájának főosztályvezetője, majd a köztársasági elnök szárnysegédje volt. 1996-ban dandártábornokként ment nyugállományba. 1996-tól a TIB elnöke. [GY]
    [nyilvános] »610« 1995., 4 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Rehák István (1938)
    Filmtechnikus. 1957. január 11-én Andaunál kelt át a határon. 1958-ban a Kammer am Attersee-i (Felső-Ausztria) a magyar gimnáziumban érettségizett. 1964-től 1999-ig filmlaborban dolgozott.
    [kutatható] »907« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Reismann Mariann (1911-1991)
    Fotóművész. A Magyar Fotóművész Szövetség alapító tagja. Az interjúban számos általa fényképezett személyről is megemlékezik.
    [kutatható] »182« 1986-1987., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kincses Károly.
  • Rentoul Ferenc (1915-2008)
    Jogász, újságíró. 1938 óta Angliában emigráns, 1941-től a BBC munkatársa. 1949 és 1975 között a BBC magyar osztályának vezetője. 1956 novemberében magyarországi menekültekkel Ausztriában készített interjúit elküldték az ENSZ Ötös-bizottságához, amely a magyar kérdés kivizsgálásával foglalkozott.
    [kutatható] »151« 1988., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Réti Ervin (1928–2015)
    Külpolitikai újságíró. 1945-től a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom aktivistája, VIII. kerületi függetlenített titkár. 1950-56 között a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1956. október 22. és november 1-e között Varsóban tartózkodott. November 9-én a szovjetek letartóztatták, és nyolc napig fogva tartották. 1956 decemberétől 36 évig az Esti Hírlap munkatársa, külpolitikai rovatvezető volt. Közel-Kelet szakértő, a televízió külpolitikai műsorainak állandó résztvevője.
    [kutatható] »851« 2006., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Retmaniak, Anna (1938)
    Lengyel rádiós újságíró. 1956-ban az első lengyelországi segélyszállítmányt kísérte Budapestre. A forradalom idején készített riportsorozatát a Lengyel Rádió sugározta.*
    [nyilvános] »620« 1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Révai Gábor (1947)
    műfordító, újságíró, könyvkiadó. Révai József kommunista kultúrpolitikus fia. 1968-ban egyetemistaként felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Pór György-féle maoista perben, és kirakták az egyetemről. Rövid ideig gyári munkás volt, majd filozófia szakon diplomázott. 1989-ig nem kapott állást, szabadúszóként filozófiai műveket, majd regényeket fordított német nyelvből. Néhány évig maszek asztalosként dolgozott. 1991-1993 között Budapest főpolgármesterének sajtófőnöke, majd a Budapesti Újság főszerkesztője volt. 1998-2002 között a Magyar Könyvklub vezetője volt. A Révai Digitális Kiadó vezetője.
    [zárt] »942« 2008-2009., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.

Oldalak