vegyészmérnök, gyógyszerkémikus, egyetemi tanár. 1952-ben az Alkaloida Vegyészeti Gyárban kezdte pályáját. 1958-tól a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban dolgozott, ahol egészen haláláig végzett tudományos és irányítói tevékenységet. 1972-től kutatási igazgatóhelyettes, 1978-tól kutatási igazgató volt. Több gyógyszer kifejlesztésében is közreműködött.
Jelenlegi hely
Filozófus, újságíró, szerkesztő. A rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék tagja volt, aktív szerepet vállalt a földalatti (szamizdat) könyv- és lapkiadásban. 1986-ban indította útjára az 1991-ig megjelenő Demokrata című havilapot.
Kereskedő, eladó. Az illegális keretek között működő Regnum Marianum katolikus közösség aktív tagja volt. Énekelt több beatmisén, többek között 1968 húsvétján a Mátyás templomban. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült.
Kereskedő, vállalati ellenőr, a rendszerváltás után olvasószerkesztő. 1958-tól aktív tagja volt az illegális keretek között működő Regnum Marianum katolikus közösségnek. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült.
Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, magyar és hittan szakos tanár. Az interjú Jelenits Istvánnak a még legális, majd az illegális cserkészmozgalommal való kapcsolatát járja körül. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült.
1956. november 4-én a szovjetek elfogták Budapesten, sokad magával három napon át fogva tartották a Józsefvárosi Szent József Plébánián, majd Ungvárra hurcolták. Pilinszky Mária Pilinszky János költő unokatestvére.
Hét, a 2. világháború után Görörországból – Magyarországra, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába – menekült politikai üldözött gyermekével készült interjú.
Szociológus. 1971-ben Kemény István tanítványa lett, az ő hatására kezdte el egyetemi tanulmányait az ELTE történelem–szociológia szakán. A hetvenes évektől a demokratikus ellenzék tagja volt, számos akcióban vett részt. 1979-ben egyik alapítója a Szegényeket Támogató Alapnak. Alapító tagja a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Részt vett a Wesley János Főiskolán a szociális munkás szak beindításában, évekig tanított is ott, illetve az ELTE-n.
Festőművész. Anyai nagyapja, Vészi József, a Pester Lyod főszerkesztője volt. Anna 1944-től a zsidóüldözések miatt bujkálni kényszerült. 1946 és 1947 nyarát Vilt Tibor budafoki művésztelepén töltötte. 1946–50 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1950-től az Állami Bábszínház díszletműhelyében dolgozott. 1956-ban későbbi férjével, Czitrom Gáborral elhagyta Magyarországot. 1959-ig Németországban, Saarbrückenben éltek, majd Párizsban telepedtek le. 1982 és 1984 között a párizsi Cité des Arts ösztöndíjasa volt. 1964 óta Márk Anna néven számtalan önálló kiállítása volt európai galériákban. 1980-tól jelennek meg művészkönyvei. Európa számos közgyűjteményében vannak alkotásai. Magyarországon alkotásaiból 1990-ben és 2004-ben rendeztek kiállítást.
pszichiáter, pszichoanalitikus, író. 1947–49 között a Sztehló Gábor vezette gyermekintézetnek, a Gaudiopolisnak volt a lakója, és részt vett a Mi Újságunk szerkesztésében. Az érettségit követően a Gyógypedagógiai Főiskolán kezdte meg tanulmányait. 1956-ban a forradalom idején hagyta el Magyarországot. Előbb Svájcba ment, majd Párizsba költözött, ahol orvosi tanulmányokat folytatott. 1966-tól pszichiáterként dolgozott. Részt vett az 1968-as párizsi eseményekben, játszott Robert Wilson színtársulatában. Aktív kapcsolata volt a magyar és francia művésztársadalom számos tagjával, mindenekelőtt Pilinszky Jánossal. Bokor Miklóssal közösen pszichoanalitikus szemléletű tanulmány publikált Hitlerről, a nácizmusról.