Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Berki Judit ((1956–))Óvónő, művelődésszervező, szociális munkás, szociálpolitikus. Az ország első lakásotthonának volt a vezetője hét éven keresztül Bátonyterenyén, majd az idősek otthonát vezette. 1996-ban részt vett a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének alapításában, és 2002-ig a szövetség elnöke is volt. 2002-től 2004-ig a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős államtitkárságát vezette. 2004 és 2010 között a Nógrád Megyei Esélyek Háza vezetője, 2006 és 2008 között pedig a Bátonyterenyei Közművelődési Központ és Könyvtár igazgatójaként dolgozott. (Romani Memory: Recollections of Roma from the Central Europeen Perspective a Post Bellum Intézettel közös projekt keretében készült interjú https://www.memoryofnations.eu/en/berki-judit-1956)[nyilvános] »1166« 2017, 3 ív + hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Berki Judit (1956)Óvónő, művelődésszervező, szociális munkás, szociálpolitikus. Az ország első lakásotthonának volt a vezetője hét éven keresztül Bátonyterenyén, majd az idősek otthonát vezette. 1996-ban részt vett a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének alapításában, és 2002-ig a szövetség elnöke is volt. 2002-től 2004-ig a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős államtitkárságát vezette. 2004 és 2010 között a Nógrád Megyei Esélyek Háza vezetője, 2006 és 2008 között pedig a Bátonyterenyei Közművelődési Központ és Könyvtár igazgatójaként dolgozott. (Romani Memory: Recollections of Roma from the Central Europeen Perspective a Post Bellum Intézettel közös projekt keretében készült interjú https://www.memoryofnations.eu/en/berki-judit-1956)[nyilvános] »1166« 2017, 3 ív+hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Berkovits György (1940–2018)író. Az egri Népújság, a Pest Megyei Hírlap munkatársa. 1975-83 a Mozgó Világ szociográfiai rovatának szerkesztője. 1984 és 1988 között a Pallas Lapkiadónál mint sajtószociológus dolgozott. A Fotó szerkesztője, 1993-tól 1996-ig a Budapesti Negyed alapító szerkesztője, 1997 után nyugdíjazásáig a BUKSZ szerkesztője. 1981-ben egyik szerkesztője volt a szamizdatban megjelent Bibó emlékkönyvnek.[kutatható] »926« 2009., 6 ív, hangfelvétel.Készítő: B. Révész László.
- Betyár Ferenc (1931)Mérnök. A Gumiipari Vállalat részlegeiben középszintű vezető, illetve igazgató.[kutatható] »1054« 1983., 16 ív.Készítő: Polgár Miklós.
- Bihari István (1927–2000)Vegyész. 1958-tól a Reanal Finomvegyszergyárban üzemvezető, főmérnök. 1977-1981 között az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1970-től a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára üzemvezetője, 1982-től vezérigazgatója.[kutatható] »1063« 1983., 5 ív.Készítő: Vajda Mihály.
- Bihari Sándor (1932-2011)Költő, szerkesztő. 1956-ban Miskolcon a TIT megyei szervezetének irodalmi-művészeti szaktitkára volt. Október 22-én felszólalt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem diákparlamentjén, majd a városi nemzeti bizottság tagja lett. 1958-ban két év szabadságvesztésre ítélték, egy év múlva a fellebviteli tárgyaláson szabadlábra helyezték, majd fél évre Tökölre internálták. Szabadulása után segédmunkás volt, később iskolai könyvtárosként dolgozott. 1965-74 között az MTV szerkesztője, majd az Új Írás rovatvezetője volt.[nyilvános] »521« 1992-1993., 10 ív és melléklet.Készítő: Molnár Adrienne.
- Bikádi László (1935)Építőipari technikus. 1957-től a Fejér Megyei Állami, illetve Alba Régia Építőipari Vállalatnál középszintű vezető, 1978-tól termelési igazgatóhelyettes, 1982-től termelési igazgató.[kutatható] »1036« 1982., 6 ív.Készítő: Ábrányiné Horváth Emilia.
- Birinyi László (1928)Vasesztergályos. 1956-ban a debreceni MÁV Járműjavító Munkástanácsának vezetője, 1957-ben elbocsátották a munkahelyéről.[nyilvános] »428« 1992., 3 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Bíró Ádám (1941)könyvkiadó. Az 1956-os forradalmat követően szülei engedélyével, egy osztálytársával december 9-én lépte át a határt. Párizsba emigrált. Egy évvel később Genfbe költözött, ott végezte bölcsészettudományi és művészettörténeti tanulmányait. Könyvkiadóknál dolgozott. 1970-ben családjával Párizsba települt, azóta ott él. A Flammarion kiadónál helyezkedett el, mint a művészeti osztály vezetője, majd évtizedes tapasztalatát saját alapítású kiadóban kamatoztatta. Független könyvkiadóként és íróként ismert.[kutatható] »976« 2014, 6 ív, fotók, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bíró András (1925–2024)Újságíró. Részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. 1948-56 között a Madisz központi külügyi osztályán, a Külügyminisztériumban, az Új Magyar Könyvkiadóban, a SZOT külügyi osztályán és a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1956-ban a Népakarat alapítója és szerkesztője a volt. 1957-ben Párizsba emigrált. Részt vett az emigráns Petőfi Kör és a Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkájában. 1967-től Rómában az ENSZ mezőgazdasági projektjein dolgozott. Az ENSZ mezőgazdasági, majd környezetvédelmi szervezete lapjának (Ceres, Mazingira) volt alapító főszerkesztője. 1986-tól újra Magyarországon él. 1990-ben létrehozta az Autonómia Alapítványt. Munkásságáért alternatív Nobel-díjat kapott.[nyilvános] »115« 1989,2007,2007-2008., 13 +14 ív, hangfelvétel.Készítő: Kovács András, Lévai Julianna.
- Bíró Dénes (1922)Jogász. 1947-től a Pénzügyminisztériumban csoportvezető, osztályvezető, majd főosztályvezető.[kutatható] »1133« 1984., 3 ív.Készítő: Kovácsy Tamás.
- Bíró Endre (1919-1988)Biokémikus. Szent-Györgyi Albert tanítványa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biokémia Tanszékének vezetője.[kutatható] »168« 1987-1988., 29 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Balázs Katalin.
- Bíró Péter (1927)1956. október 25-én megsebesült a Kossuth Lajos téri sortűzben.*[kutatható] »294« 1991., 2 ív.Készítő: Lugossy István.
- Biszku Béla (1921–2016)Párt- és állami funkcionárius. Illegális kommunista. 1955-1956 között Budapest XIII. kerületének párttitkára. 1957-1961 között belügyminiszter, 1961-1962-ben miniszterelnök-helyettes, 1962-1978 között az MSZMP KB titkára.[kutatható] »244« 1990., 35 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Kozák Márton.
- Bocskay T. József (1925–2013)Vállalkozó. 1945-ben részt vett a szovjetek elleni fegyveres ellenállásban, ezért internálták. 1948-ban sikertelen kisérletet tett, hogy Ausztriába emigráljon. 1949-ben kémkedés vádjával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a Bányász moziban alakult fegyveres csoport vezetője volt. A forradalom bukása után elhagyta az országot, 1990-ig az USA-ban élt. 1963-1990 között a Politkai Foglyok Világszövetségének a főtitkára volt. 1990-től az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének az elnöke.[kutatható] »141« 1986,1996., 3+15 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Bika Júlia, Gyenes Pál.
- Bod Péter Ákos (1951)Közgazdász, egyetemi tanár. 1970-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Rajk László Szakkollégiumban, illetve egy félévig cserediákként Moszkvában tanult. 1975-től 1990-ig az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, illetve a Magyar Demokrata Fórum gazdasági programjának kidolgozásában. 1990-től ipari és kereskedelmi miniszter, 1991–1994 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.[nyilvános] »962« 2014, 10 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Schweitzer András.
- Bódizs Antal (1928)Kertészmérnök. 1953-tól Cegléden főagronómus, 1958-1966 között Cegléd Város Tanácsának elnökhelyettese, majd tsz-elnök.[kutatható] »1137« 1984., 5 ív.Készítő: Czakó Ágnes.
- Bodócs János (1929)Kőműves, technikus. 1951-1976 között a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál középszintű vezető és függetlenített párttitkár. 1976-tól a Mátravidéki Építőipari és Szakipari Szövetkezet elnöke.[kutatható] »1020« 1982., 4 ív.Készítő: Tóthné Pintér Gabriella.
- Bódog Imre (1917)Mérnök. A forradalom alatt a Vas utcai kórházban közreműködött a sebesültek ellátásában. A forradalom után Pécsett a Mecseki Szénbányászati Trösztnél dolgozott.[nyilvános] »418« 1992., 5 ív.Készítő: Eörsi László.
- Bodor András (1915–1999)Történész, műfordító Erdélyben. A kolozsvári egyetemi tanára, 1956 végén dékánja. A Bolyai Egyetemen történt 1956-os eseményekre emlékezik.*[nyilvános] »441« 1991., 2 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Bodor Pál (1926)Agrármérnök. 1956-1973 között különböző állami gazdaságokban középszintű vezető. 1974-től a Bábolnai Állami Gazdaságban kereskedelmi igazgató, majd termelési igazgatóhelyettes.[kutatható] »1079« 1983., 6 ív.Készítő: Köbli József.
- Boér Lajos (1930)Katonatiszt, energetikus. 1956-ban a debreceni nemzetőrség parancsnokhelyettese volt. Megtagadta a tiszti nyilatkozat aláírását, 1957 februárjában leszerelt. 1958 áprilisában másfél év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult, az építőiparban helyezkedett el, 1968-tól termelőszövetkezetben dolgozott, 1991-ben Magyarcsanád alpolgármestere lett.[nyilvános] »456« 1992., 6 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Bogár Károly (1925–2010)Esztergályos. 1956-ban Miskolcon a Dimávag munkástanácsának elnöke, a 21 pontból álló munkáskövetelések egyik összeállítója, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese volt. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, december elején bocsátották szabadon. 1958-ban a bírósági tanúkihallgatáson kiállt munkatársai mellett, aznap letartóztatták, majd 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben szabadult. Nem vették vissza korábbi munkahelyére, a Lenin Kohászati Művekben dolgozott a szakmájában. 1986-tól nyugdíjas.[nyilvános] »253« 1990., 27 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Molnár Adrienne.
- Bohó Róbert (1928-2012)Filozófus, filmrendező. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. Az Ádám György és társai elleni perben nyolc év börtönbüntetésre ítélték.[kutatható] »83« 1987., 26 ív, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András.
- Bojtár Endre (1940–2018)Irodalomtörténész, műfordító. 1963-ban végzett orosz-cseh szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán, azóta az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozik. A kelet-európai irodalom összehasonlító történetével és irodalomelmélettel foglalkozik, a magyarországi baltisztika megalapítója. 1968-69-ben részt vett a végül betiltott Eszmélet c. folyóirat előkészítésében és szerkesztésében. Irodalomelméleti tevékenysége, nézetei és publikációi miatt öt év publikálási szilenciumot kapott, miután az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének állásfoglalása 1972-ben név szerint is az elhajlók között említette. Közreműködött a Máshonnan Beszélő szamizdat folyóirat szerkesztésében. A 2000 folyóirat szerkesztője. 1999-től az MTA doktora.[nyilvános] »923« 2009., 10 ív, hangfelvétel.Készítő: Gáti Tibor.
- Bokor János (1918–1996)Közgazdász. 1950-ig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd a Pénzügyminisztérium munkatársa volt. 1961-től a Pénzügyminisztérium Ipari Főosztályának a vezetője volt.[kutatható] »1047« 1982., 8 ív.Készítő: Voszka Éva.
- Bolgár László (1911-1990)Újságíró. 1934-1944 között Bulgáriában és Jugoszláviában sajtóattasé, majd a Tájékoztatásügyi Minisztérium munkatársa. 1947-ben emigrált. 1949-1975 között a francia rádió magyar osztályának és a kelet-európai adások szerkesztőségének vezető munkatársa.[nyilvános] »212« 1989., 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Nagy Csaba.
- Bóna Barna (1931)Mérnök. 1956-ban a békéscsabai Barnevál munkástanácsának elnöke. Hat év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »292« 1992., 18 ív, hangfelvétel..Készítő: Ferenczy Erika.
- Bóna Károly (1935)Közgazdász. 1956-ban Kiskunhalason katona, majd Budapesten a Kilián laktanyában a felkelőkhöz csatlakozott, sebesülteket mentett. 1957 óta Svájcban él.[nyilvános] »358« 1991., 7 ív.Készítő: Ferenczy Erika.
- Bóna Rezső (1941-1996)Munkás. 1956-ban csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. 1959-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.[nyilvános] »238« 1990., 12 ív, hangfelvétel.Készítő: Gyenes Pál.
- Borbély Jenő (1930)Kőműves, kereskedő. 1956 novemberében elhagyta az országot. 1958-1992 között az USA-ban élt. *[kutatható] »707« 1998., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Borbély Lajos (1927)Kőműves. A forradalom alatt részt vett a pápai tüntetésen. 1956 végétől 1998-ig Svájcban élt. *[kutatható] »708« 1998., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Bordás Attila és Jancsó Csaba (1941)Faipari technikusok Erdélyben. 1956-ban alapító tagjai voltak a Székely Ifjak Társaságának, amiért 1958-ban tizenkét, illetve tíz év börtönbüntetésre ítélték őket.[nyilvános] »515« 1993., 5 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Böröcz Imre (1923–?)Mérnök. 1956-ban a Mélyépítés-tudományi és Tervező Intézet munkástanácsának alelnöke. 1957-ben két év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »268« 1990., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Boross György (1896-1993)Erdőmérnök, szakfordító. 1924-től Somogy megyében erdőmérnök, 1947-től Szegeden erdőgazdasági igazgató, 1950-től középiskolai tanár. 1953-1966 között az Erdőgazdasági Tervező Iroda osztályvezetője.[nyilvános] »349« 1991., 9 ív.Készítő: Garai Gábor.
- Borovszky Ambrus (1912-1995)Üzemmérnök. A sztálinvárosi építkezés helyettes vezetője, 1975-ig a Dunai Vasmű vezérigazgatója, 1962-1964 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes.[kutatható] »99« 1988., 11 ív, hangfelvétel.Készítő: Csanádi Mária.
- Borsody István (1911-2000)Publicista, történész. 1937-1944 között a Prágai Magyar Hírlap munkatársa. 1945-1946 között a Szabad Szó és az Új Magyarország szerkesztője. 1946-1947-ben a washingtoni követség sajtóattaséja. Ezt követően különböző amerikai egyetemeken tanár. 1953-1954, illetve 1957-1958 között a Látóhatár szerkesztőbizottságának tagja.[kutatható] »127« 1992-1993., 10 ív.Készítő: Sükösd Miklós.
- Borvendég Béla (1931–2014)Építész, egyetemi tanár. 1955-től a Dél-Magyarországi Tervező Vállalat tervezője, majd műszaki igazgatóhelyettese, 1982-től a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.[nyilvános] »38« 1982-1983., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Szabóné Dér Ilona.
- Börzsöny Attila (1939)Mérnök, építésvezető. 1956-ban tizenhét évesen csatlakozott a Széna téri, illetve a Maros utcai fegyveres csoporthoz. November közepén elhagyta az országot, Ausztriába, majd Angliába emigrált. Jelenleg Új-Zélandon él.[nyilvános] »510« 1993., 5 ív.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Bosnyák Gáborné (1926–?)Segédmunkás. Férjét, Bosnyák Gábor (1930-1958), segédmunkást, aki a forradalom alatt a Práter utcai fegyveres csoport egyik rajparancsnokaként részt vett a fegyveres ellenállásban, halálra ítélték, és kivégezték.[kutatható] »642« 1995., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
