Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Hadik Ilona (1933)
    A Hadik és a Bissingen-Nippenburg család leszármazottja. A budapesti Sacre Coeur-ben, majd a II. kerületi Bíró utcai gimnáziumban tanult. 1948 nyarán szüleivel emigrált. Párizsban telepedett le. Iskolai tanulmányait nem folytatta, ideiglenes munkákból élt. Károlyi Daisy személyi asszisztense volt annak divatszalonjában. 1955-ben férjhez ment Jean Louis Lassus, aki egy francia bank tisztviselője, majd igazgatója volt. Házasságukból hat gyermek született. A Párizs melletti La Celle Saint Cloud-ban lakik.
    [nyilvános] »949« 2015, 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Hajdu Tibor (1930–2025)
    Történész. 1949-től a Munkásmozgalmi Intézet, majd a Magyar Országos Levéltár és a Párttörténeti Intézet levéltárosa, illetve tudományos munkatársa. 1975 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Az 1956-os forradalom napjaiban önkéntes ügyelőszolgálatot teljesített a pártközpontban. *
    [kutatható] »675« 1997., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Standeisky Éva.
  • Hajdú Yvonne (1924)
    Fordító, tolmács. 1961-ben hűtlenség és államellenes szervezkedés vádjával nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban szabadult.
    [nyilvános] »320« 1991., 6 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Hajós Edit (1889-1975)
    Orvos, fordító. Aktív tagja volt a nemzetközi kommunista mozgalomnak. 1933-ban Angliába emigrált. 1949-ben hazalátogatott. Politikai perben hét év börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban szabadult. Haláláig Angliában élt.
    [nyilvános] »206« 1974., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Vezér Erzsébet.
  • Halász András (1946)
    Festőművész. 1972-76 között a képzőművészeti főiskolán tanult festő és grafika szakon. 1976-ban egyik szervezője volt a Rózsa eszpresszóban működő fluxus alternatív csoportnak. 1975-79 között avantgarde szellemű képzőművészeti kiállításokon vett részt. 1976-ban elhagyta az országot, Párizsban, majd New York-ban telepedett le. 1983-87 között az East Village-i galériákban állított ki, 1990 óta rendszeresen szerepel magyarországi kiállításokon. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára.
    [nyilvános] »858« 2007., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Halász Péter (1944-2006)
    Avantgárd író, rendező, színész. 1962-68 között az Universitas Együttes tagja volt. 1969-ben megszervezte saját színházi együttesét, a Kassák Ház Stúdiót. Az együttest 1972-ben politikai okokból betiltották, ezt követően magánlakásokon tartottak előadásokat. 1976-ban a társulat egy részével kivándorolt Franciaországba, később New York-ban telepedett le. Bálint Istvánnal, valamint a társulat többi tagjával megalakították a Squat Színházat. Halász 1985-ben kivált a társulatból, megalapította a Love Színházat. 1992-től ismét Magyarországon rendezett és szerepelt, és a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára volt.
    [nyilvános] »846« 2005., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Halmágyi Ákos (1940)
    Informatikus. 1956. december 15-én Adaunál jutott át a határon. Középiskoláit Gränben Innsbruckban végezte el. Bécsben villamosmérnöknek tanult. A Zuse-nél, később az IBM-nél dolgozott.
    [kutatható] »894« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Hangya János (1925)
    Műszerész. Szovjet katonák 1945-ben Budapesten letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. 1947-ben hazatért, majd Ausztriába menekült, ahol egy újságírónak beszámolt a tapasztalatairól. Ezért a szovjet hatóságok letartóztatták, és kémkedés vádjával húsz év kényszermunkára ítélték. Tajsetben, szibériai lágerekben, később egy moszkvai börtönben raboskodott. 1955-ben tért haza.
    [nyilvános] »761« 2003., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Hantos Antal (1933)
    Vegyészmérnök. 1956. november 3-a után nemzetőrként csatlakozott a Baross utcai felkelőcsoporthoz. November 6-án Ungvárra hurcolták, majd 1957. január 17-ig a Gyűjtőfogházban tartották fogva.
    [nyilvános] »412« 1992., 2 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Haraszti Sándorné Gróf Irén (1890-1993)
    Gyógyszerész. Férjével 1919 után évekig élt emigrációban. 1929-ban hazatértek, lakásuk otthona lett a hazai munkásmozgalom fiatal harcosainak. Férje 1945 után újságíró, lapszerkesztő, 1951-ben halálra ítélték, 1954-es szabadulása után a Nagy Imre körüli pártellenzék aktív tagja. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták.*
    [kutatható] »378« 1983., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ember Mária.
  • Haraszty István (1934–2022)
    Szobrász. 1951-1953 között géplakatos tanuló, 1953-tól díszműlakatos volt. 1957-1963 között műszaki ismereteket tanított egy ipari tanuló iskolában. 1960-1970 között a Dési Huber Képzőművészati Körben tanult. 1967-1972 között részt vett a boglárlellei kápolnatárlatokon. 1975-76-ban a Kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa volt. A nyolcvanas évek elején kapcsolatba került a demokratikus ellenzék tagjaival, lakásán rejtette el a szamizdat Beszélő nyomdagépét. 1984-ben DAAD-ösztöndíjat kapott, amelyeket 1987-1988-ban vett igénybe. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
    [nyilvános] »862« 2007., 17 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Hardi Róbert (1914–2011)
    Közgazdász. 1937–1942 között családi kereskedelmi vállalkozás vezetője. 1945-től minisztériumi középszintű vezető, majd belkereskedelmi vállalatoknál igazgató. 1959-től a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese. 1968–1974 között Bejrútban kereskedelmi tanácsos és a Magyar Nemzeti Bank képviselője. Nyugdíjasként kereskedelmi tanácsadó.
    [kutatható] »1115« 1983., 8 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Hardy Gyula (1928-1988)
    kémikus, egyetemi tanár, akadémikus. 1946-48-ban Györffy-kollégista, 1948–49-ben az Irinyi János Vegyészkollégium igazgatója. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja. 1961–88 között az MTA Műanyagipari Kutatóintézetét vezette.
    [kutatható] »1009« 1981., 13 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Hargitai Attila (1942)
    Adóellenőr. 1956-ban Ausztriába menekült. Iselsbergben járt iskolába, majd Innsbruckban 1961-ben tette le az érettségit. Ugyanitt, a hatvanas évek végén fejezte be tanulmányait a közgazdasági főiskolán.
    [kutatható] »895« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Hargitai Oszkárné Farkas Brigitta (1935)
    Az 1956-os forradalom idején férjével a New York-palota épületében működő fegyveres csoport tagja. A szovjet támadás idején sebesülteket mentett. A forradalom után tanulmányait befejezve a vendéglátóiparban dolgozott.*
    [nyilvános] »595« 1994., 1 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Hartai András (1923)
    Elektromérnök. 1948-tól a Magyar Optikai Művekben fejlesztőmérnök, középszintű vezető. 1958-tól a Hang- és Kinotechnikai Gyár főtechnológusa, majd főmérnöke, illetve műszaki igazgatója. 1978-tól az Elektromodul Vállalat műszaki igazgatója. 1983-tól nyugdíjasként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanácsosa.
    [kutatható] »1156« 1984., 12 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Határ Győző (1914-2006)
    Író, költő, építész. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1943-ban öt év fegyházbüntetésre, 1950-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1956 óta Angliában él, 1957-1976 között a BBC magyar osztályának munkatársa.
    [nyilvános] »180« 1988., 34 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kabdebó Lóránt.
  • Havas Gábor (1944)
    szociológus. 1973-tól a Népművelési Intézet, illetve jogutódai tudományos munkatársa volt. Kutatási területei: a munkakultúra és életforma, a cigány közösségek típusai, a falusi szegénység, valamint az amatőr színjátszás. A SZETA egyik alapítója, 1986-tól a szamizdat Beszélő munkatársa, majd szerkesztője, 1994-95 között a Beszélő folyóirat főszerkesztője volt. A Szabad Kezdeményezések Hálózat és az SZDSZ alapító tagja, 1990-94 között az SZDSZ országgyűlési képviselője, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság tagja volt. Nyugdíjazásáig az MTA Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa volt.
    [zárt] »937« 2009., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: B. Révész László.
  • Havas Jenő (1938)
    Vegyész. 1967-től a Radelkis ipari szövetkezet fejlesztési főmérnöke, 1980-tól elnöke.
    [kutatható] »1099« 1983., 10 ív.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Havas Péter (1924–2012)
    Munkás, gazdaságpolitikus. Részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban. 1947-től az államigazgatás különböző intézményeiben közép- és felsőszintű vezető. 1956-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium Forradalmi Bizottságának tagja. 1972-től az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója.
    [kutatható] »1109« 1983., 12 ív.
    Készítő: Koncz E. Katalin, Máté Katalin.
  • Hazai Jenő (1921-1998)
    Géplakatos. 1941-től az illegális KMP tagja, több alkalommal bebörtönözték. 1950-1956 között a Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese, illetve főcsoportfőnöke. 1957-1962 között a Belügy-minisztérium állambiztonsági szolgálatának vezető munkatársa, majd a Szerszámgépipari Művek esztergomi gyárának igazgatója.
    [kutatható] »1089« 1983., 9 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
  • Hazay István (1901-1995)
    Geodéta. 1923-tól az Állami Földmérési Hivatal mérnöke, 1941-1949 között a Pénzügyminisztérium földmérési osztályának vezetője. 1953-tól 1972-ig a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, 1964-1967 között rektora. Az MTA Geodéziai Bizottságának tagja, tíz évig elnöke.
    [nyilvános] »312« 1991., 4 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Hegedüs András (1922-1999)
    Politikus, szociológus. 1953. és 1955. között a Minisztertanács első elnökhelyettese, majd 1956. október 24-éig a Minisztertanács elnöke volt. 1956. október 24-én, miután aláírta a magyar kormány kérelmét a szovjet csapatok behívásáról, átadta a hatalmat Nagy Imrének.
    [nyilvános] »130« 1984., 11 ív.
    Készítő: Hajdu Tibor, Hegedűs B. András, Hegedűs István, Kozák Gyula, Litván György, Vásárhelyi Miklós.
  • Hegedűs B. András (1930-2001)
    közgazdász, szociológus. 1945-től részt vett a kommunista ifjúsági mozgalomban. 1953–57 között az ELTE tanársegédje, 1956-ban a Petőfi Kör egyik titkára volt. A forradalom alatt részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, majd a szellemi ellenállásban. 1959-ben két év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után közgazdászként, majd szociológusként dolgozott. A demokratikus ellenzékhez tartozott. 1988-ban a lakásán alakult meg a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, amelynek titkára, később ügyvezető alelnöke lett. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének fő szervezője, az Oral Histrory Archívum, majd az 1956-os Intézet alapítója, 1991–99 között ügyvezető igazgatója volt.
    [kutatható] »475« 1985,1992-1993., 17+31 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor, Tolmár Klára.
  • Hegedűs László (1936-2007)
    Költő, újságíró, szerkesztő. 1956-ban az orvossegédképző iskola hallgatója, a Központi Honvéd Kórház mentőseként sebesülteket mentett, novembertől részt vett a politikai ellenállásban. 1959-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. [T]
    [nyilvános] »603« 1994., 2 ív, hangfelvétel és melléklet.
    Készítő: Eörsi László.
  • Hegyesiné Orsós Éva (1954)
    Tanár, népművelő. 1981–1984 között tanított, majd az MSZMP VI. kerületi pártbizottságán dolgozott. 1988–90-ben a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője volt, majd 1995-ig Csehák Judit MSZP-képviselő közvetlen munkatársa. 1995–1998 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. 2002-től másfél évig helyettes államtitkárként a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban dolgozott. Részt vett az Idősügyi Tanács megalakításában. 2003–2010 között a Szerencsejáték Zrt. humán igazgatója. Jelenleg az Életet az Éveknek Országos Szövetségnek és a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke.(Romani Memory: Recollections of Roma from the Central Europeen Perspective a Post Bellum Intézettel közös projekt keretében készült interjú https://www.memoryofnations.eu/en/hegyesine-orsos-eva-1954) 
    [nyilvános] »1165« 2016, 3 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Hegyesiné Orsós Éva (1954–)
    Tanár, népművelő. 1981–1984 között tanított, majd az MSZMP VI. kerületi pártbizottságán dolgozott. 1988–90-ben a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője volt, majd 1995-ig Csehák Judit MSZP-képviselő közvetlen munkatársa. 1995–1998 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. 2002-től másfél évig helyettes államtitkárként a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban dolgozott. Részt vett az Idősügyi Tanács megalakításában. 2003–2010 között a Szerencsejáték Zrt. humán igazgatója. Jelenleg az Életet az Éveknek Országos Szövetségnek és a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke.(Romani Memory: Recollections of Roma from the Central Europeen Perspective a Post Bellum Intézettel közös projekt keretében készült interjú https://www.memoryofnations.eu/en/hegyesine-orsos-eva-1954) 
    [nyilvános] »209« 2017, 3 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Hegyi Imre (1918-2008)
    Politikus, agrárszakember, könyvelő. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt tagja. 1954-től a Hazafias Népfront tagja, 1966-tól megyei titkára. 1950-1990 között a Borsod Megyei Tanács tagja. 1953-1958, majd 1971-1980 között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások országgyűlési képviselője volt.
    [nyilvános] »779« 2001-2002., 23 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Heltai György (1914-1994)
    Jogász, politikus. 1945 szeptemberétől a Külügyminisztérium politikai főosztályát vezette. Tagja volt a béke-előkészítő bizottságnak. 1949-ben letartóztatták, és a Rajk-per egyik mellékperében 10 év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után, 1954-ben csatlakozott Nagy Imre köréhez. 1956-ban a Nagy Imre-kormány külügyminiszter-helyettese lett. Tevékeny része volt a Varsói Szerződésből való kilépés előkészítésében és a semlegesség kinyilvánításában. A forradalom leverése után emigrált. 1958-ban Brüsszelben részt vett a Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet létrehozásában, 1963-ig az intézet igazgatója, 1964 után az USA-ban élt, a Charlestoni Egyetemen tanított.
    [kutatható] »184« 1988., 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kenedi János.
  • Herner Ernő (1928)
    Közgazdász. 1947-től különféle cipőipari és kereskedelmi vállalatoknál tisztviselő. 1958-tól a Belkereskedelmi Minisztériumban közép-, illetve felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1068« 1983., 9 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Herpai Sándor (1915-1998)
    Tanár. 1944 októberétől Kisújszállás polgármestere, 1945-től Szolnok megye rendőrfőkapitánya. 1946-ban a rendőrképzés, majd 1949-ben a miskolci egyetem megszervezésében és a Budapesti Műszaki Egyetem reformjának kidolgozásában vett részt. 1950-1953 között Kistarcsán internált. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága tagja, a Belügyminisztérium forradalmi bizottsága egyik vezetője. 1958-ban tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult.
    [kutatható] »171« 1988., 22 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Varga László.
  • Hersiczky Lajos (1920-2002)
    Építésvezető, katonatiszt. 1956-ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium katonai főosztályának vezetője, november 3-án Tökölön Maléter Pállal együtt letartóztatták, Ungvárra hurcolták. 1957 után részt vett a hadsereg újjászervezésében.
    [nyilvános] »256« 1990., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szitányi György.
  • Herskó János (1926-2011)
    Filmrendező. 1945-1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, párhuzamosan Gertler Viktor filmiskolájába, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, itt kapta meg rendezői diplomáját 1949-ben. Ezt követően 1951-ig a moszkvai Filmművészeti Főiskola ösztöndíjasa volt. 1949-től rövidfilmeket, 1953-tól játékfilmeket rendez. 1952-től 1970-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, majd főigazgató-helyettese volt. 1970-ben Svédországban telepedett le, ahol a svéd Film- és Színházművészeti Főiskola tanára, 1988-tól rektora lett. 1994-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola vendégtanára volt. 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
    [nyilvános] »777« 2003., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Hervé Jutka (1926)
    Nagyváradon a Szilágyi Erzsébet Református Leánygimnáziumban érettségizett. 1944. május elején családjával együtt gettóba zárták, majd egy hónappal később bevagonírozták és Auschwitzba deportálták őket. Csak ő és édesanyja élték túl a borzalmakat. 1946-tól a kolozsvári egyetemen pszichológiát és francia nyelvet hallgatott. 1947 márciusában Párizsba emigrált édesanyjával. Férjhez ment Lucien Hervé (Elkán László, 1910–2007) magyar származású fotóművészhez. Kezdetben tolmács és adminisztrátor volt, majd férjének segített, szervezéssel foglalkozott. A Hervé házaspár 2004-ben fiuk emlékére megalapította a Rodolf Hervé-díjat, (2007 óta Lucien és Rodolf Hervé-díj), amellyel évente egy-egy fiatal magyar és francia fotóst díjaznak. Hervé Jutka a fiatal fényképészek segítése mellett fontos feladatának tartja megőrizni, terjeszteni férje és fia munkásságát.
    [kutatható] »971« 2012–2013, 17 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Herzum Péter (1939–2022)
    Televíziós rendező, kínai tolmács, műfordító. Az 1956-os forradalom idején a művészeti gimnázium tanulójaként a Nagyvárad téren filmezte a forradalmi eseményeket, és részt vett a fegyveres ellenállásban. 1957-től néhány évig segédmunkás, majd a Magyar Televízió munkatársa, 1982-től rendező. 1969-1978 között a belgrádi televízió munkatársa.
    [nyilvános] »607« 1994., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Hetényi István (1926-2008)
    Közgazdász. 1949-től az Országos Tervhivatal munkatársa, 1964-1980 között az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, illetve államtitkár, 1980-1986 között pénzügyminiszter volt. Részt vett az 1968-as új gazdasági mechanizmus, 1987-es bankreform és az 1988-as adóreform előkészítésében. 1987-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora volt.
    [nyilvános] »119« 1987, 2008., 20+4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Hevessy József (1931-2005)
    Fizikus, villamosmérnök. A forradalom alatt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanársegédeként a politikai ellenállás egyik kezdeményezője, szervezője. 1957-ben három év börtönbüntetésre ítélték. 1990 óta Debrecen polgármestere.
    [nyilvános] »461« 1992., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Hidegkúti Béla (1936)
    Technikus. 1957 januárjában Ausztráliába emigrált; Melbourne-ben hivatalnok. *
    [kutatható] »705« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Hídvégi Ferenc (1916)
    Szerszámkészítő. 1956-ban a debreceni Gördülőcsapágygyár munkástanácsának egyik vezetője.
    [nyilvános] »439« 1992., 3 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Hirth László (1941)
    Katonatiszt. 1956. október 29-ig a dabasi forradalmi események résztvevője, majd a budapesti Tűzoltó utcai felkelőcsoport tagja.
    [nyilvános] »352« 1992., 5 ív.
    Készítő: Eörsi László.

Oldalak