Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Kiss Károly (1930-1998)Író, költő, szerkesztő. 1947-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a Bessenyei Kör, illetve a Petőfi Kör megalakításában. 1959-ben három és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után újságíró, 1991-től a Híd főszerkesztője.[kutatható] »59« 1987., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András.
- Kiss Tamás (1934)Jogász. 1956-ban a szegedi egyetem hallgatójaként részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában. Október 27-étől nemzetőr volt, novemberben röplapok készítésében és terjesztésében vett részt. 1959-ben 5 év szabadságvesztésre ítélték, 1960-ban szabadult. 1963-tól Balassagyarmaton segédmunkásként, majd könyvelőként dolgozott. 1976 óta jogtanácsos. 1990-94 között Balassagyarmat alpolgármestere, 1996-tól 1999-ig a Miniszterelnöki Kabinetirodán a kormányfő politikai üldözöttek ügyeivel foglalkozó tanácsadója volt. 2002-ben a Pofosz alelnökévé választották.[nyilvános] »734« 2000., 8 ív, hangfelvétel.Készítő: Molnár Adrienne.
- Kistormási József (1941–1991)Gépipari technikus. 1960-tól Székesfehérváron az Állami, illetve az Alba Régia Építőipari Vállalatnál üzemvezető, párttitkár, majd főosztályvezető.[kutatható] »1030« 1982., 7 ív.Készítő: Baross Gyöngyvér.
- Klement László (1925)Kereskedelmi technikus. 1944-től tisztviselő. 1949-től a Pécsi Faipari Szövetkezet könyvelője, 1953-tól elnöke.[kutatható] »1112« 1983., 10 ív.Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
- Klenczner András (1926)Agrármérnök. 1958-tól az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, 1960-tól a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1965-től miniszterhelyettes. 1967-től az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója.[kutatható] »1097« 1983., 8 ív.Készítő: Czakó Ágnes.
- Köböl József (1909-2000)Asztalos, az illegális KMP egyik vezetője. 1942-ben letartóztatták, nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1946-tól vezető pártfunkcionárius. 1949-1950-ben Budapest polgármester-helyettese. 1950-54 között az építőipari dolgozók szakszervezetének főtitkára. A forradalom idején az MDP PB tagja. November 4. után az MSZMP ideiglenes KB tagja, ahonnan 1957-ben eltávolították. 1957-1960 között építésügyi miniszterhelyettes, majd 1973-ig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője.[kutatható] »24« 1986., 15 ív, hangfelvétel.Készítő: Havas Gábor.
- Kocsár József (1930)Mérnök. 1956-ban a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács elnökhelyettese. 1958-ban hat év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult.[nyilvános] »373« 1992., 10 ív, hangfelvétel.Készítő: Ferenczy Erika.
- Kocsis Béla (1939)Vállalkozó. 1956. november 27-én Lövőnél lépte át a határt. Innsbruckban érettségizett 1957 nyarán. 1958-ban a bécsi Technische Hochschuléra iratkozott be. Néhány szemeszter után otthagyta a főiskolát, majd önálló vállalkozásba kezdett.[kutatható] »899« 2005., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Lénárt András.
- Kocsis Géza (1930)Vegyész, egyetemi adjunktus. 1956-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen részt vett a forradalmi eseményekben, ezért Ungvárra hurcolták.[nyilvános] »327« 1991., 7 ív és melléklet.Készítő: Ferenczy Erika.
- Kocsis György (1953)Cipész-kisiparos Szombathelyen. A szombathelyi jazz-klub alapítója és vezetője és a hippi-galeri meghatározó alakja volt a hetvenes években.[nyilvános] »917« 2008., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Havadi Gergő.
- Koczek Éva (1938)Patológus. 1956 decemberében elhagyta az országot; Ausztráliában él.*[kutatható] »710« 1999., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Koczó Endre (1939)Üzletkötő. Szülei tudta nélkül 1956. december elején indult az osztrák határra. 1957 februárjában a wiesenhofi magyar iskolába érkezett, itt is érettségizett. Bécsben egy évig a Világgazdasági Főiskola hallgatója volt. Rövid ideig a reklámiparban dolgozott, később a gyógyszeriparban üzletkötő lett.[kutatható] »898« 2005., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Lénárt András.
- Kőhegyi Kálmán (1947–2016)Szociológus. A demokratikus ellenzék széles támogatói körének tagja, a Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa. 1989-től a Pénzügykutató Rt.-ben, majd a Gazdasági Minisztériumban dolgozik. [MM][nyilvános] »801« 2005., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőműves Ágnes.
- Kolompár Valéria (1954)és Erzsébet (1957), betanított munkások Kiskundorozsmán. Édesapjukat, Kolompár Mátyás kiskunmajsai alkalmi munkást (1924-1957), emberölés hamis vádjával halálra ítélték, és kivégezték.[GY][nyilvános] »592« 1994., 2 ív és melléklet.Készítő: Molnár Adrienne.
- Kolozsy László (1950)Elektrikus Ózdon. Édesapját, Kolozsy István (1913-1958), kocsikísérőt, aki 1956-ban az Ózdi Kohászati Művek munkástanácsának tagja volt, halálra ítélték, és kivégezték.[GY][kutatható] »646« 1995., 4 ív.Készítő: Molnár Adrienne.
- Komjáti János (1928)Nyomdász. Miskolcon részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1951-ben szovjetellenes röplapkészítésért és -terjesztésért tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956 nyarán szabadult. Bátyját, Komjáti Ferencet (1920-1957), a miskolci, úgynevezett lincselő perben kivégezték.[nyilvános] »271« 1989., 5 ív, hangfelvétel.Készítő: Molnár Adrienne.
- Koncz Csaba (1938–2022)Fotóművész. A hatvanas évek közepétől - Lőrinczy Gyulával és Nagy Zoltánnal - rendszeresen állította ki fotóit. Tagja volt az avantgárd művészekből álló Muskátli-galerinek. 1967-ben elhagyta az országot, Franciaországban, Svájcban és Nyugat-Németországban élt. Évekig lakott kommunában. A fotózással felhagyott, az ezoterikus dolgok, az asztronómia foglalkoztatja. 1992-ben hazatelepült, biokertészettel és hangszerkészítéssel foglalkozik.[nyilvános] »743« 2001., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Palotai János.
- Kontra György (1925–2007)Orvos, pedagógus. 1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Intézete tudományos főmunkatársa. Karácsony Sándor tanítványa, tanainak tolmácsolója.[nyilvános] »223« 1987., 6 ív, hangfelvétel.Készítő: Deme Tamás.
- Kónya Imre (1947)Jogász. Diplomáját az ELTE jogi karán szerezte 1971-ben. A rendszerváltásig ügyvédként dolgozott. 1988-ban lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, még abban az évben megalakította a Független Jogász Fórumot, amelynek választott elnökeként kezdeményezte az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrejöttét is. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság tagjaként. Az első szabadon választott országgyűlésben három évig az MDF frakcióvezetője, majd 1993-től belügyminiszter Boross Péter kormányában. 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt tagja, majd a Centrum Párt alapítója. 1998 óta ismét ügyvédként dolgozik.[kutatható] »985« 2015, 10 ív, hangfelvétel.Készítő: Kardos Ernő.
- Kónya István (1947)Építőmérnök. 1972-től a Fertődi Építőipari Szövetkezetben üzemvezető, majd főmérnök.[kutatható] »1014« 1982., 7 ív.Készítő: Nagy Gyula.
- Kónya Lajos (1928)Közgazdász. 1951-től az Országos Tervhivatalban előadó, osztály-, majd főosztályvezető. 1978-tól az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, 1981-től az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese.[kutatható] »1136« 1984., 5 ív.Készítő: Lamberger Galina.
- Koós Anna (1948)Underground-színész, író. 1967-től az Universitas, 1969-76 között a Kassák Ház Stúdió, majd a Lakásszínház tagja. 1976-ban a társulat magjával együtt kivándorolt, Párizsban, 1977-től New Yorkban élt. 2002-ben hazatelepült.[nyilvános] »822« 2006., 6 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Kopré József (1919-2000)Tanár, író. A Szabad Szó, majd 1956-ban a Dudás-féle Magyar Függetlenség munkatársa, a VIII. kerületi forradalmi bizottság tagja.[nyilvános] »493« 1993., 6 ív.Készítő: Baló Péter.
- Koren Miklós (1922)Közgazdász, szakszervezeti és állami funkcionárius. Az ötvenes években a nehézipar szervezője, tagja az 1968-as új gazdasági mechanizmust kidolgozó bizottságnak. 1957-től tizenhét éven át a Villért Vállalat vezérigazgatója.[nyilvános] »275« 1990., 3 ív.Készítő: Szabó Melinda.
- Koroly T. György (1928–2013)Munkás, katonatiszt. 1956-ban Kispest nemzetőrparancsnoka. 1958-ban első fokon halálra, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »350« 1991., 19 ív.Készítő: Gyenes Pál.
- Kőrösi Péter (1940)Mérnök, üzletkötő. Szülei az 1930-as években munkavállalás céljából a Szovjetunióba költöztek. Előbb az Uralba száműzték őket, majd letartóztatták, és végül munkatáborba zárták az apát, aki ott halt. Ő 1945-ig anyjával lágerben élt. Műszaki technikumot végzett, 1959-es hazatelepülésük után pedig diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az Egyesült Izzónál és annak utódjánál, a Tungsramnál dolgozott évtizedekig. Jelenleg tanácsadó egy fénytechnikával foglalkozó cégnél.[nyilvános] »930« 2009-2010., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Kovács Csaba.
- Körtvélyes István (1931)Vegyészmérnök. 1954-től a Péti Nitrogénművekben, 1959-től a Nehézipari Minisztériumban középszintű vezető. 1963-tól a Borsodi Vegyipari Kombinát műszaki, majd vezérigazgatója. 1980-tól ipari miniszterhelyettes.[kutatható] »1085« 1983., 6 ív.Készítő: Borszéki Zsuzsa.
- Kós Péter (1921)Vegyész, diplomata. 1956 októberében az ENSZ-ben a magyar állandó képviselet vezetője. 1956. november 1-jén leváltották, majd november 5-én a Kádár-kormány visszahelyezte funkciójába. 1957–1983 között a Külügyminisztérium munkatársa, több országban nagykövet. Hindi és japán nyelvészeti kutatásokat végez.[kutatható] »239« 1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Murányi Gábor.
- Kósa Katalin (1943–2014)Tanár. Apja, Kósa Pál asztalos 1956-ban az Újpesti Nemzeti Bizottság tagja és a forradalmi bizottság elnöke volt. A forradalom leverése után részt vett a fegyveres ellenállásban. 1959-ben halálra ítélték, és kivégezték. Katalin az általános iskola befejezése után csak 1959-ben tanulhatott tovább esti tagozaton. Érettségi után műszaki technikumot végzett, majd gyakorlati ismereteket tanított egy általános iskolában, és elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát. A Pofosznak és az 56-os Szövetség budapesti elnökségének tagja. [GY][kutatható] »658« 1995., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Kőszeg Ferenc (1939)Szerkesztő, tanár, politikus. 1963-tól Szépirodalmi Könyvkiadó, majd 1975-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. A hetvenes években került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, 1979-ben aláírta a Charta ’77 tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot, ezért elbocsátották állásából. Ezután könyvesbolti eladóként, majd nyelvtanárként dolgozott. 1981-ben a demokratikus ellenzék szamizdat lapja, a Beszélő munkatársa lett. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, 1990–1998 között országgyűlési képviselő volt. 1990–1994 között a Beszélő főszerkesztője. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet egyik alapítója, 1994-től ügyvezető igazgatója, majd 2007-ig elnöke volt. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.[zárt] »980« 2009–2010, 29 ív, hangfelvétel.Készítő: Murányi Gábor.
- Kovách Erzsébet (1921–2015)Szülei az I. világháború után települtek át Erdélyből. Anyja néhány hónapig vagonlakóként élt. Erzsébet férjét, Török Zoltán bírót 1942-ben Kárpátaljára helyezték, Beregszászban, majd Ilosván éltek. 1944-ben Budapestre költözött, miután férjét behívták katonának. A háború után egy építésziroda titkárnőjeként dolgozott, 1949-ben a Szabványügyi Hivatalban helyezkedett el könyvtárosként. 1976-tól nyugdíjas.[zárt] »982« 2012, 3 ív, melléklet.Készítő: Molnár Adrienne.
- Kovács András (1949)Szociológus. A hetvenes évek elején meghatározó szerepet játszott az ELTE Bölcsészettudományi Karán a kari KISZ megújításáért kibontakozó mozgalomban. A Kossuth Könyvkiadó filozófiai szerkesztőségében kapott állást. Számos lakásszemináriumon vett részt.. 1977-ben 'Marx a negyedik évtizedben' címmel jelentette meg az első nagyobb hazai szamizdatkiadványt, emiatt 1978 elején elbocsátották. 1979-ben tanulmányt írt a Bibó-emlékkönyvbe, aláírta a Charta-nyilatkozatot, publikált a Naplóban. A nyolcvanas évek közepétől folytat rendszeres kutatásokat a háború utáni magyar zsidóságról és antiszemitizmusról. 1989 végén hivatalosan rehabilitálták, és docens lett az ELTE Szociológiai Intézetében. 1997-től a budapesti Közép-Európa Egyetemen (CEU) tanít.[nyilvános] »938« 2009-2010., 34 ív, hangfelvétel.Készítő: Gáti Tibor.
- Kovács András (1925–2017)Dramaturg, Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező. 1951-1957 között a Mafilm dramaturgiai osztályának vezetője. 1981-1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke.[kutatható] »241« 1992,2003., 15+6 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Kovács András Gyula (1932-2000)Taxisofőr. Édesapját 1949-ben mint volt rongyos" gárdistát kivégezték. 1956-ban a Szabad Nép székházában a fegyveres felkelők parancsnoka volt. A forradalom leverése után Ausztráliába emigrált; Sydneyben él. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Ausztráliai Tagozatának társelnöke."[nyilvános] »727« 1999., 4+1 ív, hangfelvétel.Készítő: Eörsi László, Lökkös Attila.
- Kovács Attila (1939)Nyomdász. 1956 őszétől nyomdászként dolgozott. A forradalom alatt a Móricz Zsigmond körtéren segített a barikádépítésben. 1956 novemberében nagybátyjával Ausztriába menekült. 1960-ban Iselsbergben érettségizett, a Bécsi Egyetemen pszichológia szakra járt, de tanulmányait félbehagyta.[kutatható] »900« 2005., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Lénárt András.
- Kovács Béla (1914–2007)Tanár, levéltáros, könyvtáros. 1945 után kisgazdapárti politikus Debrecenben. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány elnökségi tagja. 1958-ban két év börtönbüntetésre ítélték. 1990–1994 között az FKgP parlamenti képviselője volt.[kutatható] »497« 1991., 6 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Kovács Gyula (1934)Közgazdász Erdélyben. A magyar forradalommal szimpatizáló kijelentései miatt 1959-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. A székelyudvarhelyi bútorgyár igazgatóhelyettese.[nyilvános] »534« 1993., 4 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Kovács István (1911-2011)Illegális kommunista, az MKP és MDP KV és PB tagja, a KV titkára. [T][kutatható] »158« 1988., 15 ív, hangfelvétel.Készítő: Rainer M. János.
- Kovács István (1917-2000)Katonatiszt, fordító. 1956-ban vezérőrnagy, a forradalom alatt vezérkari főnök, a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja. November 3-án éjjel a tököli tárgyaláson a szovjetek letartóztatták, hat év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »259« 1990., 3+5 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Staár Gyula, Vásárhelyi Miklósné.
- Kovács István (1934)Agrármérnök. 1960-tól a Nyíregyházi Megyei Tanácsnál, 1969-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban középszintű vezető.[kutatható] »1021« 1983., 6 ív.Készítő: Baross Gyöngyvér.