Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Keveházi Ferenc (1926)
    Orvos. 1948-ban ötödéves orvostanhallgató volt, amikor az ÁVH letartóztatta; 1949-ben a szovjet katonai bíróság szervezkedés és kémkedés vádjával 25 év kényszermunkára ítélte. Vorkután raboskodott. 1955 novemberében tért haza. Műtősként dolgozott, majd 56 őszén harmadéven folytathatta orvosi tanulmányait. Az egyetem befejezése után orvosként dolgozott.
    [nyilvános] »760« 2003., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kilár István (1935 )
    szobrász, grafikusművész. A budapesti képzőművészeti gimnáziumban érettségizett. 1956-ban felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára, Beck András osztályába. A forradalom leverése után disszidált. Párizsban telepedett le. Tanulmányait a párizsi képzőművészeti főiskolán folytatta, ahol 1961-ben diplomázott. Azóta önálló művészként alkot. Főként fával, gránittal és fémmel dolgozik.
    [nyilvános] »948« 2012, 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kimpián György (1940)
    Fodrász Erdélyben. 1957 végén a Securitate rendszer- és szovjetellenes plakátok terjesztése miatt letartóztatta, majd államellenes tevékenység miatt hét év javító fogházbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult.
    [nyilvános] »636« 1994., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Király Béla (1912-2009)
    Katonatiszt, történész. 1945 előtt vezérkari tiszt, majd az új hadsereg tábornoka. 195l-ben halálra ítélték, amit kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. 1956-ban szabadult, a forradalom alatt a Nemzetőrség főparancsnoka, Budapest katonai parancsnoka. A forradalom leverése után Amerikába emigrált, ott egyetemi tanár, a politikai emigráció egyik vezetője. 1989-ben hazatért.
    [nyilvános] »178« 1986-1987., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bika Júlia, Hegedűs B. András, Székely László, Tóth Pál Péter.
  • Király György (1940)
    Tetőfedő. 1956 októberében csatlakozott a Berzenczey utcai felkelőcsoporthoz, fegyveresen harcolt. 1957-ben első fokon 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Visszavették korábbi munkahelyére, de 25 éven keresztül sok zaklatás és hátrányos megkülönböztetés érte.
    [nyilvános] »634« 1995., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Király Lajos (1921)
    Jogász, vasutas, építészmérnök. 1956-ban a tiszalöki vasútállomás munkástanácsának elnöke, a járási forradalmi bizottság tagja. 1958-ban nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »369« 1991., 3 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Kismarty Loránd (1912–?)
    Gépészmérnök, közgazdász. 1938-tól különböző minisztériumokban és állami hivatalokban középszintű vezető. 1962-1975 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője.
    [kutatható] »1012« 1982., 6 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Koncz E. Katalin.
  • Kiss Béla (1922–1993)
    Vegyészmérnök. 1948-1956 között a Magyar Kábelművekben középszintű vezető. 1956-tól a Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa, a forradalom alatt a munkástanács elnöke. 1963-1982 között a Nehézipari, illetve az Ipari Minisztérium főelőadója. 
    A II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd szovjet hadifogságban volt. 1949–1956 között a Felten és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Kötélgyár, ill. a Magyar Kábelművek üzemmérnöke, laboratóriumvezető kutatómérnöke. 1956–1963 között a Szervesvegyipari Kutató Intézet, ill. a Műanyagipari Kutató Intézet Feldolgozástechnikai Osztályának tud. munkatársa, majd 1982-ig a Nehézipari Minisztérium (NIM) Műszaki Fejlesztési Főosztálya főmunkatársa volt. 
    [kutatható] »1015« 1982., 6 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa.
  • Kiss István (1906–1996)
    Jogász, közigazgatási és településfejlesztési szakember. A Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben Magyary Zoltán tanítványa, kollégája, majd a Pénzügyminisztérium, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet, valamint a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet munkatársa.
    [nyilvános] »56« 1987., 22 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Torkos Veronika.
  • Kiss István (1922)
    Pártfunkcionárius, rendőrtiszt. A forradalom alatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a nemzetőrség szervezője. 1957 márciusa és 1958 augusztusa között letartóztatásban volt. 1959-1981 között jogász, vállalati osztályvezető.
    [nyilvános] »663« 1995., 9 ív.
    Készítő: Horváth Miklós.
  • Kiss József (1926)
    Építőipari technikus. 1945-től földműves, kőműves, művezető. 1955-től a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat diszpécsere, főépítés-vezetője, 1956-ban a munkástanács elnöke. 1964-től az Alba Régia Építőipari Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1016« 1982., 8 ív.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Kiss József (1930-2004)
    Gépészmérnök. 1956-ban Miskolcon, a MÁV-igazgatóságon dolgozott. A forradalom alatt a Borsod Megyei Munkástanács elnökévé választották. November 5-én a szovjetek Ungvárra hurcolták, november végén tért haza. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. Fizikai munkásként helyezkedett el, majd súlyos munkahelyi balesete után egy kórházban mérnöki állást kapott.
    [nyilvános] »176« 1990-1991., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kiss Károly (1930-1998)
    Író, költő, szerkesztő. 1947-ben másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a Bessenyei Kör, illetve a Petőfi Kör megalakításában. 1959-ben három és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után újságíró, 1991-től a Híd főszerkesztője.
    [kutatható] »59« 1987., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Kiss Tamás (1934–2024)
    Jogász. 1956-ban a szegedi egyetem hallgatójaként részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában. Október 27-étől nemzetőr volt, novemberben röplapok készítésében és terjesztésében vett részt. 1959-ben 5 év szabadságvesztésre ítélték, 1960-ban szabadult. 1963-tól Balassagyarmaton segédmunkásként, majd könyvelőként dolgozott. 1976 óta jogtanácsos. 1990-94 között Balassagyarmat alpolgármestere, 1996-tól 1999-ig a Miniszterelnöki Kabinetirodán a kormányfő politikai üldözöttek ügyeivel foglalkozó tanácsadója volt. 2002-ben a Pofosz alelnökévé választották.
    [nyilvános] »734« 2000., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kistormási József (1941–1991)
    Gépipari technikus. 1960-tól Székesfehérváron az Állami, illetve az Alba Régia Építőipari Vállalatnál üzemvezető, párttitkár, majd főosztályvezető.
    [kutatható] »1030« 1982., 7 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Klement László (1925–2014)
    Kereskedelmi technikus. 1944-től tisztviselő. 1949-től a Pécsi Faipari Szövetkezet könyvelője, 1953-tól elnöke.
    [kutatható] »1112« 1983., 10 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna.
  • Klenczner András (1926)
    Agrármérnök. 1958-tól az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, 1960-tól a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1965-től miniszterhelyettes. 1967-től az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója.
    [kutatható] »1097« 1983., 8 ív.
    Készítő: Czakó Ágnes.
  • Köböl József (1909-2000)
    Asztalos, az illegális KMP egyik vezetője. 1942-ben letartóztatták, nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1946-tól vezető pártfunkcionárius. 1949-1950-ben Budapest polgármester-helyettese. 1950-54 között az építőipari dolgozók szakszervezetének főtitkára. A forradalom idején az MDP PB tagja. November 4. után az MSZMP ideiglenes KB tagja, ahonnan 1957-ben eltávolították. 1957-1960 között építésügyi miniszterhelyettes, majd 1973-ig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője.
    [kutatható] »24« 1986., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Gábor.
  • Kocsár József (1930)
    Mérnök. 1956-ban a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács elnökhelyettese. 1958-ban hat év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult.
    [nyilvános] »373« 1992., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Kocsis Béla (1939)
    Vállalkozó. 1956. november 27-én Lövőnél lépte át a határt. Innsbruckban érettségizett 1957 nyarán. 1958-ban a bécsi Technische Hochschuléra iratkozott be. Néhány szemeszter után otthagyta a főiskolát, majd önálló vállalkozásba kezdett.
    [kutatható] »899« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Kocsis Géza (1930)
    Vegyész, egyetemi adjunktus. 1956-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen részt vett a forradalmi eseményekben, ezért Ungvárra hurcolták.
    [nyilvános] »327« 1991., 7 ív és melléklet.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Kocsis György (1953)
    Cipész-kisiparos Szombathelyen. A szombathelyi jazz-klub alapítója és vezetője és a hippi-galeri meghatározó alakja volt a hetvenes években.
    [nyilvános] »917« 2008., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Koczek Éva (1938)
    Patológus. 1956 decemberében elhagyta az országot; Ausztráliában él.*
    [kutatható] »710« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Koczó Endre (1939)
    Üzletkötő. Szülei tudta nélkül 1956. december elején indult az osztrák határra. 1957 februárjában a wiesenhofi magyar iskolába érkezett, itt is érettségizett. Bécsben egy évig a Világgazdasági Főiskola hallgatója volt. Rövid ideig a reklámiparban dolgozott, később a gyógyszeriparban üzletkötő lett.
    [kutatható] »898« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Kőhegyi Kálmán (1947–2016)
    Szociológus. A demokratikus ellenzék széles támogatói körének tagja, a Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa. 1989-től a Pénzügykutató Rt.-ben, majd a Gazdasági Minisztériumban dolgozik. [MM]
    [nyilvános] »801« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Kolompár Valéria (1954)
    és Erzsébet (1957), betanított munkások Kiskundorozsmán. Édesapjukat, Kolompár Mátyás kiskunmajsai alkalmi munkást (1924-1957), emberölés hamis vádjával halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [nyilvános] »592« 1994., 2 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kolozsy László (1950)
    Elektrikus Ózdon. Édesapját, Kolozsy István (1913-1958), kocsikísérőt, aki 1956-ban az Ózdi Kohászati Művek munkástanácsának tagja volt, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »646« 1995., 4 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Komjáti János (1928)
    Nyomdász. Miskolcon részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1951-ben szovjetellenes röplapkészítésért és -terjesztésért tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956 nyarán szabadult. Bátyját, Komjáti Ferencet (1920-1957), a miskolci, úgynevezett lincselő perben kivégezték.
    [nyilvános] »271« 1989., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Koncz Csaba (1938–2022)
    Fotóművész. A hatvanas évek közepétől - Lőrinczy Gyulával és Nagy Zoltánnal - rendszeresen állította ki fotóit. Tagja volt az avantgárd művészekből álló Muskátli-galerinek. 1967-ben elhagyta az országot, Franciaországban, Svájcban és Nyugat-Németországban élt. Évekig lakott kommunában. A fotózással felhagyott, az ezoterikus dolgok, az asztronómia foglalkoztatja. 1992-ben hazatelepült, biokertészettel és hangszerkészítéssel foglalkozik.
    [nyilvános] »743« 2001., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Palotai János.
  • Kontra György (1925–2007)
    Orvos, pedagógus. 1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Intézete tudományos főmunkatársa. Karácsony Sándor tanítványa, tanainak tolmácsolója.
    [nyilvános] »223« 1987., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Deme Tamás.
  • Kónya Imre (1947)
    Jogász. Diplomáját az ELTE jogi karán szerezte 1971-ben. A rendszerváltásig ügyvédként dolgozott. 1988-ban lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, még abban az évben megalakította a Független Jogász Fórumot, amelynek választott elnökeként kezdeményezte az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrejöttét is. 1989-ben részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság tagjaként. Az első szabadon választott országgyűlésben három évig az MDF frakcióvezetője, majd 1993-től belügyminiszter Boross Péter kormányában. 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt tagja, majd a Centrum Párt alapítója. 1998 óta ismét ügyvédként dolgozik.
    [kutatható] »985« 2015, 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos Ernő.
  • Kónya István (1947)
    Építőmérnök. 1972-től a Fertődi Építőipari Szövetkezetben üzemvezető, majd főmérnök.
    [kutatható] »1014« 1982., 7 ív.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Kónya Lajos (1928)
    Közgazdász. 1951-től az Országos Tervhivatalban előadó, osztály-, majd főosztályvezető. 1978-tól az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, 1981-től az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese.
    [kutatható] »1136« 1984., 5 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Koós Anna (1948)
    Underground-színész, író. 1967-től az Universitas, 1969-76 között a Kassák Ház Stúdió, majd a Lakásszínház tagja. 1976-ban a társulat magjával együtt kivándorolt, Párizsban, 1977-től New Yorkban élt. 2002-ben hazatelepült.
    [nyilvános] »822« 2006., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kopré József (1919-2000)
    Tanár, író. A Szabad Szó, majd 1956-ban a Dudás-féle Magyar Függetlenség munkatársa, a VIII. kerületi forradalmi bizottság tagja.
    [nyilvános] »493« 1993., 6 ív.
    Készítő: Baló Péter.
  • Koren Miklós (1922)
    Közgazdász, szakszervezeti és állami funkcionárius. Az ötvenes években a nehézipar szervezője, tagja az 1968-as új gazdasági mechanizmust kidolgozó bizottságnak. 1957-től tizenhét éven át a Villért Vállalat vezérigazgatója.
    [nyilvános] »275« 1990., 3 ív.
    Készítő: Szabó Melinda.
  • Koroly T. György (1928–2013)
    Munkás, katonatiszt. 1956-ban Kispest nemzetőrparancsnoka. 1958-ban első fokon halálra, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »350« 1991., 19 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Kőrösi Péter (1940)
    Mérnök, üzletkötő. Szülei az 1930-as években munkavállalás céljából a Szovjetunióba költöztek. Előbb az Uralba száműzték őket, majd letartóztatták, és végül munkatáborba zárták az apát, aki ott halt. Ő 1945-ig anyjával lágerben élt. Műszaki technikumot végzett, 1959-es hazatelepülésük után pedig diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az Egyesült Izzónál és annak utódjánál, a Tungsramnál dolgozott évtizedekig. Jelenleg tanácsadó egy fénytechnikával foglalkozó cégnél.
    [nyilvános] »930« 2009-2010., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Körtvélyes István (1931)
    Vegyészmérnök. 1954-től a Péti Nitrogénművekben, 1959-től a Nehézipari Minisztériumban középszintű vezető. 1963-tól a Borsodi Vegyipari Kombinát műszaki, majd vezérigazgatója. 1980-tól ipari miniszterhelyettes.
    [kutatható] »1085« 1983., 6 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa.
  • Kós Péter (1921–1994)
    Vegyész, diplomata. 1956 októberében az ENSZ-ben a magyar állandó képviselet vezetője. 1956. november 1-jén leváltották, majd november 5-én a Kádár-kormány visszahelyezte funkciójába. 1957–1983 között a Külügyminisztérium munkatársa, több országban nagykövet. Hindi és japán nyelvészeti kutatásokat végez.
    [kutatható] »239« 1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.

Oldalak