Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Janáky István (1938–2012)
    Építész. Az IPARTERV munkatársa, majd magán tervező, az Iparművészeti Egyetem DLA-programjának vezetője. [MM]
    [nyilvános] »811« 2005., 2 ív.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Jancsich Imre (1920)
    Villamosmérnök. 1938-1951, valamint 1957-1963 között az Egyesült Villamosgépgyárban, illetve elődeinél középszintű, majd gyáregységvezető. 1951-1957 között a Kohó- és Gépipari Minisztériumban főtechnológus. 1964-1981 között a Villamos Berendezés és Készülék Művek vezérigazgatója.
    [kutatható] »1052« 1982., 6 ív.
    Készítő: Jeles Éva, Mizsei Kálmán.
  • Janesch Rudolf (1926)
    Építészmérnök. 1951-ben egyetemi hallgatóként izgatás és titoksértés miatt kétévi börtönbüntetésre ítélték. A börtönben megismerkedett Dudás Józseffel. 1956-ban a Szabad Nép székházában részt vett a Függetlenség szerkesztésében. 1958-ban egy év és két hónap időtartamú börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »704« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Jankó Béla (1934)
    orvos, egyetemi tanár. 1956-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem forradalmi bizottságának diákképviselője volt, irányította a sebesültek mentését és ellátását. 1956 végén emigrált, 1957 őszén Bécsben alapító tagja és első elnöke volt a Magyar Menekült Diákok Szövetségének. 1959-ben az USA-ban fejezte be tanulmányait, majd saját klinikát alapított, és a Stanford Egyetemen tanított.
    [kutatható] »826« 2003., 4 ív.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Jankovics Marcell (1941)
    Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.
    [nyilvános] »960« 2014, 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szegő Iván Miklós.
  • Jankura Gáborné Szebeni Éva (1942)
    laboráns. Az ötvenes években tagja volt Budapest XI. kerületében az egyházi iskolák államosítását követően kialakult „földalatti” katolikus ifjúsági mozgalomnak Rozgonyi György irányítása alatt, majd rövid ideig maga is vezetett egy csoportot a mozgalom vezetőinek 1961 tavaszi letartóztatásáig. 
    [nyilvános] »1180« 2021, 5 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Wirthné Diera Bernadett.
  • Jánossy Ferenc (1914-1997)
    Közgazdász. Lukács György fogadott fia. 1919-től Bécsben, majd Berlinben, 1933-tól Moszkvában élt. 1942-1945 között Szibériában deportált, 1946-ban hazatért. 1958-tól az Országos Tervhivatal munkatársa, számos reform közgazdasági mű szerzője.
    [kutatható] »1105« 1983., 14 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Szabóné Dér Ilona.
  • Jánossy György (1923-1998)
    Építész. 1944-ben Németországba evakuálták, 1945-1947 között Dániában és Svédországban élt. 1949-1984 között a KÖZTI főépítésze, közben 1963-tól 1966-ig a BUVÁTI munkatársa. 1962 óta az Iparművészeti Főiskola tanára.
    [nyilvános] »134« 1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Jaszunski, Grzegorz (1921)
    Lengyel újságíró. 1956-ban a Zycie Warszawy lengyel napilap külföldi tudósítójaként részt vett a New York-i ENSZ-közgyűléseken.*
    [nyilvános] »468« 1991., 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Jávor István (1948)
    operatőr, fotográfus. 1973-tól 1987-ig a Mafilm standfotósa volt. 1979 és 1981 között lakásán tartották a hétfői szabadegyetem összejöveteleit. Részt vett szamizdatok előállításában és terjesztésében. Videó-interjúkat készített a demokratikus ellenzék tagjaival. 1987-ben egyik alapítója, majd egyik vezetője a Fekete Doboz Alapítványnak. Az ellenzéki megmozdulások, az Ellenzéki Kerekasztal, a kilencvenes évektől a marginalizált rétegek és a kisebbségek életéről készített dokumentumfilmeket. Roma fiataloknak szervezett audiovizuális képzéseket. A hajléktalanokat támogató Szalmaszál Alapítvány kurátora, a budapesti bérházak megőrzéséért küzdő Óvás Egyesület egyik alapítója. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola tanára.
    [kutatható] »944« 2010, 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: B. Révész László.
  • Jelenits István (1932–2024)
    Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, magyar és hittan szakos tanár. Az interjú Jelenits Istvánnak a még legális, majd az illegális cserkészmozgalommal való kapcsolatát járja körül. Az interjú a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Autonóm egyházi kisközösségek működése című kutatás keretében készült. 
    [kutatható] »1174« 2019, 5 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Koltai András, Kőrösi Zsuzsanna.
  • Jemnitz János (1930–2014)
    A történettudomány doktora, tanár. Kutatási területe: a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom. 1945 után a szociáldemokrata párt tagja volt, a baloldali szocdemekhez tartozott. 1956. november 1-jén belépett az MSZMP-be, majd november 4-e után is jelentkezett a pártba. 1958 tavaszán eltávolították a Párttörténeti Intézetből, a továbbiakban a Történettudományi Intézetben dolgozott. A rendszerváltás idején a szociáldemokrata mozgalom megújításán fáradozott.
    [nyilvános] »931« 2009-2010., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi Dániel, Eörsi László.
  • Jenser Gábor (1931–2015)
    Kertészmérnök. 1953-tól a Kertészeti Főiskolán tanársegéd. 1956-ban a főiskola nemzetőrségének parancsnokhelyettese volt és részt vett a MEFESZ munkájában. 1958-ban eltávolították munkahelyéről. 1963-tól tudományos kutató.
    [nyilvános] »458« 1992., 11 ív.
    Készítő: Beck Tibor, ifj. Beck Tibor.
  • Joka Daróczi János (1962)
    Lásd Romák visszaemlékezései közép-európai perspektívából II.
    [nyilvános] »1166« 2017, 2,5 óra.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Joka Daróczi János ((1962–) )
    Szociális munkás, szociálpolitikus. 1984–1992 között Budapest XIV. kerületének Tanácsi Hivatalában, majd Önkormányzatánál előadó. Újságíró munkája 1992-ben indult a Magyar Televízió Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségében. 2011-ben elbocsátották. 2005-ben többekkel közösen létrehozta a Roma Produkciós Iroda Alapítványt (RPIA). PHARE Roma Program szakértője és a budapesti Rádió C külsős munkatársa volt. (Romani Memory: Recollections of Roma from the Central Europeen Perspective a Post Bellum Intézettel közös projekt keretében készült interjú. https://www.pametnaroda.cz/hu/joka-daroczi-janos-1962)
    [nyilvános] »506« 2017, 3 óra hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Jónás Pál (1922-1998)
    Közgazdász. Az ellenállási mozgalom tagja. A háború után a MEFESZ elnöke, internált Recsken. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja. 1957-től az USA-ban él, a New Mexicó-i Egyetem professzora.
    [kutatható] »90« 1986., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Jonczik Vince (1920–1997)
    Üvegtechnikus. Részt vett a szociáldemokrata, majd a kommunista mozgalomban. Jelentős szerepe volt az 1956. november 1-jei általános sztrájk befejezésében. A forradalom leverése után Dániába emigrált, ahol kapcsolatba került Povl Bang Jensennel. 1983. július 16-án egyszemélyes tüntetést tartott a koppenhágai szovjet nagykövetség előtt. A forradalom 40. évfordulóján aranyérmét veretett Nagy Imre arcmásával. 
    [nyilvános] »498« 1992., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Vali.
  • Juhász Ádám (1930)
    Kohómérnök. 1953-tól timföldgyári üzemmérnök, főmérnök. 1964-től az Alumíniumipari Tervező- és Kutatóintézet igazgatója, 1974-től a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója. 1976-1985 között a Nehézipari, illetve az Ipari Minisztérium miniszterhelyettese, államtitkára. 1985-től a Ganz-Mávag vezérigazgatója.
    [kutatható] »1150« 1984., 5 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa.
  • Juhász Ferenc (1928–2015)
    költő, lapszerkesztő, népi kollégista, a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora, 1963-tól az Új Írás munkatársa, 1974-1991 között főszerkesztője volt. Kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas. 
    [kutatható] »64« 1987., 20 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Juhász Pál (1944)
    Közgazdász, szociológus. A demokratikus ellenzék szűkebb körének teoretikusa. A hetvenes évek elejétől tiltó listán volt, nem publikálhatott. A kilencvenes évek elején politikusi szerepet vállalt, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója lett. [MM]
    [nyilvános] »802« 2005., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Juhászi Ferenc (1931)
    Begyűjtési előadó, gépkocsivezető. A forradalom alatt a Móri Nemzetőrség írnoka volt. 1961-ben egy külföldi útja előtt a BM beszervezte. 1965-ben Ausztráliába emigrált. *
    [kutatható] »703« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Juszkó István (1939)
    Közgazdász. 1956. december 1-én lépte át az osztrák határt. Innsbruckban érettségizett. Rendszeresen támogatja a kárpátaljai magyarokat.
    [kutatható] »892« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • K. Nagy Imre (1928)
    Segédmunkás, villanyszerelő, elektortechnikus. 1949-ben egyetemistaként államellenes szervezkedés vádjával internálták. 1951-1953 között börtönbüntetését töltötte. 1956-ban Gyomán nemzetőr.
    [nyilvános] »309« 1991., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • K. Nagy Sándor (1921)
    Agrármérnök, közgazdász. 1935-től napszámos, majd kertész. 1953-1955, valamint 1972-1976 között a Földművelésügyi, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium párttitkára, 1958-1967 között főosztályvezetője. 1967-től a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára, 1970-1972 között az MSZMP KB-ban alosztályvezető. 1976-1981 között a MÉM Információs Központjának főigazgatója.
    [kutatható] »1107« 1983., 9 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Kaas Ervin (1925–2001)
    Cserkész és katolikus diákmozgalmi vezető, a katolikus közélet aktív résztvevője. Kistarcsára és Recskre internálták. 1956-ban a volt recskiekkel részt vett a forradalomban. November 4. után közreműködött az illegális kiadványok előállításában és terjesztésében, emiatt internálták. Szabadulása után kisszövetkezeti főkönyvelő.
    [kutatható] »155« 1989., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Kabelács Károly (1926)
    Munkás. 1956-ban a Tompa–Ráday utcai felkelőcsoportban harcolt. Első fokon életfogytiglani, másodfokon tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »359« 1991., 7 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kabelács Pál (1937–2020)
    Segédmunkás. 1956. október 23-án részt vett a Rádió ostromában. 26-ától a Tompa utcai csoport tagjaként együtt harcolt fivéreivel, Bécsből segélyszállítmányt hoztak Budapestre. 1957-ben 17 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Fényezőként, 1964-től kocsikísérőként dolgozott. 1965-ben belekeverték egy lopási ügybe, így le kellett töltenie hátralévő büntetését is. 1973 novemberében szabadult. Ismét kocsikísérő, majd rakodómunkás lett.
    [nyilvános] »202« 1988., 12 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kacsó Tibor (1931)
    Mezőgazdasági mérnök, lakatos Erdélyben. 1956-ban Csíksomlyón a magyar eseményekről baráti körben beszélgetett, ezért 1959-ben szervezkedés vádjával huszonöt év kényszermunkára ítélték. Az 1964-es amnesztiával szabadult. 1990-ben részt vett a marosvásárhelyi eseményekben.
    [nyilvános] »487« 1993., 7 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Kádár Béla (1934–2026)
    1956–58 között a Magyar Nemzeti Bankban, majd az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalatnál, 1960-tól 1965-ig a Konjunktúra és Piackutató Intézetnél dolgozott, mellette az ELTE spanyol szakán oktatott. 1965-től 1988-ig az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa, tudományos osztályvezető, majd 1987-től kutatási igazgató. 1988 és 1990 között a Tervgazdasági Intézet igazgatója. Az Antall–Boross-kormány alatt (1990–1994 között) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere. 1994–1998-ig az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke, 1999–2003 között Magyarország OECD-nagykövete Párizsban. 1999–től 2008-ig a Jegybanktanács, majd a Monetáris Tanács tagja. 1967–1968-ban Ford-ösztöndíjas az USA-ban, 1970-ben Chilében, 1971–1972-ben Peruban vendégprofesszor. 2001 óta az MTA levelező, 2007-től rendes tagja. 
    [kutatható] »990« 2015, 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Réti Pál.
  • Kajtár Imre (1931–2006)
    Híd- és vízépítő technikus. 1956-ban a Kilián laktanyában részlegparancsnokként részt vett a fegyveres harcokban. Másfél év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult. A Nemzetőr Szövetség vezetője.
    [nyilvános] »321« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Káldor Vera (1928–2018)
    Orvos. Apját, Káldor György szociáldemokrata újságírót 1950-ben 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1955-ben szabadult. 1955-től a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott, a forradalom alatt részt vett a sebesültek mentésében. 1956 decemberében élettársával, Gáli Józseffel együtt letartóztatták, és 3 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-ben szabadult. Szabadulása után munkavállalását megnehezítették, előbb körzeti orvosként, majd belgyógyászként dolgozott. A TIB egyik alapítója.
    [nyilvános] »109« 1988., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Gábor.
  • Kállay István (1915)
    Tanító, ötvösművész. 1956-ban rádióstúdiót irányított a VII. kerületi pártházban. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult. 1964-ben izgatás és államtitoksértés vádjával egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »345« 1991-1992., 29 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kállay Patrícia (1950)
    Ápolónő, betanított munkás. A Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ alapító tagja. Édesapját, Kállay István (1914-1991), tanárt, később segédmunkást 1957-ben röpcédulák gépelése miatt ötévi börtönbüntetésre ítélték. Miután 1961 áprilisában szabadult, segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott.[GY]
    [kutatható] »679« 1997., 10 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kalmár Sándor (1925)
    1944 decemberében civilként Magyarországon szovjet fogságba került, tíz évet töltött a Gulagon, 1955-ben tért haza. A hetvenes évek közepétől idegenvezetőként, illetve tolmácsként dolgozott.
    [nyilvános] »820« 2006., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kalusi Sámuel (1924-1999)
    Gépipari technikus. A II. világháborúban szovjet hadifogságba esett. 1956-ban Budapesten a IX. kerületben a Göndör-féle fegyveres csoport parancsnokhelyettese. 1957-ben tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »577« 1994., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kántás László (1933-1998)
    Tanár, pszichológus. A forradalom napjaiban Kéthly Anna mellett tevékenykedett. 1956. november 4-e után illegális kiadványok előállításában, terjesztésében vett részt, és csatlakozott a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomhoz. 1959-ben 4 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult. Díszletmunkásként, fordítóként, dramaturgként, majd 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig pszichológusként dolgozott.
    [nyilvános] »311« 1991., 17 ív.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Káplár József (1928)
    Közgazdász. 1951-től a közgazdaság-tudományi egyetemen gyakornok, tanársegéd, függetlenített párttitkár. 1958-tól a Szovjetunióban aspiráns, 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1977-től külkereskedelmi miniszterhelyettes.
    [kutatható] »1126« 1984., 10 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Kapolyi László (1932–2014)
    Bányamérnök, közgazdász, az MTA levelező tagja. 1954-től a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál bányamérnök, középszintű vezető, illetve főmérnök. 1976-tól nehézipari miniszterhelyettes, államtitkár. 1982-től ipari miniszter.
    [kutatható] »1141« 1984., 3 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Kárász Artúr (1907-1992)
    Közgazdász, egyetemi tanár. 1931-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 1945-1946-ban elnöke. 1948-től emigráns az USA-ban, Bolíviában és Franciaországban. 1956-tól a Világbank munkatársa, 1968-1972 között európai igazgatója. 1974-től a Siemens franciaországi alelnöke, 1976-tól elnöke.
    [nyilvános] »122« 1989., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Karászy János (1929-2009)
    Katonatiszt. 1944-ben csatlakozott Maléter Pál partizán zászlóaljához. 1956-ban tagja a Tompa utcai felkelőcsoportnak, majd aktívan részt vett a politikai ellenállásban. 1957-ben Angliába emigrált.
    [kutatható] »507« 1993., 5 ív.
    Készítő: Eörsi László, Horváth Miklós.

Oldalak