Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Karátson Gábor (1935–2015)
    festő, író. 1956-ban joghallgatóként tagja lett az ELTE forradalmi bizottságának, részt vett a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában, csatlakozott a nemzetőrséghez. A november 4-e utáni szellemi ellenállás aktív résztvevője volt. 1957-ben őrizetbe vették, 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás, majd a Nemzeti Színház statisztája volt. 1964-től idegen nyelvű kézirat-előkészítői és korrektori munkát végzett, 1974-től a Corvina Kiadó szerkesztője volt. 1991-től a Miskolci Bölcsész Egyesület, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem, illetve az ELTE előadója, keleti filozófiát tanít. 1968 óta szerepel képzőművészeti kiállításokon, több művészeti és filozófiai könyv szerzője. A nyolcvanas évektől a környezetvédelmi mozgalom aktív résztvevője.
    [kutatható] »401« 1991-1992., 14 ív és melléklet.
    Készítő: Romvári Zsuzsa.
  • Karcsay Sándor (1915-1999)
    Jogász, fordító. 1945 után a Belügyminisztérium törvényelőkészítő bizottságának tagja, részt vett az 1947-es választási törvény kidolgozásában, 1949-ben elbocsátották. 1946-ban a Demokrata Néppárt egyik megalapítója. 1950 után az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa, igazgatóhelyettese, tolmács, szakszótárkészítő. Az interjú melléklete 1956. október 23. és december 3. között írt naplója.
    [kutatható] »103« 1987., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Kardos Jenő (1925)
    Ipargazdász. 1939-től munkás. 1948-tól a Belügyminisztériumban rendész. 1950-51-ben az Ipari Gázgyárak Egyesülésnél miniszteri biztos, majd az Autókémiai Vállalat igazgatója. 1963-tól az Országos Gumiipari Vállalatnál igazgató.
    [kutatható] »1087« 1983., 10 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Kardos Julianna (1946)
    A kémiai tudományok doktora. 1972-től dolgozik az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében. Jelenleg a Biomolekuláris Kémiai Intézet Neurokémiai Osztályának vezetője. [MM]
    [nyilvános] »799« 2005, 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Karig Sára (1914-1999)
    Író, költő, műfordító. Antifasiszta ellenálló, 1945 után részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1947-1953 között a Szovjetunióban, Vorkután politikai fogoly. 1956-1980 között az Európa Könyvkiadó és az Új Tükör szerkesztője.
    [nyilvános] »167« 1988., 24 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Karinthy Judit (1942)
    tolmács, műfordító. Karinthy Ferenc nevelt lánya. A Budapesti Műszaki Egyetemen elektromérnöknek tanult.1963-ban férjhez ment unokatestvéréhez, Pierre Karinthihez, és kitelepült Franciaországba. A francia Kultúrkapcsolatok Intézetében tolmácsként dolgozott. Elvégezte a legfelsőbb szintű fordító és tolmácsképző iskolát, azÉcole Supérieure d'Interprètes et de Traducteurs-t. Az 1990-es évektől nyugdíjba vonulásáig Brüsszelben és Strasbourgban az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban dolgozott négy nyelvű szinkrontolmácsként. Francia és magyar könyvkiadóknak recenzál és fordít szépirodalmi műveket. Magyar filmek szövegkönyvének francia fordítója. Férjével Karinthy Frigyes összes művének fordításával és franciaországi kiadásával foglalkozik.
    [kutatható] »1160« 2015, 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Károly Róbert (1937–2026)
    Karmester, zeneszerző, zenepedagógus. 1956-tól a Budapesti Hittudományi Akadémián tanult. 1959-ben nem vállalta, hogy a papi békemozgalom rendezvényein közreműködjön, ezért el kellett hagynia az Akadémiát. Pécsett folytatta zenei tanulmányait. Néhány alkalommal főiskolásokkal teológiai kérdésekről beszélgetett, ezért 1961-ben letartóztatták, és „Fekete Hollók”-ügy egyik mellékperében 2 év börtönbüntetésre ítélték. 1963-tól 1994-ig a Pécsi Nemzeti Színház társulatának a tagja. Karmesterként több országban is vendégszerepelt. 
    [nyilvános] »1177« 2021, 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Károlyi Judith (1919–2012)
    Titkárnő. Károlyi Mihály gróf miniszterelnök és Andrássy Katinka harmadik gyermeke. Közvetlenül a születése után a családja emigrálni kényszerült. Angliai, franciaországi és svájci magániskolákban tanult. A második világháború alatt önkéntes ápolónő, majd a francia ellenállás politikai és külpolitikai ügyeit vezető Maurice Dejean titkárnője. 1941-ben belépett a Szabad Francia Erők hadseregébe. Édesapjával részt vett a párizsi békekonferencián. Családját követve 1946-ban Magyarországra, később apja párizsi követté való kinevezése után Franciaországba költözött. 1948-ban összeházasodott Szabó Zoltánnal, a magyar követség kulturális attaséjával. Férje diplomáciai státuszról való lemondása után Londonba költöztek. Házasságukból egy fiúgyermek született, Kristóf. Válásuk után előbb a nagy-britanniai Kew-ban, majd a hatvanas évek végétől Richmondban élt.
    [kutatható] »997« 2003, London, 2 ív, hangfelvétel (angol nyelvű interjú).
    Készítő: Huszár László.
  • Károvits Tamás (1944)
    1965-től napjainkig a vendéglátós szakmában tevékenykedik, kezdetben, mint pincér dolgozott a Citadellában, a Búsuló Juhászban, majd az Abbáziában, a Fészek klubban, a Baross kávéházban, ahol már brigádvezető főpincér lett. Ebben a korszakban nyaranta Siófokon a Tünde bárban pincér volt. A nyolcvanas évek elejétől a Novotel Szálló éttermi igazgatója lett, a nyolcvanas évek végén a Kati bárt üzemeltette, majd 1989-ben megnyitotta saját vendéglőjét. 1994-2002 között a Magyar Vendéglátók Ipartestületének Elnöke volt. Jelenleg a Magyar Vendéglősök Ipartestületének elnökségi tagja és a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és turisztikai bizottságának a tagja.
    [kutatható] »857« 2006., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Kartal Zsuzsa (1947-2011)
    Költő, műfordító, újságíró. Az 1979-es Charta-aláírást követően félreállították. A demokratikus ellenzék névtelen aktivistája, a rendszerváltás idejétől egy négyéves önkormányzati feladatvállalástól eltekintve munkanélküli. [MM]
    [nyilvános] »808« 2005., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Kas Oszkár (1912–?)
    Villamosmérnök. 1937-től a Standard, illetve a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár munkatársa, 1957-től főmérnöke, 1962-től műszaki igazgatója. 1970-1973 között a BHG Telefongyár igazgatója.
    [kutatható] »1013« 1982., 9 ív.
    Készítő: Kozák Gyula, Tardos Ágnes.
  • Kaszás Kálmán (1926)
    Közgazdász. Kereskedősegéd, majd 1953-1957 között a Szövetkezetek Országos Szövetségénél oktató. 1957-től különböző kereskedelmi vállalatoknál felsőszintű vezető, 1978-tól a Centrum Áruházak vezérigazgatója.
    [kutatható] »1106« 1983., 5 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Kató Alfréd (1913–?)
    Tisztviselő. 1939-től a Honvédelmi Minisztérium kémelhárító osztályának munkatársa. 1947-ben a szovjet katonai bíróság először halálra, majd tíz év vorkutai kényszermunkára ítélte. 1955-ös hazatérése után segédmunkás.
    [nyilvános] »335« 1991., 4 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Katona Emil (1929)
    Biokémikus. 1952 végén szervezkedés és kémkedés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1956. október 27-én szabadult a váci börtönből. Szabadulása után a POFOSZ és a nemzetőrség tagja, részt vett a fegyveres ellenállásban. Decemberben elhagyta az országot. A Zürichi Egyetem Sugárzásélettani Intézetében, majd Kanadában dolgozott.
    [kutatható] »594« 1994., 5 ív és melléklet.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Katona Kálmán (1948–2017)
    mérnök, politikus. Az 1990-es országgyűlési választáson az MDF színeiben jutott be az Országgyűlésbe, a gazdasági bizottság tagja, majd alelnöke lett. 1993 szeptemberében átült a Fidesz frakciójába, de az 1994-es országgyűlési választáson mandátumot nem szerzett. Kinevezték a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettesévé, majd 1998–2000 között közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, majd a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója volt 2002-ig. A 2002-es önkormányzati választások után az MDF-frakció tagja lett, majd a párt országos választmányának elnökévé választották, mely tisztségét 2008-ig viselte. 2010-ig független képviselőként dolgozott.
    [nyilvános] »957« 2014–2015, 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tabajdi Gábor.
  • Katona Pál (1911-1992)
    Újságíró. 1934-1938 között az Athenaeum és az Est munkatársa. 1939-ben emigrált, az USA hadseregének katonájaként részt vett a távol-keleti harcokban. 1947 után a BBC magyar osztályának munkatársa.
    [kutatható] »140« 1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Kaunitz Béla (1906–?)
    Építőmunkás, illegális kommunista. Rákosi Mátyás börtöntársa a szegedi Csillagbörtönben. Miskolcon a kommunista párt egyik alapítója. 1949-től építőipari tröszt-, illetve iparigazgatósági vezető. 1955-1957 között az Építésügyi Minisztérium osztályvezetője, ezt követően az MSZMP KB-ban az építésügyek vezetője.
    [kutatható] »123« 1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegymegi Pál.
  • Kazareczki Kálmán (1932-1994)
    Agrárközgazdász. 1954-től az Országos Tervhivatalban előadó, osztályvezető-helyettes. 1964-től a Földművelésügyi Minisztériumban a Beruházási Igazgatóság vezetője, 1967-1975 között mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. 1976-tól az Agrober Vállalat, 1984-től a Vízépítő Tröszt vezérigazgatója.
    [kutatható] »1145« 1984., 6 ív.
    Készítő: Czakó Ágnes.
  • Kazi Gyula (1929–2013)
    Karosszérialakatos. A családot sváb származása miatt 1946-ban Békásmegyerről Nyugat-Németországba, Billigheimbe telepítették. Kazi Gyula segédmunkásként a helyi téglagyárban, majd 1960-tól karosszérialakatosként az NSU Motorkerékpárgyárban, később az Audi Autógyárban dolgozott, 1964-től csoportvezető volt. A magyar állampolgárságot 2000-ben kapta vissza, azóta az év nagy részét Magyarországon tölti.
    [nyilvános] »740« 2001., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kázsmér János (1933–2024)
    Gépészmérnök. Tagja volt a NÉKOSZ-nak, majd a Miskolci Műszaki Nehézgépipari Egyetem gépészmérnöki szakán szerzett diplomát. 1971-1990 között a székesfehérvári Vadásztöltény Gyár, a későbbi Videoton vezető munkatársa volt, 1986-tól 1990 nyaráig vezérigazgató. Szülőfalujában, Lesencén 1997-ben borászatot alapított.
    [kutatható] »242« 1990., 2008 , 14 és 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán, Voszka Éva.
  • Kecskeméthy Géza (1931)
    Gépészmérnök, feltaláló. 1956-ban részt vett az egyetemi mozgalmakban. A Műanyagipari Kutatóintézet munkatársa.
    [nyilvános] »287« 1991., 4 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Kelemen Csongor (1940)
    1957-től teológushallgató Kolozsváron. 1959-ben feljelentési kötelezettség elmulasztásának vádjával tizenöt év kényszermunkára ítélték. 1964-es szabadulása után elektrotechnikus.
    [kutatható] »616« 1995., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Kelemen Sándor (1917)
    Újságíró, politikus. A harmincas években a népi mozgalom lapjainak munkatársa, 1945-46-ban a parasztpárt tagja, a Parasztszövetség egyik vezetője volt. 1947-ben a Magyar Közösség elleni perben 3 év 6 hónap kényszermunkára ítélték. 1956-ban a Petőfi Párt és a Parasztszövetség vezetőségi tagja. A forradalom leverése után vízvezeték-szerelő, majd 1968-tól műszaki fordító volt.
    [nyilvános] »172« 1988., 25 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Kelen Béla (1920-1994)
    Politikus, illegális kommunista, a MADISZ budapesti titkára, sportfunkcionárius. 1956-1962 között az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. 1962-1983 között az Esti Hírlap főszerkesztője.
    [kutatható] »101« 1987., 47 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Kemény István (1925-2008)
    Tanár, szociológus. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságában tevékenykedett. 1958-ban négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-es szabadulása után iskolateremtő szociológiai kutatásokat végzett a szegények és a cigányság körében. 1977-1990 között Párizsban élt.
    [kutatható] »160« 1988., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Gábor.
  • Kende Péter (1927)
    Újságíró, politológus. 1947-től a Szabad Nép újságírója, 1949-től külpolitikai szerkesztője volt. 1953-tól támogatta Nagy Imre politikáját. 1954 októberében egy MDP-taggyűlésen bírálta a lap szerkesztőit és a párt vezetését, ezért 1954 decemberében eltávolították az újságtól, és Szegedre helyezték, a Délmagyarország című laphoz. A forradalom alatt a Magyar Szabadság szerkesztője, az Október Huszonharmadika című illegális újság munkatársa volt. 1957-ben elhagyta az országot. Párizsban telepedett le, a Sorbonne-on folytatta tanulmányait. 1958-ban részt vett Az igazság a Nagy Imre ügyben című dokumentumgyűjtemény összeállításában. 1959–64 között a brüsszeli Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkatársa volt. 1961–93 között a Centre National de la Recherche Scientifique munkatársa, 1974-től kutatási igazgatója volt. 1978–89 között a párizsi Magyar Füzetek szerkesztője volt. 1989-ben részt vett az 1956-os Intézet alapításában, 1994-től a kuratórium elnöke. 1993-ban a MTA külső tagjává választották.
    [nyilvános] »84« 1987., 2016–2017., 24+16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula, Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kenedi János (1947–2025)
    újságíró, szerkesztő, történész. Az Esti Hírlap, majd 1966-tól 1968-ig a Budapester Rundschau újságíró-gyakornoka, később szerkesztője, valamint a lap filmkritikusa. 1968 augusztusában a Varsói Szerződés tagállamainak csehszlovákiai bevonulása nyomán kilépett az újságtól. A Magvető Kiadó szerkesztője. Állásából 1970-ben kéziratok illegális terjesztése miatt eltávolították. 1989-ig foglalkoztatási és publikációs tilalom alatt állt, néger-munkákból élt. A Kelet-Európai Figyelő és a Máshonnan Beszélő szamizdat folyóiratok, továbbá az illegálisan terjesztett  Profil, valamint Bibó Emlékkönyv szerkesztője. A rendszerkritikus értelmiség szabadegyetemének egyik szervezője, kezdeményezője a demokratikus ellenzék különféle megmozdulásainak. Az 1985-ben megrendezett Monori Konferencia fő szervezője, csakúgy, mint 1986-ban az 1956-os forradalomról tartott illegális lakáskonferenciának. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége Elvi Nyilatkozatának egyik megfogalmazója, majd a párt Országos Elnökségének tagja. A Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok leváltárba való átadását vizsgáló ún. Kenedi-bizottság vezetője.
    [kutatható] »947« 2010, 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Kenessey Csaba (1935)
    Gépkocsivezető. 1956-ban csatlakozott a Szabad Nép székházában tevékenykedő felkelőcsoporthoz. A forradalom leverése után Svájcba emigrált, ahol egy irodatechnikai vállalat igazgatója lett.
    [kutatható] »698« 1998., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kerekasztal-beszélgetés a forradalomról
    Résztvevői Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Alíz, Hegedűs B. András, Litván György, Mérei Ferenc, Mécs Imre, Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós.
    [kutatható] »800« 1981-1982., 49 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Csalog Zsolt, Kozák Gyula, Szabó Miklós.
  • Kerekasztal-beszélgetés az 1956. október 30-i Köztársaság téri eseményekről
    Résztvevői Bakonyi Blum József, Eörsi László, Gosztonyi Péter, Hegedűs B. András, Horváth Miklós, Kelemen Lajos, Litván György, Pásztor Géza, Radnai György, Rainer M. János, Tóth Lajos és Várnai Ferenc.
    [kutatható] »883« 1993., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Kerekes Antal (1934)
    Agrármérnök. 1959-1978 között a Kiskunhalasi, illetve a Helvéciai Állami Gazdaságban felsőszintű vezető. 1978-tól Kecskeméten tsz-elnök. 1981-től a Városföldi Állami Gazdaságban szaktanácsadó, osztályvezető, erdész.
    [kutatható] »1117« 1983., 5 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Kerekes József (1923)
    Jogász. 1942-től gumiipari vállalatoknál középszintű vezető, 1963-tól az Országos, majd Taurus Gumiipari Vállalatnál főosztályvezető, a kereskedelmi központ vezetője, 1978-tól vezérigazgató-helyettes.
    [kutatható] »1078« 1983., 15 ív.
    Készítő: Polgár Miklós.
  • Kerényi László (1923)
    Elektrotechnikus. 1946-ban egyetemi hallgatóként államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták. 1947-ben szabadult. Ezt követően a szovjet katonai hatóságok tartóztatták le, és a Gulagon különböző munkatáborokban tartották fogva. 1953-ban tért haza.
    [nyilvános] »247« 1990., 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Keresztes K. Sándor (1944)
    Építész, politikus. 1969-től Győrött városfejlesztő szakember, főmérnök. 1986–1990 között az Észak-dunántúli Tervező Vállalat városrendezési szakosztályának vezetőjeként kidolgozta a Szigetköz regionális tervét. 1988-ban az MDF alapító tagja. 1987-ben a győri Família Nagycsaládosok Egyesülete alapítója és elnöke, 1988–1889-ben a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alapítója és alelnöke. 1990–1994 között MDF-es országgyűlési képviselő, 1990–1993 között környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. Szakmai tevékenysége nyugdíjas éveiben a magyar falumegújítási mozgalomhoz kötődik. 1995–1998 között a Magyar Pax Romana társaság elnöke volt. Keresztes Sándor fia. [GY]
    [nyilvános] »576« 1994., 2025., 9 + 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Keresztes Sándor (1919–2013)
    Jogász, politikus. 1944-ben részt vett a Demokrata Néppárt megalapításában. 1946-49 között tagja volt a párt végrehajtó bizottságának. 1947-48-ban országgyűlési képviselő, a frakció titkára. 1948 nyarán megfosztották mandátumától. Nem térhetett vissza munkahelyére, ezért 1949-től előbb harisnyakötésből tartotta el családját, majd az Új Ember katolikus hetilapnál pénzbeszedő és fűtő volt. 1953-ban megszervezte a feloszlatott szerzetesrendek tagjainak megélhetést biztosító Solidaritas Háziipari Szövetkezetet. 1956-ban tagja volt a budafoki forradalmi bizottságnak, és részt vett a DNP újjászervezésében. 1957-ben 4 hónapra Kistarcsára internálták. 1962-től 1980-ig az Új Ember kiadóhivatala vezetője, illetve 1989-ig a Szent István Társulat jogtanácsosa volt. 1989-ben részt vett a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében, 1990 májusától 1997-es lemondásáig a párt tiszteletbeli elnöke volt. 1994-98 között országgyűlési képviselő, 1990-94-ben Magyarország vatikáni és a Máltai Lovagrendnél akkreditált nagykövete volt.
    [kutatható] »104« 1988., 1994., 40 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • Kereszthidi Kézer Ottó (1923)
    Villanyszerelő. 1945-ben szovjet fogságba esett, először halálra, majd tizenöt év kényszermunkára ítélték, 1953-ban tért haza. 1955-ben a katonai szolgálat megtagadásáért öt év börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban amnesztiával szabadult.
    [nyilvános] »336« 1991., 7 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kéri József (1924-1985)
    Jogász. Illegális kommunista, 1948-1949-ben NÉKOSZ- és MADISZ-vezető. 1953-ban a Minisztertanács Titkárságának munkatársa. 1954-1956-ban Győr-Sopron megye főügyésze. A forradalom idején a Dunántúli Nemzeti Tanács tagja, ezért hét év börtönbüntetésre ítélték. 1963-tól több ipargazdasági és üzemszervezési intézetben tudományos kutató, tanácsadó.
    [kutatható] »1149« 1984., 16 ív.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Kéri Kálmán (1901-1994)
    Katonatiszt. 1921-től a magyar királyi hadseregben szolgált, 1942-től a honvédelmi miniszter szárnysegédje, 1944-ben a VI. hadtest, majd az I. magyar hadsereg vezérkari főnöke. 1944 végén tagja a fegyverszüneti bizottságnak Moszkvában. 1945-1949 között a CIBA gyógyszergyár munkatársa. 1949-ben letartóztatták, 1953-ig Kistarcsára, majd Recskre internálták. 1954-től portás, éjjeliőr, illetve raktáros.
    [kutatható] »102« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Kertész Dezső (1929–2015)
    Orvos. 1944-ben részt vett a MADISZ szervezésében. 1948-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kezdte tanulmányait, 1952-től Budapesten a honvéd kollégium diákjaként folytatta. 1954-től Békéscsabán, 1955-től Hódmezővásárhelyen katonaorvos, egészségügyi századparancsnok volt. A forradalom idején alakulatánál a katonai tanács elnökévé választották. 1957-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult, majd Csongrád megyében körzeti orvosként dolgozott. A TIB, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, illetve az SZDSZ alapító tagja.
    [nyilvános] »763« 2002., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Keszi Harmath Edit (1925)
    Egyetemi tanár Kolozsváron. 1950-től 1957-es kizárásáig a kolozsvári Bolyai Egyetem tudományos szocializmus tanszékén tanított. Az egyetemi 1956-os eseményekre emlékezik.*
    [nyilvános] »435« 1990., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.

Oldalak