Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Kósa Katalin (1943–2014)
    Tanár. Apja, Kósa Pál asztalos 1956-ban az Újpesti Nemzeti Bizottság tagja és a forradalmi bizottság elnöke volt. A forradalom leverése után részt vett a fegyveres ellenállásban. 1959-ben halálra ítélték, és kivégezték. Katalin az általános iskola befejezése után csak 1959-ben tanulhatott tovább esti tagozaton. Érettségi után műszaki technikumot végzett, majd gyakorlati ismereteket tanított egy általános iskolában, és elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát. A Pofosznak és az 56-os Szövetség budapesti elnökségének tagja. [GY]
    [kutatható] »658« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kőszeg Ferenc (1939)
    Szerkesztő, tanár, politikus. 1963-tól Szépirodalmi Könyvkiadó, majd 1975-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. A hetvenes években került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, 1979-ben aláírta a Charta ’77 tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot, ezért elbocsátották állásából. Ezután könyvesbolti eladóként, majd nyelvtanárként dolgozott. 1981-ben a demokratikus ellenzék szamizdat lapja, a Beszélő munkatársa lett. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, 1990–1998 között országgyűlési képviselő volt. 1990–1994 között a Beszélő főszerkesztője. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet egyik alapítója, 1994-től ügyvezető igazgatója, majd 2007-ig elnöke volt. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
    [zárt] »980« 2009–2010, 29 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Kovách Erzsébet (1921–2015)
    Szülei az I. világháború után települtek át Erdélyből. Anyja néhány hónapig vagonlakóként élt. Erzsébet férjét, Török Zoltán bírót 1942-ben Kárpátaljára helyezték, Beregszászban, majd Ilosván éltek. 1944-ben Budapestre költözött, miután férjét behívták katonának. A háború után egy építésziroda titkárnőjeként dolgozott, 1949-ben a Szabványügyi Hivatalban helyezkedett el könyvtárosként. 1976-tól nyugdíjas. 
    [zárt] »982« 2012, 3 ív, melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kovács András (1949)
    Szociológus. A hetvenes évek elején meghatározó szerepet játszott az ELTE Bölcsészettudományi Karán a kari KISZ megújításáért kibontakozó mozgalomban. A Kossuth Könyvkiadó filozófiai szerkesztőségében kapott állást. Számos lakásszemináriumon vett részt.. 1977-ben 'Marx a negyedik évtizedben' címmel jelentette meg az első nagyobb hazai szamizdatkiadványt, emiatt 1978 elején elbocsátották. 1979-ben tanulmányt írt a Bibó-emlékkönyvbe, aláírta a Charta-nyilatkozatot, publikált a Naplóban. A nyolcvanas évek közepétől folytat rendszeres kutatásokat a háború utáni magyar zsidóságról és antiszemitizmusról. 1989 végén hivatalosan rehabilitálták, és docens lett az ELTE Szociológiai Intézetében. 1997-től a budapesti Közép-Európa Egyetemen (CEU) tanít.
    [nyilvános] »938« 2009-2010., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gáti Tibor.
  • Kovács András (1925–2017)
    Dramaturg, Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező. 1951-1957 között a Mafilm dramaturgiai osztályának vezetője. 1981-1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke.
    [kutatható] »241« 1992,2003., 15+6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Kovács András Gyula (1932-2000)
    Taxisofőr. Édesapját 1949-ben mint volt rongyos" gárdistát kivégezték. 1956-ban a Szabad Nép székházában a fegyveres felkelők parancsnoka volt. A forradalom leverése után Ausztráliába emigrált; Sydneyben él. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Ausztráliai Tagozatának társelnöke."
    [nyilvános] »727« 1999., 4+1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László, Lökkös Attila.
  • Kovács Attila (1939)
    Nyomdász. 1956 őszétől nyomdászként dolgozott. A forradalom alatt a Móricz Zsigmond körtéren segített a barikádépítésben. 1956 novemberében nagybátyjával Ausztriába menekült. 1960-ban Iselsbergben érettségizett, a Bécsi Egyetemen pszichológia szakra járt, de tanulmányait félbehagyta.
    [kutatható] »900« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Kovács Béla (1914–2007)
    Tanár, levéltáros, könyvtáros. 1945 után kisgazdapárti politikus Debrecenben. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány elnökségi tagja. 1958-ban két év börtönbüntetésre ítélték. 1990–1994 között az FKgP parlamenti képviselője volt.
    [kutatható] »497« 1991., 6 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Kovács Gyula (1934)
    Közgazdász Erdélyben. A magyar forradalommal szimpatizáló kijelentései miatt 1959-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. A székelyudvarhelyi bútorgyár igazgatóhelyettese.
    [nyilvános] »534« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Kovács István (1911-2011)
    Illegális kommunista, az MKP és MDP KV és PB tagja, a KV titkára. [T]
    [kutatható] »158« 1988., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Kovács István (1917-2000)
    Katonatiszt, fordító. 1956-ban vezérőrnagy, a forradalom alatt vezérkari főnök, a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja. November 3-án éjjel a tököli tárgyaláson a szovjetek letartóztatták, hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »259« 1990., 3+5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Staár Gyula, Vásárhelyi Miklósné.
  • Kovács István (1934)
    Agrármérnök. 1960-tól a Nyíregyházi Megyei Tanácsnál, 1969-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban középszintű vezető.
    [kutatható] »1021« 1983., 6 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Kovács Kálmán (1928)
    Villamosmérnök, gazdasági szakmérnök. 1949-től a Standard, majd Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban szakmunkás, 1963-tól függetlenített párttitkár, 1969-től osztályvezető, 1973-tól kereskedelmi igazgató.
    [kutatható] »1056« 1982., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Kovács Nándor (1933)
    Munkás, építészmérnök. 1952-ben tiltott határátlépés kísérlete miatt négy év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a nemzetőrség tagja, emiatt Kistarcsára internálták.
    [nyilvános] »254« 1990., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Kováts Gábor (1922-1991)
    Vegyészmérnök. 1953-tól a Nehézvegyipari Kutatóintézet igazgatója. 1956-ban a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumban igazgató, a forradalmi bizottság tagja. 1957-től a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatóhelyettese. 1970-től a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál középszintű vezető.
    [kutatható] »1077« 1983., 10 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
  • Köveskuti Lajos (1927–2014)
    Villamosmérnök. 1952-1958 között hivatásos katona. 1959-től a Híradástechnikai Szövetkezet fejlesztőmérnöke, műszaki vezetője, 1976-tól elnöke.
    [kutatható] »1124« 1984., 4 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Krassó György (1932-1991)
    Közgazdász, fordító, esztergályos. 1956-ban fegyveres felkelő, majd részt vett a november 4. utáni politikai ellenállásban. 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. A demokratikus ellenzéki mozgalom aktív résztvevője. 1985-1989 között Londonban a Szabad Európa Rádió és a BBC munkatársa. [T]
    [nyilvános] »651« 1985., 10 ív, hangfelvétel és melléklet.
    Készítő: Pallai Péter.
  • Kriston Ferenc (1939)
    Külkereskedő. 1956 szilveszter estéjén lépte át az osztrák határt. Az érettségit az innsbrucki magyar középiskolában tette le, majd egyetemi tanulmányokat folytatott, többek között a Világkereskedelmi Főiskolán.
    [kutatható] »901« 2005., 2 ív, hangfelvétel .
    Készítő: Lénárt András.
  • Krokovay Zsolt (1946)
    1974 és 1979 között a Budapesti Műszaki Egyetem Filozófia Tanszékén tanított, ahonnan ellenzéki beállítottsága miatt eltávolították. 1985-ben Nagy Britanniában, Leicesterben tanult, 1986 és 1989 között pedig az Egyesült Államokban, az Arizonai Egyetemen (Tucsonban) vendégkutató volt. 1990 óta Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója. Tanított még a Kodolányi János Főiskolán és a Wesley János Főiskolán. 1996 óta a filozófiai tudományok kandidátusa. [MM]
    [nyilvános] »863« 2006-2007., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Apor Balázs.
  • Kuczka Péter (1923-1999)
    Költő, író, újságíró, műfordító. 1948-1956 között pártfunkcionárius és a Magyar Írók Szövetsége titkára. 1954 után az irodalmi ellenzék aktív tagja. A forradalom alatt az Országos Nemzeti Bizottság titkára. 1957-1964 között kitiltották az irodalmi életből. 1976-tól a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, a science fiction irodalom magyarországi népszerűsítője.
    [kutatható] »48« 1987-1988., 34 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Fanny.
  • Kuklay Antal (1932)
    Katolikus pap, művészettörténész. 1956-ban Budapesten teológushallgatóként részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában és a vidéki papokat tájékoztató brosúra készítésében. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után nem gyakorolhatta hivatását, ipari, majd ásatási segédmunkásként dolgozott. A hatvanas években Sárospatakon létrehozta és azóta is gondozza a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. 1973-tól Köröm községben plébános.
    [nyilvános] »216« 1989-1990., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Kukorelli István (1952)
    Alkotmányjogász, alkotmánybíró, az MTA doktora. 1976-tól az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanára. 1983-ban közreműködött a Bibó Szakkollégium létrehozásában. 1985–1990 között a Hazafias Népfront vezetőségi tagja volt. Részt vett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alapításában, jogi segítséget nyújtott az egyesületnek. 
    [kutatható] »1185« 2026, 2 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Kun Miklós (1908-2005)
    Orvos, pszichiáter, illegális kommunista. 1956-ban főorvos a hévízi kórházban, ahol a politikai perek áldozatai az első kezelést kapták. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosaként ment nyugdíjba.
    [nyilvános] »188« 1988-1989., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rejtő Gábor.
  • Kun Zsigmond (1893-2000)
    Postai tisztviselő, közgazdász, baloldali polgári radikális, george-ista. Kapcsolatban volt a Galilei-körrel, valamint Jászi Oszkárral és körével. 1928-tól a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének titkára. 1938-1939-ben a Magyar Fórum szerkesztője. Az óbudai Népi otthon lakásmúzeum létrehozója.
    [nyilvános] »31« 1985., 14 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Kunszt György (1924-2010)
    Építészmérnök. 1949-1985 között az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa, 1980-tól igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. 1946 őszén csatlakozott Szabó Lajos és Tábor Béla filozófusok köréhez, több filozófiai mű szerzője.
    [nyilvános] »323« 1990-1991., 11 ív.
    Készítő: Czakó Ágnes.
  • Kuti Lajos (1920)
    Gépészmérnök, közgazdász. 1945-től műszaki rajzoló. 1948-tól a Csepel Vas- és Fémművekben mérnök, középszintű vezető. 1963-1980 között a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója.
    [kutatható] »1058« 1983., 10 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
  • Ladányi Endre (1925–2005)
    Gépészmérnök. 1946-1950 között függetlenített pártmunkás. 1950-től a Ganz-Mávagban munkás, főmérnök, majd beruházási igazgató.
    [kutatható] »1024« 1982., 6 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Lajos Ferenc (1912–1998)
    Grafikusművész, könyvkiadó kisiparos. 1956-ban a Képzőművész Szakszervezet újjászervezője és elnöke.
    [nyilvános] »290« 1991., 31 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Lajtai Endre (1939)
    Felvonó- és villanyszerelő. Édesapját, Lajtai Lajos (1911-1978), vegyészmérnököt, aki a forradalom idején a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár munkástanácsának elnöke volt, 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után ciánozóként dolgozott Pécsett.[GY]
    [nyilvános] »677« 1996., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Havas Fanny.
  • Lakatos Éva (1905-1993)
    Illegális kommunista, pártalkalmazott. 1935-1945 között a Szovjetunióban élt, 1939-től a moszkvai rádió munkatársa. 1945-től vezető pártfunkcionárius. 1958-tól az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság vezetője, 1965 után az Országos Filharmónia igazgatója.
    [nyilvános] »117« 1987-1988., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Lakatos György (1913-1995)
    Gépészmérnök, feltaláló. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatómérnöke, Bródy Imre fizikus munkatársa.
    [kutatható] »376« 1991-1992., 14 ív és melléklet.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Lakatos Imre (1908-1994)
    Jogász, kúriai bíró. 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsán, 1957-1962 között a Legfelsőbb Bíróságon tanácsvezető bíró, majd vállalati jogtanácsos.
    [kutatható] »16« 1986., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lakatos Mária.
  • Lakatos István (1927-2002)
    Író, költő, műfordító. A Petőfi Kör előzményének, a Bessenyei Körnek megalakítója. A forradalom alatt az Igazság munkatársa, a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. Két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Az interjú életének 1954-1958 közötti szakaszával foglalkozik.*
    [kutatható] »326« 1984., 2 ív és melléklet.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Lakits István (1932)
    mérnök, informatikai menedzser. 1945 után felvidéki családi birtokaikat elkobozták. Családja 1948 decemberében Franciaországba emigrált. Az École Nationale des Telecommunications-on szerzett diplomát. Az 1956-os magyar forradalom idején visszatért Magyarországra, a soproni főiskolások egyik fegyveres osztagához csatlakozott. 1957-ben a Thomson céghez került, mikrohullámú csövek tervezésével foglalkozott, majd a tervező osztályt vezette. A hatvanas évek második felétől az IBM marketing menedzsere, majd a Saint Gobain nagyvállalat stratégiai menedzsmentjében dolgozott. Később a BNP-csoport központi számítástechnikai igazgatója volt 1992-ig. Szakértőként tagja volt a MNB mellett létrehozott Informatikai Tanácsnak. Egy PHARE-projekt keretében az Országos Takarékszövetkezeti Alap (OTIVA) felállítását vezette.
    [nyilvános] »966« 2014, 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Lakos Éva
    Az ÁVO/ÁVH tisztje.
    [zárt] »49« 1986., 12 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Lamberger Frigyes (1929–2014)
    Külkereskedő. Szülei a Tanácsköztársaság után Ausztriába, majd a harmincas évek elején a Szovjetunióba emigráltak. Családjával 1956 tavaszán települt vissza Magyarországra. Villanyszerelő, majd idegenvezető és kísérő tolmács az IBUSZ-nál, 1969-től a NIKEX külkereskedője, majd 1978-82 között a METRIMPEX szófiai kirendeltségvezetője volt. A nyolcvanas években COCOM-listás termékekkel kereskedett, a kilencvenes években a Lukoil tanácsadója volt.
    [kutatható] »852« 2006., 11 ív, melléklet és hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Lambrecht Miklós (1921-1992)
    Orvos, kórboncnok, tudománytörténész. 1948-49-ben az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezet munkatársa volt, majd a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott. 1956-ban a kórház önkéntes mentőszolgálatának vezetője lett. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1982-ig kórboncnokként dolgozott, majd nyugdíjasként az Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa volt. A TIB és az SZDSZ egyik alapítója.
    [zárt] »192« 1988-1989., 37 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Landler Erzsébet (1906-1986)
    Közgazdász. 1918-1928 között apjával, Landler Jenővel Bécsben, majd apja halála után 1946-ig a Szovjetunióban élt emigrációban. 1949-1971 között az Országos Tervhivatal munkatársa, főosztályvezető-helyettese. Férjét, Biermann Bélát 1937-ben a Szovjetunióban politikai perben halálra ítélték, és kivégezték.
    [nyilvános] »17« 1986., 41 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Láposi Sándor (1930)
    Katonatiszt. 1956-ban a Zrínyi Katonai Akadémia tanára, október 27. és november 4. között a miniszterelnök védelmére rendelték a Parlamentbe. 1956 decemberében leszerelt a hadseregtől, később közgazdászként dolgozott.
    [nyilvános] »263« 1991., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Lasota, Eligiusz (1929–2001)
    Lengyel újságíró. 1953-1956 között a varsói Po prostu főszerkesztője. A magyar eseményekkel kapcsolatos lengyel sajtóreagálásról, illetve a lengyel értelmiség forradalomhoz való viszonyáról beszél.*
    [nyilvános] »485« 1991., 3 ív.
    Készítő: Tischler János.

Oldalak