Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Hodosán Róza (1954)
    Szociológus. 1973-ban érettségizett a püspökladányi gimnáziumban. 1978-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom–szociológia szakára. 1984-ben abszolutóriumot szerzett, 1999-ben diplomázott. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a demokratikus ellenzék munkájába. Részt vett a Szegényeket Támogató Alap munkájában, 1981-től az AB Független Kiadó és a Hírmondó szamizdat folyóirat korrektora, nyomdásza, szerkesztője, terjesztője. Politikai nézetei miatt szakmájában nem helyezkedhetett el. 1987-től1988-ig a budapesti Berzsenyi Gimnázium óraadó tanára. 1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek. Az 1990. és az 1994. évi országgyűlési választásokon az SZDSZ listáján bekerült a Parlamentbe, 1998-ig volt országgyűlési képviselő. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből. Szociológusként dolgozik.
    [zárt] »943« 2010, 16 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Hőgye Mihály (1912-1992)
    Református lelkész, történész, könyvtáros, politikus. A harmincas években külföldön szociális misszióvezető. A háború után diplomata Párizsban, 1947-ben államellenes összeesküvéssel vádolták, emiatt megtagadta a hazatérést. 1948-ban az USA-ba emigrált, ahol Nagy Ferenc környezetében fejtett ki politikai tevékenységet.
    [kutatható] »460« 1992., 8 ív.
    Készítő: Csicsery-Rónay István, Javorniczky István.
  • Hollán Sándor (Alexandre Hollan) (1933)
    Grafikus, festő. Gyermekkorát Budapesten és vidéki kúriájukban töltötte. A pápai bencés gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1944 őszétől a Pannonhalmi Főapátság a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá került, a Hollán család ide menekült. A háború után a budapesti Rákócziánumban folytatta tanulmányait. Érettségi után származása miatt nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára. 1955-ben díszletfestő mesteri oklevelet szerzett, majd az egri színház műtermében dolgozott. 1956-ban kivándorolt Franciaországba, Párizsban él. A párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts festőműhelyében Chapelain-Midy-nél tanult, majd ezt követően az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs grafikai szakán szerzett diplomát. 1952–1976 között illusztrációkból és grafikák készítéséből élt. Ezen időszakban évente több hónapon át tartózkodott a szabad természetben, autójában lakva szemlélődéssel, rajzolással, festéssel töltötte idejét. Legfőbb motívuma a fa. 1984-ben vándorló élete lezárult, Dél-Franciaországban vett egy présházat, az év egy részét itt tölti, és évtizedek óta ugyanazokat a fákat festi meg. Párizsi műtermében csendéleteket készít. Európa-szerte rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. Budapesten először 1993-ban volt kiállítása, majd 2003-ban. 
    [kutatható] »996« 2015, 4 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Homola István (1938)
    Lakatos. 1956 októberében Budapesten, decemberben Tatabányán vett részt a fegyveres harcokban. 1958-ban 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után szerszámkészítő lakatos, illetve bányász volt. A hetvenes évektől ősrégészettel és szerszámkészítési technikákkal foglalkozik.
    [nyilvános] »449« 1992., 7 ív.
    Készítő: Germuska Pál.
  • Homola László (1921)
    Lakatos. 1956 októberében Budapesten, decemberben Tatabányán vett részt a fegyveres harcokban. 1958-ban 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1959-es szabadulása után szerszámkészítő lakatos, illetve bányász volt. A hetvenes évektől ősrégészettel és szerszámkészítési technikákkal foglalkozik.
    [nyilvános] »211« 1989., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Hónig Ernő (1924–2006)
    Villamosmérnök. 1949-től a Villamos Berendezés és Készülék Művekben közép-, illetve felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1062« 1982., 7 ív.
    Készítő: Jeles Éva, Mizsei Kálmán.
  • Horacsek Gábor (1932)
    Gépészmérnök. 1951-től a Budapesti Szerszámgépgyárban gépésztechnikus. 1956-1966 között a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnál üzletkötő, középszintű vezető, 1972-1980 között a vezérigazgató személyes tanácsadója. 1966-1972 között a Szerszámgépipari Műveknél közép-, illetve felsőszintű vezető, 1980-tól kereskedelmi igazgató.
    [kutatható] »1039« 1982., 10 ív.
    Készítő: Bakonyi Éva, Hegedűs István.
  • Horvát János (1944)
    Médiaszakértő, televíziós újságíró. 1964-ben megnyerte az első Riporter kerestetik tv-vetélkedőt. 1969-94 között az MTV munkatársa volt. 1970-79 között dolgozott A HÉT című politikai műsorban. Niemann ösztöndíjas volt a Harvard Egyetemen, és tanított a Columbia Egyetem újságíró tanszékén. Közreműködött az ELTE média szakának beindításában, majd a SPORT TV elnöke volt. 2007 áprilisától Magyarország kubai nagykövete.
    [nyilvános] »848« 2006-2007., 19 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Horváth Ádám (1930–2019)
    Rendező. 1949-ben politikai nézetei miatt kizárták az agráregyetemről. 1952-57 között a Honvéd Művészegyüttes kórusának tagja, az 1956-os forradalom idején az együttessel Kínában turnézott. 1957-ben az akkor induló televízióhoz került, 1958-tól tévérendező, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1968-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1983-tól egyetemi tanár.
    [nyilvános] »772« 2003., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lévai Julianna.
  • Horváth Csaba (1932–2013)
    Munkás, közgazdász. 1956-ban az Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanácsa titkárává választották, majd a városi nemzeti tanácsba is delegálták. 1957-ben letartóztatták, Kistarcsára, majd Tökölre internálták, 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után Budapesten kapott esztergályosi munkát. 1970-től angol fordítóként dolgozott, majd üzletkötő volt. A rendszerváltozás után könyvkiadót alapított.
    [kutatható] »236« 1990., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Horváth Ferenc (1966 )
    Lásd Romák visszaemlékezései közép-európai perspektívából I.
    [nyilvános] »1166« 2017, 3 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Horváth Ferenc ((1966–))
    Rendőrtiszt, jogász. 1986–2008 között Budapesten különböző pozíciókban rendőr. 2005 óta alapító elnöke a Roma Rendőrök Országos Egyesületének. 2007-től 2012-ig hátrányos helyzetű fiatalok számára klubot működtetett. A Magyarországi Cigánypárt elnökségi tagja. 2016 óta Tiszavasváriban a cigányok között közösségszervező munkát végez. (Romani Memory: Recollections of Roma from the Central Europeen Perspective a Post Bellum Intézettel közös projekt keretében készült interjú. https://www.pametnaroda.cz/hu/dr-horvath-ferenc-1966)
    [nyilvános] »377« 2017, 3 ív + hangfelvéte.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Horváth Ferenc (1909–?)
    Jogász. 1956-ban részt vett a Veszprém megyei forradalmi eseményekben. 1957-ben a Brusznyai-per másodrendű vádlottjaként négy év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ban szabadult.
    [nyilvános] »450« 1992., 7 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Horváth Imre (1935)
    Elektromérnök. 1959-1967 között a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Telefongyárában, majd Fejlesztési Intézetében fejlesztőmérnök, illetve közép- és felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1010« 1982., 4 ív.
    Készítő: Csalog Zsolt.
  • Horváth István Dénes (1929)
    Vegyészmérnök. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult, amikor összeesküvés vádjával letartóztatták, és 1951. április 4-én hat év börtönbüntetésre ítélték. Márianosztrára került, ahonnan több alkalommal kivitték rab-munkára. 1956. június 12-én szabadult, majd Budapesten dolgozott segédmunkásként. A forradalom alatt részt vett az utcai harcokban. November 4-én elhagyta az országot, hamarosan Nagy-Britanniába ment, és Birminghamben a vegyi karon fejezte be tanulmányait. 1961-től a British-Gas Kutatóintézetében, majd egy magáncégnél kutatómérnök volt. A nyolcvanas évek közepétől buszvezetőként dolgozott. 2003-ban hazatelepült.
    [nyilvános] »864« 2007., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Varga Ágota.
  • Horváth János (1921–2019)
    Közgazdász. A németellenes diákmozgalmak résztvevője. 1945 után a kisgazdapárt országgyűlési képviselője, közreműködött a szövetkezeti törvény kidolgozásában. 1947-ben a Magyar Közösség elleni perben négy év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a kisgazdapárt újjáalakításában. A forradalom bukása óta emigrációban él, egyetemi tanár az USA-ban.
    [kutatható] »165« 1987., 11 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Litván György, Tóth Pál Péter.
  • Horváth József (1920)
    Autószerelő. 1956-ban a veszprémi Fémfeldolgozó Vállalat munkástanácsának elnöke és a Veszprém Megyei Munkástanács tagja.
    [nyilvános] »451« 1992., 4 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Horváth Józsefné Kovács Mária (1931)
    Kocsmáros Pincehelyen. Az ötvenes évek elejétől az Áfész kezelésében lévő üzletekben dolgozott, majd 1983-89 között szerződéses kocsmát üzemeltett. Életútja jól szemlélteti a falusi kocsmáros identitást, a vele járó státust, valamint ezen szerepek nőként megélt egyvelegét és az ezzel járó nehézségeket.
    [nyilvános] »853« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Horváth Károly (1936)
    Vegyésztechnikus. 1956. november 4. után Debrecenben részt vett a politikai ellenállásban. Hét év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »437« 1992., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Horváth Tamás (1940)
    Újságíró, író. 1965-ben szegedi joghallgatóként letartóztatták, és államellenes izgatás vádjával két év börtönbüntetésre ítélték. 1967-es szabadulása után segédmunkás, majd szabadfoglalkozású újságíró.
    [nyilvános] »392« 1992., 6 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Horvath, Charles (1954)
    Adminisztrátor. 1975-ben feleségével együtt Nyugat-Németországban politikai menedékjogot kért, majd 1976-ban Ausztráliába emigrált. Sydneyben önálló pénzügyi tanácsadó.
    [nyilvános] »788« 2005., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Hrozova Erzsébet (1938–2013)
    Ápolónő. 1956-ban részt vett a Víg utcai és a Práter utcai harcokban, első fokon halálra, másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult.
    [nyilvános] »304« 1991., 9 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Hunyady Péter (1938)
    Orvos. 1956. november 28-án lépte át a határt. 1957 júniusában érettségizett. A leuveni és a lüttichi egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, majd 1962-ben visszatért Ausztriába. Előbb idegenforgalmi iskolát végzett, végül 1976-ban szerzett orvosi diplomát, és a feldkircheni kórházban helyezkedett el röntgenorvosként.
    [kutatható] »896« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Huszár István (1927–2010)
    Közgazdász, pártfunkcionárius. 1953-1963 között az MDP KV, illetve az MSZMP KB munkatársa. 1963-1973 között a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, majd elnöke. 1973-1980 között miniszterelnök-helyettes. 1980-tól az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, 1985-1988 között a Párttörténeti Intézet igazgatója. 1980-tól országgyűlési képviselő volt.
    [kutatható] »250« 1990., 24 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Margit.
  • Huszár László (1932–2007)
    Építész. 1956 őszén részt vett a műegyetemi forradalmi diákbizottság munkájában. Angliába emigrált, ahol az Irodalmi Újság s más emigráns lapok rendszeres munkatársa, végül a Magyar Írók Külföldi Szövetségének titkára volt. A London School of Economics-en közgazdaságtanból és nemzetközi jogból szerzett diplomát. 1961-től harmadikvilág-beli várostervező programok irányításával foglalkozott.
    [nyilvános] »748« 2001., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nóvé Béla.
  • Huszár Tibor (1930–2019)
    Szociológus, egyetemi tanár. 1948-49-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetségében előadó. 1949 őszétől a moszkvai Lenin Intézetben tanult. 1953-56 között a DISZ KV alosztályvezetője, majd budapesti bizottságának titkára volt. Részt vett a Petőfi Kör megalakításában, 1956-ban a kör vezetőségi tagja volt. 1957-től középiskolai tanár. 1960-tól az ELTE Filozófiai Tanszékén oktatott. 1969-2000 között egyetemi tanár. 1969-83-ban a Szociológiai Tanszék alapítója és vezetője volt, 1983-92 között az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetét vezette. 1982-től az MTA levelező, 1987-től rendes tagja.
    [kutatható] »499« 1993, 2007., 9+38 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Hűvös Oszkár (1931)
    Bányász, majd 1951-1955 között a szombathelyi ÁVH munkatársa. 1956. október 26-tól november 4-ig a tatabányai nemzetőrség parancsnoka. 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1961-es szabadulása után segédmunkás, gépkocsivezető.
    [nyilvános] »417« 1992., 2 ív.
    Készítő: Germuska Pál.
  • Igaz Endre (1938)
    Építészmérnök. 1957-től a Szabolcs-Szatmár Megyei Állami Építőipari Vállalatnál építésztechnikus, főépítésvezető-helyettes. 1964-től a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalatnál középszintű vezető, 1976-tól a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalt igazgatója.
    [kutatható] »1154« 1983., 5 ív.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Iklódy Gábor (1928)
    Hadmérnök, mérnök-közgazdász. 1954-1963 között a Mechanikai Művek termelési osztályvezetője, illetve igazgatója. 1963-1973 között a Budapesti Rádiótechnikai Gyár vezérigazgatója, 1973-1974 között a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kormánybiztosa, majd vezérigazgatója. 1980-tól az Elektromodul Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1011« 1982., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Inkei Péter (1945)
    Spanyol-angol szakos tanár. 1965-től szabadfoglalkozású fordító, nyelvtanár, majd az UNESCO magyar titkárságán ügyintéző. 1975-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjában dokumentátor, tudományos titkár, 1979-től a Művelődési Minisztérium programirodájának vezetője. 1984-től az Akadémia Könyvkiadó ügyvezető igazgatója.
    [kutatható] »1120« 1984., 4 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Interjúk görögországi politikai menekültekkel
    Hét, a 2. világháború után Görörországból – Magyarországra, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába – menekült politikai üldözött gyermekével készült interjú.  
    [kutatható] »689« 1986, 1993, 10 ív.
    Készítő: Szidiropulosz Archimedesz.
  • István János (1931)
    Közgazdász. 1954-től a Bakony Műveknél tisztviselő. 1960-tól a Nitrokémia Vállalatnál főosztályvezető. 1971-től Veszprém Megye Tanácsának elnökhelyettese.
    [kutatható] »1103« 1983., 9 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Iszák Ferenc (1931)
    A Veszprémi Nehézvegyipari Egyetemen tanult, de attól tartva, hogy ő is áldozatául esik az ötvenes évek tisztogatásainak, abbahagyta tanulmányait. Fizikai munkásként dolgozott, gyakran váltogatta munkahelyeit. Disszidálni akart Magyarországról. 1956 tavaszán megismerte Polyák Györgyöt, aki korábban pilóta volt. Iszák ötletére 1956. július 13-án eltérítették a Budapest-Szombathely-Zalaegerszeg között menetrend szerint közlekedő L1-es típusú repülőgépet. A héttagúra bővült társaság átvette a fedélzeten a hatalmat, és a gép az Ingolstadt melletti NATO repülőtéren szerencsésen földet ért. Iszák 1957 augusztusától az USA-ban él. Jelenleg saját jógaiskolájának az igazgatója és magándetektív a kaliforniai Del Marban.
    [nyilvános] »824« 2005-2006., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Dunai Andrea.
  • Ivánfi Jenő (1929)
    vegyészmérnök. Ivancsics Jenőként született Egerben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát 1952-ben. A Borsodi Vegyipari Tröszt, majd a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet kutatómérnöke volt. 1956 novemberében elhagyta Magyarországot. 1956-tól 1961-ig az alsdorfi EBV laboratóriumában alkalmazták analitikus mérnökként. 1961-ben visszatért családjához Magyarországra. Alkalmi munkák után a Tiszai Vegyikombinát tiszaszederkényi Lakkfestékgyárában kapott kutatómérnöki állást, később a kutatási osztály vezetője lett. 1972-től a Borsodi Vegyikombinátnál dolgozott, 1982-től mint termékigazgató a PVC ablakok gyártásának beindítását szervezte országos szinten. A Sajógalgóc Baráti Köre Egyesület megalapítója.1989-ben nyugdíjba vonult. Belépett a Kereszténydemokrata Néppártba és annak kazincbarcikai szervezetét irányította. 1990-től Kazincbarcika alpolgármesterévé választották. 1994-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki.
    [nyilvános] »979« 2013, 13 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Iványi Gábor (1951)
    Metodista lelkész. 1973-ban szentelték pappá. A SZETA és a Wallenberg Egyesület alapító tagja. 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt. A Fővárosi Szociális Központ igazgatója, majd a Wesley János lelkészképző Főiskola főigazgatója. [MM]
    [nyilvános] »819« 2005., 1 ív.
    Készítő: Balogi Anna.
  • Jahn Kornél (1934)
    Mérnök. 1956. december 4-én Horvátlövőnél (Deutsch-Schützennél) kelt át az osztrák határon. Bécsben él, rendszeresen látogat Magyarországra.
    [kutatható] »897« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Jakab Mátyás (1932)
    Gépészmérnök. 1949-től a Budapesti Köszörűgépgyárban segédmunkás, majd csoportvezető. 1956-1957-ben a kunfehértói állami gazdaság főmérnöke. 1957-től a Fémáru- és Szerszámgépgyárban, illetve a Szerszámgépipari Művekben közép-, majd felsőszintű vezető, 1980-tól vezérigazgató.
    [kutatható] »1042« 1982., 8 ív.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Jakab Sándor (Alexandru Iacob) (1913–1997)
    Közgazdász, az erdélyi magyar és a romániai kommunista mozgalom vezető funkcionáriusa. 1945 után a romániai Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársa, a Jóvátételi Bizottság elnöke, pénzügyminiszter-helyettes. 1951-ben húsz év kényszermunkára ítélték. 1964-es szabadulása után a romániai Kereskedelmi Kamara, majd a Minisztertanács szaktanácsadója.
    [kutatható] »12« 1986., 46 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Jakab Zoltán (1930)
    Építészmérnök. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetőrségének tagja. 1957-ben három év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »387« 1992., 6 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Jamandi Emil (1938)
    1956-ban a kolozsvári Bolyai Egyetem hallgatója. 1962-ben izgatás vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-es szabadulása után anyagbeszerző. 1989 után Balánbánya polgármestere.
    [nyilvános] »627« 1995., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gagyi-Balla István.

Oldalak