Jelenlegi hely

AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Duka Zólyomi Norbert (1908-1989)
    Jogász, orvostörténész, zenetanár, antifasiszta politikus. A csehszlovákiai magyar Liberális Párt egyik vezetője. 1946-ban nemzetiségi politikai tevékenysége miatt elítélték, 1949-ig volt börtönben, majd 1953-ig bányászként dolgozott.
    [kutatható] »37« 1986., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Bába Iván.
  • Duli László (1941)
    Könyvelő, üzemvezető. 1956 decemberében Sopronnál, Ágfalván keresztül jutott át az osztrák határon. 1961-ben Innsbruckban érettségizett, építészmérnöknek, majd közgazdásznak tanult. Ausztriában él.
    [kutatható] »893« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Duna Kör
    A Duna Kör emlékezete kutatás keretében készült interjúk: Dózsa Tamás (1954), grafikus, Dragon Pál (1945–2010), újságíró, politikus, Langmár Ferenc (1958), Pajkossy Gábor (1951), történész, Perczel Anna (1942), építészmérnök, Péterffy Ágoston (1942), építőmérnök, Rév István (1951), történész, Vásárhelyi Judit (1944), tanár.
    [nyilvános] »847« 2006., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Vida Viktor.
  • Dunajszki András (1929)
    Gépészmérnök. 1954-től az MDP KV ipari osztályán politikai munkatárs. 1957-től a Ganz-Mávag különböző gyáregységeiben igazgató, majd 1977-től vezérigazgató.
    [kutatható] »1044« 1982., 5 ív.
    Készítő: Nagy Ilona, Petőcz György.
  • Dusóczky Tamás (1931–2017)
    Számítógép-szakember. 1953-ban osztályidegen származása miatt kizárták az egyetemről. Versenyszerűen kerékpározott. A forradalom alatt sebesülteket mentett. 1956 decemberében elhagyta az országot, Svájcban telepedett le. Az IBM és a Control Data vezető munkatársa volt, majd 1970-ben önálló számítástechnikai vállalatot alapított. A hetvenes évek elejétől rendszeresen látogatott haza. A kilencvenes évek elején szőlőbirtokot vásárolt Tokaj-Hegyalján, azóta bortermeléssel és kereskedelemmel foglalkozik.
    [kutatható] »741« 2001., 9 ív, hangfelvétel és melléklet.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Dzitko, Zdzislaw (1935)
    Lengyel mérnök. 1956-ban a műegyetem Hess András téri kollégiumában működő forradalmi bizottság tagja, illetve nemzetőrként részt vett a november 4-e utáni ellenállás szervezésében.*
    [nyilvános] »619« 1993., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Ebinger Endre (1932)
    Fizika-matematika szakos tanár. 1956-ban a Mosonmagyaróvári Forradalmi Nemzeti Tanács tagjává választották. 1957 márciusában letartóztatták. Kistarcsára internálták, 1958 februárjában 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-as szabadulása után segédmunkás, majd vegyipari szakmunkás volt. 1963-92 között fizikusként dolgozott.
    [nyilvános] »199« 1989., 7 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Egei Sándor (1922)
    Artista, tanár. Szemtanúja volt a kiskunfélegyházi és budapesti 1956-os eseményeknek. Jelenleg Németországban él, a Veszprém Megyei 1956-os Szövetség szponzora.
    [nyilvános] »344« 1991., 4 ív és melléklet.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Egri György (1922–2003)
    Újságíró. 1940-től részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1946 után szociáldemokrata ifjúsági vezető, a SZIM főtitkára. A Népszava és a Világosság munkatársa, néhány hónapig az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. 1950-1953 között recski rab. 1956-ban Dudás József lapjánál, a Magyar Függetlenségnél dolgozott. 1958-1981 között Torontóban lapszerkesztő.
    [nyilvános] »213« 1987-1988., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Csaba.
  • Egri Sándorné Rácz Edit (1919–2004)
    Tisztviselő. 1956 októberében és novemberében élelmet, szállást adott és tolmácsolt a Tompa utcai felkelőknek. 1958-ban tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »288« 1991., 10 ív.
    Készítő: Kőhegyi Kálmán.
  • Elek Mihály (1936)
    Költő. 1956-ban a Kilián laktanyában alakult Kossuth fegyveres csoport vezetője. 1957-ben öt hónapra Tökölre internálták.
    [nyilvános] »365« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Ember Judit (1935-2007)
    Filmrendező. 1944-ben szüleivel együtt Kunhegyesre, majd Szolnokra deportálták. A Lenin Intézetben tanult, ahonnan 1954-ben nézetei miatt kizárták. A Szabad Ifjúságnál, majd az Egyesült Izzóban dolgozott. 1956 őszén szemtanúja volt a budapesti eseményeknek. 1959-ben magyar-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tanított, majd 1964-1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola népszerű és tudományos kisfilmrendező szakát. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak. 1987-ben a Fekete Doboz videofolyóirat egyik alapítója volt.
    [kutatható] »837« 2006., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Emericzy Kálmán (1915-1996)
    Tisztviselő, jogász. 1952-ben jogi diplomát szerzett, de kinevezését - morális okokból - visszautasította. 1956-ban a politikai foglyok kiszabadításának kezdeményezője, vezetője. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, 1975-ös nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott.
    [nyilvános] »517« 1993., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Eötvös László (1915–1993)
    Jogtanácsos. 1951–1953 között államellenes összeesküvés vádjával Kistarcsára internálták. 1956-ban Vörösberényben munkástanácselnök. 1959-ben Tökölre internálták.
    [kutatható] »328« 1991., 9 ív és melléklet.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Erdei István (1904-1987)
    Lakatos, egyéni gazdálkodó, a harmincas évektől aktív szociáldemokrata politikus. 1956-ban a hódmezővásárhelyi és a Csongrád Megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »86« 1986-1987., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács András.
  • Erdélyi '56
    Az 1956-os erdélyi eseményekkel és az azt követő megtorlással kapcsolatos interjúk. Antal László evangélikus lelkész, Bauer György tisztviselő, Kelemen Kálmán mérnök, Nagy Benedek tanár és Nyitrai Mózes unitárius lelkész visszaemlékezései. *
    [nyilvános] »732« 1999., 5 ív.
    Készítő: Tófalvi Zoltán.
  • Erdélyi Ágnes (1944)
    Filozófus. 1970-től az MTA Filozófiai Intézetében dolgozott. 1992-től 1998-ig a Láthatatlan Kollégium igazgatója volt, és az ELTE-n oktatott. 2005 óta egyetemi tanár. [MM]
    [zárt] »818« 2005., 5 ív.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Erdélyi Sándor (1931–2008)
    Katonatiszt. 1956-ban Angyal István csoportjának tagja, a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának elnökhelyettese. 1958-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték. Zenetanár Vácott.
    [nyilvános] »251« 1990-1991., 35 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Erdélyi Tibor (1932-2002)
    Építészmérnök. 1956 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként részt vett a diákság követeléseinek a megfogalmazásában. Az október 23-i tüntetés egyik szervezője, 25-től nemzetőrparancsnok volt. November 4-e után részt vett a szellemi ellenállásban. 1957-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, amit 1958-ban 18 év börtönbüntetésre mérsékeltek. 1963-ban szabadult. Diplomáját nem védhette meg, de mérnökként foglalkoztatták. 1986 decemberében részt vett az Eörsi István lakásán rendezett illegális ötvenhatos konferencián. A TIB egyik alapítója, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének egyik szervezője, 1990-92 között a TIB gazdasági bizottságának vezetője volt.
    [kutatható] »152« 1983-1993., 18+6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Mécs Imre.
  • Erdős András (1923–2009)
    Közgazdász. 1945-től pártmunkás. 1950-től a Keravill Kereskedelmi Vállalat középszintű vezetője, 1973-tól igazgatója 1988-as nyugalomba vonulásáig. 
    [kutatható] »1118« 1983., 3 ív.
    Készítő: Ábrány László.
  • Erdős Péter (1925-1990)
    Újságíró, popmenedzser. 1944-ben Borba, majd Buchenwaldba hurcolták. 1946 után a Szabadság és a Szabad Nép munkatársa. 1950-ben kémkedés vádjával letartóztatták. 1953-as szabadulása után csatlakozott a pártellenzékhez. 1956 februárjában ismét letartóztatták, áprilisban szabadult. November 4-én közreműködött abban, hogy a Nagy Imre-csoport több tagja a jugoszláv követségre jusson. 1957 márciusában letartóztatták, másfél év múlva szabadult. A Szerzői Jogvédő Hivatal, majd a Hungaroton munkatársa.
    [kutatható] »73« 1988., 22 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Acsay Judit.
  • Erős Ferenc (1946–2020)
    Pszichológus. 1969-től a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1973-tól az MTA Pszichológiai Intézet munkatársa, 1982-től főmunkatársa, 1984-től a társadalomlélektani csoport vezetője volt. 1984-től a pécsi egyetem docense, 1989-től a szegedi egyetem pszichológiai tanszékének vezető docense volt. 1999-től Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszék doktori iskola vezetője. A BUKSZ és a Thalassa szerkesztője. [MM]
    [kutatható] »816« 2005., 2 ív.
    Készítő: Udvarnoky Virág.
  • Eszterhás György (1916-2002)
    Jogász. A II. világháború idején a Belügyminisztérium menekültügyi osztálya munkatársaként részt vett a lengyel menekültek elhelyezésében. A Független Kisgazdapárt, majd a Demokrata Néppárt tagja, országgyűlési képviselő. 1948-as emigrálása után az USA-ban tisztviselő.
    [kutatható] »207« 1990., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Javorniczky István.
  • F. Tóth István (1934)
    Fizikus-mérnök. 1956-ban a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány tagja. Egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Elektronikai, távközlési és hadiipari kutatásokban dolgozott.
    [kutatható] »422« 1992., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Faluvégi Lajos (1924-1999)
    Közgazdász. 1945-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, 1968-1971 között pénzügyminiszter-helyettes, 1980-ig pénzügyminiszter, 1980-1986 között miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára.
    [kutatható] »136« 1988-1989., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Faragó Vilmos (1929-2013)
    Újságíró, kritikus. 1956-ig egyetemi tanársegéd. 1957-1962 között a Népművelés munkatársa, 1989-ig az Élet és Irodalom szerkesztője, főszerkesztő-helyettese.
    [nyilvános] »226« 1990., 43 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havril Erzsébet.
  • Farkas André (1931)
    újságíró, marketing szakember. A háború után a MADISZ-ban tevékenykedett, a Szabad Ifjúságban jelentek meg írásai. Esztergályosnak tanult, majd az MTI-hez került angol fordítónak. Később az Esti Budapest külpolitikai szerkesztője lett. Az 1956-os forradalom alatt Dudás József (Magyar) Függetlenség című lapját szerkesztette. Dudás letartóztatása után Lengyelországba, majd 1957 februárjában Franciaországba menekült. A hatvanas évek közepén önálló, direct marketing vállalkozásba kezdett. 1970 és 1972 között személyzeti igazgatóként részt vett a Maxime’s étteremlánc megszervezésében. Ezt követően egy angol fotóelőhívással foglalkozó cég franciaországi leányvállalatát építette fel, majd Vins de France néven saját mail order vállalkozást alapított. Megszervezte önálló fotóelőhívó vállalkozását is, amit a kilencvenes évek elején Fotópont néven Magyarországra is bevezetett. 2002-ben visszavonult. Visszaemlékezései La vie fabuleuse sur la planète Marx címmel jelentek meg franciául. Az 1956-os forradalom történetét oral history visszaemlékezések alapján rekonstruálta Budapest 1956 című kötetében.
    [kutatható] »972« 2014, 7 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Somlai Katalin.
  • Farkas Imre (1956)
    Blokk-kezelő szakmunkás Százhalombattán. Édesapját, Farkas Imre (1929-1958) vízvezeték-szerelőt, aki 1956. október 26-án szemtanúja volt Csepelen Bordás András esztergályos meggyilkolásának, halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »640« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Farkas László (1909-2003)
    Jogász. A kultuszminisztérium munkatársaként 1940-ben Észak-Erdélyben a magyar oktatás szervezője, 1942-1944 között a kisebbségi sérelmeket vizsgáló nemzetközi bizottság magyar referense. 1948-1959 között Sárospatakon teológiatanár és a református konvent előadója. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtár budavári építkezésének intézője.
    [kutatható] »61« 1987., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Vásárhelyi Judit.
  • Farkas Tamás (1935)
    Mérnök-közgazdász. 1958-tól műszaki ellenőr, 1964-től a Veszprém Megyei Tanács Ipari osztályán főmérnök, majd osztályvezető.
    [kutatható] »1102« 1983., 9 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Farkas Vladimir (1925-2002)
    Államvédelmi tiszt. 1939-1945 között szovjet emigráns, 1946-1955 között az ÁVO, illetve ÁVH főtisztje volt. 1956-1960 között börtönbüntetését töltötte. Szabadulása után gazdasági munkakörben dolgozott.
    [kutatható] »200« 1985–1988, 2000, 15+75+5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Borenich Péter, Kozák Gyula, Rainer M. János.
  • Farkasdy Zoltán (1923-1989)
    Építész. Vállalati vezető, középületek és műemléki helyreállítások tervezője, 1981-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára.
    [kutatható] »52« 1983-1987., 17 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Fazekas György (1913-1984)
    Újságíró, lapszerkesztő. 1948-51 között a Szabad Nép olvasószerkesztője volt. 1953 után csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. A forradalom alatt Nagy Imre titkárságán és Kopácsi Sándor tanácsadójaként tevékenykedett. Romániába hurcolták, 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1961-ben egyéni amnesztiával szabadult, a Corvin Áruház reklámfőnöke, 1968-tól a Magyar Hírlap munkatársa volt.
    [kutatható] »67« 1983., 28 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Fazekas Zoltán (1925)
    Jogtanácsos, újságíró. 1945-51 között a Szabad Nép és több vidéki napilap munkatársa, 1952-től a Szolnoki Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tanulmányi előadója, majd a Dékáni Hivatal vezetője volt. A forradalom alatt részt vett az egyetemi megmozdulásokban, majd a szolnoki rádióadó működtetésében és a műsorkészítésben. 1956 novemberében Ungvárra hurcolták, decemberben bocsátották szabadon. 1958-ban 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult. Kalauzként, műszaki ügyintézőként, 1965-től jogtanácsosként dolgozott.
    [nyilvános] »282« 1991., 20 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Fehér Erzsébet (1936–2023)
    Vegyészmérnök. 1952-57 között laboráns, 1958-tól a Pálma, illetve a Taurus Gumigyár osztályvezetője, 1968-tól főmérnöke. 1978-tól a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1007« 1982., 7 ív.
    Készítő: Borszéki Zsuzsa, Hegedűs B. András.
  • Fehér Nándor (1941)
    Segédmunkás. 1956-ban nemzetőrként részt vett a budapesti fegyveres harcokban. 1957-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »649« 1995., 3 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Fejtő Ferenc (1909-2008)
    Újságíró, történész. 1932-1933-ban illegális kommunista tevékenységért bebörtönözték. 1934-ben belépett a szociáldemokrata pártba. József Attilával a Szép Szó alapító szerkesztője, illetve a Szocializmus és a Népszava munkatársa. 1938-ban egy írása miatt izgatás vádjával bíróság elé állították, az ítélet elől Franciaországba menekült. 1944-1947 és 1950-1974 között az AFP kelet-európai hírmagyarázója. 1947-1949 között a párizsi magyar követség sajtóirodájának a vezetője. 1949-ben a Rajk-per elleni írásával végleg szakított a magyar politikai élettel. 1972-1982 között a Politikai Tudományok Főiskolája kelet-európai szemináriumainak igazgatója.
    [nyilvános] »766« 2003., 10 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Fekete Ferenc (1928-1998)
    Agrárközgazdász, egyetemi tanár. Népi kollégista, 1953-1954-ben Dobi István titkára. A Közgazdasági Szemle alapító főszerkesztője. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja.
    [kutatható] »13« 1986., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Nagy Gyula.
  • Fekete József (1921)
    Az 1950-es években a győri Vagongyárban osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökségének tagja, a fegyelmi bizottság elnöke volt. 1958-ban tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték, 1964-ben szabadult.
    [kutatható] »702« 1997., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szakolczai Attila.
  • Fekete László (1918–?)
    Katonatiszt, kohómérnök. 1953-tól miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára. 1956-ban az egyetemi diákparlamentben a tanári kar képviselője, a Borsod Megyei Munkástanács elnökhelyettese. 1956. november 5-én Ungvárra hurcolták, majd 1957-ben egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »408« 1991., 6 ív.
    Készítő: Ungváry Rudolf.

Oldalak