Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Bródy Ferenc (1931)
    Matematikus. Pályáját filozófusként kezdte, a Szikra Könyvkiadó Marx és Engels sorozatának fordítója és szerkesztője volt. A hetvenes évektől nyugdíjazásáig a SZTAKI-ban matematikusként dolgozott. [MM]
    [nyilvános] »803« 2005., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Brusznyai Margit (1954)
    Zenetanár, karvezető. A váci zeneiskola tanára. Édesapját, Brusznyai Árpád (1924-1958), klasszikafilológus, görög-latin szakos tanárt, aki a forradalom alatt a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke volt, halálra ítélték, és kivégezték. [GY]
    [kutatható] »602« 1994., 7 ív.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna, Molnár Adrienne.
  • Budavári Győzőné Újvári Anna (1941)
    Ápolónő. 1956-ban részt vett a Móricz Zsigmond körtéri harcokban. Nevelőapját, Újvári József (1927-1958), segédmunkást, aki a forradalom alatt a VIII. kerületi nemzetőrség parancsnoka volt, 1957-ben letartóztatták, majd szervezkedés vezetése vádjával halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »688« 1998., 2 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Bujdosó Alpárné Vizi Zsuzsa (1935–2014)
    Statisztikus, könyvelő. 1956-ban csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz, vöröskeresztes szolgálatot látott el. A forradalom leverése után Ausztriába emigrált. Részt vett a Magyar Műhely szervezésében.
    [nyilvános] »692« 2001., 1 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Bük János (1938-2000)
    Vállalkozó-kisiparos. 1956-ban a Széna téren harcolt. November 4-én a szovjetek négy hónapra Ungvárra és Sztríjbe hurcolták, hazakerülése után Kistarcsára internálták.
    [nyilvános] »413« 1992., 5 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Bulányi György (1919-2010)
    Piarista paptanár. 1945-től lelkigyakorlatokat tart és kisközösségeket vezet, emiatt 1952-1956 és 1958-1960 között börtönben volt. Szabadulása után segédmunkás majd műszaki fordító. A Bokor bázisközösségi mozgalom vezetője. A nyolcvanas évek elején a magyar egyházi vezetés megvonta tőle a nyilvános papi működés jogát.
    [nyilvános] »197« 1989., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András.
  • Bulárka István (1920)
    Géplakatos. 1956-ban Temesváron részt vett egy a magyar forradalommal szimpatizáló szervezkedésben. Huszonöt év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
    [nyilvános] »516« 1993., 4 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Burián Zoltán (1932-1994)
    Építőmérnök. 1956-ban Szigethy Attila megbízásából a Szabad Győr Rádiót felügyelte. Öt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »372« 1991., 20 ív.
    Készítő: Bindorffer Györgyi.
  • C. D.
    Az ÁVO/ÁVH tisztje.
    [zárt] »46« 1986., 14 ív és melléklet.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Cinege Antal (1928-1997)
    Közgazdász. 1953-1957 között ÁVH-tiszt. 1957-től a Szövetkezetek Országos Szövetsége budapesti elnökhelyettese. 1961-től a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője, majd csepeli elnöke. 1970-től a Magyar Posztógyár igazgatója. 1979-től a Domus Áruház vezérigazgatója.
    [kutatható] »1129« 1984., 6 ív.
    Készítő: Darvas Péter.
  • Cornides István (1920-1999)
    Fizikus, vegyész, 1942 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetében, majd a jogutód ELTE TTK-n tanított és kutatott a Nobel-díjas Békésy György professzor mellett. 1956-ban Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Forradalmi Bizottságának elnöke. 1957 elején letartóztatták, és néhány hónapig vizsgálati fogságban tartották.
    [kutatható] »609« 1993-1994., 20 ív (11+9), hangfelvétel.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Csáki János (1927)
    Építőmérnök. 1968-ig építőipari vállalatoknál közép-, illetve felsőszintű vezető, majd az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban főosztályvezető. 1978-1981 között az Országos Szakipari Vállalat igazgatója.
    [kutatható] »1045« 1983., 9 ív.
    Készítő: Baross Gyöngyvér.
  • Császár László (1928)
    Géplakatos. 1956-ban az ózdi nemzetőrség tagja. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »342« 1991., 2 ív.
    Készítő: Páczelt Istvánné.
  • Csatár Imre (1918-2003)
    Újságíró. Illegális kommunista, részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság munkájában. A Szabad Nép, a Győri Újság, a Győr Megyei Hírlap munkatársa, 1956-ban a Szabad Ifjúság főszerkesztője. A Magyar Nemzet olvasószerkesztője.
    [kutatható] »20« 1986., 25 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Csehiné Papp Sára (1917-1994)
    Tanár Kolozsváron. Csehi Gyula (1910-1976), irodalomkritikus, egyetemi tanár özvegye. Az interjú az ötvenes évekre, kiemelten a magyar forradalom kolozsvári fogadtatására emlékezik.
    [kutatható] »481« 1992., 7 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Cseley Tibor (1930)
    Mezőgazdász. 1956-ban a Baross téren fegyveres harcos, majd a Divatcsarnokban működő csoport parancsnoka. Angliába, majd az USA-ba emigrált.
    [kutatható] »277« 1989., 2 ív.
    Készítő: Gulyás Zsuzsa.
  • Cserépy Gyula (1931)
    Nyomdász, katonatiszt. Az 1956-ban a Berzenczey utcai fegyveres csoport tagja. 1957-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1970-ben szabadult.
    [nyilvános] »578« 1994., 3 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Csernák Emilia (1920–2015)
    Tanár Erdélyben. Az ötvenes, hatvanas évek nagyváradi társadalmáról, hatalmi mechanizmusáról és az 1956-os magyar forradalom kiváltotta hatásokról beszél.
    [kutatható] »505« 1993., 5 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Csernok Attila (1929–2015)
    Közgazdász. 1951–1967 között a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, 1973-ig a Minisztertanács Gazdasági Bizottságának szaktanácsadója, majd titkárságának vezetője volt. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseként dolgozott.
    [nyilvános] »1005« 1982,2005., 18+12 ív.
    Készítő: Hadházy Ágnes, Hegedűs B. András, Kozák Gyula.
  • Csetri Elek (1924–2010)
    Történészprofesszor Kolozsváron. A Bolyai Egyetemen történt 1956-os eseményekre és az azt követő megtorlásra emlékezik.*
    [zárt] »440« 1991., 2 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Csicsery-Rónay István (1917-2011)
    Könyvtáros, könyvkiadó. 1945-1947 között a kisgazda-párt külügyi osztályának vezetője, 1947-ben két év börtönbüntetésre ítélték. 1949-től az USA-ban élt, az Occidental Press alapítója.
    [kutatható] »198« 1989., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Csiky Gergely Színház (Kaposvár) – a kádári kultúrpolitika fényében
    A színház művészeinek -- Ascher Tamás (1949), 1973-78 között rendező, majd főrendező; Babarczy László (1941), 1974-81 között főrendező, majd igazgató; Zsámbéki Gábor (1943), 1968-tól rendező, 1975-1978 között igazgató; Koltai Róbert (1943) színművész; Ács János (1949), rendező;- Lukáts Andor színművész (1943), Molnár Piroska színművész (1945) és Pogány Judit színművész (1944) -- visszaemlékezései. Babarczy László beszélt még a színház rendszerváltást követő éveiről is.
    [nyilvános] »922« 2008-2010., 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Csillag Zoltán (1914–?)
    Orvos, katonatiszt. 1950-től a Honvédelmi Minisztériumban osztályvezető. 1956-ban Janza Károly honvédelmi miniszter titkárságának vezetője. 1956-1957 fordulóján a Magyar Vöröskeresztnél a HM képviselője. 1957-ben elbocsátották a hadseregtől, ezt követően fogorvos.
    [zárt] »139« 1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferber Katalin.
  • Csőgör Lajos (1904-2003)
    Orvos, szakíró, egyetemi tanár, illegális kommunista. Kolozs megye alispánja, majd a Magyar Népi Szövetség egyik vezetője, nemzetgyűlési képviselő. 1945-1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948-1949-ben és 1964-1967 között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora. 1949-ben hat év börtönbüntetésre ítélték. 1986 óta Budapesten él.
    [kutatható] »7« 1986., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Csőgör Lajosné Falk Erzsébet (1911-1996)
    Pszichológus, főiskolai tanár, illegális kommunista. 1945-ben a kolozsvári óvónőképző intézet egyik alapítója. A Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi pedagógiai főiskola tanára volt. 1986-tól Budapesten élt.
    [nyilvános] »27« 1986., 18 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Barabás Béla.
  • Csokits János (1928–2011)
    Költő. 1949-ben megszakította jogi tanulmányait, elhagyta Magyarországot, és Párizsban telepedett le. 1963-tól a Szabad Európa Rádiónál, később pedig a BBC Magyar Osztályán dolgozott. Az emigrációban többek között a Párizsban megjelenő Magyar Műhely, és a müncheni Új Látóhatár közölte verseit. 1999-ben hazateleült. 2006-ban József Attila-díjat kapott.
    [kutatható] »867« 2007., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Csongor Anna (1951)
    Magyar-angol szakos tanár. 1975-től a XX. kerületi Nevelési Tanácsadó családgondozója, 1982-től az Oktatáskutató Intézet munkatársa, 1993-tól az ELTE, Szociális munka és Szociálpolitika Tanszékének munkatársa volt. 1995 óta az Autonómia Alapítvány igazgatója. [MM]
    [kutatható] »814« 2005., 1 ív.
    Készítő: Udvarnoky Virág.
  • Csongovai Per Olaf (1930-2005)
    Filmrendező. 1956-ban részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport helyettes parancsnoka, a Nemzetőrség Operatív Bizottságának tagja. A forradalom bukása után Franciaországba emigrált, ott a trockista mozgalom aktív tagja lett. 1988-ig egy filmvállalat tulajdonosa volt.
    [nyilvános] »420« 1992., 6 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Csontos András (1923)
    Gépész, szállításvezető. 1956-ban a Berettyóújfalui Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciójának tagja, majd a nemzetőrség parancsnoka. 1957 őszén letartóztatták, és hat év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »523« 1993., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Csóra József (1919-2004)
    Földműves, kereskedő. 1956-ban a Berettyóújfalui Forradalmi Bizottmány vezetőségének tagja. 1958-ban négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »447« 1992., 3 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Csorba Béla (1950)
    Költő, író, néprajzkutató, politikus Újvidéken. 1971-1972-ben az Ifjúsági Tribün szerkesztője volt. 1974-1975-ben Magyarkanizsán, 1976-1982 között Temerinben tanított. 1976-tól 1983-as kizárásáig az Új Symposion szerkesztője volt. 1982-től az újvidéki egyetemen magyar nyelvi lektor. 1975-1988 között tagja volt a Jugoszláv Kommunista Pártnak. 1990-től a vajdasági magyarok politikai képviselője. 1992-1996 között a jugoszláv szövetségi parlament alsóházának képviselője volt. 1992 óta a temerini képviselőtestület tagja.
    [kutatható] »871« 2007., 18 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kovács Csaba.
  • Csorba István (1930)
    Mérnök. 1956-ban a Borsod Megyei Munkástanács tagja. November 5-én Ungvárra majd Sztríjbe hurcolták. A hetvenes évektől több cementipari beruházás munkálatait vezette. A TIB észak-magyarországi területi szervezetének elnöke.
    [nyilvános] »299« 1991., 5 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Csúcs László (1942)
    Jogász. Pannonhalmán érettségizett, diplomát a pécsi Janus Pannonius Egyetemen Államigazgatási és Jogtudományi Karán szerzett 1964-ben. Az Egri Járási Hivatalnál, majd az Országos Gumiipari Vállalatnál dolgozott. 1970-től a Pénzügyminisztérium adó- és illetékszakértője volt. 1992-ben a Magyar Rádió alelnökének nevezték ki. Miután az intézmény elnöke, Gombár Csaba kényszerűen távozik, átvette annak irányítását; nevéhez fűződik 129 régi rádiós elbocsátása. 1994 után a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője a fővárosi közgyűlésben, 1998 után négy éven át a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országgyűlési képviselője volt
    [nyilvános] »955« 2014, 9 ív, hangfelvétel..
    Készítő: Kardos Ernő.
  • Czájlik Péter (1940)
    Erdész. 1956-ban erdészeti középiskolás volt Sopronban. Budapesten csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz, novembertől részt vett az emigráció szervezésében, majd az angol hírszerzés megbízásából magyarországi futárszolgálatot teljesített. 1958-ban 12 évi szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult, az Erdészeti Tudományos Intézetben helyezkedett el. 1965-ben koholt vádak alapján 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, és állásából elbocsátották. Ezután különböző alkalmi munkákból élt, majd az Erdért munkatársa lett, természetvédelemmel foglalkozott. 1990-től vállalkozó.
    [nyilvános] »519« 1994., 18 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Czecze Lajos (1932)
    Munkás. 1956. október 26-án Miskolcon részt vett a rendőrkapitányság előtti tüntetésen. Az úgynevezett miskolci lincselési perben tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »273« 1989., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Czeglédy Ilona (1937–2022)
    régész. 1955–1959 között az ELTE történelem–könyvtáros, majd történelem–régész szakos hallgatója volt. 1961–1968 között az Országos Műemléki Felügyelőség régészeként részt vett a sümegi, az egri és a siklósi vár feltárásában, önállóan számos középkori templom feltárását végezte. 1968-ban a Diósgyőri Vármúzeum – Miskolci Galéria – Miskolci Képtár igazgatója lett. 1974-től 1981-ig a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ osztályvezetője volt. 1982-től 1992-es nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársaként az adattári osztály helyettes vezetője és a Sárospataki Vármúzeum szakfelügyelője volt. 1989 óta rendszeres karitatív munkát végez.
    [zárt] »195« 2012, 9 ív, melléklet, hangfelvétel..
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Czeglédy László (1929)
    Tanár, gépészmérnök. 1956-ban a Budapesti Híradástechnikai Gyár munkástanácsának tagja. 1957-ben Kistarcsára internálták, majd két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után fizikai munkás.
    [nyilvános] »366« 1991-1992., 19 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Czingráber Aladár (1939)
    Tanár. 1956 novemberében hagyta el Magyarországot. A wiesenhofi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a bécsi egyetemen diplomázott. Ausztriában él.
    [kutatható] »890« 2005., 4 ív.
    Készítő: Lénárt András.
  • Czitrom Gábor (1926–2017)
    Mérnök. 1944 májusában szüleivel a kolozsvári gettóba deportálták. Innen az úgynevezett Kasztner-vonattal Budapesten keresztül Bergen-Belsenbe kerültek, majd a semleges Svájcba. 1945-ben beiratkozott a kolozsvári Bólyai Tudományegyetemre, kémiát és matematikát hallgatott. 1946-ban Budapestre ment, és a műszaki egyetem építőmérnöki karán folytatta tanulmányait. Belépett a kommunista pártba, NÉKOSZ-tag és a Vásárhelyi Kollégium tagja lett. 1950-től az UVATERV munkatársaként dolgozott. 1956 végén későbbi feleségével, Márk Anna festőművésszel elhagyta Magyarországot. 1959-ig Németországban éltek, majd Párizsban telepedtek le. Építőmérnökként dolgozott nagy ipari létesítmények felépítésénél. 1983-ban nyugdíjba vonult. Ezt követően önkéntes mérnökként Haroun Tazieff csapatában dolgozott a földrengésbiztos építkezés megszervezésén és megvalósításán. 
    [kutatható] »974« 2014, 13 ív, angol nyelvű melléklet, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Dalos György (1943)
    Író, költő, műfordító. 1967-ben a Munkásmozgalmi Múzeumban dolgozott. 1968-ban egy maoista csoport tagjaként államellenes összeesküvésért letartóztatták, eltiltották a publikálástól, és elbocsátották a munkahelyéről. Szabadfoglalkozású fordító lett. A hetvenes években a magyar demokratikus ellenzékhez tartozott. 1984-86 között a DAAD berlini ösztöndíjasa, a Brémai Egyetem kutatója volt. 1987-95 között Bécsben élt, német és magyar újságok, rádiók munkatársa volt. 1995 óta Berlinben él, 1999-ig a berlini Magyar Kultúra Háza (Collegium Hungaricum) igazgatója volt. [MM]
    [nyilvános] »825« 2005-2007., 13 ív.
    Készítő: Keller Márkus.

Oldalak