Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Szendrői Péter (1935)
    Technikus. 1952-től Székesfehérváron építőipari munkás, illetve középszintű vezető, 1967-től az Alba Regia Építőipari Vállalatnál főépítés-vezető, majd termelési üzemvezető.
    [kutatható] »1037« 1982., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Szentágothai János (1912-1994)
    Orvos, agykutató, egyetemi tanár. 1973-tól az MTA alelnöke, 1976-1985 között elnöke.1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke. Számos szakmai és társadalmi szervezet tagja, elnöke. 1985-től országgyűlési képviselő.
    [nyilvános] »10« 1986., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Balázs Katalin.
  • Szentes Tamás (1933)
    Közgazdász, egyetemi tanár. 1956. október 23-án az egyetemisták megbízásából tárgyalt Iván Kovács Lászlóval, a Corvin közi felkelők egyik parancsnokával.
    [nyilvános] »508« 1993., 2 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Szentirmai Józsefné (1934–2021?)
    Labortechnikus. Édesapja és fiútestvérei révén kisgyermekként bekapcsolódott a cserkészmozgalomba, majd 1948 után magánkörben, illetve turistaszakosztályi keretek között ápolta a cserkészszellemet. 1988-ban aktívan részt vett a cserkészmozgalom újjáalakításában, amelynek haláláig tagja volt.
    [nyilvános] »1171« 2018, 2 ív + hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Szentirmay Sándor (1925–2006)
    Gépésztechnikus, tanár. 1945 után összeesküvésben való részvétel vádjával többször letartóztatták. 1956-ban a Szabó Ilonka utcai Épületgépészeti Technikumban az ő irányításával alakult meg és működött a középiskolai diákok forradalmi központja. 1959-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »229« 1990., 21 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Szentkereszty Pálné Rakovszky Erzsébet (1905-1996)
    A magyar arisztokrácia tagja. Közreműködött lengyel és francia menekültek segítésében, zsidó gyerekek megmentésében. 1945 után az angol missziónál, majd a követségen fordító. 1954-ben kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a politikai foglyok igazolásában. November 4-e után emigrált. Franciaországban a Nemzetközi Vöröskereszt és az Európai Kulturális Alapítvány munkatársa.
    [kutatható] »279« 1989., 7 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Szentpéteri Györgyi (1942)
    1957-ben a „Budapest szépe” szépségverseny második helyezettje lett. Sztármanöken volt az 1970–1980-as években. Itthon és külföldön egyaránt szerepelt bemutatókon, újságok címlapján.  Cipőtervezést tanult, a Magyar Divat Intézet, majd a Fővárosi Kézműipari Vállalat cipő- és bőrdíszműstúdiójának vezetője volt. Művészeti tanácsadóként dolgozott az Iparművészeti Vállalatnál. 2018 óta az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöke.
    [kutatható] »1181« 2024, 9 ív, hangfelvétel .
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Szepesi Zoltán (1912)
    Fizikus. A szegedi egyetem, majd a Tungsram munkatársa. 1947-től Franciaországban, 1951-től Kanadában kutatómérnök. A francia és a kanadai fizikai társaság tagja.
    [nyilvános] »173« 1988., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Inzelt Annamária.
  • Szerb Ferenc (1924)
    Közgazdász. 1944-1948 között ifjúságmozgalmi vezető, majd a Jóvátételi Hivatal munkatársa. 1948-1963 között nehézipari tárcáknál közép-, illetve felsőszintű vezető. 1963-tól a Vegyipari Tröszt gazdasági igazgatója. 1968-tól a Vegyipari Fejlesztési Egyesülés elnöke. 1972-től a Vegyépszer Vállalat vezérigazgatója.
    [kutatható] »1034« 1982., 6 ív.
    Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
  • Szeremley Huba (1940–2021)
    Gépészmérnök, vállalkozó, borász.Tanult teológiát, majd az orvosi egyetemre járt, végül gépészmérnökként szerezte első diplomáját Ausztriában. 1967-ben sportrepülővel hagyta el az országot, élt Iránban és Nigériában. A 90-es évek elején hazaköltözött, hobbi borászként kezdett el foglalkozni a borkészítéssel, majd 1992-ben megalapította a Szent Orbán Pincét, amit számos más vállalkozása követett.
    [kutatható] »910« 2008-2009., 38 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Varga Ágota.
  • Szervánszky Attila (1945)
    A hatvanas években középiskolásként tagja volt a Moszkva téri galerinak, a Kalefnek. Érettségi után szabadúszó újságíróként és rádiósként, majd tíz éven át lemezlovasként dolgozott. 1978-ben elhagyta Magyarországot. Párizsban alkalmi munkákból élt, majd Svédországban gazdasági menedékjogot kapott. Volt segédmunkás, Norvégiában olajmunkás, a stockholmi egyetemen filozófiát és szociológiát hallgatott. Később Luganóban telepedett le, szállodai portás volt. 1991-ben hazatelepült. Hanglemezkiadónál, majd különböző tv-csatornáknál dolgozott.
    [nyilvános] »868« 2008., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Szidarovszky Ferenc (1945)
    Matematikus, egyetemi tanszékvezető. 1987-től az University of Arizona professzora, Tucsonban él.
    [nyilvános] »791« 2005., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kőműves Ágnes.
  • Szigethy Miklós (1946)
    Agrármérnök. 1970-1972 között a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Vállalatnál technológus, tervező, műszaki ellenőr. 1972-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban középszintű vezető.
    [kutatható] »1090« 1983., 9 ív.
    Készítő: Köbli József.
  • Szigeti Péter (1941)
    Tanár, jazz-szakíró. 1963-ban szerzett közgazdász diplomát. Már tanulmányai alatt a Gellért Szállóban és a Gundel Étteremben dolgozott mint felszolgáló, majd vezető beosztásban a Hungarhotels és később a Pannónia Vállalat szállodáiban és éttermeiben. 1969-től a kilencvenes évekig számos jazz-klubot szervezett és vezetett. A Magyar Jazz Szövetség alapító tagja. Tanított több zeneiskolában, jazz-történetet, zeneesztétikát és angol nyelvet.
    [nyilvános] »916« 2007-2009., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Szigetvári István (1940-2004)
    Esztergályos, villanyszerelő. Állami gondozásban nevelkedett. 1956. október 25-én szakmunkástanulóként csatlakozott a Berzenczey utcai, majd a Tűzoltó utcai felkelőcsoporthoz. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1969-ben szabadult. Székesfehérváron esztergályosként, majd Eleken segédmunkásként és villanyszerelőként dolgozott. 1987-től kisállattenyésztő. A Pofosz országos választmányának tagja.
    [nyilvános] »371« 1991., 12 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Sziklai Imre (1925-1998)
    Vasmunkás, tanár, pszichológus. Tizenöt éves korától szervezett munkás, illegális kommunista. 1944-ben deportálták. Hazatérése után ifjúsági funkcionárius, pártiskolai tanár, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen marxizmusoktató, majd munkás. 1956-ban a MOM munkástanácsának titkára. Öt év börtönbüntetésre ítélték. A hetvenes évek elején Nyugat-Németországba emigrált.
    [kutatható] »149« 1988., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Szilágyi Gyula (1946–2024)
    Szociológus, író, fordító. Iskoláit Sopronban az Erdészeti Technikumban, majd Budapesten a Teológiai Akadémián, a Gyógypedagógiai Főiskolán és az ELTE Szociológiai Intézetében végezte. Írással hivatásszerűen a kilencvenes években kezdett foglalkozni. Írásai rendszeresen megjelennek az Élet és Irodalom hasábjain.
    [nyilvános] »919« 2008-2009., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Szilágyi János György (1918–2016)
    Ókorkutató, művészettörténész. 1941-től a Szépművészeti Múzeum antik osztályának munkatársa. A forradalom alatt a múzeum forradalmi bizottsága elnökévé választották. 1957-ben fegyelmivel elbocsátották, a debreceni Déri Múzeumba helyezték, 1958 őszén visszakerült. 1952-től az ELTE BTK tanára, címzetes egyetemi tanár. Az Ókortudományi Társaság főtitkára, a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts szerkesztője. 1991-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
    [nyilvános] »774« 2003., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Litván György, Molnár Adrienne.
  • Szilágyi Józsefné (1913-1996)
    Varrónő. 1949-53 között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság XII. kerületi titkára, majd bedolgozó volt. A Nagy Imre-perben kivégzett Szilágyi József özvegye. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal családostul Romániába hurcolták. 1958 decemberében térhetett haza. 1959-től varrónőként dolgozott. A TIB egyik alapítója.
    [kutatható] »34« 1986., 5 ív, melléklet.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Szilágyi Júlia (1936–2025)
    Az erdélyi Korunk szerkesztője. Főként arra emlékezik vissza, hogy 1956-ban diákként milyen változásokat tapasztalt a kolozsvári Bolyai Egyetemen.*
    [kutatható] »480« 1992., 2 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Szilas Imre (1950)
    Zeneszerző, zeneoktató, orgonista. A hazai keresztény könnyűzene indulásának egyik meghatározó alakja. Az 1967 húsvétján az abonyi katolikus templomban, majd 1968 húsvétján a Mátyás templomban bemutatott beatmise zeneszerzője. 1972 tavaszán az USA-ba menekült.
    [nyilvános] »1169« 2019, 2 ív + hangfelvétel+fotók.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Szín Béla (1934)
    Agrártechnikus. 1956-1957-ben újságíró. 1957-1964 között állami gazdasági középszintű vezető. 1964-től a zsámbéki termelőszövetkezet elnökhelyettese, majd elnöke.
    [kutatható] »1111« 1983., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Szinetár Miklós (1932)
    1953-tól az Operettszínház rendezője, illetve főrendezője, majd 1960-tól a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. Ő honosította meg Magyarországon a musical-műfajt. 1962-ben került az éppen akkor induló televízióhoz, ahol a rendszerváltozásig vezető posztokat töltött be. 1953 óta tanít a ma már egyetemi szinten működő Színház és Filmművészeti Főiskolán, többször volt tanszakvezető. 1993-1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, majd 2000-ig, illetve 2002-től az Állami Operaház főigazgatója. 1970-ben Kossuth-díjat kapott.
    [kutatható] »775« 2002., 12 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Szirmai Péter (1952)
    Tanár, színész, a Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány igazgatója Kecskeméten. Édesapját, Szirmai Ottó (1926-1959), rádiódramaturgot, a Tűzoltó utcai fegyveres csoport egyik vezetőjét halálra ítélték, és kivégezték.[GY]
    [kutatható] »661« 1995., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Szlama Árpád (1934–2007)
    Esztergályos, katonatiszt. 1956-ban fegyveresen harcolt a IX. kerületben és a Corvin közben. A forradalom leverése után Nyugat-Németországban élt. 1960-ban hazajött, tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1974-es szabadulása után a Csepel Művekben dolgozott.
    [nyilvános] »419« 1992., 15 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Szmolenszki László (1926)
    Technikus. 1946-1949 között rendőrtiszt. Ezt követően a Gyümért Vállalatnál középszintű vezető. 1961-től a Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnöke.
    [kutatható] »1071« 1983., 6 ív.
    Készítő: Szigeti Katalin.
  • Szmolnik Lajos (1928)
    Asztalos, takarító. 1956 októberében részt vett a nyíregyházi rabok kiszabadításában. A forradalom bukása után elhagyta az országot; Ausztráliában él. *
    [kutatható] »724« 1999., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Szőke Gyula (1914)
    Gazdálkodó, éjjeliőr. 1956-ban a derecskei forradalmi bizottság elnökségi tagja. 1958-ban három év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »638« 1991., 4 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Szövérffy Dezső (1927)
    1945-től katonatiszt. 1951-ben hűtlenség vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban nemzetőr, 1957-ben öt hónapig előzetes letartóztatásban volt. Segédmunkás, majd 1963-tól a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet főmunkatársa.
    [nyilvános] »355« 1991., 10 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Sztevanovity Milutin (1921–2002)
    Közgazdász, újságíró. Részt vett a jugoszláv ellenállási mozgalomban. 1948-ban Budapesten dolgozott, ahol politikai menedékjogot kért. 1952-ben kémkedés vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös szabadulása után vállalati ellenőr. 1948-1952 és 1957-1974 között a Délszláv Szövetség főszerkesztője, ezt követően a Lapkiadó Vállalat munkatársa.
    [kutatható] »146« 1987-1988., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Sztrányiczki Gábor (1930)
    Filozófus Erdélyben. 1954-től a kolozsvári Bolyai Egyetem tanára. Elsősorban az 1956-os magyar forradalom hatásáról beszél.*
    [nyilvános] »454« 1992., 1 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Szűcs László (1934)
    Munkás. 1956-ban a Hajdúsági Gyógyszergyár munkástanácsának egyik vezetője, a debreceni munkástanácsok egyeztető fórumának résztvevője. Hat év börtönbüntetésre ítélték. Az Iparművészeti Főiskola textil tanszékén gyakorlatvezető.
    [nyilvános] »383« 1992., 5 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Szurdi András (1944)
    Filmrendező, forgatókönyvíró. Svédországban Peter Watkins, majd Magyarországon Jancsó Miklós asszisztense volt. 1971-80 között tévéműsorokat, rövid- és reklámfilmeket készített. 1981-90 között több játékfilmet rendezett. Jelenleg a CIB Bank marketing és internetbanki tanácsadója.
    [nyilvános] »797« 2005., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Szűrös Mátyás (1933)
    Politikus. 1975–1982 között berlini, illetve moszkvai nagykövet, 1983–1989 között az MSZMP KB titkára. 1989-ben az Országgyűlés elnöke, 1989–1990-ben ideiglenes köztársasági elnök, 1990-től az Országgyűlés alelnöke.
    [nyilvános] »426« 1991., 24 ív.
    Készítő: Tóth Pál Péter.
  • Tabódy István (1921-2000)
    Katolikus pap. 1941-ben a Ludovikán végzett mint huszártiszt. 1950-ben Recskre internálták, 1953-ban szabadult. 1957-ben a forradalom idején tanúsított magatartása miatt 7 hónap, 1961-ben 'földalatti' teológiai szeminárium szervezéséért 12 év szabadságvesztésre ítélték. 1972 decemberében szabadult, előbb káplán, majd plébános lett.
    [nyilvános] »333« 1991., 19 ív.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kőrösi Zsuzsanna.
  • Takách-Tolvay László (1928)
    Tanár, építésztechnikus. Hadapródiskolai növendékként harcolt a második világháborúban; hazatérése után 1946-ban édesapjával együtt politikai okokból letartóztatták, 1948-ban bizonyíték híján felmentik őket a vádak alól. A forradalom alatt tagja volt a Heves Megyei Forradalmi Bizottságnak, az Egri Szabad Rádió vezetője. 1956 novemberében fegyveres harcos a Bükk-fennsíkon, majd Nyugatra emigrált. Ausztráliában telepedett le*
    [kutatható] »721« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Takács Béla (1931)
    Rádiótechnikus, mérnök. 1948-tól segédmunkásként, majd elektronikusként dolgozott. A forradalom alatt belépett a nemzetőrségbe, november 4-e után több társával illegális rádióadókat üzemeltetett. 1957-ben Jugoszlávián keresztül Franciaországba emigrált, ahol tévéműszerészként, majd elektromérnökként dolgozott.
    [nyilvános] »159« 1988., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rainer M. János.
  • Takács István (1939)
    Építőipari szakmunkás. Az 1956-os forradalom leverése után Ausztráliába emigrált.*
    [kutatható] »709« 1999., 1 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lökkös Attila.
  • Táky Gyula (1936)
    Villanyszerelő, kocsikísérő. 1956-ban részt vett az október 23-i tüntetéseken és a Rádió épületének ostromában, majd csatlakozott a Széna téri fegyveres csoporthoz. November 4-én a szovjetek elfogták, majd Ungvárra hurcolták. 1956 decemberében szabadult. 1957-ben 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után műszaki szerkesztő, 1968-tól táncdalénekes, 1973-tól postai alkalmazott volt.
    [nyilvános] »630« 1995., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Tal Eli [Harmat Lajos] (1926)
    Biológus. 1944-ben egy cionista csoport segítségével jutott el Palesztinába. Tíz évig kibucban dolgozott, majd a jeruzsálemi egyetem elvégzése után az egyetem tanára.
    [nyilvános] »315« 1991., 7 ív.
    Készítő: Hajmási Zsuzsa.

Oldalak