Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Villányi Andrásné (1914-1990)
    A Nemzeti Segély vezető funkcionáriusa, a Gazdasági Rendőrség kivégzett vezetőjének özvegye.
    [zárt] »94« 1987., 3 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Kubinyi Ferenc.
  • Villányi Miklós (1931)
    Közgazdász. 1955-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, 1974-1982 között miniszterhelyettes. 1982-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára.
    [kutatható] »1064« 1982., 6 ív.
    Készítő: Voszka Éva.
  • Virágh Pál (1905-1990)
    Építészmérnök. A népi-nemzeti építészet képviselője, településfejlesztési szakértő, a Városépítési Tervezőiroda vezető munkatársa.
    [nyilvános] »47« 1986., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Vitek Pál (1921)
    Agrármérnök. 1937-1944 között bányász. 1953-tól a Zsámbéki Mezőgazdasági Akadémián tangazdasági üzemegység-vezető. 1957-től a mohácsi tsz főagronómusa, 1981-től elnöke.
    [kutatható] »1144« 1983., 7 ív.
    Készítő: Boreczky Ágnes.
  • Vizi Imre (1937)
    Vasutas. 1954-től a MÁV dolgozója volt Budapesten. 1956-ban csatlakozott a Corvin közi felkelőcsoporthoz, a harcokban súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette. Felépülése után portásként, majd traktorosként dogozott.
    [nyilvános] »255« 1991., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Vízvári László (1919-2003)
    Piarista tanár, bábjátékos. 1945-48 között a rend debreceni gimnáziumában tanított, az államosítás után Endrődre került káplánnak. 1953-tól újra tanítani kezdett a rend budapesti gimnáziumában. 1954-ben a Kossuth-díjas Koós Ivánnal az Auróra, majd az Astra bábegyüttes alapítója volt, számos külföldi vendégszereplés, és hazai és külföldi siker után 1985-ben SZOT-díjat kaptak. 1980-ban betegsége miatt nyugdíjba ment, de továbbra is az együttes vezetője maradt.
    [kutatható] »752« 2001., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Keller Márkus.
  • Voltig Béla (1933)
    Mérnök. 1956-ban mint műegyetemi hallgató részt vett az októberi diákgyűléseken. A forradalom leverése után az USA-ba disszidált. 1994-ben hazatelepült. 
    [zárt] »838« 2004, 13 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Vörös Jenő (1920-2004)
    Újságíró, költő, tisztviselő. 1946-tól a Győri Munkás, majd a Győr-Sopron Megyei Hírlap munkatársa volt. 1955-ben fegyelmi úton elbocsátották, ezután tisztviselőként dolgozott. 1956 októberében visszavették a szerkesztőségbe. November 2-án a lakásán alakult meg a Hazánk című független politikai napilap, amelynek szerkesztője volt. 1957 januárjában Angliába emigrált. 1990-ben visszatelepült Magyarországra.
    [nyilvános] »749« 2001., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Vörös Vince (1911-2001)
    Kisgazdapárti politikus. 1941-ben részt vett a Magyar Parasztszövetség megalakításában, 1943-tól a szövetség alelnöke, 1945-48 között főtitkára volt. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzőjévé választották. 1945-47 között az FKgP főtitkárhelyettese volt, 1946 áprilisáig a párt propagandaosztályát irányította. 1947 januárjában a Magyar Közösség-ügyben rövid időre őrizetbe vették. 1947 júniusától a párt Baranya megyei alelnöke volt. Miután 1948 őszén feloszlatták a Parasztszövetséget, gazdálkodó lett. 1950-ben kuláklistára tették, 1952-től agronómus, pénztáros, illetve favágó volt. 1956. október-novemberben bekapcsolódott az FKgP és a Parasztszövetség újjászervezésébe. 1958-tól fizikai munkásként dolgozott. 1988 júniusában az FKgP elnöke lett. 1990-ben képviselővé választották. Miután az Országgyűlés alelnöke lett, lemondott pártelnöki tisztéről. 1998-ban örökös tiszteletbeli elnökként ismét bekapcsolódott a párt életébe.
    [kutatható] »169« 1988., 24 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs István.
  • Vörös Zoltánné Kaszly Zsuzsanna (1933)
    Tanár. Édesapját horthysta tisztnek bélyegezték, ezért az érettségi után nem tanulhatott tovább. 1951-ben a MASZOLAJ-hoz került Lovásziba, geológus asszisztensnek. Ott ismerkedett meg későbbi férjével, Vörös Zoltán geológussal, aki az 1956-os forradalom alatt a Lovászi Fúrási Üzem Munkástanácsának vezetője volt, amiért előzetes letartóztatásba került és elbocsátották a vállalattól. 1957-től a család átköltözött Balatonmárifürdőre egy nyaralóba, és a rendőri felügyelet elszenvedése mellett segédmunkát végeztek. Férje 1963-ban visszakerült a szakmájába. Örkénybe költöztek. 1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán elvégezte a matematika-fizika tanári szakot, és 1988-as nyugdíjazásáig tanított. 
    [nyilvános] »1164« 2017–2018, 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Topits Judit.
  • Vorzsák János Ignác (1941)
    Mérnök Erdélyben. A csíkszeredai líceum tanulójaként a magyar forradalom eszméivel szimpatizált. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult.
    [kutatható] »575« 1993., 3 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Vujovits Vladimír (1927-2012)
    Minisztériumi osztályvezető, tolmács. A Szovjetunióban nőtt fel. Édesapját és két nagybátyját kivégezték a sztálini tisztogatások idején, több családtagját a Gulagra küldik. 1946 végén települt haza édesanyjával együtt. Közgazdasági egyetemet végzett, közben a Magyar Rádió orosz nyelvű szerkesztője volt. 1956. október 23-án a Rádióban tartózkodik, a székház ostromának szemtanúja volt. November 3-4-én a Parlamentben felállított ideiglenes rádióstúdióban dolgozott, november 4-én hajnalban ő fordította, majd olvasta be orosz nyelven Nagy Imre közleményét a szovjet csapatok támadásáról. 1957-65 között a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, 1965-72 között a Minisztertanács munkatársa, Apró Antal és Vályi Péter tolmácsa volt. 1972-88 között a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője volt.
    [zárt] »927« 2007-2009., 15 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Wabrosch Béla (1923)
    Építészmérnök. 1956-ban az Ingatlankezelő Vállalat főmérnökeként a felkelők rendelkezésére bocsátott egy autót, ezért másfél év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »380« 1992., 11 ív.
    Készítő: Garai Gábor.
  • Wagner Róbert (1945)
    Vendéglős. A hatvanas évektől Szombathely vendég-látóipari vállalatánál, különböző éttermekben, majd a Savária Nagyszállóban dolgozott. A privatizáció során családi vállalkozásként létrehozta a Wagner Vendégudvart, amely többek között otthont adott 2003-ban az osztrák-magyar miniszterelnöki csúcstalálkozónak.
    [nyilvános] »914« 2008., 1,5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Werblan, Andrzej (1924)
    Lengyel történész. 1956–1981 között a LEMP KB tagja. 1956–1957-ben a KB Propagandaosztályának vezetője.*
    [nyilvános] »470« 1991., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Weszely Ernő (1953)
    Zongora- és harmonikaművész. Zenei pályafutását a hetvenes évek elején kezdte Szombathelyen, majd játszott Egerben, Székesfehérváron, Csákváron, a Balaton-partján, Budapesten különböző bárokban és vendéglőkben, illetve külföldön is. 1984 és 1986 között a Budapest Ragetime zenekar tagja volt. A nyolcvanas években a Magyar Rádióban műsorszerkesztőként is dolgozott.
    [nyilvános] »874« 2007-2008., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.
  • Wiener Pál (1935)
    pszichiáter, pszichoanalitikus, író. 1947–49 között a Sztehló Gábor vezette gyermekintézetnek, a Gaudiopolisnak volt a lakója, és részt vett a Mi Újságunk szerkesztésében. Az érettségit követően a Gyógypedagógiai Főiskolán kezdte meg tanulmányait. 1956-ban a forradalom idején hagyta el Magyarországot. Előbb Svájcba ment, majd Párizsba költözött, ahol orvosi tanulmányokat folytatott. 1966-tól pszichiáterként dolgozott. Részt vett az 1968-as párizsi eseményekben, játszott Robert Wilson színtársulatában. Aktív kapcsolata volt a magyar és francia művésztársadalom számos tagjával, mindenekelőtt Pilinszky Jánossal. Bokor Miklóssal közösen pszichoanalitikus szemléletű tanulmány publikált Hitlerről, a nácizmusról.
    [kutatható] »987« 2014., 6 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Wilcsek Jenő (1898-1984)
    Jogász. 1921-1948 között az Egyesült Vasöntöde és Gépgyár igazgatóhelyettese. Ezt követően az Országos Tervhivatalban miniszteri tanácsos, középszintű vezető. 1957-től a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára. 1968-1975 között a Pénzügykutató Intézet igazgatója. 1975-1978 között pénzügyminiszteri tanácsadó.
    [kutatható] »1116« 1983., 5 ív.
    Készítő: Mérő Katalin.
  • Willmann Adam (1908–1995)
    Lengyel közgazdász, vegyész. 1955–1959 között a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. 1956-ban a forradalom célkitűzéseivel rokonszenvező jelentéseket küldött a magyar fővárosból. 1959–1975 között külügyi szolgálatot teljesített Rómában és Finnországban.*
    [nyilvános] »571« 1991., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Wilt Pál (1950)
    Filmrendező. 1968-1972 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán tanult. A hetvenes, nyolcvanas években tevékenyen részt vett a Balázs Béla Stúdió és a Társulás Stúdió munkájában. Számos dokumentumfilmet készített.
    [nyilvános] »787« 2005., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lugossy István.
  • Wittner Károly (1955)
    Asztalos. Wittner Mária fia. Wittner Mária (1937). Varrónő. 1956. október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, részt vett a Corvin közi és a Tűzoltó utcai harcokban, segített a sebesültek ellátásában. Később a Vajdahunyad utcai csoport tagja lett. November 4-én megsebesült. November 9-én megpróbálta elhagyni az országot, de letartóztatták. A kihallgatás után elengedték, disszidált, de néhány hét múlva hazatért, és segédmunkásként dolgozott. 1957 júliusában letartóztatták, 1958-ban halálra ítélték, 1959-ben ítéletét másodfokon életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1970-ben szabadult. Először varrodában, majd takarítónőként dolgozott. 1980-tól rokkantnyugdíjas. A rendszerváltozás óta aktívan részt vesz több 56-os veteránszervezet munkájában. 2006-tól országgyűlési képviselő. [GY]
    [nyilvános] »604« 1994., 6 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Wittner Mária (1937–2022)
    Varrónő. 1956. október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, részt vett a Corvin közi és a Tűzoltó utcai harcokban, segített a sebesültek ellátásában. Később a Vajdahunyad utcai csoport tagja lett. November 4-én megsebesült. November 9-én megpróbálta elhagyni az országot, de letartóztatták. A kihallgatás után elengedték, disszidált, de néhány hét múlva hazatért, és segédmunkásként dolgozott. 1957 júliusában letartóztatták, 1958-ban halálra ítélték, 1959-ben ítéletét másodfokon életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1970-ben szabadult. Először varrodában, majd takarítónőként dolgozott. 1980-tól rokkantnyugdíjas. A rendszerváltozás óta aktívan részt vesz több 56-os veteránszervezet munkájában. 2006-tól országgyűlési képviselő.
    [nyilvános] »364« 1991-1992., 9 ív.
    Készítő: Lugossy István.
  • Wolf Richard (1919)
    Német újságíró. Svájci emigránsként bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. 1945 után az NDK-ban telepedett le. 1957-ben a magyar forradalommal összefüggésben három év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulás után Angliába emigrált.*
    [nyilvános] »464« 1991., 1 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Wolicki, Krzysztof (1925–2001)
    1956. október végétől november 11-ig a Trybuna Ludu munkatársaként a budapesti eseményekről tudósított.*
    [nyilvános] »469« 1991., 3 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Woroszylski, Wiktor (1929?–?)
    költő. A Lengyel Írószövetség merész hangvételű hetilapjának tudósítójaként érkezett Budapestre 1956 október végén. Azonosult a forradalom célkitűzéseivel, és Magyarországi napló címmel megírta emlékeit. A hatvanas évek közepétől ellenzéki aktivista volt 1989-ig hazájában. 
    [nyilvános] »161« 1993, 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Wróblewski, Andrzej Krzysztof (1935–2012)
    Lengyel újságíró. 1956-ban az Odnowa egyetemi lap szerkesztőségének tagja. A lap első száma nagyrészt a magyar eseményekkel foglalkozott, ezért rögtön betiltották.*
    [nyilvános] »472« 1991., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Z. Molnár Mihály (1924)
    1938-tól gazdálkodó. 1945-től MADISZ-vezető. 1952-1960 között földműves-szövetkezeti telepvezető. 1960-tól a Cinkotai Aranykalász, 1977-től a Szilasmenti Termelőszövetkezet elnöke.
    [kutatható] »1080« 1983., 5 ív.
    Készítő: Gábor László.
  • Zágon Sándor (1915)
    MÁV-főtiszt. 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács és a Veszprém Megyei Munkástanács elnöke. Négy év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »343« 1991., 10 ív és melléklet.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Zala Júlia (1919-1994)
    Közgazdász. 1949-től a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, elnökhelyettese, 1967-1975 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, 1975-1980 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának vezető munkatársa.
    [kutatható] »124« 1987-1988., 16 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Rejtő Gábor.
  • Zalán Magda (1936–2013)
    Újságíró, angol-magyar szakos tanár. 1956-1965 között a Magyar Rádió külső munkatársa volt. Angol kapcsolata miatt a BM többször kikérdezte, és besúgói tevékenységre akarta kényszeríteni, emiatt 1965-ben Olaszországba disszidált. Az olasz közszolgálati televíziónak fordított és hangjátékokat írt. 1975-ben Torontóban telepedett le, ahol a magyar nyelvű emigráns újságok és a torontói rádió munkatársa volt. Közel négyszáz interjút készített, főleg művészekkel, amelyek a Magyar Rádió archívumában is megtalálhatók. 1985-1990 között az Amerika Hangja rádióadások munkatársa volt. 1990 óta újra Budapesten él.
    [kutatható] »758« 2002., 7 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Zaránd Gyula (1943–2020)
    Fotóművész, fotóriporter. 1963-ban a Práter utcai fényképész szakmunkásképző elvégzése után a Fővárosi Fotónál kezdte pályáját. 1964-ben az akkor induló Tükör című képes hetilaphoz került. Ezzel párhuzamosan a Muskátli eszpresszó alternatív művészköréhez tartozott. 1971-ben Párizsba költözött, az egyetemen fotó és filmművészeti szakon tanult, majd a párizsi Cinémathéque-ban dolgozott. Hét éven át a francia PEN Club fotósa volt. 1980-tól a Rapho sajtóügynökség munkatársaként dolgozott. 1982-ben látogatott először haza, és ekkor kezdte el a budapesti szocreál szobrokat fényképezni. Több sikeres kiállítása is volt Budapesten. 
    [nyilvános] »993« 2015 , 6 ív, fotók, hangfelvétel.
    Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
  • Zeke László (1919-1992)
    Művezető. 1956-ban a Debreceni Dohánygyár munkástanácsának elnöke, a debreceni munkástanácsok egyeztető fórumának egyik vezetője. Tíz év börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »391« 1992., 10 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Zimányi Tibor (1922-2007)
    Közgazdász. 1944-ben tagja az illegális ellenállási mozgalomnak, 1945-ben a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezője. 1946-tól rendőrtiszt, 1948-ban Kistarcsára, majd Recskre internálták. Szabadulása után segédmunkás, majd tisztviselő. 1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-as szabadulása után munkás, fordító, tisztviselő. 1975-től szövetkezeti főkönyvelő. 1988-ban a Recski Szövetség megszervezője, főtitkára, 1994-től elnöke, 1989-től a POFOSZ társelnöke. 1991-1992-ben a TIB alelnöke, 1992-1993-ban ügyvezető elnöke, 1993-1995 között elnöke volt. 1989-től az MDF tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt.
    [zárt] »1074« 1983., 13 ív.
    Készítő: Kozák Gyula.
  • Zimányi Tibor (1922-2007)
    Közgazdász. 1944-ben tagja az illegális ellenállási mozgalomnak, 1945-ben a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezője. 1946-tól rendőrtiszt, 1948-ban Kistarcsára, majd Recskre internálták. Szabadulása után segédmunkás, majd tisztviselő. 1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában, 1958-ban öt év börtönbüntetésre ítélték. 1960-as szabadulása után munkás, fordító, tisztviselő. 1975-től szövetkezeti főkönyvelő. 1988-ban a Recski Szövetség megszervezője, főtitkára, 1994-től elnöke, 1989-től a POFOSZ társelnöke. 1991-1992-ben a TIB alelnöke, 1992-1993-ban ügyvezető elnöke, 1993-1995 között elnöke volt. 1989-től az MDF tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt.
    [kutatható] »696« 1998., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Zolcsák István (1921-2008)
    Pilóta, mérnök. Erdélyben, majd 1925-1935 között Brazíliában élt. 1939-ben Magyarországra menekült. A második világháború idején vadászpilóta. 1956-ban tagja a Tungsram munkástanácsának és az Újpesti Nemzeti Bizottságnak. A forradalom bukása után elhagyta az országot, Brazíliában géptervező mérnök, majd gyártulajdonos. Az Erdélyi Világszövetség alapító tagja, a Magyarok Világszövetségének egyik vezetője. [T]
    [kutatható] »446« 1992., 3 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zólomy László (1916-1990)
    Katonatiszt. 1956-ig a Magyar Néphadsereg vezérkari tisztje volt. Október 23-án a Rádió épülete védelmének katonai parancsnoka volt, 25-től a vezérkarnál, majd Király Béla mellett szolgált. November 7-én a szovjet katonai hatóságok letartóztatták. 1958-ban 10 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-as szabadulása után fordítóként dolgozott. 1990-ben a köztársasági elnök szárnysegédje volt.
    [nyilvános] »194« 1989., 16 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Nagy Gyula.
  • Zombori Sándorné (1923-1996)
    Háztartásbeli. Elsősorban férjére (1919–1981), emlékezik, aki munkás és katonatiszt volt, 1956-ban Miskolcon honi légvédelmi parancsnok, a megyei munkástanács katonai bizottságának tagja. November 4-én Ungvárra hurcolták, majd egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték.
    [nyilvános] »348« 1991., 5 ív és melléklet.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Zsák Zoltán (1931)
    Kőműves. 1956-ban honvéd főhadnagyként a Debreceni Forradalmi Bizottmány karhatalmi szekciója alá rendelt egyik katonai egység parancsnoka. 1958-ban egy év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »652« 1994., 2 ív.
    Készítő: Valuch Tibor.
  • Zsámbéki Gábor (1943)
    Rendező. 1968-tól a kaposvári Csíky Gergely Színház rendezője, főrendezője, majd igazgatója volt. Ezt követően a Nemzeti Színház vezető rendezője, majd 1982-től a Katona József Színház művészeti vezetője, 1989-től igazgató-főrendezője. 1998 óta az Európai Színházi Unió elnöke. [MM]
    [kutatható] »817« 2005., 1 ív.
    Készítő: Udvarnoky Virág.
  • Zsámboki Péter (1957)
    Újságíró, a Reader's Digest főszerkesztője. Zsámboki Zoltán fia. Zsámboki Zoltán (1923-1989). Műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. 1956-ban a KSH Forradalmi Bizottságának elnöke. 1959-ben hét év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után műfordító, majd a Rakéta regényújság szerkesztője volt. [GY]
    [nyilvános] »676« 1997., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.

Oldalak