Jelenlegi hely
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
Az interjúk nyilvánossági szintje:
- nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
- kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
- zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
- Szamuely László (1936)Közgazdász. A Szovjetunióban nevelkedett. A szovjet és a magyar közgazdasági elmélettörténet és a mechanizmusreform történetének kutatója. 1973-1978 között az MTA Közgazdasági Információs Csoport, majd az MTA Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa.[zárt] »33« 1986., 26 ív, hangfelvétel.Készítő: Farkas Katalin, Laki Mihály.
- Szántó István (1927-1986)Vegyész. 1945-től technikus, majd tanársegéd. 1952-1956 között a Szovjetunióban tanult. 1957-1959 között az MSZMP KB politikai munkatársa. 1959-1975 között a Berentei Vegyiművek, illetve a Borsodi Vegyipari Kombinát, 1975-től a Magyar Vegyipari Egyesülés igazgatója.[kutatható] »1033« 1982., 6 ív.Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
- Szappanos Gyula (1926)Ingatlanügynök. A forradalom alatt részt vett a Rádiónál készülő barikád építésében. 1956 novemberében Ausztráliába emigrált. *[kutatható] »714« 1999., 1 ív, hangfelvétel.Készítő: Lökkös Attila.
- Szász Béla (1910-1999)Újságíró, író, műfordító. Illegális kommunista, 1937-1946 között Párizsban, majd Argentínában élt. 1949-ben a Földművelésügyi Minisztérium sajtótitkára. A Rajk-per egyik vádlottjaként tíz év börtönbüntetésre ítélték, 1954-ben szabadult. 1957-ben Angliába emigrált. 1961-ig az Irodalmi Újság szerkesztője, 1959-1963 között a brüsszeli Szemle kiadója. 1965-től a BBC munka-társa.[nyilvános] »227« 1988., 5 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András, Orosz István.
- Szathmári Veronika (1940)A forradalom első napján jelentkezett ápolónőnek, a Honvéd Kórház mentőautójával járta a várost, majd részt vett a Bástya utcai csoport szervezésében. 1958-ban első fokon tizenöt év, majd másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték. Autóbuszkalauz, ápoló, illetve műtős volt, végül elektrokozmetikus lett.[kutatható] »786« 2004., 3 ív, hangfelvétel.Készítő: Eörsi László.
- Szatmáry Ferenc (1910)Nagyváradi jogász. 1945-1947 között a Szovjetunióban hadifogoly. Hazatérése után a román közigazgatásban dolgozott, bíró, majd ügyvéd.[kutatható] »156« 1988., 7 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Murányi Gábor.
- Szécsi István (1937)Vasas szakmunkás, sztahanovista. 1956-ban a Budapesti Rádiótechnikai Gyár fegyveres őrségének tagja. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »308« 1991., 17 ív és melléklet.Készítő: Kőhegyi Kálmán.
- Szegő Katalin (1933)Filozófus, egyetemi tanár Erdélyben. Elsősorban az 1956-os kolozsvári egyetemi eseményekre emlékezik.*[zárt] »433« 1991., 2 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.
- Szegvári Péter (1954)Jogász, közigazgatási és területfejlesztési szakértő. 1979-től a Fővárosi Tanács munkatársa. 1988-90 között Budapest (utolsó) VB-titkára, 1990-92 között Budapest főjegyzője. 1996-98 között az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója. 2004-05-ben az Országos Területfejlesztési Hivatal elnöke. Több egyetem és főiskola oktatója.[nyilvános] »940« 2009., 12 ív, hangfelvétel.Készítő: Molnár János.
- Szeibert Imre (1930)Közgazdász. 1952-től tisztviselő, bolti eladó. 1959-től a Közért Vállalatnál középszintű vezető, 1976-tól a Józsefvárosi Közért Vállalat igazgatója.[kutatható] »1104« na., 9 ív.Készítő: Ábrány László.
- Székács István (1907-1999)Biokémikus, pszichoanalitikus. Róheim Géza tanítványa. 1945 után az orvosszakszervezet, az MTA és a Biokémiai Intézet munkatársa. 1953-ban kémkedés vádjával letartóztatták, kilenc hónap múlva szabadult. Nyugdíjazásáig az Országos Járványügyi Intézet tudományos munkatársa.[kutatható] »225« 1990., 9 ív, hangfelvétel.Készítő: Javorniczky István.
- Székely Dénes (1927–1999)Vegyészmérnök. 1950-1951, majd 1954-1973 között a Kőbányai Gyógyszerárugyárban technikus, üzemvezető, 1951-1954 között a Honvédelmi Minisztérium munkatársa. 1973-tól különböző vegyipari vállalatok, 1979-től a Reanal Finomvegyszergyár igazgatója.[kutatható] »1061« 1983., 6 ív.Készítő: Horváth Dénes.
- Székely Dezsőné Sebestyén Mária (1935)Ápolónő. A Rádió ostromakor bekapcsolódott a sebesültek ellátásába. Október 30-án ápolóként csatlakozott a Tompa utcai felkelőcsoporthoz. Novemberben a Bakáts téri kórházban segített a sebesültek ellátásában. Részt vett a december 4-i nőtüntetésen. 1957 januárjában Nyugatra próbált menekülni, de ekkor már lezárták a határokat. 1958-ban 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélték. Márciusban szabadult. Kézilányként, majd varrónőként dolgozott, később adminisztrátor, illetve filmgyári statiszta volt. A rendszerváltozás után a Pofosz választmányi tagja lett. 1992-ben mint korábbi Dózsa-sportolót rendőr századosként nyugdíjazták, 1996-ban őrnaggyá léptették elő.[nyilvános] »257« 1991,1993., 4+2 ív, hangfelvétel.Készítő: Eörsi László, Lugossy István.
- Székely Elek (1925-1999)Mérnök. 1956-ban a miskolci Dimávag főtechnológusa, a forradalom első napjaiban – az igazgató távollétében – a gyár vezetője, a forradalmi események támogatója. 1958-ban két év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »467« 1992., 6 ív.Készítő: Molnár Adrienne.
- Székelyhidi Ágoston (1933-2010)Tanár, író, publicista. 1956-ban Debrecenben egyetemi hallgatóként az október 23-i egyetemista tüntetés egyik szervezője, majd a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány vezető személyisége volt. November 4-e után a szovjet és a magyar katonai ügyészség többször letartóztatta. Részt vett a szellemi ellenállásban, majd 1957 augusztusáig előzetes letartóztatásban volt, és kizárták az ország egyetemeiről. Csak 1964-től lehetett gimnáziumi tanár. Rendszeresen publikál, a hetvenes évek végén tagja lett a népi írók körének.[kutatható] »486« 1992., 10 ív.Készítő: Valuch Tibor.
- Szekér Gyula (1925–2015)Vegyészmérnök. 1956-75 között vegyipari, illetve nehézipari miniszterhelyettes, miniszter. 1975-80 között miniszterelnök-helyettes. 1980-84 között az OMFB, majd a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke.[kutatható] »66« 1987., 17 ív, hangfelvétel.Készítő: Farkas Katalin, Laki Mihály.
- Szekeres Péter (1942)1966-tól a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztőként, és önállóan is készített dokumentumfilmeket. 1970-ben elhagyta az országot. Először Olaszországba, majd Svédországba ment, később az Egyesült Államokban kapott politikai menedékjogot. A filmszakmával nem tudott kapcsolatot teremteni, később az amerikai Népszava szerkesztőségében talált munkát. 1977-ben visszatért Magyarországra. Kezdetben építőipari segédmunkás volt, majd a Társulás Filmstúdióban és a Filmtudományi Intézetben dolgozott.[nyilvános] »878« 2008., 13 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Szelényi Tiborné Elischer Edit (1906-2004)Tisztviselő. 1934-től a kereskedelmi minisztériumban, 1945 után az amerikai és a francia követségen dolgozott. 1950-ben az ÁVH letartóztatta, majd egy év múlva kémkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték. 1956-os szabadulása után nyelvtanár.[kutatható] »166« 1988., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Bakonyi Éva.
- Szelepcsényi Márta (1956)Segédmunkás Komlón. Édesapját, Szelepcsényi István (1932-1959), villanyszerelőt, aki 1956-ban nemzetőr volt, majd 1957 elején fegyveres ellenállás szervezkedésébe kezdett, halálra ítélték, és kivégezték.[GY][kutatható] »643« 1995., 4 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Széll Jenő (1912-1994)népművelő, politikus, publicista. 1932-ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségbe, és az egyetemi diákmozgalom titkára lett. 1933-ban másfél év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után Párizsban és Bécsben textilvegyészetet tanult. 1945-től pártalkalmazott, 1948-50 között bukaresti magyar követ, 1951-ben az MDP KV munkatársa, 1951-57 között a Népművészeti Intézet alapító igazgatója volt. A Nagy Imre körül kialakult pártellenzék aktív tagja lett. 1956-ban a Magyar Rádió kormánybiztosává nevezték ki. A forradalom leverése után az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, valamint műfordító volt. 1959-ben 5 év szabadságvesztésre ítélték. 1962-ben szabadult. 1964-től a Zeneműkiadó lektora, 1970-től a Könyvvilág szerkesztője volt. A TIB egyik alapítója.[kutatható] »4« 1981-1982., 40 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Szabóné Dér Ilona.
- Szemerédi Tibor (1940)Üzletkötő. 1956 decemberében egy barátjával lépte át a határt. Az iselsbergi gimnáziumban érettségizett 1959-ben, majd rádiótechnika-elektronika szakon szerzett szakképesítést. 1961-ben részt vett az 1956-os forradalom emlékére szervezett békemeneten. Aktív résztvevője a cserkész mozgalomnak és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének.[kutatható] »887« 2005., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Lénárt András.
- Szendrői Péter (1935)Technikus. 1952-től Székesfehérváron építőipari munkás, illetve középszintű vezető, 1967-től az Alba Regia Építőipari Vállalatnál főépítés-vezető, majd termelési üzemvezető.[kutatható] »1037« 1982., 5 ív.Készítő: Csizmadia Gábor.
- Szentágothai János (1912-1994)Orvos, agykutató, egyetemi tanár. 1973-tól az MTA alelnöke, 1976-1985 között elnöke.1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke. Számos szakmai és társadalmi szervezet tagja, elnöke. 1985-től országgyűlési képviselő.[nyilvános] »10« 1986., 22 ív, hangfelvétel.Készítő: Balázs Katalin.
- Szentes Tamás (1933)Közgazdász, egyetemi tanár. 1956. október 23-án az egyetemisták megbízásából tárgyalt Iván Kovács Lászlóval, a Corvin közi felkelők egyik parancsnokával.[nyilvános] »508« 1993., 2 ív.Készítő: Eörsi László.
- Szentirmai Józsefné (1934–2021?)Labortechnikus. Édesapja és fiútestvérei révén kisgyermekként bekapcsolódott a cserkészmozgalomba, majd 1948 után magánkörben, illetve turistaszakosztályi keretek között ápolta a cserkészszellemet. 1988-ban aktívan részt vett a cserkészmozgalom újjáalakításában, amelynek haláláig tagja volt.[nyilvános] »1171« 2018, 2 ív + hangfelvétel.Készítő: Kőrösi Zsuzsanna.
- Szentirmay Sándor (1925–2006)Gépésztechnikus, tanár. 1945 után összeesküvésben való részvétel vádjával többször letartóztatták. 1956-ban a Szabó Ilonka utcai Épületgépészeti Technikumban az ő irányításával alakult meg és működött a középiskolai diákok forradalmi központja. 1959-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték.[nyilvános] »229« 1990., 21 ív, hangfelvétel.Készítő: Ferenczy Erika.
- Szentkereszty Pálné Rakovszky Erzsébet (1905-1996)A magyar arisztokrácia tagja. Közreműködött lengyel és francia menekültek segítésében, zsidó gyerekek megmentésében. 1945 után az angol missziónál, majd a követségen fordító. 1954-ben kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban részt vett a politikai foglyok igazolásában. November 4-e után emigrált. Franciaországban a Nemzetközi Vöröskereszt és az Európai Kulturális Alapítvány munkatársa.[kutatható] »279« 1989., 7 ív és melléklet.Készítő: Molnár Adrienne.
- Szepesi Zoltán (1912)Fizikus. A szegedi egyetem, majd a Tungsram munkatársa. 1947-től Franciaországban, 1951-től Kanadában kutatómérnök. A francia és a kanadai fizikai társaság tagja.[nyilvános] »173« 1988., 4 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Inzelt Annamária.
- Szerb Ferenc (1924)Közgazdász. 1944-1948 között ifjúságmozgalmi vezető, majd a Jóvátételi Hivatal munkatársa. 1948-1963 között nehézipari tárcáknál közép-, illetve felsőszintű vezető. 1963-tól a Vegyipari Tröszt gazdasági igazgatója. 1968-tól a Vegyipari Fejlesztési Egyesülés elnöke. 1972-től a Vegyépszer Vállalat vezérigazgatója.[kutatható] »1034« 1982., 6 ív.Készítő: Farkasné Kurucz Zsuzsanna, Hegedűs B. András.
- Szeremley Huba (1940–2021)Gépészmérnök, vállalkozó, borász.Tanult teológiát, majd az orvosi egyetemre járt, végül gépészmérnökként szerezte első diplomáját Ausztriában. 1967-ben sportrepülővel hagyta el az országot, élt Iránban és Nigériában. A 90-es évek elején hazaköltözött, hobbi borászként kezdett el foglalkozni a borkészítéssel, majd 1992-ben megalapította a Szent Orbán Pincét, amit számos más vállalkozása követett.[kutatható] »910« 2008-2009., 38 ív, hangfelvétel.Készítő: Varga Ágota.
- Szervánszky Attila (1945)A hatvanas években középiskolásként tagja volt a Moszkva téri galerinak, a Kalefnek. Érettségi után szabadúszó újságíróként és rádiósként, majd tíz éven át lemezlovasként dolgozott. 1978-ben elhagyta Magyarországot. Párizsban alkalmi munkákból élt, majd Svédországban gazdasági menedékjogot kapott. Volt segédmunkás, Norvégiában olajmunkás, a stockholmi egyetemen filozófiát és szociológiát hallgatott. Később Luganóban telepedett le, szállodai portás volt. 1991-ben hazatelepült. Hanglemezkiadónál, majd különböző tv-csatornáknál dolgozott.[nyilvános] »868« 2008., 7 ív, hangfelvétel.Készítő: Lugossy István.
- Szidarovszky Ferenc (1945)Matematikus, egyetemi tanszékvezető. 1987-től az University of Arizona professzora, Tucsonban él.[nyilvános] »791« 2005., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Kőműves Ágnes.
- Szigethy Miklós (1946)Agrármérnök. 1970-1972 között a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Vállalatnál technológus, tervező, műszaki ellenőr. 1972-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban középszintű vezető.[kutatható] »1090« 1983., 9 ív.Készítő: Köbli József.
- Szigeti Péter (1941)Tanár, jazz-szakíró. 1963-ban szerzett közgazdász diplomát. Már tanulmányai alatt a Gellért Szállóban és a Gundel Étteremben dolgozott mint felszolgáló, majd vezető beosztásban a Hungarhotels és később a Pannónia Vállalat szállodáiban és éttermeiben. 1969-től a kilencvenes évekig számos jazz-klubot szervezett és vezetett. A Magyar Jazz Szövetség alapító tagja. Tanított több zeneiskolában, jazz-történetet, zeneesztétikát és angol nyelvet.[nyilvános] »916« 2007-2009., 6 ív, hangfelvétel.Készítő: Havadi Gergő.
- Szigetvári István (1940-2004)Esztergályos, villanyszerelő. Állami gondozásban nevelkedett. 1956. október 25-én szakmunkástanulóként csatlakozott a Berzenczey utcai, majd a Tűzoltó utcai felkelőcsoporthoz. 1958-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1969-ben szabadult. Székesfehérváron esztergályosként, majd Eleken segédmunkásként és villanyszerelőként dolgozott. 1987-től kisállattenyésztő. A Pofosz országos választmányának tagja.[nyilvános] »371« 1991., 12 ív.Készítő: Eörsi László.
- Sziklai Imre (1925-1998)Vasmunkás, tanár, pszichológus. Tizenöt éves korától szervezett munkás, illegális kommunista. 1944-ben deportálták. Hazatérése után ifjúsági funkcionárius, pártiskolai tanár, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen marxizmusoktató, majd munkás. 1956-ban a MOM munkástanácsának titkára. Öt év börtönbüntetésre ítélték. A hetvenes évek elején Nyugat-Németországba emigrált.[kutatható] »149« 1988., 26 ív, melléklet, hangfelvétel.Készítő: Hegedűs B. András.
- Szilágyi Gyula (1946)Szociológus, író, fordító. Iskoláit Sopronban az Erdészeti Technikumban, majd Budapesten a Teológiai Akadémián, a Gyógypedagógiai Főiskolán és az ELTE Szociológiai Intézetében végezte. Írással hivatásszerűen a kilencvenes években kezdett foglalkozni. Írásai rendszeresen megjelennek az Élet és Irodalom hasábjain.[nyilvános] »919« 2008-2009., 2 ív, hangfelvétel.Készítő: Havadi Gergő.
- Szilágyi János György (1918–2016)Ókorkutató, művészettörténész. 1941-től a Szépművészeti Múzeum antik osztályának munkatársa. A forradalom alatt a múzeum forradalmi bizottsága elnökévé választották. 1957-ben fegyelmivel elbocsátották, a debreceni Déri Múzeumba helyezték, 1958 őszén visszakerült. 1952-től az ELTE BTK tanára, címzetes egyetemi tanár. Az Ókortudományi Társaság főtitkára, a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts szerkesztője. 1991-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.[nyilvános] »774« 2003., 8 ív, hangfelvétel.Készítő: Litván György, Molnár Adrienne.
- Szilágyi Józsefné (1913-1996)Varrónő. 1949-53 között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság XII. kerületi titkára, majd bedolgozó volt. A Nagy Imre-perben kivégzett Szilágyi József özvegye. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal családostul Romániába hurcolták. 1958 decemberében térhetett haza. 1959-től varrónőként dolgozott. A TIB egyik alapítója.[kutatható] »34« 1986., 5 ív, melléklet.Készítő: Kozák Gyula.
- Szilágyi Júlia (1936)Az erdélyi Korunk szerkesztője. Főként arra emlékezik vissza, hogy 1956-ban diákként milyen változásokat tapasztalt a kolozsvári Bolyai Egyetemen.*[kutatható] »480« 1992., 2 ív.Készítő: Gagyi-Balla István.