Jelenlegi hely

Nyitóoldal » OHA
AZ ORAL HISTORY ARCHÍVUM INTERJÚINAK ANNOTÁLT JEGYZÉKE
A gyűjtemény a kutatók rendelkezésére áll. Jelentkezésüket várjuk az 1956intezet@gmail.com címen.
Az interjúk nyilvánossági szintje:
  • nyilvános = szabadon kutatható és idézhető a forrás megjelölésével
  • kutatható = szabadon kutatható, de az idézéshez az interjúalany engedélye szükséges
  • zárt = a kutatáshoz és az idézéshez is az interjúalany engedélye szükséges
  • Rabi Béla (1929)
    Közgazdász. 1949-1953 között a Szovjetunióban tanult. 1954-1957 között a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára. 1957-től a Csepel Vas- és Fémművekben osztályvezető, főosztályvezető. 1968-tól az Országos Tervhivatalban felsőszintű vezető. 1975-től a Kohó- és Gépipari, illetve az Ipari Minisztériumban miniszterhelyettes, államtitkár, majd Bulgáriában kereskedelmi tanácsos.
    [kutatható] »1142« 1984., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Rácz Edit (1936)
    Szobrászművész. 1962-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Pátzay Pál osztályában. 1956-ban szemtanúja volt a főiskolán történteknek. 1957 januárjában barátaival disszidálni próbált, de elfogták.
    [nyilvános] »841« 2004., 8 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Litván Katalin.
  • Rácz Erzsébet Molnár Pálné (1914)
    Orosztanár. 1956 novemberétől 1957 márciusáig a XV. kerületi szovjet katonai parancsnokságon tolmács. Segített a XV. kerület tanácselnökének, Kopácsi Józsefnek abban, hogy fiát, Kopácsi Sándort megmentsék a halálbüntetéstől.
    [nyilvános] »614« 1994., 9 ív.
    Készítő: Gyenes Pál.
  • Rácz György (1907-1989)
    Építész. A harmincas években a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM), magyar csoportjának tagja. Ipari épületek, tanintézetek tervezésével és műemlékek helyreállításával foglalkozott.
    [nyilvános] »135« 1988., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Rácz József Sándor (1934)
    1956-ban egyetemi hallgató, az orvostudományi egyetem forradalmi diákbizottságának vezetője. Fegyveresen harcolt a Corvin közben és a Tűzoltó utcában. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után lakatos, diszpécser.
    [nyilvános] »405« 1992., 18 ív.
    Készítő: Ferenczy Erika.
  • Rácz László (1922)
    Jogász. 1949-től a Könnyűipari Minisztériumban, 1953-tól az Országos Tervhivatalban középszintű vezető. 1957-1982 között az Országos Anyag- és Árhivatalban közép-, majd felsőszintű vezető.
    [kutatható] »1135« 1984., 4 ív.
    Készítő: Lamberger Galina.
  • Radda István (1939)
    Orvoslátogató. Családjával menekült el Ausztriába. . Kémiát és gyógyszerészetet tanult. 1966-ig aktív tagja volt a MEFESZ innsbrucki szervezetének. Az interjú idején az ausztriai magyar egyesületek és központi szövetségének főtitkára, az innsbrucki magyarok egyik vezetője.
    [kutatható] »903« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Radnóti Sándor (1946)
    Esztéta. 1969-től a Magvető Könyvkiadó, 1973-tól a Gondolat Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1980 és 1990 között szabadúszó volt. 1989-től társszerkesztője a Holmi című folyóiratnak. Az ELTE Esztétika Tanszékének docense, 1993-tól egyetemi tanára. [MM]
    [nyilvános] »866« 2005-2007., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hadházy Ágnes.
  • Radó György (1918-1998)
    Orvos, illegális kommunista. A Nagy Imre körüli pártellenzék tagja. 1953-tól a Központi Honvéd Kórház parancsnoka, 1956-ban a kórház forradalmi bizottságának elnöke. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték.
    [kutatható] »76« 1987., 9 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Varga László.
  • Rados Jenő (1895-1992)
    Építész, építészettörténész. 1919-től egyetemi oktató, 1945-1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, majd 1986-ig a Városépítési Tervezőiroda osztályvezetője.
    [nyilvános] »58« 1987., 4 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Szabóné Dér Ilona.
  • Rahman, Mohammad Ataur (1922)
    Indiai diplomata. 1956-1959 között India magyarországi ügyvivője. A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságával és a KMT-vel való kapcsolata révén aktív részese volt a forradalmi eseményeknek.*
    [nyilvános] »409« 1992., 2 ív.
    Készítő: Boreczky Ágnes.
  • Rajk Júlia (1914-1981)
    védőnő, levéltáros. 1936-39 között Párizsban élt, ott kapcsolódott be az illegális kommunista mozgalomba, 1940-ben, hazatérte után az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1941-ben, a mozgalomban ismerkedett meg Rajk Lászlóval, 1944-ben együtt tartóztatták le őket és internálták Sopronkőhidára. Az internálásból hazatérve aktívan bekapcsolódott a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége munkájába, valamint a NÉKOSZ szervezésébe. 1949. június elején, férje letartóztatását követően, ő is börtönbe került, férje kivégzése után öt évet ült. 1954-es rehabilitása után a Nagy Imre körüli pártellenzék aktív tagja lett.
    [zárt] »142« 1980., 4+3 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bokor Péter, Rajk László.
  • Rajk László (1949–2019)
    Építész, díszlet- és látványtervező, a demokratikus ellenzék tagja, az SZDSZ alapítója, 1990–1996  között országgyűlési képviselő. 
    [zárt] »1162« 2009, hangfelvétel.
    Készítő: Mink András.
  • Rajk László (1949–2019)
    Építész, díszlet- és látványtervező, a demokratikus ellenzék tagja, az SZDSZ alapítója, 1990–1996  között országgyűlési képviselő. 
    [kutatható] »1162« 2006, hangfelvétel.
    Készítő: Mink András.
  • Rajna Tibor (1940)
    Fodrász. 1956-ban a Tűzoltó utcai felkelőcsoport tagja. A forradalom bukása után elhagyta az országot, majd hazatért. Tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. A székesfehérvári POFOSZ vezetője.
    [nyilvános] »324« 1990., 10 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Rakowski Mieczyslaw Franciszek (1926)
    Lengyel újságíró. 1957 áprilisában a Magyar Tájékoztatási Hivatal meghívására Budapestre utazott, beszélgetéseket folytatott Kádár Jánossal és a magyar pártvezetés más tagjaival. Magyarországi tapasztalatairól objektív hangvételű újságcikksorozatot írt, amely nem felelt meg a magyar elvárásoknak. *
    [nyilvános] »573« 1991., 2 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Raskó György (1952)
    Közgazdász. 1976-ban a Marx Károly Közgazdasági Egyetem agrár-marketing szakán szerzett diplomát, 1980-ban doktori címet. Első munkahelye az Agrárgazdaság Kutató Intézet volt. 1982–87 között a Világbank és a FAO nemzetközi projektjeiben vett részt Afrika és Dél-Amerika több országában. A rendszerváltás előtt belépett az MDF-be, az Antall-kormány megalakulásakor a Földművelési Minisztérium főosztályvezetője, rövid idő után közigazgatási államtitkára volt. 1994-től négy évig az MDF országgyűlési képviselője. Részt vett az MDNP megalakításában. Később mezőgazdasági nagyvállalkozó lett.
    [nyilvános] »954« 2014., 9 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kardos Ernő.
  • Rátai Gábor (1941)
    Tolmács. 1956-ban a VII. kerületi pártházban működő fegyveres csoport tagja. 1967-1990 között Svédországban élt.
    [nyilvános] »360« 1991., 4 ív.
    Készítő: Eörsi László.
  • Ravasz Győző (1925)
    Gazdálkodó, könyvelő Erdélyben. 1956-ban szimpatizált a magyar forradalom eszméivel, 1957-ben a marosvásárhelyi katonai törvényszék tizenöt év kényszermunkára ítélte. 1989 óta a helyi RMDSZ alapító tagja, majd a földosztó bizottság elnöke.
    [nyilvános] »533« 1993., 2 ív.
    Készítő: Gagyi-Balla István.
  • Rédey Pál (1923–2002)
    Evangélikus lelkész, újságíró. 1950-1956 között Dezséri László evangélikus püspök közvetlen munkatársa, hivatalvezetője. Az evangélikus zsinat tagja.
    [kutatható] »28« 1986., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: M. Kiss Sándor.
  • Redő Éva Gáspár Sándorné (1907-2000)
    Üzemmérnök, illegális kommunista. Emigráns Bécsben és a Szovjetunióban, 1946-os hazatérése után Budapesten textilgyári igazgató, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, majd kutató közgazdász.
    [nyilvános] »8« 1985-1986., 21 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Bakonyi Éva.
  • Regéczy-Nagy László (1925–2021)
    Katonatiszt, gépkocsivezető. 1948-tól az angol követségen gépkocsivezető, 1949-től az angol követ sofőrje. 1956. november-decemberben összekötő szerepet játszott Bibó István, Göncz Árpád és az angol követség között, jelentős szerepe volt Nagy Imre 1955-56-os írásainak Nyugatra juttatásában. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban a Bibó István és társai ellen indított perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. A TIB alapító tagja, részt vett a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében. 1990 szeptemberétől a köztársasági elnök parlamenti irodájának főosztályvezetője, majd a köztársasági elnök szárnysegédje volt. 1996-ban dandártábornokként ment nyugállományba. 1996-tól a TIB elnöke.
    [zárt] »187« 1988,2008., 7+5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Körösényi András, Tóth Mária.
  • Regéczy-Nagy Márta (1957)
    Gyógypedagógus. Regéczy-Nagy László lánya. Regéczy-Nagy László (1925). Katonatiszt, gépkocsivezető. 1948-tól az angol követségen gépkocsivezető, 1949-től az angol követ sofőrje. 1956. november-decemberben összekötő szerepet játszott Bibó István, Göncz Árpád és az angol követség között, jelentős szerepe volt Nagy Imre 1955-56-os írásainak Nyugatra juttatásában. 1957 nyarán letartóztatták, 1958-ban a Bibó István és társai ellen indított perben 15 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban szabadult. Segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. A TIB alapító tagja, részt vett a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében. 1990 szeptemberétől a köztársasági elnök parlamenti irodájának főosztályvezetője, majd a köztársasági elnök szárnysegédje volt. 1996-ban dandártábornokként ment nyugállományba. 1996-tól a TIB elnöke. [GY]
    [nyilvános] »610« 1995., 4 ív.
    Készítő: Hoffmann Gertrud.
  • Rehák István (1938)
    Filmtechnikus. 1957. január 11-én Andaunál kelt át a határon. 1958-ban a Kammer am Attersee-i (Felső-Ausztria) a magyar gimnáziumban érettségizett. 1964-től 1999-ig filmlaborban dolgozott.
    [kutatható] »907« 2005., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Lénárt András.
  • Reismann Mariann (1911-1991)
    Fotóművész. A Magyar Fotóművész Szövetség alapító tagja. Az interjúban számos általa fényképezett személyről is megemlékezik.
    [kutatható] »182« 1986-1987., 10 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Kincses Károly.
  • Rentoul Ferenc (1915-2008)
    Jogász, újságíró. 1938 óta Angliában emigráns, 1941-től a BBC munkatársa. 1949 és 1975 között a BBC magyar osztályának vezetője. 1956 novemberében magyarországi menekültekkel Ausztriában készített interjúit elküldték az ENSZ Ötös-bizottságához, amely a magyar kérdés kivizsgálásával foglalkozott.
    [kutatható] »151« 1988., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Réti Ervin (1928–2015)
    Külpolitikai újságíró. 1945-től a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom aktivistája, VIII. kerületi függetlenített titkár. 1950-56 között a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1956. október 22. és november 1-e között Varsóban tartózkodott. November 9-én a szovjetek letartóztatták, és nyolc napig fogva tartották. 1956 decemberétől 36 évig az Esti Hírlap munkatársa, külpolitikai rovatvezető volt. Közel-Kelet szakértő, a televízió külpolitikai műsorainak állandó résztvevője.
    [kutatható] »851« 2006., 11 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Retmaniak, Anna (1938)
    Lengyel rádiós újságíró. 1956-ban az első lengyelországi segélyszállítmányt kísérte Budapestre. A forradalom idején készített riportsorozatát a Lengyel Rádió sugározta.*
    [nyilvános] »620« 1994., 1 ív.
    Készítő: Tischler János.
  • Révai Gábor (1947)
    műfordító, újságíró, könyvkiadó. Révai József kommunista kultúrpolitikus fia. 1968-ban egyetemistaként felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Pór György-féle maoista perben, és kirakták az egyetemről. Rövid ideig gyári munkás volt, majd filozófia szakon diplomázott. 1989-ig nem kapott állást, szabadúszóként filozófiai műveket, majd regényeket fordított német nyelvből. Néhány évig maszek asztalosként dolgozott. 1991-1993 között Budapest főpolgármesterének sajtófőnöke, majd a Budapesti Újság főszerkesztője volt. 1998-2002 között a Magyar Könyvklub vezetője volt. A Révai Digitális Kiadó vezetője.
    [zárt] »942« 2008-2009., 22 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár János.
  • Révész András (1909-1996)
    Jogász, szociáldemokrata politikus. 1929-től a szociáldemokrata párt tagja volt. 1929-től a Városházán dolgozott tisztviselőként. 1945-ben az SZDP budapesti szakszervezeti titkára volt. 1950-ben a Kéthly Anna-perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1955-ös szabadulása után jogtanácsosként dolgozott. 1956-ban az SZDP főtitkárhelyettese lett. 1988-ban ismét bekapcsolódott a politikai életbe.
    [kutatható] »5« 1986., 47 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András, Kovács András.
  • Reviczky István (1923)
    Könyvelő. 1950-1965 között a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat főkönyvelője. 1965-től az Országos Szakipari Vállalatnál középszintű vezető.
    [kutatható] »1051« 1983., 5 ív.
    Készítő: Csizmadia Gábor.
  • Rimán János (1920-1997)
    Hengerész. A Lenin Kohászati Művekben kiemelt szakmunkásként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökévé választották. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1980-as nyugdíjazásáig korábbi munkahelyén alacsonyabb beosztású szakmunkásként dolgozott.
    [nyilvános] »267« 1991., 8 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Rimán Sarolta (1952)
    Üzletkötő Miskolcon. Rimán János lánya. Rimán János (1920-1997). Hengerész. A Lenin Kohászati Művekben kiemelt szakmunkásként dolgozott. 1956-ban a gyári munkástanács elnökévé választották. 1958-ban 12 év szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1980-as nyugdíjazásáig korábbi munkahelyén alacsonyabb beosztású szakmunkásként dolgozott. [GY]
    [kutatható] »647« 1995., 4 ív.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Ritecz József (1933)
    Börtönigazgató. Önkéntesként harcolt a koreai háborúban. A forradalom idején a Práter utca 31. szám alatti iskola épületének a parancsnoka volt, Jocó néven ismerték. A forradalom bukása után Svájcban telepedett le. *
    [nyilvános] »739« 2000., 2 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Eörsi László.
  • Róbert László (1926–2019)
    Újságíró. Részt vett a szociáldemokrata ifjúsági mozgalomban. 1950-től a Magyar Rádió, majd a Népakarat és a Népszava munkatársa. 1956. október 23-26. között a Magyar Rádió épületében tartózkodott, részt vett annak védelmében. 1973-ban a saigoni fegyverszüneti ellenőrző bizottság tagja.
    [kutatható] »98« 1987., 31 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Murányi Gábor.
  • Róbert Mária - Litvai Péterné közös életútinterjú (1932–, 1906–)
    Róbert Mária (1932), biztosítási alkalmazott. 1956-ban az USA-ba emigrált. Édesanyja, Litvai Péterné (1906), gyógyszerész a hatvanas években követte őt az Egyesült Államokba. 1999-ben együtt hazatelepültek.
    [kutatható] »754« 2002., 5 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Markovits Ferenc.
  • Rokonál Miklós (1929)
    Katonatiszt. 1956 őszén Szentendrén műszaki tiszt, 1956. november 1-től a budakalászi nemzetőrség katonai tanácsadója volt. A forradalom leverése után nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, ezért leszerelték a hadseregből. Ezt követően munkás, majd Százhalombattán sportvezető volt.
    [kutatható] »695« 1998., 3 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Molnár Adrienne.
  • Román József (1913–2008)
    Asztalos, író, képzőművészeti szakíró, könyvtáros, a francia ellenállási mozgalom harcosa. 1956-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa.
    [nyilvános] »118« 1987-1988., 6 ív, melléklet, hangfelvétel.
    Készítő: Hegedűs B. András.
  • Rónai András (1906-1991)
    Geológus, egyetemi tanár. 1928-1945 között az Államtudományi Intézet munkatársa, 1940-től igazgatója. 1950-1986 között a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos osztályvezetője.
    [nyilvános] »53« 1987., 51 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Balogh Júlia.
  • Rónai Tamás (1937)
    Műszaki ellenőr. 1956-ban szerzett építőipari technikusi bizonyítványt Debrecenben, emellett kitanulta a villanyszerelői szakmát. Az Agrober Vállalatnál dolgozott, ahol egy ideig KISZ-titkár volt. Az ötvenes-hatvanas években részt vett Debrecen jazz-életében. Az ötvenes évek végén a debreceni Csokonai Színházban dolgozott világosítóként.
    [nyilvános] »918« 2007-2008., 6 ív, hangfelvétel.
    Készítő: Havadi Gergő.

Oldalak